Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

4 T 4 * 4 HP jifSA® Megalakult a Bátaszéki Cserép- és Yázkerámia Gyár önálló KISZ-alapszervezete 3ó parti, 1972. június 16-án, délután 2 óra felé megélénkült a „Búzakalász” Mg. Tsz báta­széki klubháza. Oda iparkod­tak a Cserép- és Vázkerámia Gyár azon fiataljai, akik a KISZ alakuló ülésére meghí­vót kaptak. Fél 3-kor kezdő­dött az alakuló ülés, amelyen megjelent a járási KlSZ-bizott- ság részéről Epele János, a tsz részéről Péter József KISZ-titkár, a vázkerámia- gyárból Rozgonyi Pál főbizal­mi és Csáki Béla gyárigazgató. Molnár Miklós megnyitó szavai után Epele János tol­mácsolta a járási KlSZ-bizott- ság üdvözletét. örvendetes tényként könyvelte el, hogy a ma még csak 48 fővel üzemelő vázkerámia-gyárban a fiata­lok megalakítják a KlSZ-alap- szervezetet. A kezdeményezést a járási KISZ-bizottság támo­A Babits Mihály megyei művelődési központban nyái- ron is folytatódik az élet, an­nak ellenére, hogy a diákok egy része nem tartózkodik a városban és színházi előadá­sok sem lesznek. Lesz miért a művelődési házba látogatni a fiataloknak, és nemcsak nekik. Majdnem minden klub, szak­kör, nyáron is működik. Egy­két hét kieséssel rendszeresen találkoznak a foglalkozásokon a FŰK, az ifjúsági klub, a néptáncegyüttes, rejtvényklub, a Fiatalok képzőművészeti stúdiója, a filmes és még több más szakkör tagjai. Arról már több ízben szóltunk, hogy az általános iskolai napközisek számára az Ifjúsági presszó bevonásával biztosít változa­tos programot a művelődési központ. A Szinkron zenekar a nyár folyamán is játszik minden vasárnap. A nagytermet igénybevevő rendezvényt nem sokat szer­vez a művelődési központ, mivel a terem szellőztetése, légkondicionálásai megoldat­lan. Hatszáz embert több órá­ra nem lehet beültetni, mert harminc fok fölé is felmegy a levegő hőmérséklete, ha a kö­zönség „beleheli”. A légcsere biztosítható ugyan, de mit ér, ha kint is meleg van. Mégsem kerülhető el teljesen az ilyen Alig húszesztendős korában jelent meg Bálint Lea első verseskötete. Csodagyerek len­ne hát? Ne féljünk a szótól: aki a csodák világában (ki ta­gadja a költészet varázsere­jét?) eligazodik, átlagon felüli egyéniség. Ha nem lenne több a Boldogságom erdeje című karcsú verseskönyv, mint egy kamaszlány, vagy egy diáklány zabolátlan fantáziájának kísér­leti műhelye, akkor is ebben a kísérletekkel teli szellemi lég­körben miért ne figyelnénk éppen erre? De Bálint Lea verseivel bizonyít, pár soros aforizmáival, felnőtt bölcselke­déssel, teljességre törekvéssel. Felelősséggel „játszadozik" a jó és a rossz fogalmával: az „an­gyali és ördögi" tulajdonságok gatja, mivel fontosnak tartja, hogy egy országosan kiemelt nagyberuházásnak, már ebben az időszakában a meglévő részlege rendelkezzen önálló alapszervezettel. Annál is in­kább, mivel a KISZ megyei bizottsága is védnökséget vál­lalt a beruházás felett. Ezután részletesen tájékoztatta a fia­talokat a soron következő szervezeti teendőkről, hangsú­lyozta fontos szerepüket a be­ruházás megvalósításában, és a későbbi munkában. Ezt követően emelkedett szó­lásra a vázkerámia-gyár igaz­gatója, Csáki Béla, aki a gazdasági vezetés nevében üd­vözölte az alakuló gyűlést, és beszélt arról a munkáról, amely előtt az üzem áll. Be­szédében kiemelte az év má­sodik felében indítandó szak­mai továbbképzések fontossá­nagy rendezvény, ugyanis au­gusztus 12-én és 13-án kerül sor a szekszárdi néptáncfesz- tiválfra, a dél-magyarországi néptánc-seregszemlén tíz együttes lép fel, mintegy négy­száz szereplővel. Ebben az időben vendégszerepei Szek- szárdon a rumai és egy drez­dai tánccsoport is. A feszti­válon országos minősítés is lesz, öt együttes kérte a mi­nősítését. A versenyfellépések 12-én délután ötkor és más­nap délelőtt tíz órakor lesz­nek. A gálaestre 13-án este nyolc órakor kerül sor. Á Baranya, Fejér, Somogy és Tolna megye mezőgazdasá­gi ég élelmiszeripari kiállítá­sa és vására alatt a kulturális és szakmai rendezvények gaz­dája a művefődési központ. Tizenegyedikén kezdődnek a megyei napok, 18-án kerül sor­ra a Tolna megyei, amit tel­jes egészében a művelődési központ rendez. A művelődési ház előtti szabadtéri színpa­don folklórműsor pereg a vá­sár vendégei számára. Ez idő alatt szinte minden termet és folyosót igénybe vesznek a kiállítások. Nyitva lesz a vá­sár ideje alatt a négy megye képzőművészeti kiállítása, ugyanakkor tekinthető meg egy országos fotókiállítás is. felcserélődő rendjében keresi az embert, a gyarló, az eré­nyes, a gonosz, a nemes em­bert. Közhelyek ezek? Látszó­lag igen, de a jó, és a még jobb költészet is közhelyekből építkezik. A formai és a tar­talmi megvalósítás dönti el a közhelyátlényegülés értékét. Bálint Lea verseinek értéke szokatlan tömörségében rejlik. Gondolati költészet ez, még­pedig nem is akármilyen! A fiatalok — köztük elsősorban a diákok — bizonnyal öröm­mel és szellemi élvezettel for­gatják majd a Boldogságom erdeje című verseskönyvet és joggal várják azt a folytatást, amit ez az ígéretes költészet a holnap számára tartogat. gát. Az üzem létszámának mintegy 75—80 százaléka fia­tal. Többségüknek lehetőséget teremtenek, hogy szakmailag és politikailag is továbbképez­zék magukat. Epele János tájékoztatta a fiatalokat arról, hogy három tagból álló ideiglenes vezető­séget kell választani, amely a július 7-én összeülő vezetőség­választó taggyűlésig az alap­szervezet tevékenységét irá­nyítja. Az ideiglenes vezetőség megválasztása után a fiatalok együtt szórakoztak. Egy brigád, meg az úttörők Már több mint egy éve, hogy állandó kapcsolatot tart fenn a faddi konzervüzem Má­jus 1. brigádja a helyi álta­lános iskola Fenyő őrsével. Az őrs tagjai már többször meglátogatták az üzemet, de a brigád tagjai is voltak már az őrs gyűlésein. Közös, egész napos kirándulásokat szervez­nek a diákok nyári vakációja alatt is. Nőnapon a gyerekek egy- egy csokor virággal kedves­kedtek a brigád tagjainak. A legutóbbi gyermeknapon pedig a brigédtagok egy-egy tábla csokoládéval lepték meg az úttörőket. Vitakör a Szelidinél Tavaly nyáron, amikor az első osztályt hagytuk magunk mögött, a Szelidi tóhoz bicik­liztünk. Amikor másodikosok let­tünk, sok minden megválto­zott. A politikai oktatásokat nem tanáraink tartották, ha­nem a KISZ-bizottság, illetve az ifjúsági ház munkatársai. Osztályunk a 2. b. Haag József elvtársat, a járási KlSZ-bizott- ság kulturosát „kanta”. S minden dicsekvés nélkül ál­líthatom, jól jártunk. Az okta­tó ritkán oktatott, s a kated­rára még csak véletlenül sem ült fel. Inkább beszélgettünk, sőt! vitatkoztunk. Témánk a külpolitika volt, és minden al­kalommal parázs vita kereke­dett. Például a nyugati fiata­lokról, a pakisztáni helyzet­ről, a kínai kérdésről. Ilyen­kor Haag elvtárs „teremtett rendet”.. A KISZ járási bizottsága a KISZ-oktatás területén ki­váló munkát végző alapszer- vezetaket dicséretben részesí­tette, közöttük ,a miénket is. Elhatároztuk, hogy az idén is a Szelidi tónál találkozunk utoljára. Nem minden zökke­nő nélkül értünk el úticélunk végére. A kétkerekű jószágok néha megmakacsolták magu­kat. A letáborozás után élel­miszerkészletünket szedtük elő, majd a fürdés, csónaká- zás, aztán beszélgetés követ­kezett. A téma ezúttal belpo­litikai volt. Az ún. „mai fia­talság”, ami mindig örökzöld beszédtéma. Vidáman zajlott le az utolsó politikai „oktatás” is. és reméljük, hogy jövőre ismét találkozunk. Müller Erzsébet Paks, Va.k Bottyán Gimnázium vagy jó Száz munkásnőből ma mindössze tizenhat szakkép­zett, a többiek segéd- vagy betanított munkát végeznek. És ez az adat nemcsak anyá­inkra érvényes, sajnos a mai fiatalok köréből is évről évre újratermelődnek a szakma nél­küliek. A nők aránya jelenleg az ipari képzettséget adó szak-, munkáspályákon alig változik, az ipari tanulók között mind­össze 26 százalék leányt talá­lunk. Az iskolákból évente ki­kerülő 150 ezer nyolcadik ál­talánost végzett tanuló fele vi­szont lány. Az aggodalom a nők szakképzettségének egy­helyben állása miatt még jo­gosabb, ha meggondoljuk, hogy a szakmával rendelke­zők nagy része például a ke­reskedelemben dolgozik: bel­kereskedelmünk szakmunká­sainak 85 százaléka nő. Mind­ezek talán indokolják a SZOT nőbizottságának azt a célkitű­zését, hogy minden erővel nö­velni kívánják a szakképzett nők számát. Úgy ítélik meg a szakszervezeti mozgalomban dolgozók is, hogy a női egyen­jogúság kiteljesedésének alap- feltétele a nők nagyobb ará­nyú szakképzettségének meg­valósítása. Néhány vállalatnál erőfeszí­téseket tesznek a nők szak- másítására. Az élelmiszer-, a konzerv-, a tej- az édesipar, valamint a textilipar terüle­tén a betanított munkásnők szakmunkássá képzésében sok jó kezdeményezést találni. Mégis, az a jellemző, hogy kevéssé igényes tanfolyamo­kon, szakmai képesítést nem adó „magasabb típusú” be­tanított munkára készítik ' fel csupán a nőket. A szakszerve­zeti bizottságok alig szorgal­mazzák az üzemekben az asz- szonyok szakmunkássá képzé­sét, csak a nők ilyen irányú esetleges igényét támogatják munkaidő-kedvezménnyel. Félreértés ne essék, a SZOT nőbizottsága a nőket nem férfi jogokkal kívánja felruház­ni és egyenlővé tenni, mind­össze női jogokat kíván bizto­sítani számukra. Ilyen jog a munkához, a termeléshez való állampolgári jog. Az új mun- kásbér-nomenklatura 1973. ja­nuár 1-vel érvényre jut, ér­dekük tehát a nőknek is, hogy segéd- és betanított munkás­ból szakmunkássá lépjenek elő. szakma ? Az üzemekben most kibonta­kozó nyolcvan órás tanfolya­mokon az általános iskolák 7—8. osztályának anyagából vizsgát tehetnek azok, akik tanulmányaikat egykor félbe­hagyták, s ezzel egyben meg­teremthetik szakmunkásvizsgá­juk alapját. A SZOT illetékesei meg­állapították azt is, hogy a nők sem tesznek meg mindent egyenjogúságukért, sok eset­ben ölhetett kézzol várják előbbre jutásukat. A Péti Nit­rogénműveknél például vegy­ipari szakmunkás tanfolyamot szerveztek, s a gyár mérnökei, technikusai korrepetálták a betanított munkásnőket. A tanfolyamot 35-en kezdték meg, de mindössze húszán vé­gezték el. A tizenöt lemorzso­lódott., a tanulást félbehagyó nők mindegyike gyermektelen asszony, illetve fiatal leány. A munkaidő-kedvezménnyel tar­tott tanfolyamokat a szak­szervizetek ugyanis csak a gyermekes anyák esetében tá­mogatják és ez nagyon he­lyes. A szülői házra is szeretné­nek hatni a szakszervezetek. Sajnos még nem minuen eset­ben sugallják azt az édesapák és édesanyák, hogy lányuk jövőjét nem a jó parti bizto­sítja elsősorban, hanem a jó szakma. A Munkaügyi Minisz­térium például a műszerész­pályák férőhelyeit 80 száza­lékban lányok számára tartja fenn, jelentkezésük mégis csak 15 százalékot ér el. Sajnos, elég tévesen még sok helyütt nagyobb a becsülete az író­asztalnak, a köpenyes, „sétá- lós” munkakörnek, mint a legelitebb szakmának. Nagy akadálya a lányok szakmunkássá válásának a ke­vés kollégiumi férőhely is. Az ipari tanulóknak mindössze 14,6 százalékát tudják kollé­giumba juttatni, ezen belül a lányoknak csak 7,7 százalékát. A többiek a bejárás, illetve az albérletben lakás között vá­laszthatnak. Mindezek alapján indokolt, a SZOT nőbizottsá­gának programja a szakma nélküli nők számának csök­kentése, s a fiatalok szakmun­kássá válásának segítése. K. É. Állami gazdaságok, gépjavító állomások, termelőszövetkezetek FIGYELEK 1 UE—28 típusú TRAKTORHOZ o 9x24 és 10x28 méretű GUMI­ABRONCSOKAT JÚNIUS 20-TÔL 30 %-OS ÁRENGEDMÉNNYEL ÁRUSÍTJUK. KOPOTT GUMIABRONCS=BALESETVESZÉLY Most szerezze be a gumi- „agroker­VALLALAT abroncsokat ! Szekszárd, Mátyás k. u. 63. Telefon: 12—338 12—337 (360) A megyei művelődési központ nyári programja Bálint Lea Boldogságom erdeje

Next

/
Oldalképek
Tartalom