Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

% V ' \ * Tanév előtt Jelentés s nôvênynemesftok műhelyéből Már most vegye meg • • • — Kevesebb gyerek — Majd ötszázféle könyv Itt a fagyálló „nekratoid őszibarack — Kopár hegyvidékeink is „szilvásíthatók’* Kresz-tábla a táskákon A diákok bosszankodva né­zik a plakátokat, melyek már június végén arra bíztatnak, hogy a tanszereket mielőbb vá­sároljuk meg. Bosszankodásu- kat az okozza, hogy jószerint alig fejeződött be a tanév ,és már a következő iskolaévet juttatja eszükbe a harsány szí­nű plakát. Nos, a felszólítás nem is nekik, inkább a szü­lőknek szól, mert mi tagadás, kevés az a diák, aki nyári ke­resetéből vásárolja meg az is­kolakezdéshez szükséges fel­szereléseket. Ez inkább a szü­lők gondja. Hétfő délelőtt körülnéztünk a megyeszékhelyen, hogy mi újság a tanszerellátással, miből lesz — várhatóan hiány — vagy mit lehet megfelelő mennyiségben vásárolni? Szekszárdon egy írószer- szaküzlet hivatott az igények kielégítésére. Igaz, a Mátyás király utcábari is van egy, de az meglehetősen eldugott, így tehát forgalmával sem tud je­lentősen besegíteni a gondok enyhítésébe. Tolna megyei Népbolt Válla­lat 23-as számú papír- és író­szerboltja: Legjobban a zsúfoltság jel­lemző erre az üzletre. A bolt­ban ottjártunkkor, — alig nyolc óra után — nagy volt a forgalom. Szülők és gyere­kek álltak a pult előtt, s cé­dulákról olvasták fel a kere­sett cikkeket. A vásárlás nem is olyan egyszerű. Igaz, ezen jelentősen segített az a he­lyes kezdeményezés, amely szerint már évek óta a füze­teket egységes csomagban áru­sítják, tehát mindegyik osz­tálynak — a követelmények­nek megfelelően — összeválo­gatják a füzeteket. No,, de ezen kívül meg kell venni a kü­lönböző ironokat, vonalzókat, körzőket, szögmérőket... és sorolhatnánk még sokáig, hogy teljes legyen a kép. Füzetekből az ellátás megfe­lelő, hiány nincs, hiszen a megyeszékhely diákjainak mintegy hat-hétezer füzetcso­mag áll rendelkezésére, ez összesen 120 ezer darab füze­tet jelent. A másik — majd legjobban keresett — cikkből, a kék csomagolópapírból 21 ezer ív van raktárban, tehát bősége­sen elegendő. Eddig hiány volt a vonalzókból. Az üzlet a há­romszögű műanyag vonalzó­ból ötezret rendelt a Piért szekszárdi lerakatától, és ka­pott ötszázat, s az 1500 egye­nes vonalzónál ez a szám Ugyancsak ötszáz. Milyenek a táskák? Szépek, praktikusak. Árban megtalál­juk a 70-től a 330 forintosig, műbőrből, vagy bőrből készül­teket egyaránt. Nagyon kere­sett még a tolltartó is. A bőr tolltartók ára 26, és 63 forint Nagymányokon a szokásos karbantartási, valamint re­konstrukciós munkák után, tegnap újra megkezdték a ter. melést a Mecseki Szénbányák Északi Bánya- és Brikettüze­mében. A saját beruházású re­konstrukció során, a leállított hidasi brikettgyár berendezé­seit a nagymányoki üzembe vitték át és ott szerelték fel. Ezzel megnövelték a nagymá- tiyoki brikettgyár teljesítmé­nyét, az eddigi 850 helyett ezentúl 1100 tonna brikettet gyártanak majd naponta. Schlett László főmérnöktől megtudtuk azt is, hogy au­gusztus 1-től a korábbi na­gyobb, 35—40 grammosról a 20 —25 gramm súlyú brikett között mozog. Hogy melyiket veszik? A drágábbat! Jellem­ző esetnek voltunk szemtanúi. Egy édesanya ötödikes és elsős fiának vásárolt. Az ötödikes fiú nem egyszer közbeszólt, hogy a drágábbat vegyék, mert ennek, vagy annak a gye­reknek ilyen van. A boltban az eladók véleménye az volt, hogy gyakran találkoznak „flancoló” szülőkkel, akik mindenből a drágábbat veszik gyereküknek, jóllehet ez nem kevés anyagi erőfeszítést kö­vetei. Az előbb említett édes­anya összesen 656 forintot fi­zetett, holott lényegesen ol­csóbban is vásárolhatott vol­na. Újdonság? Van az is.' Az egyik vállalat az általa készí­tett hátitáskákra „egyéb ve­szélyt” jelző kis KRESZ-táb- lát szerelt, mely a közlekedő gyerekekre hívja fel a gép- járművezetők figyelmét. Ami még gond, hogy a vá­sárlók általában a tanév kez­dése előtt rohanják meg az üzletét. Jó lenne, ha folyama­tosán vásárolnának, és nem várnák meg az utolsó napo­kat. A boltban látottak alapján sommázhattuk, hogy az egy­kori palatáblás-palavesszős kisdiákok ugyancsak elmúl­hatnának a különféle ironok, tollak, színesceruzás, és a még oly sok és hasznos tanfelszere­lés ármádiáján. A megye tanszerigényeit a Piért Kereskedelmi Vállalat szekszárdi lerakata látja el. Mindebből bőséges árukészlet áll rendelkezésre, igaz itt is kivétel a vonalzó. Sajnos erre egyelőre bíztató remény sincs, a gyártó cég nem tudja ki­elégíteni,. az igéhyeket, À le­rakatnál megtudtuk, hogy a megye községeibe a rendelé­sek 90 százalékát már leszál­lították, s az igényeket megfe­lelően elégítették ki, mivel a megrendeléseket már május közepén begyűjtötték. A demográfiai hullám a Piértnél is érezhető. Elmond­ták, hogy az elmúlt években mindig kevesebb árut rendel­nek, ugyanakkor azonban ez nem jelent bevételcsökkenést, mert a vásárlók már olyan cikkeket keresnek, — melyek jobb minőségük folytán — drá­gábbak. Érdemes megemlíte­ni,. hogy amíg korábban a fa­lusi boltokban szinte kizárólag félfamentes füzéteket árusítot­tak, addig, most a megrendelé­sekre már külön felírják, hogy csak famentes irkákat kérnek. Mi van a könyvellátással? A megyeszékhely diákságát tan­könyvekkel a Művelt Nép 481- es boltja látja el, míg a járási székhelyek könyvesboltjai pe­dig az ottani és a környező falvakat. gyártására tértek át teljesen. Ez a mecseki szénből készült brikett égési tulajdonságát ja­vítja, rríert a kicsi formájú brikettdarabok jobban átégnek a tűzben, nem kokszosodnak, mint a nagyobb alakúak. A nagymányoki üzemben a terv szerint, 118 000 tonna briket­tet gyártanak az év végéig, öt présberendezéssel készítik az új formájú briketteket. Ked­den egyelőre még csak két préssel kezdték a gyártását, mivel nem készült el mind­egyik brikettformázó, de a hét végén a harmadik, majd a töb­bi prés is bekapcsolódik a ter­melésbe.-• * (B. LJ A tankönyvek szállítása már július első napjaiban megkez­dődött, s azokat az iskolákhoz legkésőbb augusztus 27-ig ki­szállítják. A jövőben — és az idén nyáron is — megszünte­tik a tankönyvek bolti eladá­sát. Az iskolák a rendeléseket leadják a Művelt Nép köny­vesboltjához, majd a leszállí­tott könyveket az. iskolák tan­könyvfelelős pedagógusai ad­ják el a tanulóknak. A szekszárdi könyvesbolt a tankönyvszezonban 400 ezer forint ára tankönyvet forgal­maz, s összesen mintegy 450— 500 félét. A bolt vezetője sze­rint az ellátottság jó, s a tankönyvek időben a diákok­hoz kerülnek. Ilyenkor, tanévkezdés előtt nemcsak a diákot kell ellátni tanfelszerelési cikkekkel, ha­nem az iskolákat is különféle segédeszközökkel. Az iskolák­nak, — beszerzési hitelükön túl — a városi tanács művelődés- ügyi osztálya a nyár folyamán nagy értékben vásárolt külön­böző kísérleti és szemléltető­eszközöket. A nyár folyamán nem egy iskola televíziót, rá­diót, magnetofont kapott, s ezenkívül fizikai, kémiai, bi­ológiai — úgynevezett — egy­ségcsomagokat, melyek lehe­tővé teszik, hogy egy kísérle­tet egy időben több tanuló is végezzen. Amint az elmondottakból ki­tűnik — kisebb hiányok elle­nére is — a kereskedelem fel­készült a tanévkezdésre, á diákok tanfelszerelési igényei­nek kielégítésére. A többi most már az apu­kák, anyukák dolga, és a gye­rekeké. Hadd kérjük őket még egyszer, hogy ne várjanak az utolsó pillanatokra, már most szerezzék be gyermekeik tan­felszerelési cikkeit. Az üdülőhelyen a többség természetesen üdül és egy ki­sebbség az üdülés kényelme­sebbé tétele érdekében, meg természetesen a maga lehető­leg jó megélhetése kedvéért is, főhivatásúan dolgozik. Mások mellékjövedelemre tesznek szert, amit egyáltalán nem kár- hoztatóan kell emlegetni, ha­nem csak a regisztrálás kedr véért. Az öregembernek a bisztrós visz egy húszast. — Kifizetem a kaszásomat — mondja. — Hol kaszált? Néhány asztalnyi füves rész­re mutat. — Nem nagy terület, de egy húszasnál kevesebbet már mégsem adhatok! Az öregember hajidt háiú borostás, felgyűrt ujjú, kék­kockás ingének hátán átüt a verejték. Oldalán tokmány, — Hol kaszál? — Ahol engedik. — Gondolom mindenhol en­gedik ... Bólint: — Mindenhol. Itt nem jár­hat kombájn, ha mi öregek ketten-hárman nem lennénk, felverné az egész telepet a gaz. A kerteket is. — Házakhoz is jár? — Hát! Van itt sok úriem­ber, aki sarlózni sem tud, nem kaszálni, . Őszibarack-fajtaválasztékunk ismét bővült: magyar és kül­földi alapanyagok felhasználá- val minden eddiginél fagy­állóbb változatot sikerült elő­állítani. Az „újszülött” a csont­héjasok népes családját olyan taggal szaporította, amelyről a szakemberek a legnagyobb el­ismerés hangján nyilatkoznak. Az új hibrid létrejöttének fontosságát csak növeli, hogy jelenleg telepített fajtaállomá­nyunk az idők során teljesen elavult. Fokozatosan fel kell újítani, mert sem a hazai ter­melői-fogyasztói követelmé­nyeknek, sem az egyre növek­vő exportkívánalmaknak nem tud maradéktalanul megfelel­ni. A világpiacokon a sárga húsú változatok kezdik átven­ni a „prímhegedüs” szerepét; a hazai — zömében szürkés­fehér húsú — gyümölcsök mindinkább háttérbe szorul­nak. Ráadásul exportpartne­reink szöszös héjú barackja­inknál jobban kedvelik a sima héjú „nektarin” típusú áru­kat. Dr. Tamássy István, a ker­tészeti egyetem növényörök­léstani és nemesítési tanszé­kének professzora és munka­társai másfél évtizedes kísér­letező kutatómunka eredmé­nyeként oldották meg a prob­lémát. Olyan fajtajelölt került ki a kezük alól, amely száraz és meglehetősen hideg éghaj­lati viszonyainkhoz valameny- nyi eddigi „kreáció” közül a legjobban alkalmazkodik. Ma­ximálisan fagytűrő, vírus- rezisztens és a csonthéjasok rettegett gombabetegségének, a moniliának és a nem különben veszedelmes támadónak, a .le- véltetűnek is százszázalékosan ellenáll. (Ezt a készséget kü­lönben nemesítőink kínai vad őszibarackfajtáknak a kereszte­zésbe való bevonásával érték el.) — így mondja: „Úriember”. — Megfizetik? — Adnak. — És a széna? — Az az enyém. Két tehe­nem van otthon. Jó széna. Csakugyan az. Az eleven szemű, fürge, idős asszony két vizesvödörrel és egy szatyorral száll le a busz­ról. A vödrök aljában forró víz és mindkettő kart húzóan nehéz, mert tele van arany­iban sárga, főtt kukoricával. Délelőtt törte, délben meg­főzte, kora délután eladja. — Nyugdíjas vagyok, tudja, aztán nem sok az a 630 forint. A férjem, az meg oly in, mint­ha nem is lenne, azt sem tu­dom miért élek vele. Annak csak az ital, az ital, meg me­gint az ital jár az eszében, megissza a napi hat litert. Az idén tán még négyszáz forintot se adott haza. Kell a mellé­kes .... Csak a szó panaszkodó, az arckifejezés cseppet sem az, szinte derűs. Ez az élet rendje, több mint negyven éve. — Hogy egy cső kukorica? — Ma már kettő ötven, teg­nap még háromért adtam ... A kukoricához só is dukál. Tiszta kis szűkéből lehet ven­ni, kinek-kinek kedve szerint. Szilke, vödör, az asszony fehér köpenye, kendője mind patyo­lat tiszta, j A kísérleti munka legfőbb eredményének Tamássy pro-, fesszor azt véli, hogy az. eddi­gi fajták külön-külön meglévő hasznos karakterét sikerült „egybeterelni” és a most elő­állított hibridekben koncent-j rálni. A sárga húsú gyümölcs­be sikerült átmenteni, sőt fo* kozni a fagyállókészséget,' ugyanakkor általában a fehér húsú változatokra jellemző magvaválóságot is biztosítani.’ A szöszmentes, sima felületű típus eredményes kialakítása pedig exportpartnereink vá­sárlókedvét fokozhatja. Külön előny, hogy legérettebb álla­potban is jól bírja a szállítást; jó utóérő és a gépi osztályozás követelményeinek is jobban megfelel. Szakvélemények szé- rint az új fajta — elsősorban fagyállóságánál fogva — olyan nagyfokú termésbiztonságot nyújthat, amely a jelenleg egy1 fára jutó 25—50 kg-os átlag-; hozamot jelentősen növelheti. A növénynemesítők másik figyelemre méltó eredményt is elértek. Ugyancsak hosszú évek kísérleti munkájával sikerült radikális rendet teremteniük a szilva- „fronton”: kökénnyel történő keresztezéssel viszony., lag igénytelen, szárazságtűrő, bő termő, vírusellenálló fajtát kaptak. Az új produktum szemnagyságra lényegesen na­gyobb a besztercei szilvánál.’ ízletessége ellen sem lehet ki­fogás. hiszen a kökény közked­velt, pikáns, savanykás zama­tét tartalmazza. Dicséretes tulajdonságai kö­zül azonban talán mégis az a legértékesebb, hogy éppeh1 szá­razságtűrő igénytelensége foly­tán, az egyéb gyümölcsök ter­mesztésére rendszerint alkal­matlan talajokra is telepíthető. (MTI). — Mennyit tud eladni, amíg végigjárja a telepei? — Háromszáz csővel szek­tám kihozni, tíz-tizenötnél jó időben ritkán marad meg több. A fehér fejkendő alól oko­san villannak a kék szemek: — Nehogy azt higgye, mind az enyém. Feles a föld, feles a haszon. A fél egyes busszal érkezik, a hármassal megy vissza. 0 Az országút éles határ. In­nen a telep, amonnan — jó távolra szórva egymástól — néhány tanya. A tanyákban mindent lehet kapni. — Csirke tetszik? — Tyúk? — Friss gyümölcs? Van al­mám, barackom, jövő hétre már a szőlő is érik... Nagyobb diónyi, de tagadha­tatlanul édes kajszi, apró sze­mű alma. — Mi az ára? — Semmivel sem több, ked­ves, mint Szekszárdon. De nem is kevesebb. — Friss tojást a kedves fe­leségének? — Tej van? — Hogyne lenne! Minden reggel odavisszük az üdülő­höz, vagy a házához, ahol lak­ni tetszik. A tejet dugaszolatlan boros­üvegben hozzák. Négy forint literje. Lenn, a Tolnatej-pavilonban zacskóban is lehet kapni. O. t, . Kisméretű brikett gyártását kezdték meg Nagymányokon — vj — Üdülőhelyi mellékjövedelmek \ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom