Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-02 / 180. szám
tùigçleton visszalépett az alelnökjelöltségtől George McGovern, a demokrata párt elnökjelöltje és Tho- mos Eagleton a visszalépést bejelentő sajtótájékoztatón. (Telefotp — AP—MTI—KS.) Washington. Köves Tibor az MTI tudósítója jelenti: George McGovern és Thomas Eagleton, az amerikai demokrata párt alig 2 hete megválasztott elnök-, illetve alel- nökjelöltje magyar idő szerint kedden hajnalban rendkívüli közös sajtóértekezleten jelentette be a közös döntést: Eagleton szenátor kedden hivata- losan, írásban közli a demokrata párt országos végrehajt 1 bizottságának elnökével, hogy visszavonja jelölti nevezését. McGovern bevezető nyilatkozatában aláhúzta, hogy döntésük indítéka nem Eagleton egészségi állapota. Szerinte a missouri szenátor múltbeli ideggyógyászati kezeltetése lezárt ügy és kezelőorvosai is megerősítették, hogy egészségi állapota kitűnő. Mint mondotta, a maga részéről azért ji* tolt erre a „szívtépően fájdalmas” döntésre, mert a/■ alel- nökjelölt kortörténetének feltárása óta minden figyelem erre 'rányult, háttérije szorítva az elnökválasztási küzdelem olyan égető kérdéseit is, mint a vietnami háború és a gazdasági helyzet. Eagleton nyilatkozatában a maga részéről kifejtette: azért jutott erre „a nem könnyű döntésre”, mert nem óhajtja „még inkább megosztani az amúgy is megosztott demokrata pártot”. Hangoztatta, hogy „személyes érzelmei másodlagosak a demokratapárti egység helyreállításának szükségességéhez képest”. Visszalép az a'- elnökjelöltségtől, de nem vonul vissza a választási küzdelemből, hanem mint ígérte — minden energiájával azért fog országszerte korteskedni, hogy George McGovern legyen az USA következő elnöke. A sajtóértekezlet során McGovern „nagy jövőt” jósolt Eagletonnak, az utóbbi pedig választási győzelmet McGo- vernnek, s mindketten változatlan és szilárd baráti érzelmeikről biztosították egymást. A demokrata párt elnökjelölő konvenciója által megválasztott alelnökjelölt visszalépése — ami ezúttal először fordul elő az USA történetében — új helyzetet teremt az elnökválasztási küzdelemben- A fő figyelem egyelőre azonban továbbra is személyi kérdésekre összpontosul, most már elsősorban arra, hogy ki lesz McGovern új választottja az alelnökjelöltségrg. McGovern a közös sajtóértekezleten nem adott választ erre a kérdésre. Dr. Richard Aman, a Svájci Köztársaság magyarországi nagykövete — hazája nemzeti ünnepe alkalmából — kedden délben fogadást adott a nagy- követségen. Megjelent a fogadáson Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter, dr. Beresz- tóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Baczoni Jenő, á külkereskedelmi miniszter első helyettese. Nagy János külügyminiszter-helyettes, továbbá politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életünk több más ismert személyisége. * A genfi leszerelési értekezlet kedden néhány perces ülés után feloszlott, miután az elnök hiába várta felszólalók jelentkezését. Az ülést csütörtökre elnapolták. ♦ A Pravda keddi számában „időszerű döntésnek” nevezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Oél-Rhodesia elleni szankciókról szóló határozatát. A múlt hét végén hozott határozat hangsúlyozza, a dél-rhp- desiai őslakosság nemzeti felszabadító harcának törvényes, ségét és sürgeti hatalmat bitorló fajvédő Smith-rezsim elleni nemzetközi gazdasági szankciók fokozását. • Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni elnök hétfőn a karaehi küljiöi ístáaeígea. iaC^SS ítóadásában a többi között kijelentette. hogy az India és Pakisztán között létrejött szim- lai megállapodás kiindulópontja az igazságos és tartós béke helyreállításának az al- kontinensen. Hozzáfűzte, hogy