Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

Naponta egy százalékkal csökken a betakarítatlan terület Megkezdődött a kölcsön komba jnők hazaszállítása A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium legfris­sebb jelentése szerint hétfőn estig országszerte learatják a gabona 94 százalékát. Jól elő­rehaladtak a munkával a Du­na—Tisza közén, Észak- és Dél-Dunántúlon, míg változat­lanul a nyugat-dunántúli Vas, Zala és Veszprém megye helyzete a legnehezebb. A mezőgazdasági üzemek most már naponta körülbelül 1 szá­zalékkal csökkentik a betaka­rítatlan területet. Ezt figye­lembe véve azzal számolnak, hogy a hét közepén a du­nántúli megyék többségében a hét végére országosan learat­nak, legfeljebb Zala, Vas és Veszprém megyékben marad minimális betakarítatlan ga­bona. A megfeszített munka ered­ményeként sorban véget ér az aratás több dunántúli járás­ban, közös gazdaságban, visz- szamehetnek állomáshelyükre a kölcsönkombájnok. Győr megyéből hétfőn megkezdő­dött a „visszavonulás” s a kö­vetkező napokban egyebek között Baranya, Tolna, Komá­rom és Somogy megye gazda­ságai is köszönettel hazaküldik a kölcsöngépeket. (MTI). Csou En-laj fogadta az ENSZ főtitkárát Peking, (MTI). A kínai hír­közlés hétfőn beszámolt arról, hogy Csou En-laj kormányfő fogadta az ENSZ főtitkárát. A világsajtó pekingi tudósítói­nak a sajtóközleményeken kí­vül nem áll rendelkezésükre konkrét információ Waldheim zárt ajtók mögött folyó pekin­gi tárgyalásairól. Mindazon­által a látogatással kapcsola­tos kínai magatartás sejteni engedi, hogy mindeddig a vi­lágszervezet főtitkárának nem sikerült az ENSZ szerepére vonatkozó nézeteit elfogadtat­ni kínai vendéglátóival. Waldheim nézetei és tár­gyalási platformja jó előre is­mertek voltak a kínai veze­tők számára. Feltehetőért ezéél magyarázható az a minimális protokollra főtéri fogadtatás, amely pén­teken este a főtitkárt várta. Nemcsak tömegek nem voltak, de még az ENSZ zászlaját sem vonták fel. Ez közvetett jelzése volt annak, hogy a kí­nai kormány számára az ENSZ csupán a tagállamok összességének fóruma, nem pedig önálló világpolitikai mechanizmus. Ez a különbség még nyil­vánvalóbbá vált a szombati banketten elhangzott két, markánsan eltérő hangnemű beszédből. A kínai vendéglátók a „szuperhatalmak” szerepé­nek emlegetésére használták fel az alkalmat, míg a főtit­kár közvetve a nagyhatalmak („a világ vezetői”) együttmű­ködésében jelölte meg nem csupán a világszervezet haté­kony működésének, de a nem- 'zetkörr pmblémák rendezésé­nek útját is. Szadat személyes üzenete Kadhafihoz ' Anvar Szadat egyiptomi el­nök vasárnap személyes üze­netet intézett Moamer Kad­hafihoz, a líbiai forradalmi pa­rancsnoki tanács elnökéhez. Az Üzenetet, valamint a két ország egyesítésével kapcsolatos tör­vények tervezetét Asraf Mar­ván, Szadat sajtótitkára vitte (Tripoliba. Az egyiptomi parlament törvényhozó bizottsága vasár­nap törvénytervezetet hagyott jóvá, amely feljogosítja a lí­biai állampolgárokat, hogy me­zőgazdasági területeket, ingó és ingatlan vagyonokat birto­koljanak, továbbá munkát vál­laljanak az Egyiptomi Arab Köztársaságban. A törvénytervezetet a népi gyűlés kedden kezdődő rend­kívüli ülésszaka emeli tör­vényerőre. Ugyancsak a rendkívüli ülésszak alkot törvényt a nem­zeti egység és a közvagyon vé­delméről. A nemzeti egység védelmét szolgáló törvény bör­tönbüntetés terhe mellett meg­tiltja, hogy bármiféle politi­kai szervezetet hozzanak létre az Arab Szocialista Unión kí­vül. Ugyancsak büntetendő cselekménynek minősül a nem­zeti egységet fenyegető rém­hírterjesztés, valamint erőszak és illegális eszközök alkalma­zása az állampolitikával, illet­ve annak politikai és alkotmá­nyos intézményeivel szemben, azok befolyásolása végett. Szadat elnök nagy fontos­ságúnak jelzett beszéde a par­lament csütörtöki ülésén hang­zik el. (MTI) Svédország növeli a VDK-nak nyújtott segélyt Svédország a következő há­rom esztendőben, vagyis 1975- ig 130 millió koronával (26 millió dollár) 470 millió koro­nára fogja emelni a demokra­tikus Vietnamnak nyújtott se­gélyt. A Dagens Nyhetes stockhol­mi napilap hétfőn Lennart Klackenberg svéd külügyi ál­lamtitkár tájékoztatójára hi­vatkozva közölte, az Észak- Vietnam elleni heves ameri­kai bombatámadásokra rea­gálva azonnali intézkedésként 30 millió dollárt bocsátanak rendelkezésre egy újjáépítési alapból. __. _ . K lackenberg a VDK-ban tett egyhetes látogatásáról ha­zatérve — a Dagens Nyhetes szerint — kijelentette: „A pusztítás példátlan. Iskolák, kórházak és munkahelyek he­vernek romokban. A legsürgő­sebb feladat egy gyermekkór­ház felépítése Hanoiban, és egy bombatámadás nyomán nemrégiben elpusztult másik kórház építése”. A svéd kormány 1970-ben kezdte meg a segélynyújtást a VDK-nak, s e célból újjáépí­tési alapot létesített. (MTI). Nagy érdeklődés, gazdag program a kiállítás hétfői napján (Folytatás az 1. oldalról.) A háztáji és a kisegítő gaz­daságok állattenyésztésének, árutermelésének hosszú távra szóló igényeket kell kielégíte­ni. A mennyiségi termelés mellett a tapasztalatok szerint fokozódik a minőségre törekvő verseny, de ezt diktálja a bel­földi és az exportpiac is. Ezért a termelőknek adott helyen, egyszerre kell nagy mennyisé­gű, azonos, vagy közel azonos minőségű árut értékesíteni. Ezeknek az igényeknek vi­szont csak korszerű háztáji és kisegítő gazdaságok felelnek meg, a lehető legkorszerűbb tartási körülmények. Az előacfe ezután foglalko­zott a háztáji és kisegítő gaz­daságok néhány értékesítési gondjával. Ez például periodi­kusan jelentkezik bizonyos év­szakokban a tojásnál. Ezért figyelembe kell venni, hogy évi tojástermelésünknek csak mintegy egyhatoda kerül kül­földre, így a felvásárlási ár — állami támogatás mellett is — óhatatlanul a belföldi és a világpiaci árak függvényévé vált. A termelés színvonala eléggé differenciált, a korszerű nagyüzemektől az extenzív, hagyományos termelésig, így a tojásár ingadozása is külön­bözőképpen érinti a termelő­ket. Igen érdekesen alakul a liba­tenyésztés kérdése, miután a baromfiirány az utóbbi idő­ben a nagyobb testűek felé fordul. A pecsenye- és a hús­liba nevelése kedvezőbb a nagyüzemek keretében, a ház­táji gazdaságokban viszont a hízott és a májliba hosszabb időre szóló lehetőséget nyújt a kisegítő és a háztáji gazdasá­goknak. A másik nagy lehetőség a házinyúltenyésztésben kínálko­zik, amellyel a kiállító négy megye eddig is igyekezett él­ni. Itt van az ország törzs- állományának 30—34 százaléka és hasonló volument képvisel az értékesítés is. Hosszabb időre szólóan kedvező az ex­port: a magyar nyúltenyésztők szállítják Hollandiának a vá­gott nyúl, illetve a húskészít­mények 23,4 százalékát, az NSZK-nak 32, Olaszországnak 86,2, Svájcnak 15,2 százalékát. Olaszországban ezen túl igen kapós az élő nyúl, de a többi piacon is kedvező a helyzet a pozíciók erősítésére. Ez vi­szont fokozottabb követelmé­nyeket támaszt az állategész­ségüggyel szemben. A háztáji és kisegítő gazda­ságok lehetőségeit természete­sen nem meríti ki a felsorolt néhány állattenyésztési irány, mert a keretek lényegesen bő­vebbek. Egy-egy gazdaság, vagy egy-egy szakcsoport arra fektetheti a fő súlyt, amelyik­re tartási, értékesítési és sze­mélyi adottságai a legmegfele­lőbbek. Erdészeti szakmai nap Az élelmiszer-gazdálkodási kiállítás rendezvénysorozatá­nak harmadik napján a Bara- -nya-megyeieken kívül az erdő- és vadgazdaságok szakemberei kapták a főszerepet. A Panoráma filmszínházban délelőtt 11-től folytak az elő­adások. Gyurisics Tamás, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat osztályvezetője a vegy­szeres ápolásról, Édes István, a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság főmérnöke a köz­jóléti erdőgazdálkodás Fejér megyei tapasztalatairól tartott érdekes előadást a szakmai napon részt vevő mintegy há­romszáz hallgatónak. Pásztor László, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat osztályvezetője a fafeldolgozás új módszereiről, dr. Csontos Gyula, a Gemenci Állami Er­dő- és Vadgazdaság igazgatója pedig a vadgazdálkodás szere­péről beszélt a több célú er­dők hasznosításában. Nagy érdeklődést keltett Deák István, a gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság főmér­nökének, az erdőgazdálkodás további gépesítésének lehető­ségét ismertető előadása is. Utolsónak Suba János, az alsó­tengelic! gazdaság erdőmérnö­ke beszélt a korszerű fenyő- szaporítóanyag-termelésről. A szakmai nap végén a résztvevők a szarvas, dám, őz életét, valamint a vadászati világkiállítást bemutató kis- filmeket tekintették meg. Á Baranya megyei napon Kapható a Soroksár—70 típus — Tizenötszörös termésnövekedés — Az egyetem segítsége Az utóbbi időben egyre több gondot okozott egyes zöldség­félék hiánya. Olykor behoza­talra is szorultunk, vagy csak nagy erőfeszítésekkel sikerült jelentősebb áremelkedés nél­kül elérni, hogy a kereslet a kínálattal szemben úgy ahogy egyensúlyban maradjon. A hiá­nyok megoldásához segít a fóliázás. Elsősorban azokon a területeken használhatók ki előnyei, ahol a nagy kézi­munka-igényesség miatt a nagyüzemi gazdálkodás nem lenne kifizetődő. A magas méretű fóliasátrak építése hónapos retek, zöld­hagyma, csomózott sárgarépa, petrezselyem, sóska, spenót termesztése esetén rendkívül kifizetődő lehet. A felsorolt növényfajták többsége a dél- dunántúli megyék melegebb éghajlatán különösen meg­hálálja a gondoskodást. Néhány nagyüzemben fóliasátrak alatt termelik a paprikát, paradi­csomot, sőt újabban az ubor­kát is. A fólia alatti konzervuborka­termelés elsősorban nem pri­mőrtermelésre irányul. A ma­gas telepítésű fóliasátrak, mintegy tizenötszörösére eme­lik a terméshozamot. Ez p szám önmagában is elgondolkodtató. A fóliasátrak további előnye, hogy megoldható a fűtésük, sőt a mechanikus öntözés is. Jelenleg kereskedelmi forga­lomban kapható a kertészeti egyetem kísérleti gazdaságá­ban kifejlesztett 7,5 méter hosszú 3,5 méter széles Sorok­sár—70 típusú fóliasátor. Négy­zetmétere 56 forintba kerül. Ám házilag is előállítható, így az önköltsége mintegy 40 szá­zalékkal csökken. A kertészeti egyetem szak- tanácsadással is segíti a fólia­sátras termesztés elterjedését. Ugyanakkor azonban igaz — mint ahogy Koródi László egyetemi tanár is mondotta előadásában —, hogy az érté­kesítésben, fóliaellátásban na­gyobb szervezettségre kell tö­rekedni. Ezeken a területeken elsősorban a szövetkezetek sze- rape nagy. Áz előadás után a mintegy 120 főnyi hallgatóság, a négy megye MÉSZÖV—ÁFÉSZ vá­lasztmánya mellett működő kisállattenyésztési szakbizott­ságok tagjai, több kérdést tet­tek fel a fóliasátras termesz­téssel kapcsolatban. Érdekes beszélgetés alakult ki. A program befejező részében a szakbizottságok tapasztalat- cserét célzó rövid ülést tar­tottak, melyen értékelték a munkamódszereket. Siker a szabadtéri színpadon A négy megye élelmiszer­gazdasági kiállítása program- sorozatának természetesen csak része, de cseppet sem el­hanyagolandó fontosságú ré­sze a különböző művészeti csoportok, együttesek bemu­tatkozása. Hétfő Baranyáé volt, sok nemzetiségű szom­széd megyénké. A közíigye-, lem felkeltésére plakátok is szolgáltak, de mindennél job­ban a pécs-gyárvárosi úttörő- zenekar, mely példamutató fegyelmezettséggel már a ko­ra délelőtti órákban felvonult a városban és megérdemelt si­kert aratott. A vásár területén, felállított szabadtéri színpad és a szép számú közönség dél­után háromra várta a bara­nyaiak bemutatkozásának folytatását, sajnos kevés híjjá másfél órán keresztül hiába. A hangosbemondó az időnek fittyet hányva három óra után is hirdette a három órai kezdést, amiből fél öt lett». Azok a látogatók azonban —- köztük németek, Csehszlová- ' kiából érkezettek és egy fran­cia társaság — akik a pavilo­nok adta gyér hűvösben tü­relmesek maradtak, elégtételt- kaptak a várakozásért. A baranyai műsor pergő, volt, eleven, olyannyira, hogy nem hivatalos mottójául a „Sokféle módon tudunk örül-. ni” mondatot is használhat­nánk. Rajnai Henrik vezény­lésével ismét az úttörők kezdtek. Utánuk mutatkozott be a mohácsi népi együttes (vezető: Dezső Attila) egy ver- bunkra készített variációval. Áta délszláv táncosai „Bara-i nyal kóló”-jukkái (vezető: Matusek László) véleményünk szerint a legtöbbet nyújtották, amit ilyen hőségben (és na­gyon rossz technikai körűimé-- nyék, főleg öltözködési lehető- ; ségek közt!) lehetett. Szép si­kert aratott a mecseknádasdi német táncegyüttes vidám ka­lapos, sőt kalapcserélős táncá­val, melynek végeztével — természetesen a lányok visel- ]' ték a kalapot (vezető: Dor.o- vald Józsefné). Wohlshein Fe­renc idős mecseknádasdi nép- ^ művész . gombos harmonikán adott elő egy német számot. A közelgő Petőfi-évforduló- ra célozva is ötletesnek bizo­nyult a Komlói Bányászszín­pad Petőfi verseiből készült ■ „Bordal” című összeállítása, a szép és főleg érthető versmon- ; dást az énekkel és minimális mértékű, de egyáltalán nem minimális fokú színészi pro­dukcióval kombinálva (vezető: : Nagy Mihály). Ezután ismét a gyárvárosi úttörők következ­tek Suppé Könnyűlovasság ; indulójának bármilyen „fel­nőtt” együttest verő színvona- ; Iú előadásával, befejezésül pe- 1 dig a Bóbita-bábegyüttes (ve- - zető: Kós Lajos) „Az elátko- . zott malom” című bábjáték- : kai. Baranya hétfői bemutatko- : zása több szempontból is ta­nulságosnak bizonyult. Az első ; tanulságot a negatívumok ' szóvátételénél már említet- : tűk. Végeredményben egy i mondatban is összegezhető: „A közönséget nem szabad vá­ratni”, — ami a többi három megye hasonló szereplésénél a ; rendezők fokozott felelőssé­gére figyelmeztet. További ta- . nulsáa: a népes közönség ér- deklődése a nemzetiségek mű- .' vészete iránt, ami nem cse­kély serkentőül szolgálhat a megyénkbeli ilven tevékeny­séggel kapcsolatban is Érdeklődéssel várjuk Feíér, Somogy és Tolna megyék ha­sonló szereplését is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom