Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-10 / 187. szám
Vita: Mi érdekli a fiatalokat: Többet tenni a Jó módszerek népszerűsítéséért Érdeklődéssel figyeltem a Népújságban kialakult vitát a fiatalok érdeklődéséről, ifjúsági klubjainkról. Balipap Ferenc vitaindító cikkére reagálva Deli Erzsébet és Horváth Tamás gondolatai tetszettek. Feltűnt azonban, hogy ifjúsági klubjaink politikai tevékenységéről, a fiatalok politikai érdeklődéséről nem volt szó. A vita beatzene-centrikussá vált. Ifjúsági klubjainkban a politikai nevelés indirekt formája szükséges és mint ilyen, nagyobb figyelmet kíván a KISZ szervei és a közművelődés részéről. Szeretnék vitatkozni azokkal a klubvezetőkkel, akik tagadják az ifjúsági klubok politizáló tevékenységét. Sajnos divatos az a nézet: „A KISZ végezze a politikai, a klub a kulturális munkát.” A két területet így élesen elválasztani nem lehet, mert a legtöbb helyen ugyanazon fiatal KISZ- és klubtag is, a két terület is szorosan összefonódik, egymástól elválaszthatatlan. A jó klub már egyáltalán műkö— Ilyen még nem volt Bonyhádon! — mondta Socó Bajos tanácselnök, néhány nappal az ifjúsági építőtábor megnyitása előtt, az utolsó feladatokat összehangoló megbeszélésen, ahol véglegesen tisztázódott kinek mi lesz a teendője az elkövetkező hetekben. — Sikerülnie kell, — tette hozzá Krizsán István, a községi KISZ-bizottság munkatársa, aki már ez év februárjában hozzálátott a tábor szervezéséhez. S alig telt el pár nap, a bonyhádiak, a környéken keresztül utazók csákányt, lapátot markoló diákokat láthattak az utak mentén. Megérkezett és munkába állt a KISZ- építőtábor első turnusa... A közelmúltban megtörtént értékelés bizonyítja, hogy a táborlakók beváltották a reményeket, munkájuk eredményes, hasznos volt. Három turnusban, összesen 126 diák dolgozott, törte a követ, betont kevert, sportpályát épített, parkosított, árkot ásott. A MüM 504. sz. iskola, a szakközépiskola, a gimnázium és a lengyeli szakiskola diákjai 122 781 forint értékű munkával járultak hozzá a község fejlesztéséhez, szépítéséhez. Becsülettel dolgoztak. Ugyanúgy, mint az ország valamennyi építőtáborának fiataljai. A bonyhádi tábor valamivel mégis többet jelentett. Rendhagyó tábor volt, két okból is : egyrészt a táborlakók zöme az első két turnusban helybeli volt, így a bonyhádi fiúk a szó szoros értelmében a sajátjukat építették, másrészt ritkán lehet tapasztalni akkora lelkesedést, amekkorával munkájukat végezték. Ez utóbbi illusztrálására egy példésével, programjával is politizál. Azonban nagyon nehéz az ifjúsági klubokban a politikai nevelőmunka. Ezért feltétlenül szükséges a jól bevált módszerek fokozottabb népszerűsítése. (Megyei Klubhíradó, járási klubtanácsok, klubtalálkozók stb.) Népművelő munkám során néhány érdekes módszerrel találkoztam. Egy községben voltam klubvezető, ahol a fiatalok kulturális nevelése sikeres volt, azonban a klub kül- és belpolitikai foglalkozásai kevésbé. Ismerve a fiatalok zenei érdeklődését, a beathez fordultunk. Akkor jelent meg az Illés-együttes Angela Da- visnek ajánlott nagylemeze és kihirdettük, hogy Illés-est lesz. Sok fiatal jött össze, s miután közösen meghallgattuk a lemezt, szinte észrevétlenül