Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-03 / 129. szám
I JF :’*9k0"írű yvt TOLHA % J L’ec. '-’da % NÉPÚJSÁG VILÁG PflOLíETARjAl EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 139. szám ARA: 90 FILLER Szombat, 1973. június 3. Megnyílt Brüsszelben az Eurőpa-forum Brüsszel kongresszus palotájában pénteken délelőtt fél 11-kor Raymond Goor belga kanonok ünnepélyes megnyitójával négynapos Európa- fórum kezdődött, amely hivatalosan az európai közvélemény képviselőinek közgyűlése nevet viseli. 27 európai ország jeles közéleti személyiségein kívül eljöttek az ENSZ európai gazdasági bizottságának, valamint olyan tekintélyes nemzetközi szervezeteknek a képviselői, mint az interparlamentáris unió, az ENSZ-társaságok világszövetsége, a Béke-világtanács, a Nemzetközi Diákszövetség, a szakszervezeti világszövetség, az egyházak világtanácsa, a Pax Christi és mások. A ma megkezdődött tanácskozás, 'amely a plenáris nyitóülés után három bizottságban, illetve hat albizottságban folytatja munkáját, új eszmékkel, új szervezeti elgondolásokkal kívánja társadalmi vonalon egyengetni a kormányközi európai biztonsági értekezlet mielőbbi összehívásának és eredményes lebonyolításának útját. A 17 tagú magyar küldöttség, 1 amely Brüsszelbe érkezése után még csütörtökön délután felvette az "érintkezést a közgyűlés kezdeményezőivei, minden bizottság és albizottság munkájában részt vett. A magyar közélet képviselői ajánlásaikkal már eddig is nagy segítségére voltak a nem-, zetközi kezdeményező bizottságnak, amelynek névsorában egyébként ott szerepel Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének — a Brüsszelbe érkezett magyar küldöttség vezetőjének, dr. Bartha Tibor református püspöknek, Duschek Lajosnénak, a SZOT titkárának, dr. Peré- nyi Imrének, a Budapesti Műszaki. Egyetem rektorának, Garai Róbertnek, az MSZMP KB külügyi osztálya helyettes vezetőjének a neve, akik egyszersmind tisztségviselői az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának. A belga fővárosban nagy sikere van a közgyűlés magyar tervezésű. — és Budapest utcáin is napok óta' látható — plakátjának, amely a kontinensünk jövőjére való gondosr kodásnak, európa sorsa „kéz- bentartottságának’ gondolatát fejezi ki. A brüsszeli Európa-fórum kedvező nemzetközi légkörben ül össze, de szervezői azt a véleményt juttatták kifejezésre, hogy a társadalmi erőknek, amelyeknek vitathatatlanul szerepük van a nemzetközi feszültség eddig elért enyhülésében, tovább kell munkál- kodniok kontinensünk békéjének, biztonságának- intézményessé tételén. . Kádár János üdvözlete az európai fórum résztvevőihez Tisztelt Közgyűlési Engedjék meg, hogy ezúton köszöntsem Önöket, az európai népek békéjéért, biztonságáért, sokoldalú együttműködésért küzdő társadalmi erők nagy jelentőségű nemzetközi tanácskozásának résztvevőit. A magyar nép nagy figyelemmel és várakozással tekint a brüsszeli fórum munkája elé, annak tudatában, hogy jó ügy szolgálatában gyülekeztek ösz- sze földrészünk képviselői. Tudjuk, a résztvevők különböznek ugyan egymástól politikai szemléletükben, világnézetükben, de összekapcsolja őket az a felelősségtudat, amelyet kontinensünk jövőjéért, s a világnak földrészünktől' elválaszthatatlan békéjéért éreznek. Európa népei joggal kívánnak békét és együttműködést. Kontinensünk , -századunkban kétszer volt kiindulópontja áz egész világot lángba borító háborúnak, ezért közvetlen érdekein túl felelősséget visel az egész földkerekség biztonságáért is. Történelmi tapasztalat, hogy a feszültség," a gyanakvás és a nyugtalanság légköre Európában, — megnehezíti a nyitott sebek begyógyí- tását a többi* földrészen. S megfordítva : a légkör enyhülése a mi kontinensünkön kedvezően hat a, nemzetközi politika alakulására Európán kíyüi is. A szocialista országok az európai béke és biztonság következetes hívei. Kormányaink szándékait világosan kifejezte a Varsói Szerződés .országainak történetesen hazánk fővárosában, Budapesten megfogalmazott felhívása az európai biztonsági értekezlet ögz- szehívására: Legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinenset Az európai kormányok konferenciájának összehívására megérett minden feltétel, s a népek joggal várják, hogy e harcnak, amelyet Európa különböző társadalmi erői folytatnak földrészünk együttműködése javára. A brüsszeli közgyűlés ennek fontos állomása, s egyben kiindulópontja újabb akciók sorozatának is, a kormányok konferenciáját nak ösztönzésére és a népek együttműködésének erősítésére. . A magyar nép hazánk, kontinensünk és földünk békéjét, biztonságát szem előtt tartva mindent megtesz az európai enyhülés és égyüttműködés szolgálatában. Támogatjuk mindazokat a törekvéseket, amelyek a társadalom erejét Európa minden országában e nemes célok javára kívánják fordítani. őszinte . tisztelettel köszöntőm az európai közvélemény közgyűlését, s egész népünk nevében eredményes munkát, sok sikert kívánok a tanácskozás résztvevőinek. Budapest, 1972, június 2, KÁDÁR JANOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Fidel Castro látogatása Martonvásáron és Polgárdiban Dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke és kísérete pénteken ellátogatott a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári mezőgazdasági kutatóintézetébe. A magas rangú vendégeket elkísérte Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnök- helyettese, dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese, Marjai József külügyminiszter-helyettes, dr. Perjési László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Me- ruk Vilmos, a Magyar Nép- köztársaság havannai nagykövete. A látogatókat a kutatóintézetben dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi • miniszter, Herczeg Károly, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, dr. Ta- polczai Jenő, a Fejér megyei Tanács elnöke, dr. Köpeczi Béla, , a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, valamint az intézet több vezetője fogadta. A körsétát rövid tájékoztató előzte meg: dr. Rajki Sándor igazgató ismertette az intézet történetét, tevékenységét, eredményeit. Fidel Castro figyelmét különösen az állattenyésztéssel kapcsolatos kutatások keltették fel. Részletes tájékoztatást kér.t az egyes fajok, fajták tulajdonságainak öröklődéséről, a kutatások módjáról. Számos kérdésére már maga az az épület is „választ adott”, Fidel Castro Ruz és kísérete Ajtai Miklós, Ilku Pál és Marjai József társaságában csütörtök este megtekintette a Magyar Állami Népi Együttes előadását, az együttes székhazában. Képünkön : Fidel Castrót virággal köszönti az együttes egyik tagja. (MTI foto: Vigovszki Ferenc felv. — KS) ahol az ismertető elhangzott, itt helyezik ugyanis hamarosan üzembe az intézet fitotronját, a biológiai kísérletek reprodukálhatóságát szolgáló berendezéseket. A fitotron után a 3200 hektáros kísérleti gazdaság vetőmagüzemébe vezetett a vendégek útja, itt az intézet vetőmagnemesítő tevékenységéről kaptak átfogó képet, Fidel Castro gazda módjára morzsol- gatta a hibrid magokat, érdeklődött tulajdonságaikról. A táblázatoknál, grafikonoknál csak egy-egy pillanatig időzött, annál hosszasabban faggatta azonban a gyakorlati munka minden fázisában jártas házigazdákat. Elismerően bólogatott, amikor hallotta, hogy a gazdaság földjeinek (Folytatás a 2. oldalon) Köszöntjiik az építőket Az építőmunkásokra figyel az ország, ma őket ünnepük, A szokás sok évtizedes, akkog kezdtek az ipar munkásai csoportosan. majálisokat tartani; amikor a rendszer tiltott minden munkásmegmozdulást. Akkor énekelték a mozgalmi dalokat, amikor minden strófáért: hónapokban mérték a börtönt; Akkor amikor olyan nagy szükség volt arra, hogy az építőmunkások összetartsanak, küzdjenek a nagyobb darab kenyérért, a megélhetésért; a régi küzdelmek emlékeit őrzik, hiteles dokumentumok éá* a sorainkban élő, köztünk munkálkodó veteránok. Ma az építők napján ünnepi beszédeket tartanak, itt már napjaink öröme, gondja kerül szóba az építőipar munkájáról, egy év eredményéről adnak számót a szónokok. Vaií miről beszélnünk. Az építőiparban dolgozó mérnökök, technikusok, munkások ezen az ünnepen visz- szatekintenek: a nagyszerű létesítmények sorát tudják maguk mögött. Az építőipar munkája figyelemre méltóan alaa kul, az utóbbi években egyre! többet áldoznak az embert kímélő, a nehézTÜizikai munkái megszüntető gépek vásárlásán* rá. Az építés egyre inkább szerelőiparrá válik, terjednek a korszerű építési módszerek* A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat 50 millió forintot. költött gépek vásárlására, a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat pedig az utóbbi 3 évben annyit, mint fennállásának első 15 évében, A közelmúltban megjelent néhány fontos kormányrendelet az iparban bizonyos megtorpanást eredményezett. Aa új helyzet következtében — a beruházások koncentrálása, sorolása stb. — az év elején nem úgy kezdett az ipar, mint azokban az években, amikor volt munka bőven. Persze néhány hetes „gondolkodási idő’* után ma már mindenütt rendben folyik a munka, van elfoglaltsága minden építőmunkásnak. A beruházások gondol sabb tervezése népgazdasági érdek. Az új helyzet új intézkedéseket is követel minden vállalatnál: nagyobb gondot kell fordítani a munka termelékenységének javítására, az anyag megóvására, a korszerű építési eljárások bevezetésére. Az építőipari dolgozóit mai ünnepén mindezekről szó . esik majd. S arról is, hogy kik azok, akik az átlagosnál többet tesznek azért, hogy az ipar előtt álló feladatokat megvalósítsák. A szocialista munkaverseny eredményeiről is szó esik, mert erről nemcsak divat, hanem kötelesség is beszélni. Azoknak az embereknek a munkáját kell méltatni. anyagi éK erkölcsi elismerésben részesíteni, akik a munkából jobban kiveszik részüket. Nem lehet egyen,lősdit tenni építőmunkás és építőmunkás között. Tudjuk, munkánk nem mindenütt kifogástalan, de egyre szaporodik már az olyan esetek száma, amikor egy-egy létesítményt a beruházók, és a megrendelők dicsérettel vesznek át, kifogást nem emelnek. F A bérházak lakói, az iskolák tanárai, a gyárak mérnökei tudják bizonyítani, hogy az építőipar az utóbbi években milyen változáson ment át: a kivitelezés minősége ma már össze sem hasonlítható a tíz évvel ezelőttivel. Az ipar fejlődése kézzelfoghatóan bizonyítható. Szemünk előtt tevékenykedik majdnem félmillió építőipari munkás, naponta figyelemmel kíséri őket az ország lakossága. Tevékenységük életünk része. Ma az építőket ünnepeljük! FALUCSKAI KÁROLY az Építők Szakszervezetének raggyei titkár* ,, tanácskozásra minél előbb sor kerüljön. A kormányok, munkáján túl felmerhetetlenüí nagy szerepe van annak a
