Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-02 / 154. szám
r 4 » Kilenessths ûj ssahmunhâs ? Hatvan szakmában vizsgáznak Beszélgetés Kaszás Imrével, a MŰM 505-ös Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatójával Országszarte folynak a szakmunkásvizsgák. Jelentőségükről nem kell külön szólni, elég megemlíteni, hogy csupán a szekszárdi MŰM 505-ös intézetből — sikeres vizsga esetén — 950 új szakmunkás áll hamarosan a munkapadok mellé. Nem mindannyian itt tanultak, több vidéki tanintézetben- nincs vizsgabizottság, így azok hallgatói is Szekszárdon szakvizsgáznak. Hatvan szakmában adnak számot a végzősök, mit sajátítottak el a szakmájukból és az általános ismeretekből a tanulmányi idő három éve alatt. Kétharmad részük már vizsgázott. A beiskolázás is megtörtént a jövő tanévre. Kaszás Imrétől, az iskola igazgatójától kértünk információt az idei szakmunkásvizsgák tapasztalatairól és az új beiskolázásokról. A vizsgázók elméleti és gyakorlati felkészültsége dönti el, megkapják-e a bizonyítványt? A feleimben feltüntetett szám ilyen értelemben roppant optimistának tekinthető, hiszen alig kevesebb, mint a jelöltek száma. Első kérdésünk tehát a szakmunkásvizsgák idei színvonalára vonatkozik. — A hatvan szakmában nem arányosan elosztva végeztek a gyerekek. Körülbelül nyolc szakma tanulói teszik ki a jelöltek ötven százalékát. Túlsúlyban vannak az építőipari, építő-szerelési szakmák, ezek közé tartoznak például a vízvezeték-, gáz- és villanyszerelők is. A nyolc között vannak a forgácsoló szakmák, az esztergályosok, általános lakatosok. Nem szabad kifelejteni az autó- és autóvillamossági műszerészeket, meg az autószerelő tanulókat sem. Vizsgáztak a felnőttek is, mert’ egyes szakmákban kötelezővé tették a vizsgát azoknak is, akik régen dolgoznak a területen. A felnőtt gázszerelők vizsgájának érdekessége volt, hogy mindenkinek volt már egy másik szakmája, amit ezért hagyott ott. Egészen jól szerepeltek esztergályosaink autóvillamossági szerelőink és a nyomda kéziszedő lányai. Az MMG esztergályosai hihetetlenül bonyolult munkadarabokat készítettek el négy óra alatt — túlnyomó többségük jelesen. Jó volt a felkészültség á villanyszerelőknél is. A követelmények magasak — Ez így persze, túl szépen hangzik, de általánosságban is jó volt a színvonal, azzal együtt, hogy nagy a szóródás. Kicsit félve mondom ki, hogy a vidékről jött vizsgázók gyengébbek voltak, és itt felmerül a tanárok felelőssége is, a gyerekekén kívül. A követelmények magasak, érettségi színvonalúak. Azt hiszem, kevesen ismerik a vizsgarendszert, ezért beszéljünk erről is. A vizsga három részből áll. Az írásbelin szakmaelméieti kérdésekre kell felelni. A szóbelin is van szakmai kérdés és az úgynevezett társadalmi ismeretek, történelmi témák. Aki valamelyikből elégtelent kap, annak az egész .minősítése elégtelen. A korszerű igény, hogy a jó szakmunkás okos fejjel irányítsa ügyes kezét. Az emeltszintű képzés kísérletének kellős közepén vagyunk. Sokan féltek attól, hogy elméletileg magasan képzett, de rossz gyakorlati szakember lesz az eredmény. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gyakorlati sem marad el az elméleti felkészítés mögött. — Az egész harmadéves munka a szakmunkásvizsgára való felkészítés jegyében telik el, talán ez is a magyarázata, hogy a meglepetések sem ritkák. A gyerekek nagyon felkészülnek. Viszont nekünk is nagy az erkölcsi, de még az anyagi felelősségünk is az osztályozásnál. Buktatni nem szeretünk, de nem szabadíthatjuk rá az emberekre azt a villany- szerelőt, aki fénycsövek ürügyén nátronlúg-lámpáról ír, és olyan bekötési rajzot ad le, amit ha megcsinálna, nemcsak őt ütné agyon az áram, de másokat is veszélyeztetne. Gyakorlatból bukott meg több általános lakatos. Ök komoly értéket képviselő nyersanyaggal dolgoznak. A nemzeti vagyont nem szabad elherdálni, nem engedhetünk az iparba olyan „szakembereket”, akik csak se- lejtet képesek gyártani. — Sem a népgazdaság, sem az új szakmunkások számára nem közömbösek az elhelyezkedési lehetőségek A beszélgetés második témaköre ez volt. — Készítettünk a harmadikosok körében egy reprezentatív felmérést arról, hol akarnak elhelyezkedni. Az a tapasztalat; hogy a nagyobb' vállalatoknál, mint például az MMG, a TOTÉV, az Állami Építőipari Vállalat, Bőrdíszmű — ottmaradnak a tanulók. Vi- ' déki tanulóink nagy részének elege van á bejárásból és a kényelmi szempontokon kívül érthető anyagi megfontolásból, igyekeznek a lakóhelyükön, vagy annak közelében munkát ■ vállalni. — Bizonyos szakmákban varinak ' elhelyezkedési nehézségek. Nincs szükség ennyi női varrónőre, fodrászra; mint ahá- nyan végeztek. Maszek üzletet nyitni nem éri meg. Nem tudnak elhelyezkedni a kárpitos lányok sem. Viszont örvendetesen megnőtt a továbbtanulási kedv. A végzettek nagy része szeretne leérettségizni. Két év »alatt lehetőség van erre. Még olyanok is jelentkeztek továbbtanulni, akikről azt hittük, ha innen kikerülnek, könyvet többet nem vesznek a kezükbe. / A szakmunkásképző intézetek induló tanulmányi átlaga általában alacsony. A jedçnt- kezések szakmánkénti szóródása nagy. Vannak úgynevezett divatos és hiány-szakmák, hogyan alakult azok aránya, akik szeptemberben kezdenek? Divatos és hiányszakmák — Mi az országban azon kevés szakmunkásképző intézetek közé tartozunk, amelyekben minden hely betöltődött. Meglepetésszerűen nagy volt a vállalatok szakmunkásigénye az idén majdnem kétszer any- nyi, mint amennyi ■ képzésre lehetőségünk van. A felvettek tanulmányi átlaga három egész_ körül van. Folyamatosan nő a jó tanulók jelentkezése. Ezért lohetőségünk volt rá, hogy az elméletigényes szakmáknál felvételi szintet szabjunk meg. Az autószerelők, esztergályosok, villanyszerelők, szerszám- készítők felvételi átlaga 3,9— 4,1. A jelentkezések nagy száma és a tanulmányi eredményük is arra utal, hogy növekedett a ■ szakmunkásbi.?onyít- vány és a szakmunkásképzés társadalmi tekintélye. A divatos szakmákról sokat lehetne beszélni, de megmondom őszintén, nem nagyon szeretem ezt a kategóriát. Több divatos szakmáról megkérdezhetem, valóban nincs ' ennyi képzett emberre szükség? Ki fogja például a negyedik ötéves tervben érkező négyszázezer kocsit javítani, karbantartani? A már használt kocsikról nerri is beszélek. A' kocáik élettartama szorosan összefügg a karbantartás minőségével. Szobafestőnek meg nyilván azért jelentkeznek olyan sokan, mert kevés szerszám kell hozzá, és már lehet is csinálni. Belőlük biztosan ném kell annyi, már a képzésnél egyre nőnek a nehézségeink. Az ÁÉV nem tud olyan lakást előtermelni, ahol festeni kellene. Az új házakban csak meszelés van. — Hiányszakmák vannak. Évek óta nem tudunk vasbetonszerelőt képezni, mert nem jelentkezik senki. A műszergyárban is állnak esztergagépek, mert alig lehet összeszedni egy osztályt. Az egyik munka nagyon nehéz, azért nem népszerű, a másik szakmában pedig előfordul, hogy a műhelyt söprő segédmunkás többet keres, mint a kezdő szakmunkás. Az esztergályos szakma egyébként is könnyen nor- rvázható, a jó fizetésért hajtani kell. Másutt kevesebb energiával többet lehet keresni. Az aránytalanság oka nyilván keresendő a pályaválasztási tanácsadásban is. — Ha goromba akarnék lenni, azt mondanám, pályaválasztási tanácsadás nincs. Legfeljebb egy-két iskolába hívnak meg bennünket az év végén, szülői értekezletre, de itt is csak tájékoztatásra van mód. A gyerekek nagy többségének halvány fogalma sincs arról, hogy egyes szakmákban mik a követelmények. Felvétel előtt orvosi vizsgálatra kell ■menni a gyerekeknek,- _ s nem. 'agyszer ott derül ki, aminek már az általános iskolában ki kellett volna derülnie, nevezetesen, hogy teljesen alkalmatlan a választott szakmára. Színtévesztő gyereket nem vehetünk fel villanyszerelőnek! Egy tizennégy éves gyerektől néni várhatjuk el, hogy hivatásszerűen kötődjön egy szakmához. Legjobb a helyzet, ha a gyerek az apja szakmáját választja, mert akkor legalább vannak fogalmai arról, mit fog csinálni. Éppen a Népújságban olvastam, hogy lesz pálya- választási tanácsadó, már eddig is nagy szükség lett volna rá! — fejezte.be nyilatkozatát Kaszás Imre igazgató. IHÁROSI IBOLYA Közreadni a tapasztalatokat A szekszárdi tsz-szövetség elnökségi ülése Pálfán , A szokottól eltérően a Szek- szárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének kibővített elnökségi ülését a pálfai Egyetértés Termelőszövetkezetben tartották. A szövetség tisztújító közgyűlése utáni első elnökségi ülés házigazdája Lakos József, a termelőszövetkezet elnöke, a területi szövetség elnöke volt. A meghívottak között elsősorban azok a termelőszövetkezeti vezetők szerepeltek, akik az elnökségi ülés napirendi pontjaiban érdekeltek. A résztvevők elsőként megnézték a termelőszövetkezet sertés- és tehenészeti telepét. Különösen nagy érdeklődést váltott ki a szakemberek körében a szövetkezet több, mint tíz esztendős múltra visszatekintő szarvasmarha-tenyésztése. A pálfai Egyetértés Tsz távlati fejlesztési tervében fő termelési ágazatául az állat- tenyésztést, ezen belül is a szarvasmarha-tenyésztést és hizlalást jelölte meg. Az elmúlt évben átadott szakosított tehenészeti telepen gépesített a tömegtakarmány- és abrakkiosztás, a trágya eltávolítása, a fejés és a tejkezelés, aminek következtében az állatokat gondozó személyzet létszáma felére csökkent. Az állomány átlagtermése 260 tehén átlagában 3516 liter tej volt. A múlt évben a tehenészet kétmillió- százhatvannyolcezer forinttal, a marhahízlalás 736 ezer forinttal volt nyereséges, ugyanakkor a növendékmarha-neve- lés 86 ezer forinttal veszteséges volt. A tsz-szövetség szakemberei vizsgálatot végeztek a zombai Egyesült Erővel Termelőszövetkezet sertéstelepén és a bâtai November 7. Tsz tehenészeti telepén. Az erről szóló jelentést az ülésen előterjesztették. Megállapították, hogy a bátai szövetkezet szarvasmarha-ágazata veszteséges, aminek 71 százaléka a tehenészetben keletkezett. A tehenészetben alacsony a tejtermelés — az egy tehénre jutó átlag 1700 liter — és a drága szarvasmarha-tartási technológiával párhuzamosan nem következett be az élőmunka költségének csökkentése. A résztvevők a pálfai és a bátai adatok ismeretében számos, a szakembereket foglalkoztató kérdést vitattak meg. A tapasztalatok szerint a termelő- szövetkezetek elsősorban pénzügyi problémák, takarmányárváltozások, tápellátási problémák miatt nem tudtak felkészülni a nagyobb biológiai igényű állatállomány takarmányszükségletének minőségi kielégítésére. Az új takarmányozási és technológiai eljárások végrehajtásához jól képzett vezetők, középkáderek és szakmunkások kellenek. A szarvasmarha-telepeken kevés a hozzáértő szakmunkás. A telepekre beépített gépi technológiák műszaki állapota sok kívánnivalót hagy maga után. A megyében nincs a korszerű állattenyésztési telepek igényeihez igazodó szerviz. Az esetek többségében a szakosított telepek jövedelmezősége meg sem közelíti a beruházási döntést megalapozó javaslatban kiszámított jövedelmet. A termelőszövetkezetek állattenyésztésében tapasztalható célszerű tenyésztői munka hiányára rányomta a bélyegét, hogy országosan nem alakult ki egy egységesen elfogadott tenyésztési célkitűzés. Ez.érÇ szükséges lenne országosan összegezni, elemezni az eddigi tapasztalatokat, és azokat hasznosítani a kirívó hiányosságok megszüntetése érdekében. A szakosított telepeknél a beinduláskor célszerű lenne az üzemelés gyorsított vizsgálatát elvégezni, majd folyamatosan a részletes vizsgálatok tapasztalatait értékelni és közreadni. A szarvasmarha-tenyésztés időszerű problémáinak megvitatása után az elnökség beszámolót hallgatott meg a termelőszövetkezetek belső szabályzatainak elkészítése és a szövetkezeti döntőbizottságok megalakításának tapasztalatairóL Ezt követően tájékoztató hangzott el a termelőszövetkezeti vezetők és szakemberek továbbképzésével kapcsolatos felmérésről. Szekszárdon a Jobbparásztán hétlakásos sorházat épít „Szakály Testvérek” építőipari szövetkezet, fiatal dolgozói részére. A háromszobás lakásokat október végére adjfik át. Foto; Gottvald.
