Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-28 / 176. szám

H Szövetkezeti önkormányzat Az 1967/3. törvény, a gaz­dasági reform jegyében be­vezetett korszerű szabályozók érvényesülése a gazdálkodás­ban, s a társadalmi és ezen belül a szövetkezeti demokra­tizmus fejlődése kedvező lehe­tőségeket teremtettek a tsz- önkormányzat megvalósulásá­ra. Hogyan élnek ma ezekkel a lehetőségekkel a közös gaz­daságok? Nézzük mindenekelőtt a döntési jogok Ezzel kapcso­latban elmondhatjuk, a szövet­kezeti törvény a közös munka Valamennyi fontos kérdésében & közgyűlést jelöli meg a leg­főbb testületnek a döntéseket illetően. Helyesen dönteni azonban csak olyan emberek tudnak, akik birtokában van­nak az ehhez szükséges infor­mációknak. A termelőszövet­kezet helyzetét, gazdálkodását ma nem olyan könnyű átte­kinteni, mint néhány évvel ez­előtt. Nőnek az üzemméretek, bővül a tevékenységi kör, s ez szükségessé teszi olyan bel­ső tájékoztatási rendszer ki­építését, melynek révén a tag_ ság két közgyűlés között is rendszeresen figyelemmel kí­sérheti a szövetkezeti tevé­kenység legfontosabb mozza­natait. Az önkormányzat érvénye­sülésének azokban a közös gazdaságokban a legerősebbek a biztosítékai, amelyekben megfelelően működnek a szö­vetkezetek különféle bizottsá­gai. Sok helyen szép eredmé­nyeket értek el e tekintetben, általános tapasztalat ugyanak­kor, hogy bőven lenne még javítani való a bizottságok összetételében. szakmai hozzá­értésük növelésében. Az ellen­őrző bizottságok, amelyek fő hivatása V a szövetkezet belső szabályainak a gazdálkodás rendjének felügyelete, a visz- szaéléáek időben történő fel­derítése, ez idő szerint sok­helyütt a • vezetőkkel való bé­kés egymás mellett élés elve alapján dolgoznak, ■ nem pedig az őket megválasztó tagság ér­deke. akarat3 szerint. A vitás tagsági ügyekben is több eset­ben kénytelen a tsz-tag külső szerveknél keresni az igazát, Hivatása : kereskedő — Marth úr kérem, fel tet­szene engem venni tanulónak? — Jánoskám, mondd meg anyádnak, jöjjön be és majd megbeszéljük. Édesanyám bement. Megbe­szélték. Hamarosan odakerül­jem. Három hónap próbaidő után leszerződtem három és fél évre tanulónak. így kezdődött. Klézli János­ka, Glied szappanfőző kifutó­fiúja 1940. június 30-án inas­nak szerződött Marth Ferenc szekszárdi vaskeréskédöhöz. , Hosszúnak tűnt a három és fél év. Úgy érezte, az eget is bedeszkázzák, mire lejár. Az­tán eltelt. — Nem egy pofont kaptam, de ezekre alig emlékszem. Ak­kor ez megszokott volt. Sokkal inkább emlékezetemben ma­radtak azok a jótanácsok, ami­ket a mesteremtől kaptam. — Tudod fiam, egy vaske­reskedőnek úgy kell érteni va­lamennyi vasas szakmához, mint egy kezdő iparosnak. — Ezt mondta, és ez volt az, amit én is igyekszem továbbadni a mai tanulóknak. Klézli Jánoska Klézli János lett. A tanulóévei rég elmúl­tak. Kis megszakítással több mint húsz éve vezeti Szekszár­dion a Népbolt Vállalat 24-es számú vasüzletét. Ami meglepett, és amiért tu­lajdonképpen riportalanyom­nak választottam, az a sokféle áru, azok a speciális szerszá­mok, amiket más vasboltokban alig-alig lehet megtalálni. Tud­ják ezt Pécsen, Baján, Duna­újvárosban és Mohácson, sőt még Szegeden is. Azok, akik