Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 190. szám

Il t MAGAZIN MAGAZIN • MAGAZIN*-MA G. AZIN--*.'***■ MAGAZIN , MAGAZIN .. - . - .j.. Madarak és űrrakéták Film a Lima—20-rói A hatvanas évek végén történt, hogy az amerikai űr­kutatás fő bázisán, Cape Kennedyn azért kellett • elha­lasztani egy rakétakilövést, mert a startra kész rakéta te­lefondrótját egy arra repülő pelikán elszakította. Cape Kennedy Floridában terül el, a 28. és a 29. széles­ségi fok között, szubtropikus övezetben. Amikor az ameri­kaiak 1950-ben megkezdték első rakétakísérleteiket, ez a terület mocsaras vidék volt: szubtrópusi madarak, mérges kígyók tették változatossá, egyben Veszélyessé. Ismere­tes, hogy az amerikai kor­mány 1961-ben az akkori Ca­pe Canaveral-t jelölte ki a NASA bázisául. Ekkor még mintegy 20 ezer alligátor volt honos ezen a vidéken. A bá­zist építő munkásoknak meg is gyűlt a bajuk velük, mert előszeretettel fészkelték be magukat a kikotort csatornák­ba és kivájt gödrökbe. Az Or- landó-i repülőtértől autóúton A Szovjetunió hideg éghaj­latú, lakatlan területein dol- • gozó emberek számára köl­töztethető település terveit dolgozták ki krasznojarszki mérnökök. Szállításra elegen­dő két AN—12 típusú repülő­gép. Az építményt szabványo­sított, könnyű aluminium pa­nelekből, faforgács-lemezek­ből és hőszigetelő-anyagból állítják össze. A paneleket lemosható ta­pétával burkolják, összesze­A csónaképítésben oly hosz- szú ideig egyeduralkodó fa át­adja helyét a nála könnyebb, praktikusabb anyagoknak. Ma már műanyagból egyszerűbb elkészíteni egy csónakot, mint fából; az anyag kisebb fajsú­lya révén a műanyag csónak könnyebb, ami annak is kö­szönhető, hogy kevésbé „masz- szív” a felépítése; a műanyag nem nedvszívó, nem szárad össze, nem keletkeznek rajta rések, a csónak külső és belső felülete nem igényel borítást, lakkozást, rendszeres kezelést. A műanyag csónakot részint közlekedő mérnökök gyakorta ráhajtottak az úttestre me­részkedő páncélos tatuk-ra. Ezek az állatok a dél-amerikai kontinensről húzódtak erre a környékre. Bizony, nem egy autós az árokban kötött ki miattuk. A NASA illetékeseinek a legtöbb gondot azonban a tenger elegáns vonalú madarai, a sirályok okozzák. Ezek oda­fészkelnek a rakétakilövő áll­vány kiszögelléseire, a veze­tékek elágazásaihoz, a reflek­torokra stb. Nem hibáztatha­tok kitűnő ösztönükért-; hiszen a kilövőtorony kilencedik emeletén rakott fészek a si­rály-mama számára éppoly kígyóbiztos, mint — mond­juk — Gibraltár szikláin. A sirályok a rakétákat ürülé­kükkel is szennyezik; ez rendkívül maró hatású, ki­kezdi a rakéták festékrétege­it, sőt előfordult az is, hogy a korrodálás miatt részben reive gyűrű alakú, mintegy 30 méter átmérőjű, kétemeletes épület áll elő belőlük, amely­ben tíz városiasán felszerelt lakás található. Mindegyikben fürdőszoba, villanykályha, be­épített bútorok. Belső kis „udvarukat” áttetsző kupola fedi. A légi úton szállítható mini- városok sorozatgyártása ha­marosan megindul. hőre lágyuló lemezekből készí­tik a vákuumformázás mód­szerével (egy ilyen angol gyártmányú csónak látható a képen), másrészt üvegfonattal, üvegszövedékkel erősítve épí­tik fel műanyagból — rend­szerint poliészterből — a csó­naktestet. Míg vákuumformá­zással csak komoly felszerelés­sel