hazájának kétoldalú kapcsolatai az Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval és Kínával eredményesnek bizonyultak és reméli, hogy ugyanígy alakul. nak Indiával is. * NyikolaJ Bajbakov, a Szovjetunió állami tervbizottságának elnöke a Pravda tudósítójának adott nyilatkozatában a többi között kiemelte, hogy a Szovjetunió ipari termelésének volumene az elmúlt harminc év alatt 12 szeresére növekedett és most a Szovjetunió több elektromos áramot, szenet, vasércet, vasat, acélt és cementet termel, mint Nagy- Britannia, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság együttvéve, * Az amerikai szenátus hétfőn 75 szavazattal 9 ellenében elfogadta azt a pénzügyi törvényjavaslat-módosítást, amely felhatalmazza a kormányt, hogy korlátlan mennyiségben adjon el katonai berendezéseket Izraelnek. A Henry Jackson demokratapárti szenátor által beterjesztett eredeti javaslat háromszázmillió dollár értékben akarta korlátozni az Izraelnek nyújtandó katonőj fieeaâLv Folytatódott az egyiptomi—-líbiai tanácskozás A kairói Ai Ahram keddi számában a líbiai Tobrukból jelenti, hogy Moammer Kadhafi líbiai elnök és Anvar Szadat egyiptomi államfő hétfőn délután megtartották első tanácskozásukat. A találkozón — a lap értesülése szerint — a közös akciók fokozásáról, a legutóbbi közel-keleti fejleményekről, valamint a közel- keleti válsággal kapcsolatos nemzetközi állásfoglalásokról volt szó. A líbiai Benghaziban kedden délelőtt ismét találkozott Moammer Kadhafi líbiai és Anvar Szadat egyiptomi elnök. A két államfő megbeszélésére Aziz Szidki egyiptomi miniszterelnök vezetésevei Bengazi- ba érkezett egy magas rangú egyiptomi politikusokból álló küldöttség. A keddi találkozón a felek a két állam teljes egyesülésének lehetőségeit vizsgálták meg. Befej eződott a szovjet—amerikai kereskedelmi tárgyalások első ülésszaka Moszkva (MTI) Moszkvában véget ért a szovjet—amerikai kereskedelmi közös bizottság első ülésszaka, A hivatalos közlemény szerint a tárgyalások hatékonyak, konstruktív jellegűek voltak és előmozdították a megvitatott kérdésekkel kapcsolatos álláspontok kölcsönös tisztázását és egymáshoz való közelítését. Az ülésszak július 20-án kezdődött és Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter elnöklete alatt folyt le. Az amerikai delegációt Peter Peterson, az Egyesült Államok kereskedelemügyi minisztere vezette. Hétfőn Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a Krímen fogadta Petersont. A két küldöttség megvitatta a szovjet—amerikai kereskedelmi megállapodás megkötésével kapcsolatos kérdéseket, beleértve a legnagyobb kedvezménynyújtás rendszerét, valamint a kereskedelmi tevékenység lehetőségeinek biztosítását. A felek véleményt cseréltek az ipartervezésben való szovjet—amerikai részvételről és a kölcsönös hitelnyújtásról, továbbá a kölcsönbérleti szerződésekkel kapcsolatos számlák rendezéséről, a tengeri szállításokról és még néhány más kérdésről. A közös bizottság felállításáról a szovjet vezetők és Nixon elnök — mint ismeretes — az elnök májusi moszkvai látogatása idején állapodtak meg. A bizottság második ülésszakát még az idén Washingtonban tartják. Újabb gátakat bombázlak a VDIí-ban (Folytatás az 1. oldalról.) zárógátat is, a Csu folyó gátjainak Ho Szu szakaival együtt. Kedden közzétették Hanoiban a Felszabadítási Hírügynökség közleményében a felszabadító erők főparancsnokságának hadijelentését a négy hónap óta tartó offenzíva eredményeiről. A hadijelentés szerint a felszabadító erők négy hónap alatt megsemmisítették az ellenség hat hadosztályát, 30 ezredét, 155 gyalogos zászlóalját, 10, gépesített ezredét és 20 tüzérosztályát. Harcképtelenné tették az ellenség 220 ezer katonáját és tisztjét, közülük húszezret ejtettek fogságba, sok amerikai tiszttel együtt. A harcokban megsemmisült az ellenség 5400 katonai gépjárműve, köztük 1800 tank és páncélos, 105—107 milliméteres lö vegekből 1200 semmisült meg, illetve került a felszabadító erők kezére. Ezenkívül az ellenség 35 ezer különböző fegyvert vesztett. A harcokban lelőttek 1300 repülőgépet és helikoptert, elsüllyesztettek, illetve felgyújtottak sok hadihajót és motorost. A felszabadító erők az ellenség 265 üzemanyag- és hadianyagraktárát semmisítették meg, felrobbantottak 250 hidat, 56 erődítményt, egy hadikikötőt és nyolc katonai repülőteret. A brit hadsereg és a rendőrség együttes akciói (Folytatás az 1., oldalról.) rú „megszokott" módszereiről, amelyek emberek százait tépték darabokra, vagy nyomoríHelsinkiben megkezdődtek a tanácskozások az NDK és Finnország között diplomáciai kapcsolatok felvételéről. (Képtávírónkon ^érkezett). Az izraeli külügy- és pénzügyminiszter a megszállt területek megtartása ellen Hétfőn két magas rangú izraeli politikus is szót emelt az 1967-ben megszállt arab területek megtartása ellen. Mindkét államférfi — Abba Eban külügyminiszter és Pinhas Sa- pir pénzügyminiszter — attól tart, hogy ha Izrael véglegesen bekebelezi a hatnapos háborúban megkaparintott arab földeket, azok arab lakosságával együtt, Izrael politikája számára előnytelen módon változik meg az ország népességi struktúrája. Az 1967-es háború következtében ugyanis 1 400 000 arabbal növekedett Izrael addigi hárommilliós lakossága. Abba Eban külügyminiszter utalt arra, hogy az Izraelben élő arabok száma húsz'év alatt » lakosság negyven százalékára növekedhet, s ez véleménye szerint — különösen vá- lasztáspk esetén — kedvezőtlen befolyást gyakorolhat Izrael egész állami létére. Pinhas Sapir pénzügyminiszter rámutatott, ideje, hogy az izraeli kormány végleges döntést hozzon a megszállt területek jövőjét illetően. A miniszter hangsúlyozta, hogy ellenzi a megszállt arab területek végleges annektálását, minthogy ez a lépés Izraelt kétnemzetiségű állammá alakítaná. „A magam. részéről jobban szeretek egy négyszázezer arab lakosú Izraelt semmint egy olyan államot, melyben a lakosság negyvenöt százaléka — egymillió-négyszázezer fő — arab”. (MXQ tották meg egy életre.) Az IRA-nak ez a szárnya egyébként tagadta, hogy köze lett volna a hétfői bombamerényietekhez, amelyek Londonderry közelében megölték egy falu hat polgárát és megsebesítettek még 30 embert. A jövőben sok függ majd attól, hogyan foglal állást Jack Lynch dublini kormánya. Londonban feltételezik, hogy a brit kabinet nagy nyomást gyakorol Írországra, hogy ezekben a kritikus hetekben szigorítsa meg az észak-ír határ őrizetét. A brit katonai szervek attól félnek, hogy a gerillák a már nem létező „nogo” (ne lépj be) övezetek védelmét az államhatár védelmével cserélik fej, és valamilyen határhá borút kezdenek. Az őrjáratok valóban felkeresik Belfast Shankiil, Wood- vale és más protestáns övezeteit, itt azonban nagy az együttműködés az UDA emberei és a katonák között. A közhangulatot a végtelenségig kiélezte, hogy a katolikus védelmi gyűrű lerombolása után a gyűlölt ulsteri királyi rendőrség is felbukkant a gettókban. A katolikusok szerint a rendőrök három évvel ezelőtt részt vettek, a katolikusok elleni pogromban, amely a mostani események kirobbantó szikrája volt, (MTI) Kissinger Le Duc Thoval készül tárgyalni Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója Párizsban tartózkodik, hogy Le Duc Thoval, a párizsi Vietnam-értekezleten részt vevő VDK-küldöttség különleges tanácsadójával, és Xuan Thuy-val, a küldöttség vezetőjével tanácskozzék — jelentette be Washingtonban a Fehér Ház szóvivője. A megbeszélés közelebbi tárgykörét a fehér házi szóvivő nem jelölte meg
