Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-06 / 131. szám

Mindig lesznek-e betegségek? A „Megfújom a furulyám“ elődöntője Ki nem aggódott már életé­ben hozzátartozói, vagy a ma­ga egészségéért? Ki ne kér­dezte volna, hogy miért van­nak betegségek a földön? S lesznek-e mindig, vagy pedig leszármazottaink egyszer majd megszabadulnak .kellemetlen utitársainktól”, ahogy a kór­okozókat elnevezték? A tudomány ma sokoldalú­an foglalkozik ezekkel a kér­désekkel és keresi a válaszo­kat, OK ÉS OKOZAT Az ember mindinkább úrrá lesz a természeten, s már nem hisz abban, hogy „rossz szellemek, démonok”, vagy bármilyen természetfölötti erő beavatkozása okozza a beteg­ségeket, A modem orvostudo­mány lényege a betegséget kiváltó természetes ok felku­tatása, s ennek az oknak a megszüntetése. Ha a hasnyál­mirigy nem termel elegendő inzulint, rendellenességek lép­nek fel a szervezet cukorfor­galmában. Az orvos, ismerve a betegség okát, inzulint juttat a szervezetbe. A példákat a végtelenségig sorolhatnánk:, az ok megszüntetésével együtt a betegség is elmúlik. A kóroktani szemlélet emel­te oly magas fokra napjaink­ban a gyógyítás tudományát, és adja vissza milliók egészsé­gét. Ennek köszönhető, hogy sok járványos fertőző beteg­séget — himlő, diftéria, gyer- Imekparalízis stb. — tudnak ipa már védőoltással megelőz­ni. S a kóroktani gondolkodás teszi lehetővé, hogy az orvos- tudomány sikerrel szálljon szembe az egyelőre gyógyítha­tatlan betegségekkel. AZ OROSZLÁN PÉLDÁJA Ek igen meggyőzően hang­zik, mégis akadnak, akik el­lenvetéssel élnek. Azt állítják, hogy a természet biológiai egyensúlyában nélkülözhetet­lenek a kórokozók. Ha ez igaz, nehéz lenne kitérni a következtetés elől: a lenyűgö­ző eredmények és a hősies küzdelem ellenére — mindig lesznek betegségek. Szerencsé­re azonban téves a kiinduló­pont: a természet nem ismert olyan egyensúlyt, amelyet szükségképpen a kórokozóik­nak kellene fenntartaniuk. Egy orvos a következő példával világította meg a problémát. Afrika állatvilágából, a ko­rábbi, sok évezredes állapot­hoz képest úgyszólván kipusz­tultak az oroszlánok. Mégsem Sok helyen kialakult az a helytelen gyakorlat, hogy a terhes nők tüdővizsgálata al­kalmával — válogatás nélkül — tüdőröntgenvizsgálatot ren­delnek el, illetve végeznek. Ez­zel kapcsolatban az Egészség- ügyi Minisztérium közleményt adott ki, a terhes nők sugár­ártalmának csökkentése érde­kében. Eszerint, ha a terhes nő je­lentkezésekor egyévesnél nem régebbi tüdő-röntgenleletet (át­világítás, felvétel, ernyőszű­rés) mutat be, azt el kell fo­gadni és annak eredményét törzslapjára és terhesgondozási könyvébe fel kell jegyezni. Ha a terhes nő mellkas-röntgen­lelete egy évnél régebbi, vagy elfogadható lelete nincs, a ter- . :s es tanácsadás vezetője (vagy megbízottja) a területileg ille­tékes tbc-gondozó intézettel vegye fel a kapcsolatot és kér­je, hogy a mellkas-röntgen vizsgálatot a terhesség hatodik hónapja után végezzék el, Jón­mutat semmi arra, hogy emi­att lényegesen megváltozott Afrika zoológiái képe. Legfel­jebb annyi a változás, hogy to­vább élnek az oroszlán táplá­lékául szolgáló állatok. Ez persze csak hasonlat, nem vihető át szó szerint az ember és a betegségek sokkal bonyo­lultabb kapcsolatára. De a hasonlat mégis utal a lényeg­re: az életnek, az egészségnek semmilyen tekintetben nem lehet „feltétele”, szükséges ve­lejárója a betegség. A RÉGIEK HELYÉRE ÚJAK? Egy másik ellenvetés: igaz, hogy számos betegség meg­szűntnek tekinthető, vagy ve­szített