Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-22 / 145. szám
1 I 1 (I szervátültetés és feltételei 7 A közvéleményt különösen Barnard professzor szívátültetése óta foglalkoztatja a téma. Nem utolsósorban a világ neves jogászainak, orvosprofesz- szorainak nyilatkozatait részletesen ismerve alakulhatott ki az olvasóban olyasfajta érzés, hogy az átültetésekkel valami nincs teljesen rendben. A „laikus” természetesen pontatlanul, a szakembereket sértőn fogalmaz, ám aggályaira érthető és szakszerű választ vár. Hogyan foglalhatjuk össze a nem szakember kérdéseit? Barnard szenzációs műtétje után arról zajlott a disputa, vajon megéri-e a majdnem biztos kudarccal végződő műtét. megéri-e nevezetesen a be. tegnek, a családjának, nem lenne-e célszerűbb megvárni, amíg az orvos nagyjából biztosra mehet? Az orvosok egy része úgy nyilatkozott, elfogadva Barnard alapérvelését, (hogy a menthetetlen páciensnek a legkisebb remény is sokat jelent, és igazán nem mellékesen, minden- egyes műtét előbbre vitte az egyetemes orvostudományt. A másik tábor eleve elutasította az emberen végzett kísérletezést. Nem vagyunk hivatottak a vita eldöntésére. Uj szívvel élők nyilatkoztak már, hogy nekik minden nap ajándék. :. A szívátültetés azonban — az orvostudomány történetében nem először — általánosabb etikai kérdéseket is felszínre hozott. Számos utalást hallhattunk, olvashattunk arról, hogy bár a szívátültetés kapta a legnagyobb sajtónyilvánosságot, szerv, és szövetátültetésre előtte és utána is sor került, mégpedig ugyancsak halálos megbetegedések, sérülések gyógyításakor, és megnyugtató eredményekkel, vagy esetenként aggodalomra okot adó kudarccal. A magyar újságolvasó természetesen aziránt érdeklődik leggyakrabban, hogy milyen rendeletek szabályozzák a magyar orvosok munkáját, mit tehet a hazai orvos páciense érdekében, meddig mehet el, kitől, illetve mitől függ döntése. Nos az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény III. fejezetében külön címmel tárgyalja a szerv, szövet kivételére és átültetésére vonatkozó paragrafusokat. Pontos útmutatót, kötelező érvényű útmutatót adva a szakembereknek, az orvosaknak, a jogászoknak és adott esetben megnyugtató tájékoztatást a betegeknek, a gyógyulást várok hozzátartozóinak. A törvény idevonatkozó részletének első bekezdése kimondja. hogy élő személyből csak páro^ szerv egyikét szabad kivenni, mégpedig csak abban az esetben, 'ha három nem érdekelt orvos egybehangzóan igazolta, hogy az adományozónál a szerv kivételének feltételei az orvostudomány mai állásánál lehetségesek, a szerv átültetése indokolt és az átültetés feltételei ugyancsak fennállnak. Magyárán csak akkor megengedhető a páros szerv egyikének átültetése, ha az adományozót a műtét nem veszélyezteti, a beteget a műtét segíti. Az adományozót a műtétet végző orvosnak teljes részletességgel tájékoztatnia kell a műtétről, s arról, hogy milyen későbbi esetleges kockázatot vállal. (Például megmaradt veséje — esetleg — megbetegszik.) Az adományozónak közjegyző előtt kell írásban nyilatkoznia szándékáról, s arról, hogy a kapott tájékoztató után minden befolyásolástól mentesen döntött. Ezt a hozzájárulását bármikor visszavonhatja. A szerv adományozása ingyen történik. A törvény rövid részletéről szóltunk, csupán annak érzékeltetésére, hogy Magyarországon a szerv, szövet kivétele és átültetése egészen részletesen és egyértelműen szabályozott, törvénybe foglalt. A szervátültetésre vonatkozó szabályozókból is kiolvasható a teljes egészségügyi törvény alapvető célja. Ez pedig nem más, mint a lakosság egészségének védelme. Nincs, nem is lehet öncélú,bravúros operatőri mutatvány, de igenis lehet orvosi beavatkozás az orvostudomány legkorszerűbb elveinek, ismereteinek felhasználásával. A törvény természetszerűleg nem vitatkozik szélsőséges nézetekkel. Nem közöl érveket azok meggyőzésére, akik minden szervátültetést eleve elutasítanak, különféle, nem szakmai megfontolásból. És nem méltányolja a nagyon „bátor”, a sokoldalú X. Uram, a magyar tőkés gyanakvó és kisstílű —• ezt magunk között mondom, — ezekben szikrányi kockázatvállalás nincs, és egy bárói címért megdöglenének... De sebaj. Azért ne keseredjen el. A segédem, Mayer dr. olyan, mint egy véreb, ha ő ráharap valamire... — Ekkor mutatta ba Tetét- leni Balátainak a későbbi teljhatalmú vezért? — Igen, csak akkor egyáltalán nem nézett volna ki a mitugrász, vörös hajú, szeplős alakból annyi energiát és tettvágyat, amit később ez a periratokat másoló ügyvédbojtár mutatott. Balátainak, mint említette, még a kedve is elment a „cégtói”, amikor Tetétleni dr. harsány hangon bejelentette: — íme, itt látja maga előtt uram, a bauxit referensét, a megalakuló részvénytársaság igazgatóját. — Olyan egyszerű volt abban az időben részvénytársaságot alapítani? — Nem, dehogy. Ám egy kis furfang... Én átnéztem a cég alapítási okleveleit, és abból a következőket állapítottam meg. Először is a kereskedelmi törvény értelmében igazolni kellett az alaptőke 30 százalékának egy bank folyószámláján történő befizetését. Készpénz is kellett, hiszen közjegyzői díjak merültek fel, a céget be kellett jegyeztetni, s némi alapítási díj nélkül nem ment ez a dolog. Tetétleni és Mayer azonban ügyesen megkonstruálta az új vállalatot, persze papíron. Hogy jobban alátámasszák az alapítást, a Földtani Intézetből szakvéleményt kértek. A szak„kísérletezésre” biztatókat. De magában foglalja mindazokat az ismérveket, amelyek ma a legbonyolultabb szervátültetés megítéléséhez szükségesek. Valójában éppen ezzel ad segítséget ahhoz is, hogy a legkiválóbb orvosok újabb és újabb gyógyító-felfedezésükkel gazdagíthassák az orvos- tudományt. Természetesen szerv-, illetve szövetátültetések ma még korántsem számítanak rutin orvosi feladatnak. A törvény kimondja, hogy „élő személy testébe szerv (szövet) átültetését csak az erre feljogosított kórházban szabad végezni. A szerv (szövet) átültetését csak azok az orvosok végezhetik, akiket a kórház vezetője erre kijelölt”. M. D. vélemény teljesen igazolta a Postaműszaki Állomás laboratóriumának megállapításait, mégpedig, hogy kitűnő minőségű, gazdag alumíniumtartalmú a Balátai-féle bauxit. Tetétleni dr. közben beszélt néhány ügyfelével, akik közül többet megnyert, hogy szerényebb összegekkel részt vegyenek az alapításban. Alumíniumérc Bánya és Ipar RT néven meg is alakult az új vállalat. Székhelye a Tetétleni- iroda lett. Az alaptőke még jelentéktelen összeg, de majd később... Az elindítás a fontos. Balátait is beveszik, hiszen az ő birtokában vannak a kiaknázási jogok, ezeket apportként veszi át a részvény- társaság. A 30 százalék befizetéséről majd valamelyik bankdirektor ad folyószámlakivonatot. Nem is okvetlenül fontos, hogy tényleg be is fizessék az alaptőke 30 százalékát. A bankvezér egyszerűen kiveszi saját számlájáról a pénzt, befizeti az új részvény- társaság nevére, kiadja a számlakivonatot, és aztán újból kiveszi a pénzt. — Ez közönséges csalás volt... — Hát ez volt a részvény- társaságok alapításának kétségkívül nem a legszolidabb, de elég gyakori fajtája. A törvénynek elég tétetett, az alaptőke 30 százalékának befizetéséről rendelkezésre állt a folyószámla kivonata. Még néhány szerződés hiányzott, és mehetett a cégbejegyzés. — Engedelmével, ügyvéd úr — emelte fel Szász a hangját, és az újságíró a magnószalagról a saját szavait h-'" gatva, egyetértőén bőim* azt jelezve, hogy a l^gj ’’ kor terelte jó útra a bes-ré. A MAHART védnöksége alatt úttörő vállalkozás kezdődik a jövő héten: vitorlás expedíció indul végig a Dunán a Fekete-tengerig. A „vitorlással Duna-hosszat" elnevezésű, 2300 kilométer hosszú, 8 országon áthaladó túra egyik célja, hogy a Duna- bizottság fennállásának közelgetést. — Térjünk vissza Ba- látai részesedésére. Hogyan vették őt be a „buliba"? — Balátai tájékozatlanul hallgatta Tetétleni magyará- rázatát. Különösen az apportot nem értette, de végül sikerült meggyőzni: beadja a gánti jogokat a vállalatba, ez az apport. Ezért kap bizonyos számú részvényt, feltehetően az alaptőke tíz százalékát. A megmaradó kilencven százalékot azok jegyezhetik le, akik részt óhajtanak venni a vállalkozásban. Tetétleni persze szintén részt kért, és az alapítási költségekért, szerződésekért megkapta a részvények bizonyos hányadát. Mayer is kapott néhányat, munkája honoráriumaként. Az ügyvéd standard barátai pedig be-' fizettek bizonyos számú részvényt, és ezzel megszületett a vállalat, az Alumíniumérc Bánya és Ipar RT. — Gondolom, szegény Balátai nem így képzelte a kezdetet. Nyilván azt hitte, kap pár ezer koronát, de helyette csak a részvényekről szóló szkripszet kapta... — Balátai előtt egy óriási ipartelep képe jelent meg, hatalmas gépek, amint a föld gyomrából tépik a bauxitot, a vörös anyagot. Száz és száz embert, épületeket látott a völgyekben és a domboldalakon..,. — Ügyvéd úr, ön élethűen adja vissza annak a kornak a hevületét, romantikáját... — Talán csak azért, mert én is annyira beleéltem magam a geológus kutató sorsába... Ha érdekli, folytatom. Tetétleni, hogy valaki intézze a részvénytársaság dolgait, Mayerf nevezte ki a vállalat vezetőjévé. Később vezérigazgatói cimet is kapott. Ez abban az időben még nem jelentett pénzt, de később olyan jogát, ami egy szédületes karriernek adott zöld utat Mayer komolyan vette feladatát, szerződtetett néhány üzem-; gö negyedszázados jubileuma alkalmából tovább mélyítse a Duna menti népek barátságát. Hatan vesznek részt a háromhónapos expedíción, amelynek vezetői — Bedő István újságíró és Gink Károly fotóművész — könyvben számolnak be úti- élményeikről. (MTI) vezetőt és néhány munkást, aztán kezdetét vette a bauxit kitermelése... A legszükségesebb kis építkezéseket is megvalósították: barakkokat a munkásoknak, raktárakat, irodákat... Tetétleni dr. közben rávette ügyfeleit az Alu- anínium-rőiszvlénvek jegyzésére. Csak a névérték 30 százalékát kellett fizetni, ez pedig nem tűnt soknak, amikor az üzletben óriási fantázia volt. így lassan az élet megindult Gánton. Az Alumíniumérc alaptőkéje először 3 millió korona volt, aztán szédületes iramban emelkedett. 1922-ben már 30 millió korona lett. A bauxitnak, minit nyersanyagnak a feldolgozásáról azonban senki egy szót sem ejtett. A nyensanyag Németországba és Svájcba vándorolta A tőzsdén venni kezdték az Alumíniumércet, már Kassay Simon, az Angol—Magylar Bank elnöke is felfigyelt rá. — De mi lett Balátaival? <3 is meggazdagodott?... Mert a vállalat részvényesei nyilván horribilis nyereségre tettek szert. — Balátai. hogy be tudja fizetni a zártkutatmányi díjait és ki tudja egyenlíteni régi adósságait, eladogatta az apportként kapott részvényeit. Éppen olyan szegényen kezdett újból kutatni, más, talán még gazdagabb területek, lelőhelyek után, mint amikor indult... De elnézést kérek, ha lehet, tartsunk egy kis szünetet. . . be kell vennem egy nitromintablettát... Ugyanis a szívem... Szász letöröíte akkoriban az idős, beteg ember többi mondatát... majd később új felvételt készített vele, ahol már tovább tudtak haladni. Szász Dániel elővette az új felvételt, amit az ügyvéddel készített. (Folytatjuk) Yízkutatás Mongóliában Mongólia természetvilága gazdag és változatos. A tavak száma meghaladja a háromezret, körülbelül ugyanennyi a kisebb és nagyobb folyótk száma is. Mivel azonban „a világ vízválasztója” keresztülszeli az országot, területének több mint felén nincs víz; ezért az egymillió négyzetkilométernyi területet elfoglaló sztyeppék és félsivatagok legelőin lehetetlen az állattartás. A kormány — a csatornázás gazdasági fontossága miatt — nagy figyelmet szentel ennek a problémának, s óriási összegeket szán az ország keleti, délkeleti és középső részének vízellátására, kutak fura- tására. A vízkészlet erőteljes növelése a második világháború utáni években indult meg. Az 50-es évek végén, s a 60-as évek elején az állam 1700 kutat furatott, mellyel 7 millió hektár legelőterület öntözését tette lehetővé, ötvenhétezer hektárnyi, mezőgazdasági termelésre alkalmas területen folytattak hidrogeológiai kutatómunkát, s dolgozták ki a műszaki terveket. A negyedik ötéves tervidőszakban a vízkészletek növelésére fordítható beruházások összege kétszer akkora, mint az előző ötéves tervidőszakban (1966—1970.) volt, amikor több mint 6000 kutat építettek. Ugyanebben az időszakban 3000 kutat fúrtak maguk az állattenyésztők. Óriási öntözőrendszer készült el a Góbi-Altájban. Az állattenyésztés vízellátásának további javítása érdekében 640 vízközpont, közte 1200 fúrt kút létrehozását tervezik. A jelenlegi ötéves tervben tehát 14 millió hektár legelő vízellátását oldják meg. A nagyszabású munkák eredményeként Mongólia legelőterületének felét már rendszeresen öntözik. Százéves omnibusz Száz évvel ezelőtt indult meg Lipcsében az omnibuszforgalom. Az évforduló megünneplésére — a lipcsei fiatalok örömére — ismét forgalomba állítottak egy lóvontatású omnibuszt. A háttérben — kontrasztként — egy modern Ika- rus-autóbusz látható. (Foto: ADN—ZB—MTI—KS.) Vitorlás expedíció a Dunán I ©SSSfflßfi® J a Kaszinó utcában
