Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-27 / 149. szám

f » f 7 TOLNA MEGYEI Világ proleíárjai, egyesüljetek! A MAGYAR XXÏI. évfolyam, 149. szám ARA: 90 FILLER Kedd, 1972. június 27. Nagy elődeink példája kötele* Kállai Gyula beszéde a ceglédi Dózsa-ünnepségen Xv*-- \Vy /j v y Pártküldöttség utazott Bulgáriába  Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására vasárnap magyar pártküldöttség érkezett Szófiá­ba. A küldöttséget Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára vezeti. A magyar delegációt a bolgár főváros repülőterén Venelin Kocev, a BKP Politikai Bi­zottságának póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, vala­mint több más hivatalos sze­mélyiség fogadta. Jelen volta repülőtéri fogadtatáson Böjti János,. hazánk szófiai nagykö­vete is. Gáspár Sándor az NDK-ha érkezeit A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának öttagú küldöttsége, amely az NDK- beli Szabad Német Szakszer­vezetek Szövetségének (FDGB) hétfőn kezdődő kongresszusán képviseli a magyar szervezett dolgozókat, vasárnap délben megérkezett a berlin-schöne- feldi repülőtérre. A küldöttség vezetője: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. À küldöttség fogadására megjelent Herbert Warnke, az FDGB elnöke, az NSZEP Po­litikai Bizottságának tagja és az FDGB számos más vezetője. Jelen volt Kovács Imre, ha­zánk nagykövete az NDK-ban. (MTI) Vietnami sebesültek Magyarországon Vietnami sebesültcsoport ér­kezett hétfőn Budapestre, az Országos Béketanács és a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság meghívására. Tizenketten van­nak a csoportban, valamennyi­en dél-vietnami hazafiak, Ma­gyarországon gyógykezelik őket. A vendégeket a Ferihe­gyi repüíőtéren az Országos Béketanács nevében Terényi István alelnök fogadta. Ott volt Nguyen Hung Khanh, a VDK budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa — a második tsz-kongresszus határozata nyomán — új munkamegosz­tást alakít ki; a TOT-nál öt titkárságot szerveztek, közöt­tük a termelésfejlesztési tit­kárságot, amely a többihez ha­sonlóan önálló hatáskörrel ren­delkezik. A titkársághoz tar­tozik majd a TOT termelés- fejlesztési bizottsága, amelynek megalapításáról hétfőn a Béke Szállóban országos tanácsko­zást rendeztek. A tanácskozá­son a tsz-ek területi szövetsé­geinek termelésfejlesztéssel foglalkozó szakemberei vettek részt. Dr. Nyíri Béla, a TOT elnök­helyettese tartott előadást ar­ról, hogy — elképzelések sze­rint — milyen hatásköre és feladata lesz a bizottságnak. Elsősorban arra van szükség, hogy részleteiben vizsgálják a különböző termelési ágazatok helyzetét; ez azt jelenti, hogy a termeléstől a feldolgozáson át egészen az értékesítésig vé­gig „kísérik” a tsz-ek egy-egy termelési ágazatának tevé­kenységét. A bizottságnak ily módon lehetősége lesz arra, hogy a komplex felmérésekkel Dózsa György születésének 500. évfordulójára emlékezett vasárnap az ország. A közpon­ti ünnepséget Cegléden, az egykori piactéren tartották. Dózsa György emlékének tiszteletére vasárnap délelőtt díszbe öltözött a város. Az ünnepi nagygyűlésen megjelent Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke, az Országos Dózsa Em­lékbizottság elnöke, Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter és Lakatos Béla vezérőrnagy. A Himnusz hang­jai után dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke kö­szöntötte a megjelenteket. Az ünnepségen felavatott Dózsa György emlékművet — Somo­gyi József Kossuth-díjas szob­rászművész alkotását — a ceglédi dolgozók nevében Kür­ti András, a Ceglédi Városi Tanács elnöke vette át, majd Bessenyei Ferenc Kossuth-dí­jas színművész Illyés Gyula „Dózsa György beszéde a ceg­lédi piacon” című versét adta elő. Ezt követően Kállai Gyula mondott ünnepi beszédet. — Tisztelt ünneplő közön­ség! Kedves elvtársak! Kedves barátaim — kezdte beszédét Kállai Gyula. — Cegléd piacán szólni nagy felelősség. E vá­ros főtere a magyar történelem legfontosabb emlékhelyeinek egyike. Sorsdöntő, emlékezetes tömeggyűlések, demonstrációk zajlottak le itt. s úgy érzem, ha szerényen is, de ezek sorá­ba illeszkedik a mi, mostani ünnepségünk. Dózsa György megállapítsák, hol van szük­ség újabb intézkedésekre, eset­leg a szabályozó rendszer ki- sebb-nagyobb módosítására, vagy pedig központi termelés- fejlesztési intézkedésekre. A bizottság egyebek között a növénytermesztés és az állat- tenyésztés ágazatainak helyze­tét kíséri figyelemmel, még­pedig úgy, hogy nemcsak a termelőszövetkezetek szem­pontjából elemzik a kialakult helyzetet, haném a témákban érdekelt egyéb szervek, mi­nisztériumok — például a pénzügy-, a KPM, a KGM, az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium stb. — te­vékenységét is figyelemmel ki- \ sérik. Véleményt mondanak majd a jogalkotás és a jog- gyakorlat különböző kérdései­ről, a TOT érdekvédelmi és érdekképviseleti munkáját messzemenően támogatják. A bizottságon belül működ­nek majd a különféle koope­rációs csoportok. A tanácskozáson részt- vevő termelésfejlesztési szakembe­rek javaslatokkal egészítették ki az előterjesztést. Rövidesen megalakul majd a TOT ter­melésfejlesztési bizottsága. emlékművet kapott Cegléd piacán. Nemzeti múltunk nagy és tragikus sorsú alakja mél­tóbb helyre aligha kerülhetett volna ennél a főtérnél, ahol lángoló szavakkal merész prog­ramját meghirdette. Kállai Gyula ezután arról beszélt, hogy a néphez szóló, a népet mozgósítani kívánó igaz vezetők nemegyszer fej­tették ki programjukat Cegléd főterén, többi között itt mon­dotta el Kossuth Lajos is em­lékezetes mozgósító beszédét. Dózsa György történelmi • ezerepét méltatva kiemelte: ,A kollektív szerződések mó­dosításakor elsősorban az anyagi juttatások feltételeit rendezték a vállalatok — ál­lapította meg hétfői ülésén a SZOT Elnöksége. .Az 1971—75- re- szóló kollektív szerződése­ket — mint ismeretes — a vállalatok minden évben felül­vizsgálják, erre első ízben a múlt évi tapasztalatok alap­ján, a mérlegbeszámolók elkészítése után a közelmúlt­ban került sor. Szélesebb körű módosításra általában nem volt szükség, a munkajogi sza­bályok többnyire jóknak bizo­nyultak. Elsősorban az anyagi jellegű intézkedéseket, vagyis azokat a szabályokat korrigál­ták, amelyek szorosan függ­nek az évi nyereségtől, a gaz­dálkodás eredményeitől. A dolgozók véleményét is figye­lembe véve főként a bérfej­lesztés mértékét, a béren kí­vüli juttatásokat; a nyereség- prémiumban részesülők körét, a részesedési alap felosztásá­nak szabályait változtatták meg. Sok helyütt elhatározták, hogy a többgyermekes anyá­kat mentesítik az éjszakai mű­szak alól. Számos, vállalatnál üzemrészenként, rríunkakörön- ként az eddiginél differenciál­tabban szabták meg a fel­használható túlórák mértékét. A kollektív szerződések vég­rehajtásának íTj'i’t évi tapasz­talatairól a vállalatok vezetői beszámoltak dolgozóiknak, többségükben mélyrehatóan személye, tevékenysége össze­forrott a társadalmi haladás ügyével. Az 1514. évi nagy paraszt- forradalom előzményeiről szólva Kállai Gyula kiemelte: Dózsa, a népi forradalmár tu­datában volt a kockázatnak, amelyet vállalt. Híres ceglédi beszédében, amely a jobbágy­háború nyitányának tekinthe­tő, maga is kifejezést adott ennek, amikor figyelmeztetett: senki se reménykedjék abban, (Folytatás a 2. oldalon) elemezték a tanulságokat. A vállalati szakszervezeti szer­vek a beszámolókat még el­hangzásuk előtt megvitatták és saját tapasztalataikkal kiegé­szítették. A beszámolókból ki­tűnt, hogy tavaly a vállalatok többsége végrehajtotta a ter­vezett bérfejlesztést, sok he­lyütt megjavították az alacso­nyabb keresetű dolgozók, fő­ként a nők és a fiatal szak­munkások besorolását. E ta­pasztalathoz a SZOT elnöksége hozzáfűzi, hogy a vállalatok hosszabb távú bérpolitikai koncepciókat általában még mindig nem dolgoztak kir Az elnökség azt is helyteleníti, hogy a vállalatok 70—80 szá­zaléka a gyáregységek között mechanikusan, csupán a lét­szám és a bérhányad alapján osztja szét a részesedési ala­pot, ezzel akadályozza, hogy a jól dolgozó részlegekben az átlagosnál magasabb jutalma­kat oszthassanak az arra leg­érdemesebbeknek. Pozitív ta­pasztalat viszont, hogy a nye­reségprémiumok és nyereség­jutalmak feltételeként sok helyütt most már személyre szólóan szabják meg a fel­adatokat, jóllehet jó néhány helyen a kifizetett nyereség­prémium még mindig nincs arányban a végzett munkával. Az elnökség foglalkozott azokkal a jelzésekkel, hogy a dolgozók szociális ellátásának megtervezésekor általában nem számolnak a juttatásokat számunkból ÖNTEVÉKENY KÖZÖSSÉGEK A SZEKSZÁRDI MADRIGALKÓRUS ARANYKOSZORÜS LETT 3. 0. KÖNYVEK VANDORÚTJA 4. o. MEGALAPOZOTT TENYÉSZTÉS- JOVEDELMEZÖ SZARVASMARHA-ÁLLOMÁNY A FADDI TSZ-BEN 5. o. SPORT 6—7. o. ANGYAL VÍKENDJE 8. 0. ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL — RÖVIDEN 9. o. Castro Moszkvában Moszkva (MTI) Az SZKÏ» Központi Bizottsága és a szovjet minisztertanács meg­hívására hétfőn hivatalos, ba­ráti látogatásra Moszkvába ér­kezett dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt első titkára, a forradalmi kormány miniszterelnöke. A fogadásra a szovjet fő­város Vnukovó—2 repülőterén megjelent Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára, Nyikolaj Pod- gomij, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke és több más szov­jet vezető személyiség. igénybe vevők számának nö­vekedésével és az árak emel­kedésével, némelyik juttatás gyakorlatilag visszaesett. A dolgozók étkeztetésére nyújtott vállalati hozzájárulás általá­ban évek óta nem változott, így a vállalati hozzájárulás ma már nem mindig elegendő az ételek kielégítő minőségé­nek fenntartásához. Ezzel ma­gyarázható, hogy at előfizeté­ses étkeztetésében részt vevők száma sok vállalatnál csök­kent. Számos vállalatnál jog­gal sürgetik a dolgozók a gyermekintézmények bővítését, a tanácsokkal közös óvodák, napközik létrehozását is. A vállalati lakásépítések helyzetéről szóló beszámolók arra utalnak, hogy a rendelke­zésre álló erőforrásokat nem mindenütt használják fel a leghatékonyabban. A vállala­tok egy részénél — a lakás- építési alap koncentrált fel- használása helyett — kisebb összegekkel több dolgozó la­kásépítését támogatják, így az anyagi erők elaprózódnak és azok számára sem jelentenek- megfelelő támogatást, akik ab­ban részesülnek. A SZOT elnöksége felhívta a központi és a területi szak­szervezeti szerveket, hogy rendszeresen ellenőrizzék és segítsék a vállalatoknál és azok gyáregységeiben a kol­lektív szerződések maradékta­lan végrehajtását. (MTI) Á Termelésfejlesztési bizottságot alakít a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa A kollektív szerződések módosításának tapasztalatairól tárgyalt a SZOT elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom