Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 166. szám
Meghosszabbítható-e az élet? Mikor kezdünk öregedni ? N. Manykovszkij profeszszor, a Szovjet Orvostudományi Akadémia gerontológiai intézetének igazgatóhelyettese cikkében a jelenkori gerontológia néhány problémájáról ír. Sok kutató szerint a következő évtizedekben az ember világosan fogja látni az életjelenségek lényegét és aktívan beavatkozhat a biológiai folyamatok irányításának mechanizmusaiba. Csakugyan, az elmúlt évek során a biológia területén született forradalmi felfedezések nagy változást idéztek elő az öregedés lényegéről alkotott elképzeléseinkben és lehetővé tették az emberi élet meghosszabbítására szolgáló hatékony eszközök céltudatos keresését. Az embernek az a törekvése, hogy sokáig éljen, megőrizve egészségét és munka- képességét, ugyanolyan régi, mint az orvostudomány. Ám az orvosbiológia új fejezete, a gerontológia, vagyis az öregedéssel foglalkozó tudomány mindössze néhány évtizedes múltra tekint vissza. E tudomány napjainkban tapasztalható intenzív fejlődését elsősorban a genetikai átöröklésnek, a fehérje bioszintézisének mechanizmusairól az anyagcsere szabályozására és a szervezet működésére, a központi idegrendszer tevékenységére vonatkozó általános törvényszerűségekről alkotott új elképzelések határozzák meg. Ezek az elképzelések új fejezetet nyitottak az öregedés mechanizmusainak tanulmányozásában. A másik körülményt azok a mélyreható demográfiai változások jelentik, amelyek az utóbbi évtizedekben következtek be az emberi társadalomban. A fejlett országokban élő lakosság úgynevezett el- örgedésére gondolok, ami más szavakkal annyit jelent, hogy a lakosság struktúráján belül emelkedik az idős emberek részaránya. Sok országban 15—17%-os ez az arány. Ez a körülmény is erős lökést adott a gerontológia, különösen a geriátria fejlődésének. A geriátria az öregkorra jellemző betegségek sajátosságaival és gyógyításával foglalkozik. A gerontológia egyik legfontosabb feladata azoknak a törvényszerűségeknek a tisztázása, amelyek az öregedés biológiai mechanizmusait szabályozzák, s azoknak az utaknak a keresése, amelyeken haladva eredményesen befolyásolni lehet ezt a folyamatot. Ha tanulmányozzuk azokat a változásokat, amelyek az ember alkotóerejének teljében mennek végbe a szervezetben akkor, amikor éppen csak, hogy létrejön a korai öregedést előidéző sok patologikus folyamat — az anyagcserefolyamatok és életfunkciók körhoz kötött sajátosságainak tisztázása lehetővé teszi, hogy megelőző jellegűvé tegyük a gerontológiát és meghosszabbítsuk az ember aktív, munkás tevékenységének időszakát. Viszonylag nemrégen még visszafelé irányuló, mindig mínusz előjelű fejlődési folyamatnak tekintették az öregedést. A modern gerontológia azonban — főleg a szovjet tudósok kutatómunkája — meggyőzően bebizonyította, hogy az öregedést új tulajdonságok jellemzik. Kiderült, hogy az életkorral járó elváltozások különböző intenzitással és különböző időben fejlődnek ki a szerkezetben. Ez lehetővé teszi, hogy az öregedő szervezet fokozatosan új mechanizmusokat alakítson ki az állandóan változó környezeti feltételekhez, a munkakörülményekhez, a munka intenzitásához és más tényezőkhöz való alkalmazkodás céljából. Tehát az öregedés nemcsak a szervezet her- vadása, hanem a külső körülményekhez való alkalmazkodásának új fejlettségi foka is. Az életkorral járó elváltozások legfontosabb mechanizmusát egyrészt a genetikai apparátusban végbemenő elsősorban a legfontosabb „építőanyag”, a fehérje bioszintézisében tükröződő „beprogramozott” elváltozások, másrészt a szervezet különböző rendszereiben létrejövő elváltozások jelentik. Az öregedő szervezet ugyanolyan tökéletesen alkalmazkodik a környezethez, mint a fiatal. Ez azonban oda veeet, hogy idős korban is létrejöhet sok olyan betegség, mint fiatal korban. A tudományos kutatások adatai azt bizonyítják, hogy az ember, mint biológiai faj, élettartamának 110—120 évnek kellene lennie. Emellett az ember munka- képességének nagyrészt öregkorban is fenn kellene maradnia, főleg akkor, ha az orvostudománynak sikerül megszüntetnie az öregedés olyan velejáróit, mint amilyenek a szív- és keringési betegségek, a rosszindulatú daganatok, a cukorbetegség stb. A mai embernek még ritkán sikerül a számára, mint biológiai faj számára adott ösz- szes lehetőségeket kihasználnia és a fiziológiai öregedés folyamatában elérnie a normális élettartamot. Különböző patologikus folyamatok hatására élete jóval előbb félbeszakad. Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy az öregedés korai beköszöntésének egyik legfőbb oka az érelmeszesedés, ezen belül az agyvelő véredényeinek elmeszesedése. Az életXXX. így kezdték. És ő, abban az időben, még romantikusnak, nagyszerűnek, az élettel szemben folytatott vidám és győzelmes harcnak fogta fel a nyomorúság fintorait Kijöttek a lakáshivataltól, Dánielt feljelentették, ügyészség, zaklatások... S abból a lakásból képtelen volt a savanyú szegényszagot kisúrolni, a dohot kiszellőztetni. Két szék, szürke pokróccal borított ágy, és közben ilyen témák: Pascal aszkétizmusa, gátlásának művileg előállított érzése, a régi társadalom viszolygása, Anatole France, empiriokriticiz- mus, Kant és Heidegger... Fellázadt, és sértésektől dühösen támadt Dánielre: — Az apámat emlegeted, de tudod-e az anyám ki volt? Bárónő! Képzeld! S a nagyanyám? Bárónő... És a dédanyám? Grófnő!... Dániel arca megnyúlt. — Tréfálsz — motyogta. De ő bebizonyította, hogy igaz, amit mond, és Dániel akkor nekiesett a papíroknak, feltépett minden családi borítékot, elolvasta a leveleket. Meg akart és most is meg akar valamiről bizonyosodni, de miről? 1956. után igazán nem volt érdekes anyai származása. Dédi már az oroszok bejövetele óta csak legutolsó férje, Rössler Andor nevét használta, később meg csak szimplán a Bayer Olgát... A pincér elhúzta a függönyt, Éva az étteremből kilátott a tengerre. Ivott a borból, közben gondolatban emlékeit is ízlelgette. A sok vita ellenére akkoriban mégis jó volt Dániellel együtt lenni. Most, házasságuk nyolcadik évében bevallkorral járó anyagcsere-változások kétségkívül elősegítik az érelmeszesedés kifejlődését. Ám a szívizomzat, az agy, a vese vérellátásának biztosítását akadályozó súlyos meszese- déses elváltozásokat nem lehet annak számlájára írni, hogy jelentkezni kezdenek a szervezet öregedésének tünetei. Ez már — betegséggel súlyosbított öregedés. A gerontológia egyik központi problémája a szervezet egyes rendszereiben, például az idegrendszerben jelentkező életkorbeli elváltozások tanulmányozása, s annak tisztázása, hogy az idegrendszer milyen szerepet játszik az öregedésben. Egyrészt az utóbbi évek folyamán gyakran állítják, hogy az idegrendszer életkorbeli elváltozásai döntő szerepet játszanak az öregedés kifejlődésében, másrészt olyan nézetekkel is találkozunk, hogy a központi idegrendszer a szervezet legszívósabb és legtovább élő rendszere. Az idegrendszer funkcionális állapotának életkorbeli elváltozásai a látás, a hallás, a szaglás, a bőrérzékenység bizonyos fokú gyengülésében nyilvánulnak meg. A nagy agytekék kérgében levő idegsejtek működőképességének életkorbeli sajátosságai szintén az agyvelő funkcionális aktivitásának bizonyos fokú csökkenéséről tanúskodnak. Az öregedésnél azonban átrendeződik az agykéreg egyes mezőinek funkcionális aktivitása, aminek eredményeként az ember magasabbrendű idegtevékenysége a késő öregkorig magas szinten maradhat. Az öregedés folyamatában tehát sajátos változások érik az idegrendszert. Az egyes funkcionális rendszerek aktihatja magának, hogy Dániel azokban az években lekötötte, izgatta, kielégítette. Ö is igyekezett alkalmazkodni hozzá, átvenni szokásait, beleélni magát gondolataiba. De sokkal jobban tette, hogy hallgatott Mártára, és közéleti sikerét kihasználva a bányatervező intézethez helyeztette át magát. Csupa mérnök, geológus, fizikus. Teljesen más társaság. Úriemberek. Mindnek kocsija van, gyönyörű lakása. .. Igaz, hogy időközben nekik is kiutaltak egy kétszobás lakást, de hol vannak még a modem berendezéstől. Dániel fizetéséből aligha telik kocsira, bútorra. Jobban élnek, százszorta jobban, mint amikor kezdték, de azok a régi dolgok devalválódtak. Az étterem bejárata felől zajos, lármás társaság közeledett. Mr. Morgan, egy amerikai kereskedő zöldfülű fia volt a leghangosabb. Elvből ivott és lármázott. Tegnapelőtt a társaságban azt magyarázta, hogy a művészetek iránti szeretet és szimpátia egyetlen lehetséges kifejezése az ital és a felszabadult röhögés. Feketén és széles, fénylő képpel, kidülledt szemmel kísérte egy olasz beatzenész. Két hölgy volt még a társaságukban, és mint megeresztett csapokból zuhogott belőlük a jókedv. Éva asztalához ültek. Mr. Morgan megragadta Szászné kezét. — Éva... kérem... valaki önt várja a bárban... Meglepetés lesz — suttogta titokzatosan Morgan — Aztán megyünk a tengerre éjszakai ha- jókázásra. Az asszony tiltakozni akart, de ekkor a bejárati ajtóban vitásának csökkenése mellett új lehetőségek jönnek létre, amelyek öregkorban is biztosítják a szervezet alkalmazkodását a külső környezet változó körülményeihez. Következésképpen az öregedés — belsőleg ellentmondásos folyamat, amelynek során a visszafejlődésre és ernye- désre utaló jelenségek mellett új, aktív alkalmazkodási mechanizmusok jönnek létre. A gerontológia napjainkban a komoly elméleti általánosításokhoz szükséges tényanyag gyűjtésének befejező szakaszában van. De vajon mit adott eddig ez a tudomány az orvosoknak ahhoz, hogy egészségesebbé tehessék az idős embereket? Elsősorban speciális vitaminkészítményeket. Mivel öregkorban nehezebbé válik a vitaminfelvétel, ezért különösen nagyjelentőségű, hogy idős korban bőségesen ellássuk vitaminokkal a szervezetet. A mikroelemekkel együtt a szervezetbe, került vitaminok javítják a szervezet alkalmazkodási lehetőségeit. Napjainkban széles körben alkalmazzák a szövetterápiát és a hormonterápiát is. Végül pedig az aminosavak — az élő fehérje nélkülözhetetlen alkotórészei — javítják az idős korban végbemenő fe- hérje-bioszintézist. A jövőben természetesen tovább fog gazdagodni a gyógyító és a stimuláló eszközök tárháza. Nézetem szerint azonban az életkor meghosz- szabbodását a továbbiakban szociális és higiéniai tényezők fogják meghatározni. A gerontológia egybe fog olvadni a gyermekgyógyászattal és az élet meghosszabbításának feladatát már gyermekkorban fogják elkezdeni. feltűnt Alfred Flessburger hőfehér szmokingos alakja. Mosolygott, amint az asztalokat kerülgetve közelített, aztán a karját nyújtotta. Mégsem a bárba mentek, hanem a kikötő felé indultak el, ahol a karéj osan fekvő öbölrészben számtalan csónak és kisebb halászbárkák sorakoztak. Az idő kellemes volt, meleg, de talán egy kicsit fülledtebb, mint az utóbbi napokban. Amerre a meglehetősen zajos társaság elhaladt, a kikötő pulóveres férfiai tekintetükkel követték őket. Mr. Morgan néhány közvetlen olasz szót kiabált feléjük, de az emberek nem válaszoltak. A hálóikat, köteleiket hajtogató halászok rájuk se figyeltek. — Ez nem Olaszország — szólalt meg Flessburger tökéletes angol kiejtéssel —, itt nem lengi be a földet, s a vizet, mint ott, az a könnyed levegő, s meditérrán derű. ön tévedés áldozata, Mr. Morgan. Elérték a hatalmas testű motorcsónakot, Flessburger fiatalos lendülettel ugrott rá és lekapcsolta a ponyvatartó füleit. — Segíthetnek a fiúk — jegyezte meg, mire Morgan és az olasz is a csónak tatjára lépett. A csónak elején ívben meghajtott üveglap feszült, s amikor Flessburger benyomta a slusszkulcsot, az akkumulátor tölteni kezdett, gombnyomásra tető is húzódott föléjük. — Ez igen — kiáltott lelkesen Morgan, és a berendezést kezdte szemügyre venni. — Valóságos kis jacht, de biztosan mozgékonyabb és gyorsabb. Svéd gyártmány? — egy feliratot betűzött. — Csak egyes darabjai — válaszolt Flessburger. — Német konstrukció. Tudják — s nem kis gúnnyal folytatta, — megbízható, pontos... Beszálltak, Flessburger bekapcsolta a reflektorokat. a 45 :S £ Kaszinó utcában À Thomas Mamiról szóló irodalom Az Aufbau Verlag kiadásában kétkötetes bibliográfia jelenik meg Harry Matter ösz- szeállításában, amely a Thomas Mannról szóló irodalmat dolgozza fel. A Hans Bürgin alkotta Thomas Mann bibliográfia (1959.) és Georg Wenzel 1969-ben megjelent levélbibliográfiája mellett az új összeállítás jelentős segítséget nyújt a Thomas Mann-kuta- tásban. Matters bibliográfiája, amely több mint 30 nyelvből 15 ezer címet sorol fel, mind ez ideig a Thomas Mannról szóló kritikai művek legátfogóbb ösz- szefoglalása. A bibliográfiát lapozgatva az olvasó csodálkozással értesül róla, hogy a Buddenbrook- házról mind ez ideig 304, a Varázshegyről 552, a Józsefről 528 és a Doktor Faustról 814 művet írtak! Paul Czinner halálára Paul Czinner, a magyar származású rendező 82 éves korában elhunyt Londonban. 1933. óta volt Elisabeth Berg- ner férje. Az ő nevéhez fűződik azoknak a filmeknek a rendezése, amelyek Bergner- ből megteremtették a húszas évek eszményképét, a hollywoodi vamp európai változatát. ■ Czinner Németországból Angliába emigrált, és ott forgatta tovább filmjeit Berg- nerrel együtt. Híressé vált a Bolsoj balettről készített dokumentumfilmje, Prokofjev Rómeó és Júlia című táncjátékának- filmváltozata és Mozart Don Juan. valamint Strauss Rózsalovag Című operájának salzburgi előadásáról ké* szített filmje. Gázt adott, és a motor, akár egy csendes járású óra, duruzsolni kezdett. Aztán egy váratlan, erős rántással, mintha a tengert kihúzták volna alóluk, a hajótest felemelkedett, és máris repültek. Éva Fl.ess- burger mellé került. Egyik kezével összehúzta nyakán ruháját, mert a fülke nyitott hátuljáról bevágott a szél. Itt már sokkal hűvösebb volt, mint a parton. A tiszta égen csillagok ragyogtak. — Hallja Flessburger — kiáltott Morgan, hogy f£«::Ä.nr- sogja a motor és a i dásának zaját. — Magú egy öngyilkosjeíölt. .2 — Túloz, Fred -— ordított vissza Flessburger. — Szeretnék még egy-két évet jól eltölteni. Egy ilyen öreg embernek már... — Ezt úgy, s olyan hangsúllyal mondta, hogy érezzék, maga sem hisz ebben. Éva a férfira nézett, a reflektor visszaverődő fénysugarában megcsillant itt-ott őszülő haja, Fehér szmokingjában, kifogástalan ingében, arcán azzal az enyhe megvetéssel — amivel általában az embereket kezelte, és ami korábban még ellenszenvesnek tűnt fel benne —, most olyan volt, mint a Dédi által sokszor megrajzolt német katona mintapéldánya: erős, bátor, merész. — Még egyszer kerüljük meg! — kiabált Fred Morgan Flessburgernek, mert egy érdekes formájú szigetre bukkantak. A gyógyszerész szó nélkül balra fordította a kormányt. — Maga pedig próbáljon meg egy palackot kibontani — szólt Antóniónak. A fiú felkelt és majdnem rázuhant a nőkre, akik visítottak. — Aligha lenne jó hajós magából — nevetett a kölni gyógyszerész. — De majd az ital helyrehozza. (Folytatjuk)
