Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-13 / 163. szám
KORUNK Szántás — aratás után MeggyíermesztésQnk gondjai Ma már egyre erősebb az a törekvés, hogy a talaj kíméletes megművelésével érjenek el nagy termést. Mind több kutatási eredmény bizonyítja ugyanis, hqgy a hagyományos talajművelés hosszú távlatban árt a talaj termőképességének. Ezért már a gyakorlatban is foglalkoznak a talaj mozgatása nélkül és a talaj minimális 1 mozgatásával való , növénytermesztés iehetőségei- • vei. Mindaddig azonban, amíg ezek az újabb módszerek nem váltják fel a hagyományos talaj művelést, nagyon fontos marad az aratást közvetlenül követő talaj művelési eljárás, a tarlóhántás. vízháztartás A TALAJBAN Régi nézet, hogy az aratás Után visszamaradó talajnedvesség megőrzését és a nyári, nyárvégi csapadik jó befogadását a tarlóhántás nagymértékben elősegíti. Egyesek szerint a tarlóhárítással porha- nyossá, levegőssé váló felső talajréteg — nagy levegőtartalma miatt — valósággal hőszigetelőként védi a közvetlenül alatta lévő talajréteget az erősebb felmelegedéstől és egyben a párolgás okozta vízveszteségtől. Ugyanakkor a lehulló csapadék a laza felszínen keresztül könnyebben jut a mélyebb rétegekbe és kevesebb párolog ei belőle, mint a lazí- tatlan talajba nehezebben beivódó, a felső talajrétegekből csak lassan leszivárgó vízből. Van olyan nézet is, hogy a felszíni rétegek lazítása mintegy szétrombolja a talajban kialakuló hajszálcsövességet; ez meggátolja a hajszálcsöves- ség vízemelő működését, így a mélyebben- lévő víz feljutását és felszíni elpárolgását, HARC A- GYOMOK ELLEN Kétségtelen, hogy a tarló- hántás óvja a talaj vízkészletét, ha az ezzel kapcsolatos egyes nézetek vitathatók is. Repülőgép a tavi halássat szolgálatában Szovjetunióban az ÀN—2 típusú mezőgazdasági repülőgépet a halastavak szolgálatába állították. A hatvanas évek végén Moszkva környékén csaknem 2000 hektár területű tófeneket fertőtlenítettek erről a gépről. A krasz- nodari területen meghatározták a megfelelő repülési magasságot a különböző széláramlatok esetére is. A repülőgépes fertőtlenítés egyébként fokozza a munkateljesítményt és az egyéb módszereknél gazdaságosabb eljárásnak mutatkozik a halászati körökben is. Az AN—2 szovjet gyártmányú gép RH és URH rádióval, rádiókompasszal, rádió- magasságmérővel bonyolult időjárási helyzetben is tud repülni; a 9 hengeres, 1000 lóerős, AS—62 M típusú, léghűtéses motor állítható 4 tollú fémlégcsavart hajt. Maximális vízszintes sebessége 240 km/óra, munkasebessége 150 km/óra. . » A vizsgálatok szerint a tarlóhántás 12—30 milliméter csapadéknak megfelelő vizet is megtakaríthat. A nedvességmegőrzésben azonban minden egyéb tényező mellett az egyik legfontosabb az, hogy a tarlóhántás csökkenti a gyomok számát, amelyek a leggyakoribb pazarlói a talajnedvességnek. A visszamaradó — az aratás módjától függően különböző hosszúságú és összetételű — learatott növény szár- és gyökérrészei. az aratáskor kipergő gyom- és kultúrmagvak, valamint az aratás előtt kikelt gyomnövények a tarlóhántással a talajba kerülnek. így a már kikelt gyomok elpusztulnak, a gyommagvak pedig a mélyebb, nyirkosabb . talajrétegbe kerülve kicsíráznak és utána élpusztíthatók : tehát valóban nagymértékben csökken a gyomok száma. A KÁRTEVŐK SEM SZERETIK.» Mivel a gyomnövények nemcsak közvetlenül okoznak kárt, hanem közvetve azzal is, hogy rengeteg növényi kárte-: vő és betegségokozó köztes gazdái, vagy legalábbis a szaporodásukat elősegítik, átmenetileg táplálékul, búvóhelyül szolgálhatnak számukra, a gyomok visszaszorításával ezek a kártékony szervezetek nem tudnak megélni, szaporodni; így közvetve ellenük is hat a tarlóhántás. Régebben azt Is feltételezd ték, hogy a tarlóhántásnak közvetlenül is nagy a rovarpusztító hatása. Az ezzel kapcsolatos megfigyelések szerint a talajművelő eszközök szét- roncsalnak ugyan néhány kártevőt, és felhoznak a felszínre puhatestű lárvákat, amelyek ettől elpusztulnak (ezenkívül a fellazított talajból sok kártevőt kiszednek a madarak is), de ennél sokkal jelentősebb a tarlóhántás gyomok Ä tej a leggyorsabban romló élelmiszerek egyike. Teljes értékű konzerválásával mindeddig hiába próbálkoztak a szakemberek. Nem is annyira a tápanyagok, valamelyes csökkenése okozta a legtöbb gondot, hanem az íz megváltozása, ami a tejporból készült tejnél éppúgy felfedezhető, mint a kondenzált és a sterilizált tejnél. A tejporok és a konzervdobozba hozott cukrozott tejsűrítmények legfőbb előnye az, hogy víz hozzáadásával bármikor és bárhol készíthető belőlük tej. A képen látható módon csomagolt tejpor súlya kevesebb, mint egyhar- mada a belőle készíthető tejének, ami szállítási szempontból sem közömbös. A mezőgazdaság és az ipar számára sem mindegy, hogy a némelykor jelentkező tejfelesleget meg tudja-e menteni a későbbi felhasználás számára. A tejporgyártás világszerte hatalmas fellendülésnek indult, amióta rájöttek arra, hogy a borjak kevésbé „kényesek” a tej ízére, mint az emberek (sőt sovány tejjel is megelégszenek), így az 6 tápvisszaszorításából eredő, a kártékony szervezeteket közvetve pusztító hatása. LÁNGSZÓRÓ A TARLÓN A kutatók foglalkoznak azzal a lehetőséggel is, hogy a tarlóhántás helyett lángszóróval égetik le a tarlót, mert ez is gátolja a gyomok előtörését. Hasonló hatású a tarló felégetése; utána a talaj munka is könnyebb, és ha elégetett szalma, tarlómaradvány kerül a talajba, nem jelentkezik kedvezőtlen mellékhatás. Ha ugyanis nem nitrogéngyűjtő pillangósvirágú növény tarlója maradt vissza, hanem más növényé, a talaj rendszerint nem képes elegendő nitrogént szolgáltatni a talajba került tarló- maradvány elbontását végző mikroszervezetek számára. Ez különösen veszélyes nitrogénszegény talajnál, és nagy- mennyiségű tarlómaradvány bedolgozásánál^ À szalma nitrogénszegény szerves anyag, amelyben a nitrogén és szén aránya 1:80, az istállótrágya átlagosan 1:16 arányával szemben. A talaj nitrogénszintjének ebből eredő időleges csökkenése a fő oka annak, hogy a következő növény rosszul fejlődik, hozama csökken, amit pentozán- hatásnak neveznek. Nagy- mennyiségű szalma bedolgozásánál azonban, még akkor is, ha az aratás-cséplés után visz- szamaradó szalmát nem gyűjtik be, hanem közvetlenül beszántják a talajba, elkerülhető a biológiai nitrogénmegkötés. Ennek az a feltétele, hogy egy-egy mázsa visszamaradt szalmára 0,8—1,1 kilogramm nitrogén hatóanyagot tartalmazó műtrágyát számítva, a tarlót műtrágyázzák, és utána közvetlenül 10 centiméter (laza homoktalajnál is legfeljebb csak 15 centiméter) mélyen felszántsák a tarlót. K. L. lálkozásukra használják fel a tejporból készült tejet (az elvont értékesebb zsiradékot némi disznózsírral pótolva), az anyaállat teljes értékű teje pedig a fogyasztókhoz kerülhet. A tejport egyébként nem csupán borjúitatásra, de A cseresznye- és meggytermelés még jó termő években sem képes kielégíteni a belföldi és az exportigényeket. Ennek két legfőbb oka, hogy a legfontosabb értékes meggyfajtánk, a Pándy meggy rosz- szul termékenyül, és szedése nagyon munkaigényes. A Pándy (Spanyol, Üveg) meggy terméketlensége abból adódik, hogy önmeddő, tehát saját virágporától nem termékenyül, és ez a kedvezőtlen tulajdonsága a vizsgálatok szerint valamennyi tájtípusánál is megvan. Más meggyfajták és a cseresznyék virágpora is csak akkor képes megtermékenyíteni a Pándy-meggy virágait, ha a fő-, vagy az utó- virágzási idejük egybeesik a Pándy-meggy virágzási idejének kezdetével, mert a virágzás kezdeti szakaszában, rendszerint mindössze egy-két napig fogékony a bibe. Akkor hosszabb csak egy-két napnál, ez az időszak, ha nem magasabb a hőmérséklet 16—20 C foknál, és csapadékmentes, szélcsendes az idő a meggyfák virágba borulásakor. Ilyen időben röpködhetnek zavartalanul a méhek is, amelyek áthordják a Pándy-meggyfákra az egyéb meggy- és cseresznyefákról a virágport. rte/*k.. 4 4P Elvitte a kőd... Az ettől eltérő időjárás mindenképpen kedvezőtlen. Ha melegebb van, gyorsan ki- virágzanak a fák, az egyes virágok rövidebb ideig nyílnak,' ezért a méheknek kevés idő áll rendelkezésére a megpor- záshoz, ezen kívül élettanilag is kedvezőtlen a magas hőmérséklet: csak kevés virágpor képződik ilyenkor. Ha viszont csapadékos, hűvös, szeles az idő virágzáskor, az eső kimoshatja a virágport, a magkezdemények károsodhatnak a túl alacsony hőmérséklettől, a méhek is kevesebbet mozognak és ugyanakkor a meggy legveszélyesebb gombabetegsége, a monila számára kedvező a magas páratartalom, mert még egyetlen ködös reggel is megfertőzheti a meggyvirágok zöd mét, amitől a virágok lehullakülönböző malac-) csirke- stb. tápok készítéséhez is felhasználják. Az élelmezésiparon belül a sütödék, cukrászatok, tápszergyárak, édesipari üzemek stb. tartanak igényt egyre nagyobb mennyiségű tejporra. nak. Erre szokták mondani) hogy „elvitte a köd a meggyé termést”. 1 • Meggy és cseresznye Mivel az időjárást ma még alig befolyásolhatjuk, a kutatók olyan meggy- és cseresznyefajtákat igyekeznek kiválasztani, amelyek jól termékenyítik a Pándy-meggyet. Ezek! megfelelő arányú telepítésével elősegíthető a jobb termékenyülés, tehát az eddiginél akár két-háromszorta is nagyobb terméseredmények elérése. A különböző kísérletek megerősítették azt a korábbi tapasztalatot, hogy a Cigány- és a Vörös- (Körösi) meggy jól termékenyíti a Pándy-meggyet; Különösen jó lesz a termékenyülés, ha vegyesen, soron belül, vagy soronként váltakozva telepítik a Pándy-meggyet a porzófajtákkal, mert ekkor kerülnek legközelebb egymás-* hoz. Minél többet telepítenek a porzófajtákból, annál jobb a termékenyülés, de természetesen ugyanakkor kevesebb Pándy-meggyfa ültethető azonos körülmények között, egy-i ségnyi területre. Viszont a porzó-fajták is nagyon jól ér4 tékesíthető termést adnak, haj az önmagában ugyancsak rósz-* szül termékeny ülő Germesá- dorfi-cseresznyét, és a Hedel- fingenl óriást, vagy a Szomo- lyai-cseresznyét, ezenkívül a közelmúltban elismert, kiváló konzervipari nyersanyagnak számító C—125-ös Cigány*? meggyet telepítik porzófajta-j ként, I Előtérben a gépesítés Eddig hiányoztak az olyan meggy fajták, amelyek jó minőségű gyömölcsöt nevelnek és ugyanakkor nagy terméshozamokra képesek. Ma már azon*; ban több olyan meggyfajta is van, amelyek gyümölcsének minősége nem marad el a Pándy-meggytől és megfelelő kezelés mellett rendszeresen bőven teremnek. Ezeknek a megfelelő mértékű elterjesztés sével ugyancsak elősegíthető a meggyhiány leküzdése. A szedés munkaerőigénye iS csökkenthető ma már különböző eljárásokkal. A nyers, fogyasztásra kerülő és ezért kézi szedést kívánó meggy szedésének munkaerőigénye legnagyobb mértékben úgy csökkenthető, hogy bokor, termőíves fákat, vagy sövényeket nevelnek, mivel ezekről a termés legnagyobb része földön állva leszedhető. A magas, hagyományos koronaformájúra nevelt meggyfánál pedig korszerű szedőeszközökkel, a létrát helyettesítő szedőemelvényekkel könnyíthető és gyorsítható meg a szedés. Konzervipari célra) a tizenkét órán belül felhasználásra kerülő meggy szedése gépesíthető is. A vizsgálatok szerint a teljesen érett meggy-gyümölcs 80—98 százaléka géppel lerázható a fákról gyűjtőernyőkbe. A gépi rázás munkerőigénye — ha hordozható, a fák alá csak egyszerűen betolható gyűjtőernyőt alkalmaznak —) egytizede a kézi szedés munkaerőigényének, de ha olyan gyűjtőernyőt használnak, amit kézzel kell leteríteni minden fa alá, és összehajtva önthető le róla a ráhullott gyümölcs, akkor is egyötödére csökkenthető a szedés munkaerő-szükséglete. Népújság 6 1972. július 13, A tej konzerválása
