Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-01 / 127. szám
T KORUNK Üzemek a szabad ég alatt Csőelágazás bekötése üzem közben Napjainkban az ipari technológiák olyan gyorsan fejlődnek, hogy megtörténhet: a felépülő új üzemek elkészülésük időpontjában már elavultnak tekinthetők. A gyors változásokat építészetileg csak nagyon költséges átalakításokkal lehet követni. Ez az egyik indítéka annak, hogy ma már *— ahol csak lehet — a szabadban, de legalábbis félszabad- téri megoldással helyezik el a technológiai berendezéseket. Sajnos erre nem minden iparágban van lehetőség. A másik indítékot további gazdaságossági meggondolások szolgáltatják. Régebben az üzemek beruházási költségéből körülbelül 40—50 százalék jutott az építkezésekre. Ma, amikor a száz évre tervezett gyárépületek kora kétségtelenül lejárt, megközelítő pontossággal kiszámítható, hogy az időj árás viszontagságainak és a természetes elhasználódásnak kitett szerkezetek akkorra menjenek tönkre, amikor már egyébként is elavul a technológiai folyamat és annak berendezése. Természetesen a korrózióvédelemre azért így is gondot kell fordítani, hiszen egyébként túl gyors lenne a pusztulás. Kazánok a szabadban Köztudott, hogy az energia- igény állandóan növekszik. Az erőművek építése nagy ösz- szegbe kerül, s ha megtakarítás érhető el, az újabb energiatermelő létesítmények építésére fordítható. Márpedig a hőerőművek épületigénye a hagyományos tervezés mellett olyan nagy, hogy érdemes új utakat keresni. Legkézenfekvőbbnek az látszott, hogy a kazánházat helyezzék a szabadba és a kazán fala alkossa egyben az épületet is. Ezt az ésszerűsítést félszabadtéri megoldásnak nevezik. A közhiedelemmel ellentétben a hőveszteségeik nem emelkednek számottevően ennél a megoldásnál. Lassan már arról is leszoknak a tervezők, hogy a turbinákat masszív épületekben helyezzék el. Ehelyett paraboloid keresztmetszetű, síneken eltolható, négy részből álló burkolatot készítenek számukra, mely egymás alá tolható kivitelben készül. Elmozdításukra karbantartás és javítás alkalmával van csak szükség. Ezt a megoldást eddig csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió melegégövi vidékein alkalmazták, mérsékelt éghajlat alatt Magyarországon került sor először ilyen szabadtéri hőerőmű építésére, Százhal ombattán. A hőszigetelésen múlik A folyamatos vegyipari technológiák szabadtéri elhelyezése viszonylag egyszerű, bár megvalósításához igénybe kell venni a korszerű technikai eszközöket. A folytonosan áramló vegyi anyagok túlzott lehűlésétől, fagyásától általában nem kell tartani, de üzemzavar, leállás esetén az áramlás egy időre megszűnik, vagy lelassul, a befagyás veszélye tehát fennáll. Ez ellen úgy védekeznek, hogy a fagy- veszély es csővezetékeket a szabadban többnyire egy nyalábban vezetik és melléjük vagy közéjük egy meleg vizet vagy Ajkán, a timföldgyári csőkemencc számára nem építet* fék üzemcsarnokot, „ gőzt szállító fűtővezetéket is építenek, és az egészet együtt hőszigetelik. Nagyon fontos a szabad térre telepített üzemeknél a kezelőszemélyzet védelme. A különböző szerelvények, szabályozószelepek kezelését nem végezhetik a szabadban, mert például a síkos, jeges, vizes lépcsőkön a közlekedés veszélyes. Ezt a problémát távvezérléssel oldják meg, de télen így is veszélyes lehet a szabadban való javítás, szerelés. Ezt a megelőző karbantartással, nyáron végzett nagyjavítással kerülik eil. és a gyakrabban cserélésre kerülő alkatrészeket úgy tervezik, hogy azok gyorsan átszerelhetók legyenek. Változtatható épület „Hőpalack" a föld alatt A kazahsztáni Ilij-hegység lejtője, amely a Tien San hegység északi nyúlványainál kezdődik, hatalmas, természetes és több rétegű hőpalack, amely teli van gyógyvízzel. Megállapították, hogy ez a természetes raktár Földünk szinte valamennyi ismert ásványi gyógyvizét tartalmazza. S mi több, ez a mérhetetlen kincs a mai technikai viszonyok mellett könnyen elérhető mélységben húzódik meg. A kutatók már ki is jelölték a fejlesztés szempontjából leginkább optimális területeket. Érdekes, hogy szinte valamennyi terület festő ecsetjére kívánkozik és jól megközelíthető. A tudósok feltételezik, hogy az Ilij-hegység lejtőin található hőforrások abba az intenzív hidrotermál-övezetbe tartoznak, amely a Kárpátoktól egészen a Csendes-óceánig húzódik. A forgalomirányítás jelentős megkönnyítésére szolgál a svéd Almex-gyár által kidolgozott és gyártott ún. ABC- rendszer, amelynek lényege: a közlekedésben részt vevő közlekedési eszközökben elhelyezett adatfeldolgozó rendszer gyűjti és tárolja a forgalomra vonatkozó legfontosabb adatokat, s ezeket vagy közvetlenül rádió útján továbbítja a forgalomirányító központba, vagy későbbi értékelés céljából mágneses adattárolóban gyűjti össze. Az új rendszer iránt az európai nagyvárosokban igen nagy az érdeklődés. Dublinban rövidesen bevezetésre is kerül* Halálos levegőszennyezettség Az Albert Einstein Egészség- ügyi Kutatóintézet hat éven át folytatott kutatómunkája alapján közzétette: New York levegőjének szennyezettsége évenként 10 000 ember halálát okozza. Ez annyit jelent, hogy minden tizenkét haláleset közül egy a nagyváros környezeti szennyezettségére vezethető vissza. New York azonban csupán egy példa. Hasonló a helyzet az Egyesült Államok csaknem valamennyi hatalmas, ipari városában. A jelenleg folyó kutatások kimutatták, hogy a tüdő megbetegedése okozta halálesetek negyede (tüdőrák, bronchitisz, tüdőgyulladás) a levegőben levő ártalmas anyagok hatásának tudható be, s ezek az anyagok minden lélegzetvételnél a tüdőbe jutva felhalmozódnak és végül is megbetegedésre vezetnek. Most folynak a kutatások annak megállapítására, hogy milyen megbetegedéseket terjesztenek és idéznek elő azok az anyagok, amelyekkel a nagy ipari létesítmények a környezet vizeit szennyezik. Egy szovjet mérnök találmányával megoldható a feladati A majdani becsatlakozás helyére a fővezetéken már jó előre felhegesztenek egy hármas el- ágazású csőcsonkot. A vízszir»-; tesen mutató ágra hozzácsatla— koztatják a bekötendő csővel zetéket, a fölfelé irányuló ka-» rimás csonkra pedig felerősítik azt a vágószerszámmal ellátott készüléket, amellyel alkalmas pillanatban a fővezeték falát átnyitják. E készülék visszatartja a folyadék vagy a gáz nyomását mindaddig, amíg a nyílást, amelyen a vágószerszámot bedugták, el nem zárja a csőcsonk belsejébe korábban behelyezett szelep. A vágószerszám kiemelése után a nyílás# kívülről behegesztik. A szabadalom nagy nemzetközi sikerét igazolja, hogy az USA, Anglia, Franciaországi Olaszország, Kanada és még sok más ország azonnal átvette. Drótnélküli forgalomellenőrzés A gyons technikai fejlődés a gépiparban és a textiliparban is elavulttá tette a sok évtizedre készült, nehézkes gyárépületeket. A jármű- és tömegcikkiparban a sorozat- és futószalagos gyártás az új gyártmányoknál más-más technológiai sorrendet követel meg, amelyekhez változtatni kell az üzemek beépített belső terét, vagy annak alakját. Ezért mindinkább áttérnek a flexibilis, rugalmasan változtatható csarnokok készítésére, s ezeket szerelhető szerkezeti elemekből állítják össze; Az eddigi tapasztalatok világszerte és hazánkban is azt bizonyítják, hogy a jövő a szabadtéri telepítésé és a változtatható üzemi csarnokoké. Gyakran szükségessé válik, hogy becsatlakozzunk az éppen működő fűtő-, víz-, vagy gázvezetékbe. Meg lehet-e ezt úgy oldani, hogy ne zárjuk le a vezetéket, s ne hagyjuk hosz- szabb-rövidebb időre víz, gáz, vagy fűtés nélkül a vállalatokat, intézményeket, lakásokat?
