Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-19 / 168. szám
A szarvasmarha-gümökémeníesítés feladatai A kisárntermelés korszerűsítése A szarvasmarha-gümőkőr- ral erősen fertőzött területeken az emberek gümőkóros megbetegedésének hozzávetőleg 10 százalékát a szarvas- marha-gümőkór okozza. Ez az arány sokkal rosszabb az ilyen területek mezőgazdasági lakossága, különösen pedig a gyermekek esetében. Elég arra utalni, hogy a fertőzött állatok által termelt tej még pasztőrözött állapotban is körülbelül hat százalékban tartalmazhatja a gümőkór kórokozóját. A gümőkórral fertőzött szarvas- marhák súlygyarapodása mintegy 10 százalékkal kevesebb az egészségesekénél, átlagosan a tehenek öt százaléka meddővé válik, s produktív életkorukat körülbelül másfél laktációval megrövidíti a betegség. Magyarországon a felszabadulás előtt nem volt szervezett gümőkórmentesítés. Az állami támogatással folyó mentesítés kezdetén, 1962-ben gü- mőkórtól mentes nagyüzemi állomány gyakorlatilag nem volt. A termelőszövetkezetek közül csupán néhány helyen nevelték betegségtől mentes környezetben a növendék állatokat, így a mentesítéshez szükséges üszőutánpótlás nagy részét nem megbízhatóan mentes kisüzemekből kellett felvásárolni. 1964-ben módosították a gümőkórmentesítés irányelveit. A mentesítést kiterjesztették az ország egész területére és szigorították az állami támogatás feltételeit. A gümőkórmentesítés ma alkalmazott nagyüzemi gyakorlata 1968-ban alakult ki. Ekkorra Ugyanis a gümőkórmentes szaporulatból lehetővé vált, hogy a fertőzött állományokat teljes egészében lecseréljék. Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben 133 tehéntartó telep van. A telepekből jelenleg 126 gümőkórmentes. Ebben az évben két tehenészeti telep újrafertőződött. A háztáji és egyéni szarvasmarhatartó udvarok 96 százaléka gümőkórtól mentes. Ebben az évben az állami támogatással történő gü- mőkórmentesítést a decsi Sárközi Egyetértés és a paksi Aranykalász Termelőszövetkezet befejezi. Folyamatban van a belecskai Szabadság Termelőszövetkezet mentesítése is. Saját erőből vásárolt, vagy saját környezetből származó üszőállománnyal folytat mentesítést a régebben újra fertőződött kalaznói Petőfi, a magyarkeszi Petőfi és a paksi Dunamenti Egyesülés Termelőszövetkezet. A nagydorogi Ujbarázda Termelőszövetkezet egyszer már állami támogatással mentesített állományának újramentesítése anyagi okok miatt egyelőre megoldhatatlan. Sajnos megyénk több szarvasmarhatartó gazdaságában nem biztosították a mentesítés személyi és tárgyi feltételeit. Több szarvasmarhatenyésztő gazdaságban hosszú ideig nem volt és helyenként még ma sincs olyan hozzáértő vezető- és szakmunkás- gárda, amely biztosítaná a mentesítés sikerének fontos feltételét, az üzemi rendet. Sok helyütt nincs még például ellető istálló, pofilaktórium, megfelelő itatásos borjúnevelés, nem pontos a tehénállomány nyilvántartása, ami a mentesítés alapvető feltétele. A nagyüzemek fertőződésének és újrafertőződésének megelőzését nem támogatja az sem, Népújság 5 1972. július 19. hogy a beruházásra fordított állami támogatás semmiféle állategészségügyi feltételt nem szab meg. Megyénkben az 1963 óta folytatott gümőkórmentesítés az országos átlagnál eredményesebb volt. A MÉM múlt év novemberi miniszteri értekezletén tárgyalta meg az ország szarvasmarha-állományának gümőkór- mentesítéssel kapcsolatos helyzetét. Az értekezlet nagyobb, összefüggő területek gümőkór- mentesítését rendelte el. Ennek végrehajtására Baranya, Komárom, Vas, Veszprém és Tolna megye területét jelölték ki. A Tolna megyei Állategészségügyi Állomás javaslatot készített a megye területén a gümőkórmentesítés befejezéséhez és a mentesség megőrzéséhez szükséges állategészségügyi és egyéb rendszabályokról, s feladatul jelölte ki egy egységes mentesítési terv kidolgozását. Ennek legelső lépése, hogy nyilvántartásba veszik a gümőkórral fertőzött háztáji, egyéni és kisegítő gazdaságok udvarait. A mező- gazdasági nagyüzemekbe szarvasmarhát kizárólag az Állategészségügyi Állomás engedélyével szabad beszállítani. Háztáji és egyéni gazdaságokból hízóalapanyagot felvásárolni csak állatorvos által kiállított igazolás birtokában lehet. Korlátozzák a gümőkórral fertőzött nagyüzemek szarvasmarha-állományának Szombaton tartották esküvőjüket Beda Mária és Tóth András Alsótengelic Katalin- pusztai fiatalok. A vőlegény tízgyermekes család tagja. A menyasszony szülei az állat- tenyésztési kutatóintézet gazdaságának dolgozói. A fiatalok Szekszárdra járó üzemi dolgozók. A tekintélyes létszámú násznép könnyes meghatottsággal hallgatta a vőfély népi hagyományokat őrző menyasszonykikérő verses strófáit. A fiatal pár a tengelici tanácsházán törvényesítette házassági szándékát. Ezt követte az esküvő velejárója, a lakodalom. Az alsótengelici lakodalom a régi, népi hagyományokat őrző szokások szerint zajlott le. Jó volt hallani forgalmát. A gümőkórral fertőzött szarvasmarhákat csak vágóhídra, izolátorgazdaságba, vagy más megye fertőzött gazdaságaiba szabad eladni. Az eredményes gümőkórmentesítés egyik alapvető feltétele, hogy a gümőkórtól mentes gazdaságok saját szaporulatukból növeljék állományukat. A mentes nagyüzemek háztájiból tehenet nem vásárolhatnak. Megyénk háztáji, egyéni és kisegítő gazdaságaiban , idegen megyéből szarvasmarhát csak a vevő lakóhelye szerint illetékes állatorvos engedélyével szabad behozni. A gümőkórral fertőzött egyedek összegyűjtésére megyénkben karanténmajor létesítése is szükséges. Azok ellen a nagyüzemi vezetők ellen, akik a szabályokat megszegik, szabálysértési eljárást indítanak. Abban előre is biztosak lehetünk, hogy a gümőkórmen- tesítéssel kapcsolatos nagyon szigorú intézkedési terv nem mindenütt nyeri el a gazdasági vezetők tetszését. Sok helyütt nem szívesen veszik az állat- egészségügy jószándékú beavatkozását, mondván: a mentesítés kilátástalan, s a korlátozások akadályozzák a tenyésztői munkát. Ehhez csupán egyetlen figyelmeztető adat kívánkozik: az ember gümőkóros megbetegedésének 10 százalékát a szarvasmarha- gümőkór okozza. a vacsora előtti ékesen szóló ünnepi beszédet, a sárközi lakodalmak népdalait, az ízesszínes köszöntőket. A majdnem száz főnyi násznép kitűnő falatokat fogyasztott. Levágtak egy hízót, ötven baromfit, sok süteményt és tortát sütöttek. Sűrűn emelgették a borral telt poharakat is. Fokozta a jókedvet a gyön- ki hangszeres kvartett együttese, amely kulturált muzsikával kivilágos virradatig szórakoztatta a vendégeket. A régi hagyományok felelevenítése színessé, tartalmassá tette az alsótengelici lakodalmat. Sokáig emlékezetes marad azok számára, akik ott vendégek voltak. Csaknem egymillió falusi és városi lakos foglalkozik háztáji, ház körüli gazdaságában, kiskertjében mezőgazdasági termeléssel. Évente 36—37 milliárd forint értékű terméket állítanak élő, amire nagy szükség van az önellátásban és közellátásban egyaránt. A kistermelési ágazatok közül különösen nagy szerepe van a sertéstenyésztésnek, kisállattenyésztésnek. Az országban előállított állati termékeknek mintegy 50 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságokból származik, sőt részarányuk a baromfi, tojás, hízott liba, s még inkább a húsnyúl, galamb és méz tenyésztésében, termelésében ennél is nagyobb. Termékeik jelentős része fontos exportcikk is. Fontos törekvés, hogy termelésük a jövőben se csökkenjen, sőt egyre több és jobb minőségű terméket állítsanak elő. Ehhez azonban gondoskodni kell megfelelő eszköz- és anyagellátásukról, áruik szervezett és előnyös értékesítéséről i'S. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek,. amelyeknek tagjai sorába tartozik a kistermelők többsége, eddig is sok segítséget nyújtottak ehhez. Vannak azonban olyan gondok is, amelyeket egy-egy ÁFÉSZ a legjobb akarattal sem 'tud egyedül megoldani. Ilyen országos gond például, hogy az állattartók nem tudnak elegendő takarmányt, elsősorban táptakarmányt beszerezni, nem megoldott a te-, nyész- és szaporítóanyag- ellátás, nincsenek megfelelő kisüzemi gépek, berendezések és még sorolhatnánk tovább. Szükség van tehát egy olyan érdekvédelmi szervezetre, ^melyik figyelemmel kíséri a kistermelők munkáját, számon tartja igényeik alakulását és a termelők egyes csoportjainak vagy egészének igényeit, kívánságait továbbítja az állami irányító szervekhez, forgalmazó, feldolgozó vállalatokhoz, amelyek legtöbbet tehetnek azok megoldásáért. S olyan javaslatokat dolgoz ki, amelyek nyomán a kistermelést kedvezően befolyásoló intézkedésele születhetnek. Ezzel egyben körvonalaztuk azokat a célokat és tennivalókat! amelyek megváló^ sítása érdekében a Fogyaszt tási Szövetkezetek Országos Tanácsa mellett most megalakították az állattenyésztési szakbizottságot. A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának határozatára létrehozott szakbizot’tság megtartotta első ülését a SZÖVOS2 székházában. A 30 tagú bizottságban részt vesz több kisállattenyésztőszakcsoport. beszerző és értékesítő szövetkezet vezetője, valamint a kutatás, oktatás, az állategészségügy és termék- forgalmazás néhány ismert Szakembere. Nagy jelentőséget tulajdonít a bizottság létrehozásának a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri- - urn is, hiszen több főosztályának képviselői is megje-' leniek a tanácskozáson és számos hasznos javaslatot tét-, tek. ",s; A bizottságnak fontos szerepe lesz a SZÖVOSZ kezde-' ményezásére meginduló úgynevezett modellkísérletekben, is. Ennek lényege, hogy szerte az országban több fogyasztási és értékesítő szövetkezet részvételével a termelésszervezés, felvásárlás és feldolgozás helyileg legjobb formájának, összhangjának megte-:' remtésével mintaszervezeteket hoznak létre. Egy olyan ÂFËSZ-nél péí-’ dául, amelyik keretében sertés hizlaló szakcsoport működik és van a szövetkezetnek vágóhídja, húsfeldolgozó üzeme is, ott lehetőség van ilyen vertikális modellszervezet kialakítására. A szakcsoport termelésit összehangolják a helyi ellátás és a feldolgozó- üzem vágóállat-igényévé®.' Ellátják az állattartókat minden szükséges eszközzel, anyaggal és érdekeltté teszik őket abban is. hogy a szükséges vágóállatokat az előírt minőségben és időpontban adják át. Más állattenyésztő ágaza- tokban is hasonló modelleket hoznak létre. A SZÖVOSZ az első 20, úgynevezett alapmodell szervezet létrehozását anyagilag is elősegíti. A részvevő szövetkezetek tapasztalatai majd hasmos támpontul szolgálnak az ország valamennyi fogyasztási és értékesítő szövetkezetének hasonló feladataik végrehajtásához.---------------------------------- 1 Toln a megyeiek a Muránál Kedden délben teljesen megszüntették a belvízvédelmi készültséget a Kapos mentén, mivel az árhullám már levonult a folyón. A Szekszárd— bátai öblözetben viszont még fennáll az elsőfokú belvízvédelmi készültség, s a Lajvér patak áradásától lemosott, megrongált hídpilléreket javítják, erősítgetik. A Kapósba folyik a víz visszaeresztése, ugyanúgy Kakasd térségében, az Ófalutól idáig szélesen kiáradt Rák patak Mecsekből lezúdult víztömegének a „visz- szaterelése” is medrébe. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnöksége műszaki szakemberek vezetésével félszáznál több kubikost irányított a Mura menti árvédelmi munkák segítésére. A szakaszmérnökség árvédelmi műszaki osztaga is teljes készenlétben rendelkezésre vár a Duna melletti Domboriban — amint arról Goóts Kálmán főmérnök, a szakaszmérnökség vezetője tájékoztatott bennünket. Negativizálják a kalaznói Petőfi Tsz tehenészetét, a közelmúltban 54 üszőt vásároltak az Állatforgalmi Vállalattól. Képünkön: az új negatív állomány egy része. Foto: Gottvald, Lakodalom — népszokásokkal