korábbi pusztító erejé­ből. De ezzel szemben új be­tegségek, gyakran még vesze­delmesebbek támadnak az ember ellen. Mi az igazság? Vannak be­tegségek, amelyeket azelőtt nem ismertek fel. A vakbél­gyulladás például alig 60 éve ismert és operálható. Koráb­ban egyszerűen azt mondták ezekről a betegségekről, hogy „hasfájásban” haltak meg. Tragikus bizonyság erre, hogy Balassa János, az egyik leg­nagyobb magyar sebész fel nem ismert vakbélgyulladás­ban halt meg a múlt század hatvanas éveiben. A másik csoportba azok a betegségek tartoznak, amelyek azelőtt nem voltak, mert a kiváltó ok sem létezett. Ilyenek a közle­kedési és üzemi balesetek — mérgezések — sokféle belgyó­gyászati és sebészeti problé­ma, vagy a kvarclámpa okoz­ta szemgyulladás. Természetes, hogy ezeknek az ártalmaknak a leküzdésére új meg új gyó­gyító módszereket- dolgoz ki az orvostudomány. S itt tűnik ki ismét a megelőzés mérhe­tetlen fontossága. Ne feledjük: Kellő óvatossággal, az előírá­sok betartásával minden köz­lekedési, üzemi és háztartási baleset, mérgezés elkerülhető lenne ! Vannak-e megszűnt beteg­ségek? Inkább csak arról be­szélhetünk, hogy a civilizált országokban háttérbe szorul­tak olyan, korábban pusztító járványok, mint a pestis, a kolera, a malária Csak a pestisnek a XIV.—XVI. szá­zadban fél Európa áldozatául esett! Ez ma már nem történ­het meg. Másrészt félelmetes arányokat ölt a rákos és ke­ringési (szív. és érmegbetege­dések), továbbá az idegrend­szeri ártalmak száma. Mégsem tos, hogy az ilyenkor végzett vizsgálat különleges gonddal végrehajtott, hasi sugárvédő­takarással készült teljes mé­retű filmfelvétel legyen. Mind­ez természetesen nem zárja ki, hogy igen alapos, megfontolt javaslat esetében a szükséges röntgenvizsgálatot a terhesség bármely szakaszában elvégez­zék, ha azt klinikai tünetek indokolják. ,j( A továbbiakban a közlemény hangsúlyozza : különösen töre­kedni kell arra, hogy a ter­hesség ideje alatt ismétlődő röntgenvizsgálatokat (például munkafelvétel előtti vizsgálat, egészségügyi könyvecskével el­látott dolgozó időszakos vizs­gálata) ne végezzenek. A ter- j hes nőnél az előzetes és idő- • szakos szűrővizsgálatok eseté­ben az egyébként szükséges röntgenvizsgálatot nem szabad elvégezni, annak megtörténtét a terhesgondozási könyvbe be­jegyzett röntgen-lelet igazolja. mondhatjuk, hogy ezek új be­tegségek. De régebben nem voltak eléggé ismertek, sem a kármegállapítás (diagnoszti­ka), sem a hiányos boncolási jegyzőkönyvek nem tárhatták fel lényegüket. S még valamit számításba kell vennünk az átlagos em­beri életkor száz év alatt két­szeresére, 35 évről majdnem 70 évre növekedett. Ez azt je­lenti, hogy több idős ember él tovább, a betegségeivel együtt. Tehát az a látszat, mintha a betegség lenne több... BIZTATÓ TÄVLAT Rendkívül bonyolult össze­függésekről adhatunk röviden számot, össze kell foglalnunk a lényeget, hogy elkerüljük a félreértéseket. Több ember él a Földön, mint valaha, tehát több a be­teg ember is. Az orvostudomány semmi­lyen betegséget nem tart gyó­gyíthatatlannak. Keresi az okot, s ha ezt megtalálja, a gyógyítás módjár-ak feltárása is csak idő kérdése. A kórokozók ősi ellensége­ink, de nem lesznek mindig azok, mert a természet rend­jének nem nélkülözhetetlen tényezői a betegségek. Legyőzi őket az emberi tu­dás, és az emberért való tár­sadalom mindennél hatalma­sabb ereje. Hetvenezer fiatalt várnak az idén a szakmunkásképző isko­lákban az általános, illetve kö­zépiskolát végzettek soraiból, ez a szám 6000-rel kevesebb, mint a múlt évben felvettek létszáma, ami az úgynevezett „ifjúsági forrás” apadásából adódik. Ezzel arányban — ter­mészetesen — tovább növek­Újabb lépés a városiasodás felé Dombóvárott e hó elsején új ügyeleti rendszert vezetett be a városi kórház, rendelőinté­zet. Az új rend bevezetését mél­tán nevezhetjük a városiasodás legfrissebb lépésének, hiszen az intézkedés folytán a kórház­ban elhelyezett központi ügye­let lett a gazdája az este hét­től reggel hétig tartó egészség- ügyi szolgálatnak. Mind ez ideig sok bonyodal­mat okozott az éjszakai ügye­let megoldatlansága. A fiatal város jellegéből fakadóan nagy távolságokat kellett megtenni­ük az esti és éjszakai órákban az orvosi segítségre szorulók­nak, vagy hozzátartozóiknak. Legtöbbször éppen a távolsá­gok miatt azt az orvost keres­ték föl, amelyik — noha nem volt éppen ügyeletes — legkö­zelebb lakott. Az ilyen bo­nyodalmaknak ezúttal vége- szakadt. v„ Az éjszakai és a szombat délután kettőtől hétfő reggel 7-ig tartó ügyeletet június 1-től Dombóvár körzeti orvosai és a kórház másodorvosi kara látja el a felnőtteknek, gyer­mekeknek egyaránt. Néhány nap elteltével azt az informá­ciót kaptuk, hogy a kórház­ban elhelyezett központi ügye­let premierje jól sikerült, este hét után mind többször cseng a 13—67-es telefon és indul szolgálatba az ügyeletes or­vos a központi ügyelet rendel­kezésére bocsátott gépkocsival. A sárközi lakodalom egyik kiemelkedő rendezvénye a Megfújom a furulyám népdal­éneklési verseny, melynek döntőjére idén június 17-én es­te 8 órakor kerül sor Bátán a művelődési házban. Ebben az esztendőben a közkedvelt vetélkedőre igen sokan — közel hetvenen — je­lentkeztek, s ezért négy elő­döntőt rendeztek, melyen a szólóénekesek, az éneklő cso­portok és idén első ízben a hangszeren játszók is össze­mérték tudásukat. A hét vé­gén, szombaton és vasárnap Tevelen és Szabályban rendez­tek elődöntőt, a következőkre június 11-én délután 3 órakor kerül sor Alsónyéken és De­esen. Szombaton Tevelen, vasár­nap pedig Szakályban hallga­tott meg a zsűri 37 énekszá­mot. A szólistákon kívül 7 éneklő csoport és kórus mu­tatkozott be. A döntőbe jutott: Magdalin Margit Felsőnána, Durch Miklósné Terel, Bíró Lázár Terel, Antal Andrásné Kéty, Mayer István Szakály és a Biczi—Gubinszky ozorai énekkettős. A kórusok közül továbbjutott a tereli kórus, a kétyi székely asszonykórus és a Kaposvölgye népdalkórus. A népi hangszeres szólisták és csoportok versenyének dön­tője Decsen lesz június 18-án szik az a különbség, amely a vállalatok szakember-utánpót­lási igénye és a képezhető fia­talok száma között fennáll. A Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályán elmon­dották, hogy sok meg nem értés tapasztalható, amikor a nép- gazdasági érdekből kívánatos szakmai arányok tartására tö­rekszenek. Természetszerű pe­dig, hogy a rendelkezésre álló forrásból — fontosságuk sze­rint rangsorolva a szakmákat — ha csökkenő létszámmal is, de arányosan kívánják kielé­gíteni a vállalatok igényeit. A megyei tanácsok munkaügyi osztályainak nem kevés gon­dot okoz, hogy ezt megértes­sék, mert nagy a „nyomás” vállalatok részéről, ám a taná­csoknak nem egynéhány, ha­nem valamennyi vállalat, egész iparágak érdekeit kell i szem előtt tartaniuk az iskoláztatási tervek végrehajtása során. A menetközbeni helyzetfel­mérés szerint május végéig a felvételi tervek 80—90 száza­lékát már teljesítették, sőt egyes szakmákban gyakorlati­lag már minden első éves hely betöltöttnek tekinthető. A je­lentkezettek száma összességé­ben meg is haladja a felvehe­tőkét, mivel azonban egyes szakmákat túl sokan, másokat pedig a kívánatosnál keveseb­ben részesítenek előnyben pá­lyaválasztásuk során, még nem tekinthető 100 százalékosnak az idei „beiskolázás”. Annál inkább így van ez, mivel a most érettségizők felvétele csak június 20-a után kezdőd­het. A minisztériumban ked­vező jelenségnek tartják, hogy az idén az érettségiző fiatalok részéről az eddigieknél jóval nagyobb a szakmák iránti ér­deklődés, amit egyebek között annak tulajdonítanak, hogy szülők és gyermekek már reá­délelőtt 10 órakor. A tereli és a szakályi elődöntőn tíz ver­seny szám kerül bemutatásra* egy citerazenekar, a többi hangszerszóló. Az érdeklődők a döntőben ismét találkozhat­nak Lengyel Ferenc sióagárdi cimbalmossal, a teveli Csernik Benedekkel, aki szájsípszám- mai versenyez, Jándi József tereli citerással, Juhász János szakályi cimbalmossal és Sala­mon Gyulával — aki egyéb­ként a mezőny legidősebb ver­senyzője, 72 éves — regölyi citerással. A hangszeres vetél­kedőn igen jól szerepelt és a döntőbe jutott a regölyi cite­razenekar is. A decsi hangszeres döntőre versenyen kívüli fellépésre kérte fel a zsűri — akinek mindkét elődöntőn Méry Éva, a megyei művelődésügyi osz­tály népművelési csoportveze­tője volt az elnöke — o zom- bai kórust, a felsönánai ének­lő csoportot és a szakályi idős asszonyok éneklő csoportját. A teveli és a szakályi elő­döntőn zsúfolásig megtelt a művelődési ház, s az érdeklő­dők körében igen nagy sikert arattak az énekesek és a hangt szeren játszók. A teveli elő­döntőt egyébként Daradics Fe­renc, a bonyhádi járási párt- bizottság első titkára, ország­gyűlési képviselő is megtekint tette családjával együtt. lisabban számolnak az adott lehetőségekkel. Egyébként fel­veszik szakmunkás-tanulónak azokat is, akik befejezték a középiskola IV. évfolyamát, de nincs érettségijük. Ismeretes, hogy a népgazda­ságig fontosabb, úgynevezett kiemelt szakmák tanulói ked­vezményben, már az első fél­évtől kezdődően 20 szakmában 200 forintos ösztöndíj-kiegészí­tésben részesülnek. A Munka­ügyi Minisztérium irányítása alá tartozó iskolákban ez a kedvezmény 16 szakma össze­sen 12 ezer első évesét érinti. A rendelkezés jótékony hatá­sa máris érezhető, mert a férőhelyekből már 9 ezret be is töltöttek. Csupán néhány fontos szakmát kiemelve ez például azt jelenti, hogy a gé­pi forgácsoló szakmában az is­kolai férőhelyek háromnegyed ; részét, a kőműves szakmában több mint 80 százalékát, az ács és a hegesztő szakmákban pedig mintegy 80—-90 százalé­kát már betöltötték. Száz- százalékos volt a jelentkezés a mélyfúró és vízszigetélő szak­mákban. Egyébként a kiemelt, kedvezményezett szakmák kö­zé tartozik még — több más mellett — a bányaelektro- lakatos, az öntő, a kovács és a vasbetonkészítő szakma is. Az említett húsz mellett további huszonhárom szakmában van mód a társadalmi ösztöndíj mértékének növelésére. Ez a korábbiakban 250 forint lehe­tett, de már most, az idén, a vállalat és a tanuló között kö­tött szerződés alapján a társa­dalmi ösztöndíj 250 forinttól 500 forintig terjedhet. A szakmunkásképző iskolák­ban országosan 21 ezer leány­tanuló felvételére nyílt lehető­ség az idén. (MTI) 1972. június 6. Tudnivalók a terhes nők tüdő vizsgálatáról Az Egészségügyi Minisztérium közleménye GYENES ISTVÁN Hetvenezren tanulhatnak szakmát az idén végzett fiatalok köréből Van elég választási lehetőségük a lányoknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom