Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-30 / 178. szám
Beszélgetés a korszerű Varsányi Ottóval, a Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi gyáregységének vezetőjével a korszerű vezetésről beszélgettünk. — Hogyan definiálná a korszerű vezetés fogalmát? — A korszerű vezetés fogalmát objektív törvényszerűségként néhány mondatban meghatározni szinte lehetetlen. Az, hogy a vezetés — ami alatt va. lamely vezetési stílus, módszerek alkalmazását értem —• korszerű-e vagy sem, sok mindentől függ. Egy adott módszer bizonyos körülmények között lehet korszerű. Ugyanez viszont más körülmények között, más technikai és egyéb feltételek mellett teljesen korszerűtlen. —• Korszerű vezetés, korszerű technika. A kettő egymással szorosan összefügg? — Feltétlenül. A technikai, feltételek nélkülözhetetlenek. Ezen olyan technikai berendezéseket értek, melyek a döntésekhez szükséges számszerű információkat rövid idő alatt megfelelő mennyiségben és minőségben szolgáltatják. Nem szeretném azt mondani, hogy a korszerű vezetés számítógép nélkül elképzelhetetlen. De feltétlenül kell' egy olyan információs bázis, amely gyors, sokoldalú és megbízható. Persze a különböző információs rendszereknek. a komp juter csak része lehet. Általánosságban a korszerű vezetéshez kell egy olyan információs bázis, mely a döntésekhez szükséges informáltsá- gi fokot biztosítja. Ez a korszerű vezetés technikai feltétele. De van emberi feltétele is: azoknak az embereknek az összessége, akikkel együttműködve a korszerű vezetés módszereit alkalmazni lehet a végrehajtásban. Mert hiába gyors és korszerű a döntéselőkészítés és a döntés, ha a végrehajtás, ahol több ember kapcsolódik be, mint az előkészítésben — nem érvényesül megfelelően. — Miként alkalmazza a gyakorlatban, hogy a vezetés tudomány? — Véleményem szerint a vezetés: szakma. Ugyanolyan szakma, mint akármelyik más szakma, aminek hogy úgy mondjam, mesterségbeli fogasai vannak. Az eddigi érte- lémben vett szakmáktól any- nyiban tartom eltérőnek a vezetés tevékenységét, hogy amíg más szakmáknál a munka tárgya rendszerint valamilyen anyag, addig a vezetésnél a munka tárgya az ember. Tehát egy olyan szakma, amely élő nyersanyaggal, az emberrel dolgozik. Ez adja meg a szépségét, de a nehézségét is. Kétségkívül szerepe van a vezető egyéni adottságainak is. De ha szabad egy hasonlattal élnem, NB III-as szinten mindenki megtanulhat futballozni, akinek ép lába és tüdeje és szorgalma van. De ahhoz, hogy magasabb osztályban futballozzon, ezeken kívül egyéni adottságok, tehetség és törvényszerűségek felismerése és alkalmazása szükséges. Valahogy így van a vezetéssel is. A szakmai fogások elolvasásával, megismerésével bizonyos szinten lehet boldogulni. Magasabb szint eléréséhez viszont olyan adottság szükséges, mellyel az idők során leülepedett szakmai fogásokat, törvényszerűséget fel tudja ismerni az ember. A kérdés engem régóta érdekel. Minden lehető alkalmat megragadok ahhoz, hogy különböző beosztású, nézetű embereknek a kérdésről alkotott véleményével megismerkedjem. Ez történhet beszélgetés formájában, de a témával kapcsolatos publikációkat, könyveket is elolvasom. — Hogyan tudja kiiktatni egy vezető munkája közben az szubjektivitást? — Százalékosan nehéz lenne meghatározni. Mindig az adott probléma dönti el. Egy vezető beosztású ember a mun. kahelyén nem • léhet magánember. Nem mint magánember foglal, állást, hanem annak a szervezeti egységnek az érdekében, amelynek a vezetését rábízták. Előfordulhatnak olyan esetek, — velem is megtörtént — hogy az én egyéni véleményem eltért attól, amit tenni kellett. Hangsúlyozom: az, hogy tenni kellett nem fej- sőbb utasítás volt, hanem az általam vezetett szervezeti egység érdeke. A vezetés egyik alapkövetelménye: aki saját Szdzöívcnötezer pár piros velúr gyermekcsizma felsőrészt készítenek a Bonyhádi Cipőgyárban NDK-megrende- lísre. Kauffmann János, a hidraulikus szabászgép mellett. Foto: G. K, vezetésről Uj precíziós hosszesztergáló gépet helyeztek üzembe » Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyáregységében. Az új géppel nagy pontosságú alkatrészek tömeges előállítását tudják végezni. Képünkön: Kovács János esztergályos ellenőrzi a gép működését. . ___...... -. ..— . . Foto: Gottvald. m agát nem tudja fegyelmezni, annak nincs erkölcsi alapja másokat sem fegyelmezni. Egy vezetőtől elvárható, hogy fegyelmezze magát akkor is, ha mérgelődni van éppen kedve, — Hogyan határozná meg, melyek a korszerű vezetés legfontosabb vonásai? — Véleményem szerint a vezetésnek, — és itt nem teszek különbséget korszerű és nem korszerű között — a mi társadalmi rendszerünkben olyannak kell lenni, hogy ne sértse a dolgozók igazságérzetét A dolgozók alatt természetesen a munkáját becsülettel végző és tiszteletre méltó többséget értem, nem pedig a mindenütt jelenlévő, egy-két szélsőséges esetet. A másik koncepció, amit a magam gyakorlatában alkalmazni szoktam, hogy amikor egy kollektívával valamit megbeszélünk, kíváncsi vagyok mindenkinek a véleményére, függetlenül attól, hogy helyes-e az, vagy helytelen. Lehet, amit első nekifutásra rossznak mond az ember, az éppen jó. Nem egyszer találkozni olyan esetekkel is, hogy egy véleményt azzal torkolnak le, hogy ostobaság. Óriási különbség van az ostobaság és a helytelen vélemény között. Ha valakinek egyszer azt mondják, hogy ostobaságot mondott, később sem a helytelen, sem pedig a helyes véleményét nem mondja el. A döntés előkészítése kollektív, de a döntés joga és felelőssége a vezetőé. Egyetlen vezető sem mondhatja helytelen döntés után: nem tehetek róla, ezt Kiss János tanácsolta. A vezető joga, kötelessége és felelőssége, hogy az elmondott vélemények alapján kiszűrje azt, ami az ő döntését indokolja. — Hol kerül összeütközésbe a korszerű vezetés a napi gyakorlattal?- • •> — Kérdés', egyáltalán szükségszerű-e, hogy összeütközésbe kerüljön. Nem szükség- szerű. A vezetés korszerűségének egyik kritériuma, hogy olyan módszereket alkalmazzon, ami az adott kollektívának megfelel. Hiába akar valaki három osztállyal magasabb szinten követelményeket felállítani, ha az adott kollektíva azt nem tudja követni. Tehát a korszerű vetzetés alapvető követelménye, hogy olyan módszerekkel dolgozzon, amit az adott kollektívával végre is lehet hajtani. — Milyen elképzeléseket képtelen megvalósítani annak ellenére, hogy tudja, meg kellene tenni? — Olyan feladat, amit az ember képtelen megvalósítani, gyakorlatilag nincs. Ha a feladatok kitűzésében az ember a realitás talaján marad, akkor a feladat megvalósítható. Csupán idő kérdése, hogy mikorra valósítja meg. Én magam is tűztem ki olyan feladatokat, amit egy év alatt akartam véghezvinni, de ennyi idő alatt nem sikerült. A feltételek megteremtésének időigényét elméreteztem. — Mennyire részletesen tud áttekinteni a gyáregységen belül egy-egy részfeladatot, problémát? — Ha a vezetési stílus korszerűsége szempontjából kellene vizsgálatot végeznem, azt nézném meg először, hogy az adott vezető milyen adatokat kísér figyelemmel. Abból, hogy az egyik területet 10 százalékos, a másikat 100 százalékos mélységben nézi, arra lehet következtetni, hogy mi érdekli. A vezetési feladatok rangsorolása viszont nem mehet aszerint, hogy mi érdekli az embert legjobban. Hogy egy vezető melyik kérdéssel mennyit foglalkozik, arra lehet következtetni, hogy módszere korszerű-e, vagy sem, mert minden kérdéssel annyit kell foglalkozni, amennyi az alapos és megfontolt döntéshez szükséges. Az, hogy például egy adott feladathoz a szükséges munkaerő honnan kerüljön elő, nem vezetői, hanem végrehajtási feladat. Vezetői feladat az, hogy meghatározza, hogy a probléma megoldásához milyen létszám szükséges, s a munkaerőnek milyen szakmai, nemi és egyéb megoszlása legyen. — Milyen problémákkal szokott mélyebben foglalkozni? ;— Ez esetenként változó. Rangsorolja az ember. Végső soron a vezetői tevékenység: szabályozás. Egy vezetőnek a területén folyó tevékenységet kell szabályozni. Ez minden szinten érvényes. Különbséget kell tenni olyan folyamatok között, amelyeket szabályozni kell, és olyanok között, amelyek önmagukat szabályozzák. Ezt a kettőt, ha összekeveri az ember, hibát követ el. Ha nem szabályoz olyat, amit szabályozni kell, zavart okoz. A kérdés bonyolult, hisz az önszabályozás is okozhat káros kinövéseket, s itt is közbe kell lépni. — Jelent-e ai valamit a korszerűség szempontjából, hogy egy vezető kisebb, vagy nagyobb üzem élén áll? — Kétségtelenül. Ha a vezetés tárgyát száz ember képezi, akkor más stílust kell kialakítani, mint egy ötezer fős üzemben. Száz emberrel dolgozó egység vezetőjétől elvárható, hogy mind a száz emberrel közvetlen kapcsolatot alakítson ki. De az alapvető törvény- szerűségek kis egységre, nagy egységre egyaránt vonatkoznak. ■— Mennyire ismeri a gyáregységben az embereket? — Az én helyzetem látszólag ellentmond annak, amit az előzőekben mondtam. Ennek egyik oka: az üzemünk új, s az új üzem új létszáma is cserélődik. A Munka Törvény- könyve is lehetőséget ad arra, hogy megkóstoljuk egymást, s akinek nem ízlik a falat, az kereshet más megoldást. Akik kezdettől itt vannak, azokat ismerem. A másik ok, ami ellentmondásra kényszerít: az esetek, nagy részében . az ide érkező látogatókkal nekem kell foglalkoznom, és így sokszor vagyok az irodához köta ve. Ha lejutok az üzembe, akkor rendszerint valakinek 3 kíséretében megyek. Ez abból következik, hogy gyáregységünk iránt sok az érdeklődő, hisz az ilyen rendszerű műanyag. ajtókat, gyártó üzen» Európában mindössze ^hárony van. örülünk minden érdeklődésnek, csak hát leköti az emberi). A gyáregység nem önálló üzem. Mit jelent ez a vezető, a vezetés szempontjából. Menynyire korlátozza ez az elképzeléseket? ■— Erre így nehéz választ adni. Először is azt kell tisztázni, hogy indokolt-e a korlátozás szó használata. Á jó elképzeléseket az anyavállalat elősegíti, a rossz elképzelések végrehajtását lehetetlenné teszi. így van rendjén. Tekintettel arra, hogy az anyavállalat és a gyáregység között nagy a távolság, az átfogó jellegű' kezdeményezéseket fentről kapjuk — főleg ami a fejlesztésre vonatkozik. Uj termé-) kék gyártására, a meglévő gépek más irányú felhasználására vonatkozóan viszont a kezdeményezés a mienk. — Véleménye szerint mi, könnyebb: egy új üzemben első vezetőnek lenni, vagy tizedik vezető utári tizenegye-, dikként beállni a sorba? 1— Mindkét megoldásnak ván előnye is, hátránya is. Ez a második gyár, aminek indításában részt veszek. Mit, is mondjak. Az egyiket csináltam' kétszer, a másikat egyszer sem. Az egyikről tapasztalataim- vannak, a másikról elképzeléseim. Uj gyárban előny, hogy nem kell rossz tradíciókkal megküzdeni, az válik tradíció-: vá, ami az első kapavágástól- kezdve történik és helyesnek bizonyul. Tizenegyedik vezetőnek lenni különösen rossz- előzmények után, rendkívül nehéz. A korszerű vezetés általam elképzelt módszereinek alkalmazása érdekében a rossz tradíciókat le kell küzdeni. Ezek a tradíciók ha beleívód- tak az emberek tudatába, s ezt a folyamatot megfordítani, nagyon nehéz. D. VARGA MÀRtÆ