rendelkező ipari üzem tud csónakot előállítani, addig az üvegszálbetétes „ladik” akár házilagosan is elkészíthető. A fának egyéb vetélytársai is jelentkeznek a csónaképítés­ben, ha kisebb jelentőséggel is; ki kellett cserélni a fémle­mezt. Sorolhatnánk még a sirá­lyok egyéb veszélyes kártevé­seit, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy megértsük: a NASA illetékeseinek nem kis gondot okoz a támaszpont környékén ez a probléma. A sirályok riasztásával csaknem két évtizede kísérleteznek itt, egyelőre vajmi kevés eredménnyel. (h) Tudtak-e repülni az egyipto­miak? Igaz-e, hogy már két­ezer évvel ezelőtt felfedezték a repülés törvényeit? Dr. Halil Messzija, aki a kairói múzeumban — vélemé­nye szerint — megtalálta a vi­torlázó repülőgép modelljét, igenlő választ ad a fenti kér­désekre. A madár formájú mo­dell úgynevezett nyugati bol­gárfából (szikomorfa) készült. Szárnyai lefelé hajlanak, a „törzs” hátsó részén kormány­ra emlékeztető, forgó alkatrész látható. Halil Messzija szerint Á Balti-tenger méreteit te­kintve nem nagy: vizfelülete mintegy 420 000 km2. Ugyan­akkor a Balti-tenger meglehe­tősen sekély: átlagos mélysége nem haladja meg az 55 métert. Helyzete és természeti felté­telei miatt meglehetősen gyér az élővilága. A szennyeződés a Balti-tenger élővilágát to­mint a műanyagok. Csónak- építésre igen alkalmas az ötvö­zött alumínium lemez, különö­sen azóta, amióta megbízható­an tudják hegeszteni az ezüst­fényű fémet. A felfújható mű­anyag és gumicsónakok is egy­re nagyobb népszerűségnek ör­vendenek; előnyük, hogy szál­lításnál kis helyet foglalnak el, s mégis rövid időn belül „üzembe helyezhetők”. A fel­fújható csónakokra akár egy kisebb motor is felszerelhető. „Lunnaja Trassza” (Üt a Hold felé) címmel film készül a szovjet tudomány és tech­nika kiemelkedő eredményei­ről, a holdkőzet-mintákkal visszatért Luna—20 automata szovjet űrállomás útjáról. A filmesek reprodukálták a ké­szülék útjának előkészítését és a mintavevő mechanizmus beállítását célzó munkát. Be­mutatják a Holdról hozott ta­lajmintákat gondosan elemző laboratóriumot is. Tudósok egyetlen madár sem vehet fel ilyen testformát, ezért szó sem lehet arról, hogy a modell ma­darat ábrázol. Sokkal valószí­nűbb, hogy egy sajátos vitor­lázó repülőgép miniatűr mo­dellje. A tudós pontosan le­másolta és stabilizátorral látta el az ősi modellt, s ezután a „vitorlázógép” sikeres repülő- utat tett. Az időszámításunk előtti III.,' vagy IV. században készült modellt más régészeti leletek­kel együtt 1898-ban találták Egyiptom területén. vább csökkentette. A Balti­tenger élővilágának kihalása még reálisabb veszélyként je­lentkezik akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a Balti-tenger vizének teljes kicserélődése 24 évenként történik. —■ ' - " ■ « •» Az óriáskígyó sétája Másfél napos izgalom után nyugodtan hajthatták álomra fejüket Róma külvárosának — Valle della Storta — lakói, mert megkerült a náluk ven­dégszereplő kis vándorcirkusz első számú sztárja, egy három méter hosszú óriáskígyó. A Kenyából származó hüllő, amely eltűnésével rémületbe ejtette az egész környéket, és teljes csőddel fenyegette a családi vállalkozást, végül is megéhezett és péntek estére szépen visszakúszott ketrece mellé. Etetője szerint az óriás­kígyóknál most van a párzás ideje és a boa feltehetőleg párt keresett. véleménye szerint a kőzet­minták alapján l:ép alkotha­tó a Föld régmúltjában leját­szódott geológiai folyamatok­ról. Ezek ismeretében meg ^tudják állapítani, mi rejlik a földfelszín alatt nagy mélysé­gekben, nemkülönben azt is, milyen szakaszokra bontható a kezdeti földtörténet. (APN—KS) Rekorder úszódaru Bogatir (Vitéz) — a neve a legnagyobb szovjet úszó­darunak, amely most ké­szült el a szevasztopoli ha­jógyárban. A 300 tonna ter­het 40 méter magasra eme­lő daru hibátlan elektroni­kus rendszerű, automata szabályozó biztosítja. Cse­kély merülése és viszonylag kis méretei (hossza 54,5 méter, szélessége 25,3 mé­ter), valamint nagy manő­verezőképessége és rend­kívüli teljesítményű ener­giatelepe alkalmassá teszik arra, hogy nagy hirdotech- nikai létesítmények építésé­nél, hajók ki- és berakásá­nál használják. Kikötőkben, alacsony vízállás mellett és nyílt tengereit egyaránt üzemképes. Ókori lakóbarlang .^Bulgária leghosszabb bar­langja a Rodope-hegységben lévő Jagodina. Hossza a leg­újabb mérések szerint 7000 méter. A barlang arról is ne­vezetes, hogy benne nemrég az időszámításunk előtti IIL és II. századból származó edé­nyeket, kézi malmokat, tűz­helyeket, agyagból készült rok­kákat és a vertikális szövőd székekhez használatos súlyo­kat találtak. Ezek és a csont­ból készült árak, valamint a rézvésők és egyéb eszközök vi­lágos bizonyítékai annak, hogy a barlang az ókorban lakott volt ~ i A barlangot az év elején villanyvilágítással látták el, . Légi úton szállítható mini váró* (APN—KS) „Új hullám” a csónaképítésben Kétezer éves vitorlázó repülőgép Halott tenger lesz-e a Balti-tenger t Lizin — egy új, nagyhatású takarmánykeverék A Livaniban, ebben a kis lett városkábán működő kísér­leti biokémiai üzem megkezd­te a lizinkészítmények ipari gyártását. Ez a preparátum va­lóságos csodákra képes : a ta­karmányhoz keverve kis adag­ja is 9—15 százalékkal fokozza az állatok növekedését. Először egy kísérleti termelő (berende­zést állítottak üzembe, amely­nek kapacitása évi 18 tonna preparátum. Az anyag szinté­zise laboratóriumi viszonyok között először a Szovjetunió Tudományos Akadémiája bio­kémiai intézetének és lett mikrobiológusoknak sikerült. A feladat azonban száz és ezer tonnák előállítása volt, mert a mezőgazdaság számára rop­pant értékes ez az anyag. Li­vaniban most építenek egy új termelőegységet. Már működés­be lépett a lizintermelő üzem első berendezése, és megkezd­ték az értékes termék szállí­tását az ország minden vidé­kére. Delfinarium Romániában A romániai Constanta város közelében megnyílt az ország első defináriuma. A delfinári- um medencéjében víziünnep­séget rendeztek idomított fe­kete-tengeri delfinek „szerep­lésével”. A delfinárium meg­nyitása nagy érdeklődést kel­tett a helyi lakosság és a ^ro­mán Riviérán” üdülő külföldi vendégek körében. A delfinárium a híres üdülő­város, Mamaia és Constanta között lévő tó partján épült fel. Egy 800 köbméter víz be­fogadására alkalmas központi medencéből, 800 férőhelyes amfiteátrumból, s a „szerep­lők” pihenésére szolgáló külön medencéből áll. Az említett lé­tesítményeken kívül laborató­riumok, . friss tengervizet szi­vattyúzó berendezések is tar­toznak a komplexumhoz, t

Next

/
Oldalképek
Tartalom