Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-27 / 175. szám

f=|US Vita : Ni érdekli a fiatalokat ? A „lemezlovas" klubok szellemi tunyaságra nevelnek A Tolna megyei Népújság 1972. július 6-i számában meg­jelent „Mi érdekli a fiatalo­kat?” című cikk nagy vitát váltott ki a Decsen rendezett megyei klubvezető-tanfolyam hallgatói között. Szeretném az ott elhangzottakat összegezve .és saját véleményemmel ki­egészítve elmondani. Amivel nem értettünk egyet. 1. „a beat-zene hegemóniája egyre csökken” — állítja Balipap Ferenc. Szerintünk nem csökkent a népszerűsége, ' csak azok a kísérőjelenségek maradtak el, amelyek a kezdeti időszakban divattá váltak. A koncerteket kísérő sikoltozás, fütyülés, a berendezés össze­törése, tömeghisztéria stb. Ta­lán azért, mert a rajongók rá­jöttek, hogy ezekkel a kísérő- jelenségekkel együtt a beat­zene is élvezhetetlenné válik. Márpedig a zeneileg, hang- szerelésben stb- igényes, beatre éppúgy oda kell figyelni, mint az egyéb zenei műfajokra. A beat elterjedésekor gomba­módra szaporodtak az amatőr zenekarok. Aki néhány akkor­dot tudott fogni a gitáron, és szerzett egy jó ritmusérzékű, dobost, már zenekart alakított. Megtanultak tíz számot és sor­ba kötötték a szerződéseket a táncmulatságokra. Jó hango­san szólt és a falusi mamák inkább nem kísérték el a lá­nyaikat a bálba, hogy ne kell­jen ezt a zenét hallgatni. (Az­óta sem kísérik.) Ahogy igényesebb lett a ze­ne, újabb és újabb stílusok alakultak ki, úgy csökkent az­tán a zenekarok száma is. A biztos hangszertudás, zenei képzettség ma már a beat­zenekarokban, (az amatőrzene­karokban is) követelmény. Azok a zenekarok, amelyek nem tudták egyéni hangjukat, stílusukat kialakítani ; elvesz­tek, fölbomlottak. 2. „Egy megyében két-három amatőregyüttes kielégíti a ze­nés esték, bálok stb. igényeit”. Gyakorló népművelőtől ez (márpedig B. F. az) kissé meg­gondolatlan kijelentés. Gon­doljunk csak arra, hogy pl. szilveszterkor mindenki tán­colni akar. A művelődési há­zak igazgatói gyakran fél év­vel előbb lekötnek egy zene­kart, de még így is előfordul­hat, hogy a zenekar a rendez­vény előtt egy hónappal fel­bontja a szerződést, mert más­hol ötszáz, vagy ezer forinttal többet ígérnek. Éppen a nagy zenekarhiány következtében lassan csillagászati összegeket kényszerülnek kifizetni a mű­velődési házak, mert akár­milyen zenére ma már nem jönnek be a fiatalok. 2000— 2500—3000 forint egy-egy ne­vezetesebb ünnepen a zene­karok ára, pedig ezek még a középmezőnyhöz sem tartoz­nak. Természetesen az állandó helyen játszó együttesek „ju­tányosabb” áron szolgáltatják a zenét. Amikor a táncról beszélünk, általában a tizenévesekre gon­dolunk, a beat-zenére csak ők táncolnak, a huszonévesek és a harmincévesek már csak elvét­ve, pedig még ők is fiatalok és táncolni is szeretnek. Hagyo­mányos tánczenekar vajon hány van a megyében, s mi­lyen színvonalon működnek ezek? 3. „A koncertek kevesebb nézőt, hallgatót vonzanak”. He­lyenként változó. Amelyik tele­pülésen először jár egy orszá­gosan ismert zenekar, változat­lanul nagy az érdeklődök szá­ma, s ha a következő koncer­ten újat. hoz, meg is marad. Ott csappan az érdeklődés, ahol az együttes nem a tőle várt színvonalon szerepel, ki­ábrándítja hallgatóit. 4. Nagyon csodálkoznék, ha nem „teremtődne újra” a ra­jongók tábora, mikor úton- útfélen ezt a zenét hallják a rádióból, tranzisztoros magne­tofonok teszik próbára a járó­kelők hallószerveit, milliós pél­dányszámban fogynak a leme­zek, s a zenekarok mellett a magnósklubok és a divatossá vált „disc jockey” programok révén a legújabb külföldi és hazai beat-zenei terméssel is­merkedhetnek meg a fiatalok. Az utóbbi programok nem éppen örvendetesek számunk­ra. Az IM júliusi számában az egyik „lemezlovas” így nyi­latkozott céljáról : „Szájon vágni a közönséget, hogy há­nyát essen és már ne tudjon másra figyelni, csak a nóták­ra meg a mesére, amit a szá­mok között nyomok.” Továb­bá: „Nem fontos itt a szép be­széd, a zenei ízlésnevelés, meg a többi sóder, Itt jó, vad, hu­moros szöveg kell, hogy élvez­zék, az sem baj, ha semmi ér­telme...” (a disc jockey klu­bokról van szó a cikkben). „Egyenesen félelmetes — írja a cikk szerzője — mekkora befolyásuk van a tizenévesek­re.” Beszélgetni nem kell, mert a számok közti szüneteket is kitölti a „lemezlovas szövege”, amitől szellemileg senki sem gyarapszik. Ha van módszer arra vonat­kozóan, hogyan kell passzivi­tásra, tunyaságra nevelni a fiatalokat, akkor szerintem ez az. Nem termelődik újra a rajongók tábora?! De, sajnos ilyen ártalmas módon is. No, de nem is ott van a probléma, hogy újra termelő­dik, hanem ott, hogy ezeket a „zenére szerveződött” fiatalo­kat, hogyan tudjuk közösséggé formálni, s hogyan tudjuk fel­kelteni az érdeklődésüket a beat-zenén túli területek iránt? (Irodalom, képzőművészet, ter­mészettudomány stb.) 5. „Ma már alig találunk olyan helyet, ahol csak alkal­milag és akkor is csak táncol­ni jön össze tíz-harminc fia­tal”. Minden népművelőnek és ifjúsági vezetőnek az a vágya, hogy egyszer így legyen, s mivel optimisták vagyunk, hisszük is, hogy így lesz. Tu­domásom szerint a megyében közel 80 ifjúsági klub műkö­dik, ebből 1971-ben 24, 1972­ben 26 nevezett be a Kiváló if­júsági klub pályázatra. (Az 1971-es év eredménye: 2 arany­koszorús, 6 kiváló címet el­nyert klub). A pályázatra be­nevezett klubok saját körül­ményeikkel, lehetőségeikkel versenyeznek, nem egymással. Azok a klubok, amelyek ki is használják ezeket a lehetősé­geket, tehát a tánc mellett az önművelés, szórakozás számta­lan lehetőségét felhasználják a klub programjának színesíté­séhez, folyamatosan részt vesznek a pályázaton még ak­kor is, ha nem érik el a ki­váló címet. A többi klubban mit csinálnak? Szerintem, al­kalmilag és csupán táncolni jönnek össze! A Tolna megyei ifjúsági klubmozgalom fejlesztésében nagyon sok tennivalónk van :még. A fejlődés akadályait a következőkben látom : (Aki nem ért egyet velem, vitatkoz­zon !) 1. Sok községünkben (főleg a kisközségekben) helyiség­hiánnyal küszködnek a fiata­lok. Ha akad helyük, nincs megfelelő berendezés. Ehhez viszont minimális anyagi alap­pal kell rendelkezni, ami több­nyire hiányzik. 2. Személyi problémák: a klubvezetők évenként változ­nak (vagy még előbb). 3. Bár sorra hoztuk létre a járásokban a módszertani klu­bokat, s kezd rendszeressé vál­ni a megyei tanfolyam is, nincs megnyugtatóan rendezve a klubvezetők alap- és tovább­képzése. A fluktuáció követ­keztében mindig alapképzés van, s minden évben előröl kell kezdeni mindent. Akik né­hány évig azért mégiscsak megmaradnak agy helyen, un­ják az egészet (elenyészően ke­vesen vannak.) 4. A KISZ-szervezetek még mindig nem értették meg, hogy a klub a KISZ eszköze kell, hogy legyen céljai megvalósí­tása érdekében. 5. Népművelés és KISZ oly sokat emlegetett egysége nem mindenütt valósult még meg. Ez pedig szintén szükséges ah­hoz, hogy jó ifjúsági klubot tudjunk működtetni. 6. Országszerte elterjednek a tapasztalatcsere jellegű klubos rendezvények, amelyeken számtalan ötletet, jó módszert lehetne összegyűjteni és saját klubjainkban felhasználni. Nem élünk ezekkel a lehető­ségekkel. A klubmozgalom a népmű­velés és a KISZ-munka egyik legszebb, leghálásabb, de egy­úttal legnehezebb része is. Ennek érdekében többet kelle­ne tenni. A témát lezárni nem lehet, most is csak abba­hagyom, remélem másokban is sikerült gondolatokat ébreszte­ni. Deli Erzsébet * megyei klubtanácstag Közrendünk Hozzátartoznak ma már az utca képéhez a szolgálati jel- vényes, kék karszalagos ön­kéntes rendőrök. így nyáridő­ben a megszokottnál is gyak­rabban látni őket. jóllehet az ő számukra szintén itt a strandszezon... Az iskolai szünet, az idegenforgalom meg. sokszorozza teendőiket. Fel­adataik, eredményeik azok, amelyek ebben az időszakban reájuk irányítják a figyelmet. Megyénkben mintegy más­fél ezer önkéntes rendőr tevé­kenykedik. Többségük a ta­nácsok ajánlására, más hánya­duk pártalapszervezetek és munkahelyi kollektívák ja­vaslatára került a testületbe. Soraikban társadalmunk va­lamennyi dolgozó rétege kép­viselve van. Az önkéntes rendőri szerve­zet fontos politikai tényezővé fejlődött. Megsokszorozója a társadalmi és közrendet oltal. mazó erőnek. A közbiztonság, a közlekedés zavartalansága, az ifjúság védelme érdekében végzett, több mint másfél év­tizedes önzetlen társadalmi munkája elismeréseként élve­zi a becsületes állampolgárok bizalmát. Hatalmas erkölcsi jelentőségű tény, hogy a lakos­ság elismerése mind gyakrab­ban nyilvánul még az önkén­tes rendőrök aktív támogatá­sában. Hogyészi úttörők Bezovecben A közelmúltban tart vissza csehszlovákiai táborozásból a hőgyészi Hunyadi László úttör röcsapat 93 tanulója és 7 neve­lője. A vendéglátók, a nagy- szombati és dunaszerdahelyi gépállomás dolgozói, az Ala­csony-Tátrában, . Bezovecben szállásolták el o gyerekeket és kísérőiket, ötnapos autó busz­kiránduláson tekintették meg Chopakot. Pöstyént, Trencsént, Nagyszombatot és Pozsonyt. A hires fürdőváros, Pöstyén óriá­si parkjában megcsodálták a sok színű tavirózsákat. A pozsonyi temetőben vörös szegfűkoszorút helyeztek el az úttörők a hősök közös sírján. A tizedik nap estéjén vidám tábortűzzel búcsúztak el egy­mástól vendégek és vendéglá­tók. Szép magyar siker született a BBC „Énekeljenek a népek!” elnevezésű nemzetközi rádiós kórusversenyén. Tizenhat or­szág 46 kórusának vetélkedésé­ből az iskolai kórusok kategó­riájában a Veres Pálné Gimná­zium Ugrin Gábor vezényelte kórus kapta meg az első díjat. Az egynemű kórusok kategó­Befejezéshez közeledik annak a trópusi kísérletnek a máso­dik szakasza, amelyet egy szovjet hajóraj végez az At­lanti-óceán keleti térségében. Az expedícióban több kutató­hajó vesz részt. Jevgenyij Tolsztyikov. a glo­bális légköri folyamatokat ku­tató nemzetközi program szov­jet bizottságának elnöke kö­zölte a Pravda tudósítójával, hogy a kísérlet első szakaszát sikeresen végezték el. A hajók a 13-as szélességi körtől raj­toltak dél felé, mindegyik a maga délkörén haladva, folya­matosan vizsgálta a légkört és az óceánt. Értékes anyagokat gyűjtöttek össze, több mint 30 kilométer magasságig szondáz­ták a légkört. önkéntesei Nem ritkaság, hogy az ön­kéntea rendőr éjszakai pmeno- jét, szabadnapját, ünnepet ál­dozza a szolgálatért. Az állan­dó készség, eberaég az önkén­tes rendőr fegyvere bűncse­lekmények megelőzéséhez, fel­derítéséhez, bűnözők kézre kerítéséhez. Az Önkéntesek helytállásának köszönhetően került megérdemelt helyére a minap Horváth Sándor 5ű éves bátaszéki lakos, veszedelmes betörő. Elfogásához az egyik önkéntes rendőr felesége is hasznos segítséget adott. Épp- ily ügyesnek bizonyult Műnk József vasúti önkéntes rendőr, amikor zsebtolvajt ért tetten, s fogott el. Fekete József tol­nai önkéntes rendőr közleke­dési baleset okozása után el- menekülni igyekvő járműve­zető elfogását tette lehetővé. Az önkéntes rendőrök mun­kájának méltó elismerésére a kormány kitüntető jelvényt alapított. Bár ezért keményen meg kell dolgozni, megyénk önkéntesei közül tavaly két­százharmincnak került mellére a kitüntetés. A gazdasági vezetők elisme. rése sem szokott elmaradni. Ök különösen azokat a hasz­nos figyelmeztetéseket értéke­lik nagyra, amelyek a társa­dalmi tulajdon hatékonyabb védelmének konkrét lehetősé­geire vonatkoznak. Mivel az önkéntesek a mindennapi munkában is helytállók, évről évre sokan részesülnek „Kivá­ló dolgozó” kitüntetésben, ju­talomban. A gazdasági vezetők immár állandó résztvevői az évenként sorra kerülő, rangos társadalmi eseménynek számí­tó önkéntes rendőri tanácsko­zásokon. A politikai tájékozottsággal párosult jogos önbecsülés tet­te tudatossá az önkéntes rend­őrök előtt a társadalomban el­foglalt helyüket. Nem kétséges előttük, hogy becsületességük, helytállásuk, rátermettségük vezérelte őket az önkéntes rendőri szervezetbe, — amint hasonló követelményeknek megfelelően dolgozik a mun­kásőr, az önkéntes tűzoltó, az ifjúgárdista. Mindannyiokra a szocialista hazaszeretet, a tár­sadalomért tettrekészség a leg­főbb jellemző. Ezért igényel­jük ma, s igényeljük a jövő­ben még nagyobb mértékben önkéntes rendőr elvtársaink áldozatos munkáját. Borsós István riájában a második díjat a Csányi László és Botka Valéria vezényelte Budapesti Leány­kar hódította el, s ugyancsak második díjjal jutalmazták a Liszt Ferenc kórus teljesítmé­nyét a kortárs zene kategóriá­ban. A karvezető: Párkai Ist­ván. A második szakasz program­jához tartozott a rádiószondák felbocsátása, az áramlatoknak, a tengervíz sótartalmának és színének vizsgálata. A kísérlet harmadik szaka­sza kiterjedtebb működési te­rületet ölel fel. Erre augusz­tusban kerül sor. Mint Tolsztyikov- elmondot­ta, az Atlanti óceán trópusi övezetét meteorológiai szem­pontból alig-alig vizsgálták, holott ennek az övezetnek óri­ási befolyása van az uralkod- időjárási viszonyokra, az észa­ki félteke légkörére. A szovjet hajóraj kutató­munkája sajátos főpróba az 1974-re tervezett nemzetköz: trópusi kísérletekhez. A Kaposvári Közúti Építő Vállalat útépítési munkára segédmunkásokat és diákokat felvesz. Jelentkezni lehet a vállalat: Kaposvár, Gorkij utcai telep (császárrét) Nagyatád, Gyár utca, Siófok, Somogyi Béla utca 43. Tamási, Szabadság utca 25. szám alatti építésvezetőségein, továbbá építési munkahelyeken a munkavezetőnél. (413) rendőr hadnagy Magyar kórusok sikerei Szovjet időjárási expedíciók

Next

/
Oldalképek
Tartalom