hetenként, havonként ide jár­nak vásárolni. — Mi ennek a magyarázata? Honnan tud szerezni ennyi „ínyencséget"? — Nem nehéz. A nagykeres­kedelemben meg lehet talál­ni. Legfeljebb az a különbség, más boltosok nem ismerik. ö ismeri. De nemcsak ö, mert rögtön azzal kezdi, hogy az árukat a részlegvezetők ren­delik. így azok is tudják, az új szerszámok, szerelési esz­közök milyen előnyökkel ren- . delkeznek. Megtanulják. Nem könyvek­ből. Hanem az életből. Jönnek a vevők, keresik és a pultnál állók, ha olyan nincs, addig kérdezgetik a vásárlót, míg megismerik elméletben a keresett anyagot. Utána már csak a nagyker- nél kell megkeresni. — Csak egy példa. A HILTI- szegek. Hallottunk róla, tud­tuk, úgy kell belőni a beton- falba. De részletesen nem is­mertük. Jött egy fiatalember. Olyant keresett, ami nem volt Behívtuk az irodába és elma­gyarázta, melyik mire jó. Fél év telt el azóta. Beszereztük az árut, kicsit reklámoztuk is. HILTI-szegből a forgalmunk az első félévben 1,7 millió fo­rint volt. Minden érdekli, ami a szak­májával kapcsolatos. Es a vas­boltban megfordul vagy har­minc féle iparos. Most az autó­szerelők számára szerzett új­donságot. „Hét nyelven" beszé­lő szerszámkészletből rendéit meg egy kollekciót. Ott van­nak az udvarból nyíló félig raktár, félig üzlethelyiségben. Itt kellett berendezni, mert helynek bizony szűkében van­nak. Az utolsó másfél évtized­ben az árusított cikkek 60—70 százalékát leadták más boltok­nak. És ennek ellenére egyre kevesebb a helyük. Mert amit árusítanak, abból napról nap­ra szélesebb választékot tarta­nak. A régi, sötét falak között ezer féle csavart, csövet, szer­számot, és csak ő tudná felso­rolni még mi mindent árusíta­nak. Mikor külföldön járt, pros­pektusokat gyűjtött. A vámo­sok csodálkoztak: Minek hoz ez az ember kilószámra szerszá­mokat ábrázoló papírokat. Én a beszélgetés közepén értettem meg. Nemcsak foglalkozása, hivatása, hogy kereskedő. SZEPESI LÁSZLÓ ami egyáltalán nem természe­tes állapot, s ellentmond az önkormányzat elveinek, gya­korlatának. A területi tsz-szö_ vétségek, a maguk revizori hálózatával jelentős segítséget nyújtanak a szövetkezeti kö­zösségek számára a belső el­lenőrző munka javításában, de a szövetkezetek ellenőrző bi­zottságai helyett nem dolgoz­hatnak. Gátolja az önkormányzat megvalósítását a szövetkezetek és a vállalatok kapcsolatában mutatkozó számos rendellenes, ség. Nem véletlenül panaszol­ják a tsz-vezetők, hogy eseten­ként még mindig hátrányos el­bírálás alá esnek az egyes ál. lami vállalattal, vagy intéz- • ménnyel szemben, ami pedig ellentmond törvényeinknek. Akadnak, akik a régi beideg­ződések hatására változatlanul azt a gyakorlatot követik, hogy a szövetkezettel szemben el­követett törvénysértés bocsá- nátos bűnnek számít akkor is, ha nyilvánvalóan sérti az ön- kormányzat elveit, a szövet­kezetek gazdasági önállóságát. Nem utolsó sorban az ilyen ta. pasztalatok sürgetésére jött létre a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsán belül nem­régiben a Társadalmi és ön- kormányzati Bizottság, amely­nek feladata az esetenként kü_ lönböző csoportérdekek egyez­tetése, s megfelelő javaslatok kidolgozása a szövetkezeti ön- kormányzat védelmére. A szövetkezeti önkormány­zat fejlődése a társadalmi, a csoport-, és az egyéni érdek egészséges összhangján alapul­hat. Ehhez nyújt jelentős se­gítséget a szeptember 30-ig minden szövetkezetben el­készülő működési szabályzat, a korszerűsített ügy. és mun­karend, a szövetkezeti élet ■> működését vezérlő belső tör­vények. Augusztus 1-től ismét termel a brikettgyár A Nagymányoki Brikettgyá­rat az elmúlt három hónapban teljesen felújították és moder­nizálták. Ez alatt az idő alatt sem maradtak munka nélkül az ott dolgozók, mert a veze­tőség a felújítási munkáknál biztosított részükre kereseti le­hetőséget. A Brikettgyár au­gusztus 1-én kezdi meg újból üzemelését, ahol a fizikai munka már lényegesen köny- nyebb lesz a rekonstrukció eredményeként. A közízlés előli jarva formálni a közízlést ! A Képcsarnok Vállalat szekszárdi bemutatótermének nyitása elé Mint erről néhány nappal ez­előtt beszámoltunk, a szekszárdi 160 lakásos bérház alatt el­helyezkedő reprezentatív üzlet­sor első megnyíló boltja a Kép­csarnok Vállalat bemutatóterme lesz, mely nemcsak képző- és iparművészeti alkotások forgal­mazásával foglalkozik majd, ha­nem otthont ad évente négy egyéni kiállításnak és négy ve­gyes anyagú bemutató kiállítás­nak is, mindezzel közvetlenebbé téve a kapcsolatot közönség és alkotók között. A bolt — aminek megnyitá­sától és későbbi működésétől mi is azt várjuk, hogy a közízlés előtt járva a közízlés formálója, a képzőművészeti kultúra egyik meghonosítója, terjesztője legyen — 125 négyzetméter alapterüle­tű. Belső berendezését Kerti Metzger Nándorné belsőépítész tervezte és a kivitelezés utolsó simításait ezekben a napokban végzi a Martonvásári Építőipari Ktsz. A Képcsarnok Vállalatnak ez idő szerint 17 vidéki fiókja kö­zül 15 megyei fiók és fenntartá­sok nélkül mondhatjuk el ezek­ről, hogy mindenütt kis kulturá­lis centrumokká fejlődtek. Mint azt Zombory György, a vállalat képviseletében lapunk munkatársának elmondotta, a szekszárdi bemutatóterem au­gusztus 11-én délután ötkor nyí­lik meg, Ezt megelőzően a dél­előtti órákban a város és a me­gye vezetőinek mutatják be az egymilliós bekerülési költséget képviselő bemutatótermet, ami­nek eddigi hiányát úgy véljük, szükségtelen ecsetelni. Elég ha arra utalunk, hogy a fejlődő la­káskultúra összhatását hány és hány, egyébként korszerű és íz­léses berendezésű otthonban rontják a „képzőművészeti1’ al­kotásokként megvásárolt, több­nyire suttyomban terjesztett.gics- csek.' ' ‘ ........-Jj j Mi nt azt Zombory György el­mondta, az a tevékenység, amit a Képcsarnok Vállalat folytat, nem egyszerűen csak kereskedel­mi, hanem komoly kulturális ne­velő tevékenység is amellett, hogy a szocialista képzőművészet alkotói számára biztosít komoly bázist, lévén, hogy a legzseniáli­sabb alkotás sem ér sokat, ha nem jut el ahhoz, vagy azokhoz, akiknek, akikért a kép, a szobor, az ötvösmunka, s megannyi egyéb művészi alkotás megszüle­tik. Éppen ezért kezeli a vállalat gén fontos feladatként a vidéki hálózat fejlesztését. S ezt is ete sősorban azért, hogy a párt és a kormány célkitűzéseinek meg­felelően egyre szélesebb körben terjessze a képző- és iparművé­szeti alkotásokat, másrészt az egyéni és bemutató kiállításokkal biztosítsa, hogy ezek az ország egész területén eljussanak a la­kosság valamennyi rétegéhez. Arra a kérdésre, hogy gazdag ságilag megéri-e a Képcsarnok Vállalatnak egy inkább kulturá­lis misszió, mint gazdasági vál­lalkozás sikerének érdekében lét­rehozni igen sok pénzen új egy­ségeket, Zombory György határo­zott igennel válaszolt, noha az a kétségtelen igazság, hogy az új bemutató- és egyben kiállító­egységek megteremtésének költ­ségei a számítások szerint körül­belül 32 év alatt térülnek meg. Kevesen tudnak arról, hogy á Képcsarnok Vállalatnak ezelőtt öt-hat évvel is 8 milliós vesztesé­ge volt, tavaly viszont 11,1 milliós nyereséggel zárta az évet és. 1972-ben nyerte el a Kiváló vál­lalat címet. Még kevesebben tudják, hogy 1969-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a vállalat és előde az 1949 novem­berében a magánkézben lévő galériák államosításával megala­kult Művészeti Alkotások NV. volt, meglehetősen tisztázatlan profillal, mert a nemzeti vállalat annak idején mindennel foglal­kozott, aminek a művészeti alko­tás fogalmához valami kis köze volt. A mai profil 1954-ben ala­kult ki, ekkor kelt a Képcsarnok Vállalat alapítólevele is, ami fel­adatait röviden így fogalmazta; Képző- és iparművészeti alkotá­sok vásárlása, elosztása, minősé­gi márkázása, sokszorosítása, ter­jesztése és értékesítése, beleért­ve a kiadói és kiállítói tevékeny­séget is. A fejlődést, aminek újabb ál­lomása lesz a szekszárdi bemu­tatóterem nyitása, nem lehet csak pénzben kifejezni, mivel az ered­ményekhez kultúrpolitikai cél­kitűzéseink megvalósítása is tár­sul. Érdeklődéssel várjuk a nyitást, majd a bemutatóterem kiállítá­sait és ez utóbbiakhoz fűződik az a reményünk, hogy a me­gyénkben élő képző- és ipar­művészek orientációját segítik elő, közvetítve feléjük csakúgy, mint az ország más városaiban, vidékein élő alkotók felé az igé­nyeket, ■— óa —I Jobb bort iszunk, mint tavaly Az Országos Borminősítő In­tézet . az elmúlt hónapokban nagyszabású ellenőrző soroza­tot tartott a borpincékben, Sóderkirakodás a. szekszárd-palánki Sió-hídnáL Foto; G. K. raktárakban, valamint a ke-' reskedelmi és a vendéglátó­ipari egységekben. Megállapí­tották, hogy a forgalomba ho­zott borok minősége jobb az elmúlt évinél. A választék is gazdagabb; a vevők a külön­böző alkalmakhoz illő italok között válogathatnak. A Balaton körüli poharazók- ban széles körű vizsgálatokra került sor az elmúlt hetekben. Az ellenőrök úgy találták, hogy a -kifogásolható italok aránya lényegesen a tavalyi alatt maradt. A vásárlók jó­minőségű, tájjellegű borokból választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet, Három hónap alatt 131 pa­lackozott bor minőségét kü­lönleges pontrendszerrel ér­tékelték az italminősítők. A legmagasabb pontszám négy Volt. Ezt egész sor minta ér­demelte ki ; egyebek között a Hosszúhegyi Állami Gazdaság muskotályos és cabernet bora, a Kunbajai Állami Gazdaság semillonja és ezerjója, a me­cseki bikavér, a tenkeshegyi olaszrizling, valamint a sátor­aljaújhelyi borkombinát fur­mintja. A borok átlagos pont­értéke 2,9 volt. ami a szakem­berek szerint jó eredménynek számít. (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom