Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-12 / 162. szám

T Az őcsényi fácántelep Mintegy öt esztendeje neve­lik a fácánokat a Szekszárd— őcsényi Vadásztársaság öcsé- nyi fácántenyésztő telepén. Évente száz tojó és a hozzá való kakas képez; a törzsállo­mányt, s kétezer — kétezer­ötszáz fácáncsibét nevelnek fel a kajdacsi mesterséges kelte­tőben keltetett tojásokból. ( Ezekből válogatják ki az új törzsállományt, azonkívül más vadásztársaságoknak is adnak el, a kakasokat pedig szabadon eresztik később. A fölösleges Napfogyatkozás Földi megfigyelőállomások­ról, repülőgépekről és hajókról tudósok százai kísérték figye­lemmel hétfőn azt a napfo­gyatkozást, amely két és fél perces éjszakát varázsolt a Szahalin-szigetek, Szibéria, Japán, Alaszka és Kanada egy része fölé, majd sötétbe borít­va az észak-amerikai konti­nens egyes vidékeit napnyug­takor az Azori-szigeteknél az A nyár bánatot is 'S lm ta art i vilid moiefWtitartmtmii NEPÜJSAG O.C I fl I.J ST.ft»' MffHK'As P T .T OlWft WCC VjEÏ BtZOTTSACAHflK Lft>»A A nők szeretik jobban a m uzsikát Szociológiai vizsgálat a hangverseny-látogatók körében i JÚLIUS 12 SZERDA Névnap: Izabella. A Nap kél 3.S9 — nyugszik 19.40 órakor. A Hold kél 5.44 — nyugszik 20.37 órakor. — Megválasztották a Ter­melő&zövetkezeáek Országos Tanácsának állandó bizottsá­gait. Megyénk TOT-képviselöi közül Lehel Ildikót, a mözsi Uj Élet Tsz üzemgazdászát és Palócz Tamást, a pincehelyi .Vörösmarty Tsz elnökét a tár­sadalmi és önkormányzati bi­zottság tagjává, Lakos Józse­fet, a pálfat Egyetértés Tsz el­nökét pedig a közgazdasági bi­zottság tagjává választották. — Hétfőn a Szovjetunióban Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz—500 jelzésű mes­terséges holdat. A szputnyi- kon berendezéseket helyeztek el a világűr kutatásának foly­tatása céljából. A mesterséges hold berendezései kifogástala­nul működnek. — Japánban rövidesen meg­kezdik a műanyagból készült közlekedési sisak árusítását gyermekek számára. A sisak tetején piros sziréna van, amelyet szárazelem működtet. Ha a gyermek elfordít egy :apcsolót, a sziréna megszólal és pislogó vörös fény villan fel. Szakértők azt remélik, hogy a sisak használata csök­kenteni fogja a közlekedési gyermekbalesetek számát. — „A forró nadrág felettébb vidám és csinos viselet, de szolgálatban megengedhetet­len” — jelentette ki dr. Wil­helm Steiz. az alsó-bajororszá- gi Straubing postahivatalának vezetője, válaszul egyik ifjú kézbesítőjének a munkaruhát érintő kérdésére, mert az elő­írás szerint a megjelenésnek, különösen a nyilvánosság előtt a Bundespost-hoz méltónak kell lennie. Ulriké. aki a ru­hával kapcsolatos kérdést fel­tette, azóta tenyérnyi mini­szoknyában hordja a levele- lc0t. — A Köln—München között közlekedő menetrendszerű Lufthansa-járaton hétfőn éjjel egy arab fiatalember francia és olasz nyeivű levelet adott át a légikisasszonynak, aki el­juttatta azt a kapitányhoz. A levél írója 400 ezer dollárt, egy ejtőernyőt és hozzá hasz­nálati utasítást követelt, kü­lönben — mint állította — a nála lévő robbanóanyagokkal ^darabokra töri” a gépet. A pilótának sikerült rábe­szélnie a géprablót, hogy az eredeti útiterv értelmében szánjanak le Münchenben, ahol az utasok távozhattak. Ekkor három polgári ruhás detektív hatolt a fedélzetre és rövid közelharc árán foglyul ejtették a géprablót, akinél egvébként semmiféle robbanó­anyagot nem találtak. ERŐSEN FELHŐS IDŐ Várható időjárás ma estig: nyugaton erősen felhős idő esőkkel, keleten időnként megnövekvő felhőzet, ismétlő­dő záporokkal, zivatarokkal. A helyenként erős északi szél fokozatosan mérséklődik, a meleg keleten is gyengül. Vár­ható legmagasabb nappali hő­mérséklet nyugaton 18—22, keleten 22—26 fok között. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Blzottsáeánnk lapja Főszerkesztő: PETRITS FERENC Szerkesztőség: Szekszárd, Mártírok tere 15—17 Telefon : 129—01, 12J—«1 Kiadja: Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárd. Béla tér 1. Telefon: 120—11, 120—10. Felelős kiadó: KATONA JÓZSEF Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 40. Telefon: 129-M. Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető Bármely postahivatalnál és kézbesítőnél Előfizetési díj egy hónapra M Ft ______ Indexszám: Matt E lsősorban örömet. A nyári szabadság, a természetbe ju­tás, az országrészek, más or­szágok felfedezésének, a pihe­nésnek az örömét. De okozhat bánatot is a nyár. Bánatokozó hatását csök­ken theti a hatóság, de még in­kább csökkenthetjük mi ma­gunk. A hatóság például, ami­kor fokozta a vendéglők, szál­lodák, éttermek, büfék, fürdő­helyek ellenőrzését, megtiltotta a gyorsan romló krémes szál­lítását, és a süteményt is csak ott lehet kiszolgálni, ahol ké­szítették, végeredményben ezekkel az intézkedésekkel örömtelibbé tette a nyarat. A hatóság tehát a maga ré­széről megtette a kötelességét. Kint vannak a „Fürödni ti­los” táblák is .., És mégis. Egy hét alatt, a kánikula el­ső hetében tizenhármán ful­ladtak vízbe az ország külön­böző területén. Haláluk oka: tiltott helyen fürödtek. A ha­tóság itt is, mint az előző eset­tyúkokat a következő év tava­szán ereszük szabadjára. Ter­mészetesen, fácántojást is ad­nak el további benépesítések­hez a társ vadásztársaságok­nak, már Somogy és Győr me­gyébe is vittek tőlük. A telepen a kaseálások elől megmentett tojásokból kelte­tett sok fácáncsibét is ne­velnek. A gépek elől össze­gyűjtött tojásokat kotlós házi­tyúkkal keltették ki. A fácán­csibék közt találhatók egy- és öthetesek. Atlanti óceán habjaiban el­tűnt. A szakemberek a Nap egyébként nem látható fény­koronáját igyekeztek fényké­pezőgépekkel megörökíteni. Kanadában 160 kilométer ma­gasságba rakétát bocsátottak fel, hogy tanulmányozhassák a napfogyatkozásnak az ionosz- férára gyakorolt hatását. ben megtette a kötelességét. Csak mi nem. A romlott kré­mest nem fogadjuk el, a rom­lott ételt is visszautasítjuk. Jo­gosan. Tudjuk, hogy rendelke­zések tiltják a romlott krémes felszolgálását, tudjuk, ha meg­esszük, baj lehet belőle. A „Fürödni tilos” táblát is lát­juk, tudjuk, hogy nem vélet­lenül került oda, tudjuk, hogy a rendelkezést az érdekünkben hozták... És mégis ... ! Életünkkel fizetünk a virtus­kodásunkért, a csakazértis ma­gatartásunkért. Tolna megyében szerencsére van Duna, vannak Duna-holt- ágak. De szerencsétlenségünkre — ezek minden évben szedik az áldozatokat. Az áldozatok nem ott fulladnak vízbe, ahol engedélyezett a fürdés, hanem ott, ahol kint unnak a táb­lák: „Fürödni tilos". Ezeket a táblákat a hatóság a mi védel­münkben állította oda, de min­denki megértheti a Duna és a holtágak partján minden száz méterre nem állhat rendőr... Nekünk kell tiszteletben tar­tanunk a táblákat. Muzikólisabb a „gyengébb nem", a nők jobban szeretik a zenét, mint a férfiak — ez de­rül ki többek között abból a szociológiai vizsgálatból, ame­lyet a Magyar Tudományos Aka­démia Zenetudományi Intézete az Országom Filharmónia közre­működésével végzett. A koncert­látogatók több ezres törzsközön­sége köréből visszaérkezett, ki­töltött kérdőívek választ adnak azokra a kérdésekre, milyen ze­nét szeretünk és miért járunk koncertekre. Bár a végső eredményekre — az adatok teljes feldolgozására okozhat Ahogy nem fogadjuk el a romlott ételt, a romlott kré­mest, ugyanúgy nem szabad fejest ugranunk a „Fürödni ti­los” tábla mellől. Nélkülünk, a mi közreműkö­désünk nélkül nem lehet bá- nattalan a nyár. Csak a ható­ság nem tudja biztosítani az örömteli nyarat. Nem tudja sem az éttermekben, sem a fürdőhelyeken, sem az utakon. Igen, az utakon sem. Pedig ott is táblák vannak. Mégis, a legutóbbi statiszti­kai kimutatásokból az derül ki: 1911-ben Magyarországon 11 percenként következett be egy közlekedési baleset, hat­óránként meghalt, tizenhét percenként pedig megsérült valaki a közlekedésben. A hatósági intézkedések csökkenthetik a bánatot. De az igazi bánatcsökkentők mi vagyunk. Mi, akikért rendeleteket hoz­nak. Mi, akik ezekre a rendele­tekre néha fittyet hányunk és utána bánkódunk. — még várni kell, máris kidé« rül, hogy viszonylag kevés a fia» tál — a 25 év alattiak aránya minddössze 11 százalék — a a koncertekre járó közönség mintegy fele a 45 éven felüliek közül kerül ki, 30 százalékos az 55 éven felüliek aránya. A föl­tett mintegy 30 kérdés közül ta» Ián legérdekesebb az, hogy va» jón az emberek általában miérté milyen indítékoktól vezérelve vesznek hangversenybérletet, mi az a „plusz”, amit a koncert tud nyújtani a közönségnek, a lemezről, rádióból, magnóról történő zenehallgatással szem­ben. A „megismerni akarás belift* ről jövő igénye” mellett jelentői gyakorisággal szerepelnek a kon» cert-szituációkra, valamint a ze­ne világának szórakoztató-kikap» csoló funkciójára vonatkozó vő» laszok. A koncerthangulat leg» nagyobb pozitívumaként a köz« vetlen zenehallgatás „lélektisztí» tó” hatását, a művészek és a közönség között kialakult kontak» tust, a megismételhetetlen vara» zsú élő zene közösségi élményéi emelik ki. A válaszadók a kér«*'' dőíveken felsorolt művekből kél tetszés szerinti hangversenyt ók líthattak össze, amelyből követ« keztetni lehet az uralkodó zenei ízlésre. A választható zenedaro«. bök tartományának összeállítást» célzatos volt, egyrészt lehetőleg minden stíluskorszakot a légin») kább jellemző egy-egy zeneszer« ző fémjelzi, másrészt egyaránt szerepelnek népszerű és kevéssé ismert művek. A közönség kí­vánságlistájából kiderül, hogy ct külföldi szerzők közül legkedvel« tebbek Händel, Beethoven, Bach* Mozart, a magyar zenét Bartók^- Kodólj, Durkó és Szabó képvi«? seli. Érdekes tapasztalat és a vélemények egészéből kitetszik^ hogy az egyes szerzők iránti J vonzódáson, illetve elutasításon túl milyen nagy szerepe van az egyes művek ismertségének. Bar^$ tők Concertója az előkelő ötö»* dik helyet foglalja el, ritkábban hallható II. zonograversenye a tizedik helyre szorult. Kodály Psalmus Hungaricusa közvet­lenül a Concertât követi. A Bal-; tők és Kodály utáni magyar szerzők közül legszívesebbet* Szokolay Sándor, Durkó Zsolti Farkas Ferenc, Weiner Leó, Rán- ki György és Petrovics Emil mű­veit hallgatnák a koncerteken. A hangversenytermek látogat tása döntően társasélményt je­lent, a megkérdezettek többsége barátokkal, ismerősökkel, házas­társával látogatja a koncerteket Az első hangversenyre legtöbben a szülök hatására mentek el, viszonylag sokan említik a ba­rátokat, illetve, hogy belső igény­ként jelentkezett náluk a hang­versenylátogatás. A zenéhez való kötődés mér­tékére lehet következtetni ab­ból, hogy többségükben rend­szeresen olvasnak zenekritikát, közel 70 százalékuk rendelkezik lemezen vagy magnetofonszala­gon zenei gyűjteménnyel. A há­zi muzsikatárak legnagyobb há­nyadát a komolyzene teszi ki. Ebben az elképzelt „zenemű- parlamentben” legtöbb mandá­tuma a XJX. és a XVIII. századi komolyzenének lenne, a könnyű­zenei műfajok között a dzsessz és a bect vezet. (B) A környezetéhez Illő, korszerű külsőt kapott a Babits Mihály művelődési központ és a Gemenc Szálló közti 51 lakásos bérház. Az épület függőfolyósóit copilit üveggel fed­ték be, a másik oldalát pedig újra festették. , Foto: Gottvald

Next

/
Oldalképek
Tartalom