Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

Iskolapolitikánk kérdései

Válaszol : Dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes

A szülőket, a pedagógusokat és a diákokat egyformán érdeklő kérdésekkel kerestük fel dr. Gosztonyi János, művelődésügyi miniszterhelyettest.

— Oktatási rendszerünk vitathatatlan eredményeket produkált. Ha azonban a jövőhöz mérjük az igényeket, úgy tűnik, iskolapolitikánk nem eléggél előrelátó, még kevésbé rugalmas. Mi a véleménye erről Gosztonyi elvtársnak?

— Először a népgazdaság igényeihez való alkalmazkodásról kívánok szólni. Csak az utóbbi években került kidolgozásra a szakemberszükséglet távlati terve. Ezek az oktatás- szervezés és tervezés száméra egyelőre nem eléggé egzaktak. Egyébként külföldön is a nehéz problémák közé tartozik a szakemberszükséglet távlati tervének elkészítése. A fő nehézség abban mutatkozik, hogy egyelőre nem állnak rendelkezésre olyan mutatók, melyek a műszaki fejlettség, a társadalmi termelés és munkamegosztás távlataira vonatkoznak, és az oktatástervezéshez szükséges egzaktsággal rendelkeznek. Egyszóval: a jövőkutatás, a prognosztika egyelőre gyerekcipőben jár.

Az oktatási rendszer vonatkozásában bizonyos számítások és tervek vannak, főleg a hálózatfejlesztésre vonatkozóan. A nagyobb baj az, hogy az oktatáspolitikai koncepciókban nem sikerült eléggé előrelátó programot kidolgozni. Most vagyunk abban a helyzetben, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát követően elemeztük az oktatás helyzetét és a továbbfejlesztés irányelveire nézve határozatunk lesz. Annak alapján fogjuk kidolgozni a 15 éves távlati tervet, amely tartalmi koncepciókat és hálózatfejlesztési kereteket is magában foglal.

— A tanulók túlterhelésén — bár az utóbbi években történtek intézkedések —, eddig nem sikerült megrtyugtatóan segíteni. Mikor csökkentik az óraszámokat, s mikor lesznek differenciáltabbak u tantervi követelmények? És mikorra várható a pedagógusok heti kötelező óraszámának csökkentése?

— A túlterhelés az egyik

legsúlyosabb problémánk. Az iskolai munkánkat és tanterveinket ma is inkább a lexi- kalitás, mint a gondolkodóképesség fejlesztésére való törekvés jellemzi. Különösen nagy a túlterhelés a szakközépiskolákban, valamint a gimnáziumok tagozatos osztályaiban. Az egész problémát alapvetően új tantervek bevezetésével, illetve a középiskolák képzési céljainak módosításával tudjuk majd megoldani. Ez meglehetősen bonyolult munka lesz és komplexen csak a 70-es évek második felében készülhetünk el. Addig is azonban mindent el kell követnünk azért, hogy az adott keretek és lehetőségek között csökkentsük a tanulók túlterhelését. Természetesen meg kell jegyezni azt is, hogy a túlterhelésnek nemcsak iskolai (tanterv, tankönyv, módszer stb.) okai vannak, hanem gyakran a szülői ház ambíciói is hozzájárulnak ehhez.

A pedagógusok heti óraszámának csökkentésére kész tervekkel rendelkezünk. Ezeket a terveket még a jelenlegi ötéves tervben kívánjuk megvalósítani. Az 1971-ben végrehajtott bérrendezéssel párhuzamosan ezt a feladatunkat nem lehetett megoldani.

— A napközik és a tanulószobák sajnos zsúfoltak, s jelenlegi formájukban többségükben nem alkalmasak arra, hogy nyugodtan tanuljanak a gyerekek, nem beszélve a szabad idő okos, hasznos és kulturált eltöltéséről. Hogyan lehetne korszerűsíteni a napköziket, tanulószobákat?

— A napközik és tanulószobák *»* s tegyük hozzá, általában a diákotthonok is — többségükben valóban zsúfoltak. Iskoláink fejlesztése során nem tudtuk követni a szülők foglalkoztatásából származó igényeket. Pl. Budapesten az általános iskolai tanulók több mint 80 százalékának mindkét szülője dolgozik. De így van ez a nagyobb városainkban és egyre inkább ez a tendencia érvényesül a mezőgazdasági centrumokban is. Éppen ezért a diákszociális ellátást a IV. és a következő ötéves tervek súlyponti feladatának tartjuk. Szerepét és funkcióját két irányban kívánjuk korszerűsíteni. Az egyik irány azt jelenti, hogy szorgalmazzuk a tanácsi ráfordítások növelését (hálózatfejlesztés, felszerelés), a másik irány, a tartalmi munkára ‘ vonatkozik. Ezeknek az intézményeknek ugyanis nem ,,megőrzőhelyeknek” kell lenniök, hanem a nevelés feladatait is el kell lát- niok.-- Tudjuk, hogy egész napos iskolákkaí kísérletezik a minisztérium. Milyenek a tapasztalatok?

— Ezek a kísérletek eredményekkel kecsegtetnek. Egyenletesebb a tanulók terhelése, emelkedik neveltségi szintjük és javul tanulmányi eredményük. Egészségesebb napi ritmust lehet megvalósítani az egész napos osztályokban. Megállapítható azonban, hogy személyi és tárgyi feltételekben magasabb igényeket kell kielégíteni, mint ahogyan ellátjuk jelenleg a napközi otthonokat és tanulószobákat. Ezért távlati feladataink között szerepeltethetjük az egész napos iskolai hálózat későbbi kiépítését. Addig a folyó kísérleteket (figyeljük, összegezzük a tapasztalatokat és azokat igyekszünk lehetőség szerint a napközi otthonokban is hasznosítani.

— Mi a véleménye miniszter- helyettes elvtàrsnak a tagozatos osztályokról? Tapasztalataink szerint ugyanis a szülök túlbecsülik azok jelentőségét, sőt kjssé divatot is csinálnák belőle. így kialakulnak az úgynevezett elit tagozatok, az általános osztályok színvonala pedig csökken. Felteszik ezzel kapcsolatban azt a kérdést is: miért nem a második osztályban kezdik a tagozatokat?

— Ä tagozatos osztályok rendszerének kialakításakor az Volt a eél, hôgy egyes tanulóinknak jobb előrejutási lehetőséget biztosítsunk átlag feletti érdeklődés, hajlam és tehetség esetében. Mindezt a munkás- és parasztgyermekek hátrányainak leküzdése érdekében tartottuk fontosnak. Jelenleg az alábbi problémákat látjuk:

— Az említett célt csak részben érjük el, mert főleg a gimnáziumban a tagozatos ősz. tályokban kevesebb a fizikai dolgozók gyermeke, mint a többi osztályokban; — elsősorban a szülők ambíciója jut kifejezésre ezen osztályok ösz- szatételében és nem a tanulók tényleges hajlama, tehetsége.

— Sajnos a normál óraszám felett jelentkeznek azok a plusz óraszámok, amelyek a tagozat irányának megfelelő alaposabb képzést kívántak biztosítani. így tehát ezekben az osztályokban, ahogyan erről szó volt, még nagyobb a túlterhelés.

A már említett továbbfejlesztésre vonatkozó munkálatokban van olyan tervünk — legalábbis az egyik verzió szerint — amelyet ha végül megvalósíthatunk, a második osztálytól kezdve differenciálódnak a tanulók. Itt azonban egy olyan probléma is mutatkozik, hogy amennyiben az általános iskola 7. és 8. osztályában elkezdjük a differenciálást, ez esetben kérdéses, hogy helyes-e a gimnázium 2. osztályától való kezdés. Bizonyára további részletes muhkálaíckra és kísérletekre lesz szükség.

Köszönjük

válaszait.

Márkus László

A Rhodope-hegységben épül Európa egyik leghatalmasabb vízmüve. Ez a duzzasztógát lesz a legnagyobb a Balkán-félszigeten, és 218 millió köbméter vizet fog tárolni. A duzzasztóművel egybeépített vízierőmű kapacitása ! üt megawatt lesz. (Fotó: BT A—MTI—KS.)

A tavaszi zöldség-, gyümölcsellátás

mérlege

Panák László vezérigazgató nyilatkozata

A korai termésű Zöldség-, gyümölcsfélékből az idén tavasszal jobb volt a lakosság áruellátása, mint a múlt év azonos időszakéban. Az idény végi számvetés kapcsán Danák László, a Zöldség-gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés vezérigazgatója elmondotta az MTI munkatársának, hogy a hosz- szú időn át tartó kora tavaszi napfényes időjárás, fnajd a bőséges csapadék, általában kedvező hatással volt a termesztésre.

Az idén a tavalyinál 10 nappal korábban jelent meg az új burgonya a piacon, az átlagosnál jobb termés várható. A május végi termésbecslések alapján, körülbelül 2000 vagon újburgonya felvásárlására számíthatunk. Az ellátás már eddig is lényegesen jobb volt a múlt évinél, az ár a tavalyinak megfelelően alakult, ám a

közelmúlt naplókban az esős idő akadályozta az áru felszedését, s ezért — hangsúlyozom — csak átmenetileg megemeltük a felvásárlási és a fogyasztói árat is. A továbbiakban majd fokozatos árcsökkenéssel lehet számolni.

— Kedvezett az időjárás a korai fejes káposztának; 912 vagon átvételére kötöttünk szerződést. Előreláthatólag azonban ennél is többet, mintegy 960 vagonnyit tudunk felvásárolni. Most korábban jelentkezett a fejes káposzta a piacon, de az igényeket május második felében még nem tudtuk teljesen kielégíteni. Jelenleg viszont annyi áru kerül a boltokba, hogy remélhető: a tavalyinál olcsóbb lesz.

— Ez évben a táVálylnál 55 vagonnal több kelkáposzta átvételére szerződtühk, de à

A cikói buszvárók

Aki már régen járt Cikón, bizony meglepődik a nagy változáson. Mintha újjá varázsolták volna a községet. Amint Bonyhádi felől bejövünk, balra hangulatos park, benne terméskő alapra épített buszmegálló. A község központjában a régi düledező gazdasági épületek és cselédházak eltűntek. Helyükbe széles buszfordulót építettek betonból. Körötte pázsit, díszcserjék, rózsafák. Középen szintén buszmegálló. De olyan buszmegálló, ami még egy városnak is dísze lenne. Már messziről csillognak a vasszerkezetre erősített üvegfalak. A buszmegálló tetején egy tábla: „E létesítményhez hozzájárultak: Mecseki Ércbánya Vállalat, Budapesti Vegyiművek, Bonyhádi Ruházati Ktsz.” Egyvalamit viszont nem írtak ki. Talán nem is volt fontos. A szépen ápolt virágokon, fü- vön, környéken amúgy is látszik... Hogy mi? A község apraja-nagyja szinte minden hétvégét a buszváró környékén töltötte. Több száz köbméter földet hordtak, hogy feltöltsék a süppedezö területet, aztán építették a várót, szépítették a parkot. A felsorolt három vállalat pedig komoly anyagi támogatást juttatott a községi tanácsnak, ami a cikóiaknak nagyon sokat jelentett. Az ezerötszáz lelkes

községből naponta körülbelül 300-an járnak el dolgozni — főként az említett vállalatokhoz, ktsz-hez. Huszonhat buszjárata van a községnek, s a napnak nincs olyan szaka, hogy legalább egy-két jármű ne várakozna a kiszélesített fordulóban.

Amikor a község központjában elkészült a buszmegálló, akkor kezdték el építeni a másikat, a postával szemben. A társadalmi Ösz- szefogás itt sem maradt el. A község lakói rengeteget dolgoztak. Ezenkívül a Bonyhádi Cipőgyár, a Bonyhádi Vasipari Ktsz és a Bonyhádi Bőripari Ktsz járult hozzá a létesítményhez. Persze, ők anyagi támogatást nem tudtak adni. De felajánlották munkájukat. A bőripari ktsz építette fel a terméskő alapot, a vasipari és a cipőgyár pedig elkészítette a vasvázat és a többi munkát. Idén februárra elkészültek a munkával.

— Sokkal nagyobb tekintélye van az ilyen létesítményeknek, 'mint azoknak, amiket „simán” építtetünk, — mondja Kiszler Albert, a cikói községi tanács elnöke. — Az emberek becsülik, védik, úgy, mint a sajátjukat. Egyébként nálunk nem ritka a társadalmi összefogás. Mielőtt a buszvárókat építettük, a község társadalmi munkában tette rendbe a köztemetőt. Százezrekre rúgott a társadalmi munka értéke. Azt hiszem, mindannyian és joggal lehetünk büszkék minderre. — vhm ■—

piacnak még több kell. A várható igényeket szabadárú alapokból, további 20—30 vagon- nyi kelkáposzta Vásárlásával kívánjuk kielégíteni. Egyébként az idei ár egyezik a tavalyival.

A zöldborsó is 10 nappal korábban került a piacra. Május második felében, közvetlenül a jég- és Viharkárok után. nem Volt elég zöldborsó, a közeli napokban már azonban nagyobb tételeket dobnak piacra.

— Végé felé tart a fejes saláta szezonja. Ebből a cikkből mindvégig elegendő jutott a lakosságnak és exportra is. Fogyasztói ára hasonlóan alakult a múlt évihez, egyes időszakokban még alacsonyabb is Volt,

A zöldhagymaellátás és az ér megfelel a tavalyinak. Hónapos retekből mindvégig jó volt az elétás, s ára a tavalyihoz hasonló, időnként még olcsóbban IS árusították.

— A korai gyümölcsfélék felvásárlása nagyobb problémákat okozott. A szamócatermelés országosan csökkent. A termőterületek nagy része is elöregedett.

Az idén 290 vagon eperre — a tavalyinál 52 vagonnal tooo- re — kötöttünk szerződést. Az igényeket azonban most éppen a sok csapadék miatt, sem mennyiségben, sem minőségbén nem tudjuk kielégíteni. Az eper ára ezért is magasabb a tavalyinál.

— Megsínylette az időjárást a korai és a középérésű cseresznye. A május Végi T>ecs- lés szerint közepes termes ígérkezik. A tavalyi 429 vagonnál legfeljebb ha egy vagonnal tudunk többét fclvn:.á- rolni. Ez a kínálat előreláthatólag nem fedezi az igényeket, s így a cseresznye ára a tavalyihoz hasonlóan álakul, vagy valamivel magasa í> lesz — fejezte be tájék az tatását Panák László vezérigazgató,