beszélgetni kezdtünk a lemezről, Angéláról, majd a néger- kérdésről, az USA politikájáról és a vietnami háború vitájával már feledtük, hogy az Illés-együttestől jutottunk ide. A szenvedélyes eszmecserében da: Minden turnusban több olyan brigád akadt, amelynek tagjai rádolgoztak a napi 6 órai munkára — néha estig „hajtottak”. Ebben talán közrejátszott az abszolút első helyezettnek járó hatnapos csehszlovákiai út megszerzésére való törekvés is, amit végül fej fej melletti küzdelem után a gimnázium tanulói nyertek el. Az öttagú brigád: Szelesi László, Lencz László, Helfen- bein József, Tóth László és Gungl Ferenc szeptemberben utaznak Csehszlovákiába. Tőlük nem sokkal maradt el a lengyeli szakiskola, egyenletes, erős iramú munkájával. A tábor július 14-én bezárta kapuit. Amit a fiúk itthagytak, az mindenki által látható; a vízlevezető árkokon, a betonozott sportpályán, a megszépített parkokon. Amit magukkal vittek, az a közösen végzett munka öröme, a közösséggé válás élménye. A KISZ-bizottság, a közséf gi tanács és a művelődési központ összedolgozásának hatékonyságát legjobban talán azok az építőtáborosok fogalmazták meg, akik így búcsúztak : — Kemény volt a munka, de ha lesz tábor, jövőre újra számíthattok ránk! Az ifjúgárdisták harmadik országos találkozóját Fejér megyében rendezik. A program augusztus 14-én kezdődik Velencén, ahová 22 gárdaszakasz 550 tagját várják. Az első napon délelőtt a fiúk és a lányok lövészversenyen mérik össze tudásukat, majd délután Dunaújvárosban kerül sor a szemle ünnepélyes megnyitására. Másnap harci túrán veszbizonyítva láttam, hogy van politikai érdeklődés a fiatalokban, csak az egyes témák megközelítése fokozott figyelmet kíván. Érdekes és népszerű politi- zálási forma, ha párt- és állami vezetőket hívunk meg a klubba, „Fórum”-rendez- vényre. A politikai, közéleti aktivitásra nevelés szolgálta pl. a hőgyészi klub találkozását Dániel Máriával, megyénk legfiatalabb országgyűlési képviselőjével. Az is politizálás, ha a klubba meghívjuk a helyi tanácsi vezetőket, akik a község fejlődéséről, hosszútávú tervéről beszélnek. Érdekli a fiatalokat, milyen lesz községünk 50 év múlva. A. vitában felvetett egyéb kérdésről a következőket: 1. A klubvezetők szakmai képzésében a közeljövőben a népművelés fokozottabb segítségét kell kérni. Politikai képzésüket az illetékes járási, vagy megyei KISZ-bizottság végezze. Azokban az intézményekben, ahol anyagi lehetőség van klubvezető díjazására, ott éljenek vele. 2. Ifjúsági klubjaink zöme nem él a TIT és a megyei művelődési., központ ingyenes programjaival. 3. A lemezklubok valóban „szellemi tunyaságra” nevelnek, ha nem próbálunk űj, tartalmasabb elemeket, aktivizálódó formákat vegyíteni a műsorba. 4. A Megyei Klubhíradó eddigi számai jók voltak, ötleteket, módszereket kaptak a klubvezetők, azonban több gyakorló klubos publikálására még szükség lenne. 5. Nem megoldott a tánczenekarok jogi helyzete. Több zenekarnak nincs működési engedélye, egyesek évek óta ideiglenes működési engedéllyel játszanak. így érthető, hogy a színvonaluk alacsony. 6. Nem mindenütt érvényesül a KISZ és szerveink irányító-koordináló tevékenysége a klubmunkában. A felsőbb KISZ-szervek évente tárgyalják meg területük klubjainak munkáját, a népművelés bevonásával. 7. Tovább kell javítanunk a klubtalálkozók rendszerét. Javaslatom : a megyei klubtalálkozókat mindig egy-egy járási klubtanács rendezze meg. Befejezésül: remélem, hogy vitánk tovább gyűrűzik és a sok felmerülő gondolat, ötlet, javaslat hasznára válik megyénk egyre erősödő klubmozgalmának. nek részt a fiatalok. Az esemény kapcsolódik Fehérvár 1000 éves évfordulójához. Az ifjúgárdisták a város lakóival együtt ünnepük meg a jubileumot, ott lesznek a millenniumi emlékmű és Géza fejedelem szobrának felavatásánál is. Augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén Budapesten zá- iul az ifjúgárdisták harmadik országos találkozója. Számíthattok ránk... Horváth Tamás Bonyhád, műv. központ PAPP FERENC megyei klubtanácstag KISZ Bonyhádi járási Bizottságának munkatársa Áz Ifjú Gárda harmadik országos szemléje Méhekről — mézről — méhészekről Másfél milliárd dolgozó a megyében — Súlyos károk a kemizálás miatt — Eredményes beszámoló Moszkvában A megye méhészei ebben az évben 43 vagon méz termelésére kötöttek szerződést, de a rossz időjárási viszonyok miatt jó lesz, ha a kötelezettség felét .tudják teljesíteni. Hogy hány méhecskének kellett volna összehordani ezt a hatalmas mennyiséget? Körülbelül másfél milliárdnak, mert hiszen megyénkben nagyjából ennyi a dolgozó méhek száma. Az olvasó, ha kételkedik a hatalmas szám láttán, könnyen utánaszámolhat: megyénkben jelenleg húszezer méhcsaládot tartanak számon, egyenként általában nyolcvan- ezer dolgozóval. I4agy szám ez, de tulajdonképpen még sem az, különösen ha azt vesszük alapul, hogy nagyjából hasonló volt ez az adat 1957-ben is. Tehát az elmúlt tizenöt év alatt növekedés nem volt. Igaz ugyan, hogy 1957-ben egy méhésznek áltálában 14 méhcsaládja volt, s jelenleg ez a szám húszhuszonegy között mozog, de akkor jóval több volt a méhész, mint napjainkban. Panaszkodnak a méhészek : nincs utánpótlás. Ennek érzékeltetésére megint csak egy számadatot idézünk, ami szerint a megyénkben tevékenykedő ezer méhész közül több mint kétszázan hatvan felettiek. Á húsz-huszonöt éves korosztályt mindössze öten képviselik. Ebből úgy tűnik, hogy valami baj,van a méhészejt kgrül. Való igaz,■ baj van. " .í * . A méhészetnek, mint.'tiasz- nos hobbinak terjedését' 'á'tné- zőgazdaság kemizálása gátolja leginkább. A kerriizálással csökkennek a nektárgyűjtésre alkalmas területek, . a méhészeket arra kényszeríti ez a körülmény, hogy méheiket kedvező adottságú, lehetőleg erdős vidékekre szállítsák, a kora tavasszal elsősorban Sü- kösd és Érsekcsanád tájára, míg a későbbiekben északra, Nógrád megyébe. Ebből adódik, hogy a fuvarozási költségek miatt megnövekedett kiadásokat nem mindenki képes fedezni. A költségnövekedéssel kapcsolatban sok rossz tapasztalatot szerezhettek például méhészeink az idei rossz időjárás miatt. Volt, aki négyszer-ötször is továbbköltözésre kényszerült, jelentős fuvarköltséget zúdítva ezzel önmagára. Már csak a vándorméhészeknek van jövőjük, és befellegzett az álló méhészkedésnek. Míg a korábbi években átlagban hatnyolcezer méhcsaládot szállítottak megyénkből az ország más vidékeire, addig ez a szám az idén tizenháromezer volt. Hadd tegyünk itt említést a méhészek elismeréséről, mely- lyel a 11-es Volán gépkocsi- vezetőiről nyilatkoztak. A Volán mintegy kétszáz fuvar- vállalással segítette a méhészeket, s ezeknek során — mindig éjszaka szállítják a mé- heket — a fuvarozók nagy munkafegyelémről, és jó szervezettségről tettek tanúbizonyságot. A vegyszeres gyomirtás elterjedése egyébként komoly károkat okozott a méhészeknek, mivel az ezt szabályozó rendeletet a termelőszövetkeaz 1969-es, amikor is hét községben, összesen négyven’i n méhészetet ért összértékben mintegy egymillió forint kér. Sajnos, az 1972-es év is meghozta „eredményét”. Az !n hat községben okozott nagy anyagi kárral járó méhmí",e- zést a vegyszerezők gon .1 c.t- lansága. Mi lenne a járható útja á mérgezések megakadályozásának? Megyénk méhészeinek érdekvédelmi és szaktanácsadó testületé a megyei méhészeti szakbizottság. A bizottság célújául tűzte ki, hogy csökkentse a mérgezésből adódó károkat. Ennek érdekében három éve kooperációs kísérleteket végeznek a szakbizottság és a Tolna1 megyei Növénvvédő Állomás szakemberei. A sorozat nem zárult le, sőt, bizonyos laboratóriumi kísérletekkel bővült, s a munkába az alsó- tengelici kísérleti gazdaságot is bevonták. A három éve folyó kísérletek eredményeiről két megyei szakember számolhatott be a tavaly Moszkvában megrender zett, méhészek világkongresz- szusán, ahol a megyei méhészeti szakbizottság delegációval kénviseltette magát. A leg* megfelelőbb óvintézkedés természetesen a növényvédelmi szabályok betartása, és —■ elsődlegesen — fokozottabb együttműködés a vegyszeres növényvédelmet végző gazda* ságok, termelőszövetkezetek, illetve a méhészek között. ïMHVéfP' téPWilÇlÀ/annak megyénk méhészeinek? : ' ■ * Mindenekelőtt a mielőbbi átállás a vándorméhészkedásre. a felszerelések korszerűsítése. Ezenkívül pedig minél nagyobb számban részt venni azokon a szakmai továbbképzéseken, nvári méhész szabad- egyetemeken, melyeket a méhészek megyei szakbizottsága szervez. A mézfogvasztással nem állunk jól, állapíthatjuk meg a statisztikai adatok birtokában. Megyénkben például mindsn lakosra évente több mint száz forint ára csokoládé elfogvasz- tása jut, s ugyanez a méz esetében a tizet sem éri el.’ * A megtermelt mézet exportáljuk, méghozzá igen nagy mennyiségben. Hazánk évi méztermelése nvolcszáz vagon körül mozog, ebből öt-hatszá- zat exportálunk, tizenhét 'országba. Legtöbbet vásárol tőlünk az NSZK, de a magyar méz eljut még Japánba is. Még egy érdekes adat: hazánk mézexportiának mintegy'nyolc- tíz százalékát megyénk adja. A méz étkezési kultúránkban elfoglalt rangját különösen jól érzékelteti az a szám, hogy míg az NSZK-ban az évi egy főre eső fogyasztás egy kiló húsz dekagramm, addig ez hazánkban mindössze huszonöt-harminc deka. A mézfogyasztás növekedésének érdekében széles körű propagandát kellene kifejteni és nem ártana például mézesszakboltot létrehozni legalább a megyeszékhelyen. A négy megye rövidesen megnyíló mezőgazdasági kiállításán a méhészek is bemutatkoznak. 1 • — varga — zetek, gazdaságok illetékes szakemberei sokszor figyelmen kívül hagyják. A méhészek emlékezetében nem egy ilyen súlyos kimenetelű méhmérgeNépújság zés él. Különösen emlékezete# ’ 1972. augusztus 10.
