Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-01 / 127. szám
9 y ? I Mibe szólhat bele a munkás? Napjainkban nagyon sok, helyenként igen magasröptű vita zajlik a szocialista demokráciáról. Vannak, akik úgy vélik, nálunk a demokrácia túlontúl sok is, mások szerint nagyon messze vagyunk még attól, hogy igazi demokráciáról beszéljünk. Mondják, messze vagyunk azért, mert a demokrácia fogalma alatt sokan kizárólag a jogokat értik, a kötelességekről pedig igyekeznek nem tudomást szerezni. Valljuk meg őszintén: ez az álláspont nem alaptalan. A szocialista demokrácia alapelve: a dolgozók egyéni meglátásaikat, elgondolásaikat, kezdeményezéseiket fordítsák az egyén és a közösség javára. Egyik-másik munkahelyen azonban ezt nem értik, vagy egyszerűen nem is akarják megérteni. Rosszul teszik. Számos sikertelen próbálkozás után ugyanis a dolgozók „immunissá” válnak, nem gondolkodnak azon, hogy javítsanak valamin, s nem gondolkodnak és nem cselekednek a tulajdonos, a gazda fejével. A józan, munkáját, munkahelyét szerető dolgozók többsége nagyon is jól értelmezi a demokráciát, s elvárják ezt a munkahelyi vezetőktől is. Elvárják, hogy tájékoztassák részletesen, őszintén minden mellébeszélés nélkül őket, nemcsak a tervekről, az eredményekről, hanem a munkahelyi gondokról is. S ezzel együtt jogosan igénylik, hogy javaslataikat, jószándékú észrevételeiket mérlegeljék, s ha felhasználhatónak bizonyul, alkalmazzák is. A demokráciáról beszélgetve, vitatkozva gyakran felmerül az a kérdés: mibe szólhat bele egyáltalán az egyszerű kétkezi dolgozó. Beleszól- hat-e például a távlati fejlesztési tervbe? Beleszólhat-e abba, hogy hol értékesíthető előnyösebben a gyár, az üzem terméke és még sok más, az üzem egésze szempontjából meghatározó, fontos dolgokba. Valóban: nem biztos, hogy egy munkásember kellőképpen tájékozott arról, hogy mennyire érinti azt a szakmát amelyben dolgozik a tudományos, műszaki forradalom. A munkásember azonban sokkal inkább beleszól az üzem, a gyár munkájába, mint azt sokszor hinnénk, éppen azzal, hogy dolgozik, hogy az ő munkája, munkájának a minősége szabja meg, eladható-e, versenyképes-e az az áru, amit az üzem termel. Beleszólása: a munka, a lelkiismeretes, vagy a hányaveti munka. Szükséges hát, hogy a munkásember tovább lásson a gépénél? Mindenképpen az. Kell, hogy ismerje azt a helyet, amelyet az üzeme, s az egész rendszeren belül ő maga is elfoglal. Azzal kapcsolatban, hogyan, milyen módon szólhatnak, szólnak bele a munkások az üzem munkájába, a Hőgyészi Állami Gazdaság néhány dolgozójával beszélgettem. Elégedettek. A dolgozók közös munkája a kollektív szerződés, aminek a végleges formája nagyon sok hosszas és heves vita után fogalmazódott meg. A negyedévenként sorra kerülő termelési tanácskozások azok a fórumok, ahol az üzem vezetői tájékoztatják a dolgozókat terveikről, elképzeléseikről. S szót kapnak itt a munkások is. Azok is, akik nem szívesen beszélnek, nagyobb nyilvánosság előtt, hisz a termelési tanácskozásokat brigádértekezletek előzik meg, ahol rendszerint megbíznak valakit, hogy a brigád, a brigád egyes tagjai helyett is szóljon. S ami ezeken a tanácskozásokon lassan megszokottá válik: egyre kevesebb ember kér szót „maszek” ügyekben, mind többen és többen érdeklődnek a gazdaság dolgai felől; részletes leírást kérnek az új típusú gépekről; kíváncsiak, hogy a juh-, a sertésprogram mit hoz a gazdaságnak. A gazdaság vezetői nem csupán az eredményekről, hanem kétségeikről is beszélnek, s őszintén megmondják azt is, ha egy- egy esetben kockázatot vállalnak. Az őszinte hangnem eredménye: a dolgozók biztosak abban, hogy a gazdaság vezetői kizárólag jót akarnak, és felelősen döntenek minden kérdésben. A sokoldalú és színvonalas tájékoztatás eredménye, hogy a Hőgyészi Állami Gazdaságban elmondhatják: a demokrácia elemi feltételei megvannak. A dolgozók bizalmat kapnak, s azt bizalommal viszonozzák. Egyik-másik munkahelyen a dolgozók közül sokan — okkal, vagy ok nélkül — úgy gondolják, jobb meghúzódni, szépen, csendesen, komótosan eldolgozgatni, nem bírálni, nem javasolni, nem venni észre semmit. A baj ott van, mikor ez a nagy-nagy csend nem nyugtalanítja a vállalati munkahelyi vezetőket. Megéri pedig kezdeményezni, s időt szentelni a dolgozókkal való gyakori találkozásra. Előbb-utóbb kamatozni fog. — vm — Újdonságok az ISV paneliizeméhen Az Iparszerű Serté.tartó Tsz-ek közös Vállalkozásának gyáli pancliizemében a komplett sertéstelepek készítése mellett az idén több újdonság gyártását is megkezdték. Többek között készítenek üvegszál erősítésű poliészter anyagból kiérti úszómedencéket óvodák és iskolák részére, valamint fürdőszoba-padlót. (MTI Foto Király Krisztina felv. — KS.) Július 2: az 50. nemzetközi szövetkezeti nap Az országos szövetkezeti tanács elnökségének felhívása Tisztasági hónap a tejházakban A Tolna megyei Tejipari Vállalat a Megyei Állategészségügyi Állomással, az Állat- tenyésztési Felügyelőséggel és a KÖJÁL-lal karöltve tisztasági hónapot és tisztasági versenyt hirdetett meg az elmúlt héten a tejipari vállalattal szerződéses viszonyban levő tejházak kezelői részére. A július 1-től 30-ig terjedő időszak alatt a tejipari vállalat és három szerv képviselői vizsgálni fogják a tej házakban a tejtermelés mértékét és a tej kezelési higiénia szabályainak betartását. A kiküldött versenyfelhívásban foglaltak szerint pontozni fogják a fejőgépeknek, a tej ház felszerelési tárgyainak tisztaságát, a tejtermelés mértékét, a személyi higiéniát, a tisztítóeszközök alkalmazásának helyességét, a tej minőségét és a tej kezelésével kapcsolatos egyéb teendők betartását. A verseny értékelése során legjobbnak bizonyuló tejházak kezelőinek egy darab 2000, kettő 1500, és három 1000 forintos díjat, valamint okleveleket adnak. Július 2-án — immár 50. alkalommal — világszerte megünnepli'k a nemzetközi szövetkezeti napot. A szocialista országokban, s így hazánkban is a megemlékezéssel a figyelmet a szocialista építőmunka nagy terveinek megvalósítására irányítják. Ebben a szellemben látott napvilágot az Országos Szövetkezeti Tanács elnökségének felhívása is, amely leszögezi: a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán jóváhagyott, a szocializmus építését magasabb színvonalon biztosító politikával teljes összhangban állnak a hazai szövetkezeti mozgalom alapelvei, célkitűzései, amelyeket a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvényben az országgyűlés is megerősített. A felhívás hangsúlyozza, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom napjainkban megbecsült résztvevője a nemzetközi szövetkezeti mozgalomnak. Mindhárom országos tanács, valamint az Országos Szövetkezeti Tanács is tagja és cselekvő résztvevője a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának . felvételével először jelent meg olyan szervezet a nemzetközi szövetkezeti tanácskozásokon, amely szocialista mezőgazdasági termelőszövetkezeteket képvisel. Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége az 50. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából felhívta a szövetkezetek tagjait és vezetőit: tevékenységük a szövetkezeti kongresszusokon meghatározott fő feladatoknak megfelelően, a Magyar Szocialista Munkáspárt által kifejezett népi-nemzeti célok végrehajtására irányuljon. Gazdasági és társadalmi célkitűzéseik megvalósításában, a szövetkezeti szolidaritás és együttműködés nemes eszméi alapján nyújtsanak egymásnak kölcsönös segítséget. Felhívta az elnökség a figyelmet arra is, hogy a szövetkezeti munka során juttassák érvényre a csoport- és az egyéni érdekek összhangját, fejlesszék a szövetkezeti demokráciát. A szövetkezetek ápolják a szolidaritást szabadságukért küzdő, továbbá a gyarmati sorból felszabadult országok haladó szövetkezeti mozgalmaival, és a szövetkezeti nap alkalmából is fejezzék ki egyetértésüket, támogassák a Szovjetuniónak, a szocialista országoknak a világbéke megteremtéséért, az európai biztonság és együttműködés céljainak megvalósításáért folytatott küzdelmét. A MÉSZÖV elnökségi ülése roio: uoi^varu Kedden ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége, amelyen megjelent Bátori Loránd, a SZÖVOSZ főosztályvezetője is. Értékelték a szövetkezeti vállalatok Tolna megyei tevékenységét. A többi közt megállapították, hogy az országos hatáskörű szövetkezeti vállalatok munkája mind szorosabban kapcsolódik a Tolna megyei fogyasztási szövetkezetek tevékenységéhez: segítik az árubeszerzést, értékesítést. Várhatóan még szorosabb lesz e kapcsolat, ezért fordít nagy gondot a MÉSZÖV is mint érdekvédelmi szerv e vállalatok munkájára. Külön napirendi pontként értékelték a fogyasztási szövetkezetek idei első negyedévi eredményeit, és ezen keresztül a módosított gazdasági szabályozók Tolna megyei hatását. Általános volt a vélemény, hogy a szabályzók kedvezőtlenül hatottak a szövetkezetek eredményeire, több mutató nem érte el a kívánt szintet. Többen felvetették, kifogásolták, hogy a szabályzók egy része túlságosan „uniformizált”: nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat, s amíg az egyik szövetkezetben előnyösen hat, a másikban túlságosan hátrányosan. A fogyasztási szövetkezetek legfontosabb alaptevékenységi köre a kiskereskedelem. Ugyanakkor az idei első negyedben a jövedelem zömét több szövetkezetben nem ez, hanem a melléküzemágnak számító ipari tevékenység adta — éppen a szabályzók ellentmondásos hatása következtében. A helyzet nagyon vitatható, mert a tagság elsősorban a jó áruellátást várja el a szövetkezettől, az pedig éppen ebben érdekelt kevésbé az újabb gyakorlati tapasztalatok szerint. Külön napirendi pontként foglalkozott a MÉSZÖV elnöksége a szövetkezeti művészeti együttesek szereplésével, fenntartásával és más aktuális kérdésekkel. Népújság 3 193?, június U ÏOLttA LJ AUCA
