Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

tG'. :G¥iî ~ "VltÍG PftÔtÉfXèîAÏ, fëŸifOiîËTfRi • A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGY ET--B1 ZOTTSÁGÁ NAK'-C’APT A XXII. évfolyam, 156. szám ÄRA: 80 FILLER Szerda, 1972. július 5. Fock Jenő keddi programja a Mongol Népköztársaságban Ulánbátor (MTI) Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnöke kedden feleségé­vel látogatást tett az Ulan- bátor-i forradalmi múzeum­ban. Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai és más hivatalos személyiségek kísér­ték. Kedden este az Ulanbátor-i operában hangversennyel zá­rult a nap programja. Az Unen keddi számában az egész első oldalt Fock Jenő mongóliai látogatásának szen­telte. A lap hírt ad az érke­zésről, a koszorúzásról, a Cedenbal és Fock Jenő közöt­ti tárgyalásokról, valamint a magyar vendég tiszteletére adott ebédről. Közölte az ebé­den elhangzott beszédeket. Kedden este Fock Jenő, az MSZMP KB Politikai ' Bizott­ságának tagja, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány miniszterelnöke és fele­sége részt vett az Ulanbátor-i operaházban a tiszteletére rendezett ünnepi koncerten. A koncert előtt eljátszották a két ország nemzeti himnu­szát. A színpadot a két ország lobogói díszítették. Az ünnepi eseményen jelen volt Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a mongol mi­nisztertanács elnöke és felesé­ge, valamint mongol állami és pártvezetők. (MTI) Kádár János meglátogatta a budapesti Metrót Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Né- mef b, Károly nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának, valamint Nagy Ri- chárdnak, a budapesti pártbi­zottság titkárának, Kelemen Lajosnak, a fővárosi tanács általános elnökhelyettesének és Skoda Lajosnak, a fővárosi tanács elnökhelyettesének tár­saságában kedden megtekin­tette a budapesti Metró kelet— nyugati vonalának már el­készült, a Fehér út és a De­ák tér közötti szakaszát és az épülő vonalrész állomásait. A vendégeket a Fehér úti végállomáson Fazekas György, a Metró földalatti vasút meg­bízott igazgatója, Ritter György, a Metró pártszerveze­tének titkára és Balogh László, a Metró főosztályvezetője fo­gadta. A vendégek Met­róra szálltak. Elsőként a Baross téren álltak meg, ahol a főváros egyik legna­gyobb csomópontja forgalmát ról tájékoztatták őket. Ezt kö­vetően a látogatók a Deák té­ren a kelet—nyugati Metró­szakasz ideiglenes végállomá­sán időztek hosszabban. A ke­let—nyugati vonal és az észak—déli vonal találkozási pontján a szakemberek a Met­ró-hálózat továbbfejlesztésé­nek, mindenekelőtt az észak- déli vonal terveiről, eddigi munkálatairól számoltak be. Kádár János ezután az épü­lő Kossuth Lajos téri állomást kereste fel, ahol Valkó Már­ton, a közlekedési építővállalat vezérigazgatója és Harmati! István, a vállalat pártbizottsá­gának első titkára fogadta a vendégeket. Kádár János ez­után ipari vasúttal átutazott a Duna alatti Metró-alagúton. A Metró-út következő állomása a Margit-híd budai hídfője volt; itt Rakonczay Nándor, a hídépítő vállalat igazgatója és Mészáros László, a vállalat párttitkára adott tájékoztatót a munkálatokról. A múlt hét végén teljes erő­vel megindult a búza aratása megyénkben is. Ezekre a na­pokra az időjárás kedvezővé vált, semmi sem akadályozza a gyors, tervszerű munkát. Az árpa 60 százalékát már megyeszerte learatták. Szek- szárdon már nincs lábon álló árpa. A dombóvári Alkotmány Tsz-ben is befejezték az árpa aratását. A bonyhádi Petőfi­ben 115 hektárt, a dunaföldvá- ri Virágzóban 144, a kajdacsi Aranykalász Tsz-ben 130 hek­tárt arattak le árpából a múlt hét végéig. A megdőlés csak lassította a gépek munkáját, a kaszákra nagyon kevés helyen került sor. Egy kombájnvezető — ezt mutatja a sok évi tapasztalat — 4—500 hektárt arat le egy aratási szezonban. A gépek ki­javítását az egész megyében időben elvégezték, tartalék- alkatrész is — egy-két kivétel­től eltekintve — elegendő áll rendelkezésre. Az idén is jár­ják a határt a gépkocsik, hogy üdítő italokkal enyhítsék a nagy munkát végző dolgozók szomjúságát. Árpából az eddigi számítá­sok szerint 30 mázsán felüli átlag várható, az állami gazda­ságokban ennél is többre szá­mítanak. A mezőgazdasági nagyüze­mek dolgozói — ez hagyomány — az aratást tartják a munkák koronájának. Ezért készültek fel példamutatóan és ezért dol­goznak teljes erővel most, napkeltétől napnyugtáig, ahol kell, éjszaka is. T. E. Határozat a termelőszövetkezeti vezetők jövedelméről — Llést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Kedden ülést tartott a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa Szabó István elnök­letével. A hét napirendes ta­nácskozás egyik fő témája volt, hogy a TOT második kongresszusának alapelveit miként érvényesítették az azóta eltelt két hónapban, mi­lyen intézkedések születtek ez­zel kapcsolatban. Moharos József elnökhelyet­tes elmondotta, hogy a TOT elnöksége a kongresszust kö­vetően az ottani tapasztalatok alapján kilenc pontból álló határozati javaslatot állított össze, amelyet a kormány elé terjesztett. A Minisztertanács elfogadta és határozattá emel­te a javaslatokat, amelyek a mezőgazdaság egészét érintik, és sok vonatkozásban a szö­vetkezeti gazdálkodás korsze­rűsítését szolgálják. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa keddi ülésén határozatot fogadott el a ter­melőszövetkezeti vezetők jö-' védelmének szabályozására. A gazdaságokat négy kategóriá­ba osztották, terület, nagyság és gazdasági eredmény sze­rint és nagyjából ezek a mu­tatók határozzák meg azt is, hogy a gazdaság vezetői meny­nyi jövedelmet kaphatnak. Erre az új szabályozóra azért volt szükség, mert az 1968- ban kiadott irányelvek óta megváltozott a termelőszövet­kezetek helyzete, a terület- nagyság éppen úgy, mint a gazdálkodási eredmény. így a szabályozókat a jelenlegi hely­zethez kellett igazítani. Első­sorban a jövedelmek felső ha­tárát szabták meg azért is, mert — mint a felmérések bebizonyították — 43 termelő­szövetkezeti vezető jövedelme túllépte az előírt mértéket. Ugyanakkor azonban hangoz­tatták a TOT ülésén, hogy a termelőszövetkezetek vezetői­nek döntő többsége betartotta az eddigi előírásokat. (MTI) Tárgyalások a KNDK és Dél-Korea között az ország egyesítéséről A második napja itt-tartóz- kodó magyar vendéget a mú­zeumlátogatásra elkísérte D. Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, valamint több más mongol vezető. A mongol forradalmi mú­zeum és a központi állami múzeum megtekintése után Fock Jenő, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kísére­tével az állattenyésztési kuta­tóintézetbe látogatott, ahol az intézet tudósai és munkatár­sai bemutatták a mezőgazda- sági termelés tudományos szer­vezésével, valamint a nemesí­téssel kapcsolatos munkáikat. A vendégeket Luvszan, Zsagvaral és Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK minisztertanácsának el­nöke, javaslatot tett Korea békés egyesítésére. Ennek a kezdeményezésnek eredménye­ként Phenjanban és Szöulban tárgyalásokra került sor a KNDK és Dél-Korea hivatalos képviselői között. A phenjani tárgyalásokat Kim Jang Ju, a KMP KB osztályvezetője és Li Hu Rak, a dél-koreai köz­ponti hírszerző hivatal főnö­ke folytatta, Szöulban pedig Pák Szong Csői, a KNDK minisztertanácsa elnökének második helyettese tárgyalt. A koreai hírügynökség je­lentése szerint a tárgyalások eredményeként aláírták „Észak és dél közös nyilatko­zatát”. A nyilatkozat az alábbiakat tartalmazza: A felek az ország egyesítése következő elveiben jutottak megállapodásra : 1. Az egyesítés kérdését kül­ső beavatkozás nélkül, külső erőkre való támaszkodás nél­kül, önállóan kell megoldani. 2. Az egyesítést békés úton kell elérni, anélkül, hogy a felek fegyveres erőt alkalmaz­nának egymás ellen. 3. Az ideológiai, az eszmei és a rendszerbeli különbségektől függetlenül, mindenekelőtt arra van szükség, hogy egysé­ges nemzetként törekedjenek a nagy nemzeti konszolidáció megteremtésére. A felek megállapodtak ab­ban, hogy enyhítik a feszült­séget észak és dél között, meg­teremtik a bizalom légkörét, nem rágalmazzák és nem tá­madják egymást, tartózkodnak a fegyveres provokációktól és aktív lépéseket tesznek a vá­ratlan fegyveres összetűzések elhárítására. A felek abban is megálla­podtak, hogy különböző téren sokoldalú cserét hajtanak vég­re észak és dél között annak érdekében, hogy helyreállítsák a megszakadt nemzeti kapcso­latokat, előmozdítsák a köl­csönös megértést és meggyor­sítsák az önálló békés egyesü­lést A felek egyetértettek abban,' hogy aktívan előmozdítják az északi és a déli Vöröskereszt- küldöttségek tárgyalásainak mielőbbi eredményes befejező­dését, miután ezekhez a tár­gyalásokhoz az egész nemzet nagy reményeket fűz. A tárgyaló felek megállapod­tak egy állandó, közvetlen te­lefonkapcsolat létesítésében Phenjan és Szöul között, hogy elejét vegyék a váratlan ka­tonai konfliktusoknak és az észak és dél között felmerülő kérdéseket közvetlenül, gyor­san és pontosan oldhassák meg. (Folytatás a 2. oldalon) ÜPdtjffiiBc a búzát Áz árpa zömét már betakarították

Next

/
Oldalképek
Tartalom