Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
f f TOlNA megyei^ viix© vmmmi ?etROwmft IHÊPÜJ SÄG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYFI BIZOTTSÁGÁNAK L APT A XXII. évfolyam, 196. szám ÄRA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1972. augusztus 20Alaptörvényünk írta: Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke „Az alkotmány a törvények törvénye, az állam fundamentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja.” Ezt fejezte és fejtette ki az ország- gyűlésen igen találóan Kádár János elvtárs, az 1949. évi XX-as törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat vitájában. A magyar nép történelme során a haladó erők többször tettek kísérletet arra, hogy az ország népének igazi alkotmányt adjanak. Felemelkedéséért küzdő népünk első írott alkotmányát — mely szocialista alkotmány volt — 1919. június 28-án a Tanácsköztársaság alkotta meg. Ezen alkotmányban rögzítettek — a Tanácsköztársaság rövid fennállása miatt azonban — csak részben, illetve átmenetileg valósulhattak meg. A Tanács- köztársaság leverése után Hor- thyék 25 éves véres népelnyomó rendszere következett A magyar nép számára 1945- ben a Szovjetunió hős népe hozta meg a végleges fel- szabadulást. Oly sok harc és áldozat után népünk előtt megnyílt a szabad, demokratikus és szocialista fejlődés útja. A felszabadulás utáni években a forradalmi harcokban megedződött munkásosztály és forradalmi élcsapata: a kommunista párt vezetésével történelmi fordulat következett be hazánk politikai, társadalmi és gazdasági életében. Ezzel a magyar nép évezredes álmai váltak valóra. Az országgyűlés 1949-ben megalkotta alaptörvényünket; a Magyar Népköztársaság alkotmányát, népünk nagy történelmi vívmányát. Alkotmányunk a szocialista építés kezdeti viszonyai között fogalmazta meg és rögzítette törvénybe a dolgozó nép hatalmát, összegezte az elért eredményeket, s főbb vonásaiban kijelölte a társadalmi fejlődés irányát. Hazánk elindult a szocializmus építésének útján. Az alkotmány elfogadása óta csaknem negyedszázad telt el, ez alatt az idő alatt gyökeres változások történtek társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális életében. A népgazdaság minden területén végbe ment a szocialista átalakulás. A. szocialista ipar megteremtésével és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével hazánkban uralkodóvá váltak és megszilárdultak a szocialista termelési viszonyok. Gazdasági rendünk alapja ma a termelési eszközök társadalmi tulajdona. A szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válásával gyökereden megváltoztak társadalmunk osztályviszonyai. A kizsákmányoló osztályok megszűntek. Társadalmunkat ma olyan osztályok és rétegek alkotják, amelyeknek alapvető érdekei azonosak. Ez kedvező feltételeket teremtett a szocialista népi-nemzeti egység kibontakozásához. Társadalmunk vezető ereje, a szocializmus építésének szervezője és irányítója a munkás- osztály marxista—leninista pártja: a Magyar Szocialista Munkáspárt. A munkásosztály társadalmunk elismerten vezető osztálya. Számszerű növekedésével, eszmei fejlődésével a szocialista építés szilárd bázisa. Pártunk helyes, vidéki ipar- telepítési politikája következtében megyénkben is többszörösére nőtt az ipari üzemekben dolgozó munkások száma. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével átalakult társadalmunknak másik alapvető osztálya a parasztság és létrejött az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály. A falu ■ szocialista átalakulása, fejlődése következtében új tartalmat kapott és megerősödött államunknak, szocialista rendünknek politikai alapja: a munkásparaszt szövetség. Ezt reprezentálja a Szekszárdon megrendezésre került négy dunántúli megye élelmiszergazdasági kiállítása és a mai napon ugyancsak a megyeszékhelyünkön lezajló országos szövetkezeti nap is. A tudomány, a technika, valamint a kultúra fejlődésével megnövekedett az értelmiség társadalmi szerepe, száma, s megváltozott az összetétele. Ma az értelmiség a munkásosztály- lyal és a termelőszövetkezeti parasztsággal együtt dolgozik a szocializmus teljes felépítéséért. Szocialista államunk feladataiban előtérbe került a gazdasági építő és a kulturális nevelő munka erőteljesebb fejlesztése. Az erősödő népi-nemzeti egység elősegíti a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. Fokozódik a képviseleti szervek szerepe, a dolgozó nép részvétele a közügyek intézésében. A szocializmus teljes felépítésének feladatai szükségessé teszik szocialista államunk további erősítését, az állami munka színvonalának emelését. Ma és a jövőben is egyik központi feladatunk az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése: a központi állami szervek munkája hatékonyságának fokozása, ezzel egyidejűleg pedig a helyi szervek önállóságának növelése. A társadalmunk szocialista építésében fontos szerep hárul a Hazafias Népfrontra, a szak- szervezetekre, az ifjúsági és tömegszervezetekre. Jelentős feladatokat töltenek be a szövetkezetek, melyekVnem csupán gazdasági szervezetek, hanem a tagság társadalmi tömörülései is. Ma egész dolgozó népünk a szocialista társadalom teljes felépítésén munkálkodik. Az eltelt negyedszázad alatt a szocialista építőmunkában elért eredmények tették indokolttá és szükségessé, hogy alkotmányunk rendelkezéseit összhangba hozzuk társadalmunk jelenlegi helyzetével és az előttünk álló feladatokkal. Az 1949-ben törvénybe iktatott alkotmány óta elért történelmi jelentőségű vívmányok sem tették azonban indokolttá új alkotmány kidolgozását. Uj alkotmány kidolgozása csak a szocialista társadalom teljes felépítését követően válik időszerűvé. Ezért új alkotmány helyett az 1949. évi alkotmányt kellett módosítani, továbbfejleszteni. Módosított alkotmányunk bevezetőjében már eredményként rögzíthettük a szocializmus alapjainak megteremtését, a jövőt illetően pedig a szocializmus teljes felépítésének célkitűzését. Alkotmányunk — dolgozó népmik harcát, Ólért vívmányait összegezve — kimondja, hogy: „Államunk, a Magyar Népköztársaság szocialista állam.” [2. §. (1) bek.] Ez még nem a felépült szocializmus országa — ezért még sokat kell tennünk — de jellegében la hatalom osztálytartalmát a tulajdonviszonyokat tekintve, már szocialista. Meghagyva, továbbra is deklarálva, hogy a Magyar Nép- köztársaságban minden hatalom a dolgozó népé minőségileg új vonása módosított alkotmányunknak, hogy kimondja: „Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja.” A módosított alkotmány arról is rendelkezik, hogy: „Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében.” [2. §. (5) bek.] Alkotmányunk a történelmi valósághoz híven rögzíti, hogy: „A munkásosztály marxista- leninista pártja a társadalom vezető ereje.” (3. §.) A Magyar Szocialista Munkáspárt a nép szolgálatában, helyes, következetes politikájával kivívta az egész magyar nép elismerését. A társadalmi és tömegszervezetek is alkotmányos rangra emelkedtek. Az állam külpolitikai fel-' adatait illetően kimondja, hogy: „A Magyar Népköztársaság fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal, s a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával”. (5. §.) Alkotmányunk szellemében a mai napon is1 gondolunk az imperialista betolakodókkal szemben harcoló hős vietnami népre, s szolidaritásunkról biztosítjuk őket. Alkotmányunk programként tartalmazza, hogy a Magyar Népköztársaság megvalósítja a „Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint” szocialista elvet. Külön figyelmet érdemel az állampolgári jogok és kötelességek egységének erőteljesebb kihangsúlyozása. Nagy vívmány, hogy társadalmunk politikai, gazdasági fejlődésének eredményeképpen általános állampolgári jogként foglalhattuk alkotmányunkba a társadalombiztosítást, az öregekről való gondoskodást, továbbá az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését. A jogok ugyanakkor kötelezettségekkel járnak; joguk azoknak lehet, akik eleget tesznek állampolgári kötelezettségüknek, becsületesen dolgoznak, gyarapítják szocialista hazánkat, betartják és betartatják törvényeinket, a Magyar Népköztársasághoz hű állampolgárokként élnek. Alaptörvényünk születése évfordulóján tegyünk ismét hitet amellett, hogy tovább erősítjük a Magyar Népköztársaságot : valamennyiünk szeretett hazáját, a dolgozó nép államát. Közös összefogással munkálkodjunk azon, hogy az alkotmányunkban megfogalmazott nagyszerű célok minél gyorsabban váljanak valósággá. Pártunk vezetésével vigyük sikerre a szocializmus teljes felépítésének, népünk további felemelkedésének gazdag programját.
