Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-18 / 142. szám
r R^SGAZiM '» H A GAZIN - MAGAZIN * MAGAZIN' « MAGAZIN A statisztika nyomában Szaporodunk, de öregszünk Hazánk területén az első intézményes és módszeres nép- számlálás II. József uralkodása idején volt, 1787-ben. Akkor az ország mai területére eső lakosságának száma alig haladta meg a harmadfél milliót, pontosan 2 681 595 főnyi volt. A következő hivatalos és • általános jellegű népszámlálás, a kiegyezés után volt, 1869-ben és akkor az ország mai területének lakossága már meghaladta az ötmilliót, pontosan 5 011 310 volt. Ezek a számok csak a polgári lakosságra vonatkoznak. - Az össznépesség mintegy ötvenezerrel lehetett több. Az azután következő száz és egynéhány esztendőben, az ország lakossága több mint kétszeresére szaporodott, 1972 január 1-én hazánk népessége 10 315 600 főnyi volt. Az összlakosság megduplázódásához egy évszázad kellett, de a hatvan éven felüliek száma — bizonyságául, hogy öreg ember nem vén em. bér — fél évszázad alatt gyarapodott kétszeresére. Az ösz- lakosságnak 1920-ban még csak 9,0 százaléka volt hatvan éven felüli, 1971-ben már 17,4 százaléka. A számok arra vallanak, hogy a nők vitalitása nagyobb mint a férfiaké, mert náluk a hatvan éven felüliek százaléka ez időpontban 19,1 volt, míg a férfiaknál csak 15,4. Figyelemre méltó adat az is, hogy a 15 éven aluliak számaránya 1920-ban még 30,6 százalék volt, 1971-ben már csak 20,5 százalék. A női nem életrevalóságát mutatja fiz is. hogy a 15 évesnél fiatalabb korcsoportban ezer férfire még csak 947 nő jut. Az évek számának emelkedésével a férfiak arányszáma állandóan romlik. A hatvanévesnél - idősebbek csoportjában ezer féfira már 1324 nőt számíthatunk. Az összes lakosságot véve alapul viszont ezer férfi lakosra 1064 nő esett 1971-ben. Érdemes még néhány számadatot kiemelni a statisztika rovataiból. A hatvan éven felüliek soraiban nőtlen volt a férfiak 3,5 százaléka, hajadon volt a nők 6,4 százaléka 1971. január 1-én. Viszont özvegy volt ugyanebben a korcsoportban a férfiak 14,5 százaléka, a nőknek 49,1 százaléka. Megemlíthetjük azt is, hogy ebben a korban már több nő él özvegységben, mint házassági kötelékben, aminek százaléka 41,0 volt ebben az időpontban. Erősen visszaesett ‘ a sok- gyermekes családok száma. 1949-ben még a családok 4,7 százalékában volt ötnél több. gyermek, 1971-ben ez az arány már 1,1 százalékra csökkent. Sikerült imifalvúm Buenos Airesben költözködik a cirkusz. Egy férfi kiskocsijával a cirkusz legnagyobb elefánthölgye, Dicke Mary mögé került. Szerencsére a gépkocsivezető ijedtében azonnal kiugrott a kocsijából. Mary nagy nyugalommal, ahogy idomították, megkezdte mutatványát, ez alkalommal azonban nem a dobogóra, hanem az autóra telepedett. Amikor a 4 tonna súlyú állat ismét kétlábra állt, csak a palacsintává nyomódott autó roncsai maradtak utána. fi krakkói színes ablakok A színes ablakművészetnek középkori hagyománya van Lengyelországban. Azokból az időkből kevés színes ablaküveg-emlék maradt, de mindegyik híres darabja az „ablakművészetnek”. A lengyel színes ablakművészek — Mergof- fer, Uzemblo, Frics és mindenekelőtt Viszpjanszki — teljesen új elemeket vittek ebbe a művészeti ágazatba. Legtöbbjük Krakkóból származik, ahol ma is — messze földön híres — színes ablakkészítő műhely működik. A hatvanéve fennálló műhelyben Mókus etette a harkályt Érdekes epizódot figyelt meg az erdő életében V. Uljanov szmolenszki lakos. Véletlenül felfigyelt egy harkályra, amelynek megsérült a csőre. A beteg madárnak egy mókus jött a segítségére. Ez kipiszkálta a fenyőtobozokból a magvakat és ledobta a harkálynak. Az meg röptében elkapta és megette őket. A természetbarát előbb azt hitte, véletlen együttműködés tanúja. De nem: amikor a bundás jószág másik fenyőre telepedett át, a tollas is tüstént utánarepült és ismét enni kapott. (APN — KS) Óriási elemek a föld mélyén Mesterséges feszültség a korrózió ellen Egyre nő a föld alatti építkezéseink száma. A gázprogram megvalósítása, a Barátság II. kőolajvezeték építése, valamint az új, szovjet—magyar földgázvezeték létrehozása mindinkább az érdeklődés középpontjába emeli a föld alatti korrózióvédelem problematikáját. Mint ismeretes, a föld mélyén jóval gyorsabban rongálódnak a fémek, mint a föld felett. Ezeknek a vezetékeknek a pusztulása azonban nemcsak anyagi károkat okozhat, új típusú villanyautó nélkül, 45 kilométeres sebességgel. Az „Erna” elektromabilnak két villanymotorja van és hátsókerék-meghajtású. A gépkocsi súlya az akkumulátorokkal együtt kb 800 kg, befogadóképessége — három utas és a vezető. Az új jármű nagyfokú mozgékonyságáról már az a tény is tanúskodik, hogy fordulási sugara csupán 2,5 méter. A brnói ViHamosgép-Kísér- leti Intézet megalkotta az „Erna” típusú villanyautó kísérleti példányát és kipróbálását is végrehajtotta. A gépkocsi energiaforrása az ülések alatt elhelyezett nyolc ólom- akkumulátor, amelyeknek összfeszültsége 96 volt. Energiakészletük lehetővé teszi, hogy a villanyautó 55 kilomé- •tert tegyen meg újabb töltés hanem veszélyezteti a vezetékek környékének lakóit is. Éppen ezért egyre többet foglalkoztatja a szakembereket az a kérdés, hogyan lehet leghatékonyabban védeni ezeket a csőrendszereket, miként akadályozhatják meg a talajban lejátszódó elektrokémiai folyamatokat. A föld mélyén ugyanis valóságos óriási eleműk képződnek, amelyekben az elektrolit maga a talaj, a fémvezetékek pedig az elektródák, amelyek éppen úgy, mint a mindenki által ismert zseblámpaelemekben, tönkremennek, elkorrodálnak. A veszélyes elektrokémiai folyamat megakadályozásával hosszú évek óta foglalkoznak a kutatók. Az úgnyevezett ka- tódos korrózióvédelem alig két évtizede hozta meg első eredményét, s azóta fokozatosan tért hódít az egész világon. Hozzánk most jutott el ez a figyelemre méltó eljárás és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt már alkalmazza az új vezetékrendszerek védelménél. A föld alatti elemek sokaságát úgy számolják fel, hogy a fémekben mesterséges — két- három voltos feszültséget idéznek elő, amely megakadályozza az elektrokémiai folyamatot és ezáltal a fémrészecskék elvándorlását, leválását is. Természetesen ezt aá eljárást számos más módszerrel egészítik ki, a műanyagbevonatok, a festékek sokasága segíti hatékonyságát. A szakemberek szerint azonban a föld alatti vezetékek védelmében a kulcsszerep a jövőben már a mesterséges feszültség kialakításáé, vagyis a katódos védelemé lesz. Kölyökkutya-világrekord Sebészet a hangyavilágban P. Marikovszkij szovjet entomológus a kirgiziai hegyek között érdekes esemény tanúja volt. A vörösfejű hangyák beteg testvérüket igyekeztek meggyógyítani. A bolyból ki vitték a szabadba és hozzáláttak a műtéthez, amelyet három „sebész” végzett népes asz- szisztentúra mellett. A több órás operáció alatt egy mikroszkopikus nagyságú szálkát távolítottak el a sérült testéből. (APN — KS) Viszpjanszki és Megoffer raj 4 zai alapján is készültek színes ablakok. A munka ma is a régi ; módszerekkel folyik. Ahhoz, hogy a színes ablakok kialakításához szükséges 300- féle színárnyalat megszülessék, a sok fajta üvegeit darabon- kint egyedi módszerekkel kell megfesteni, — mindegyik üvegdarabkát ólomkeretbe illesztik és így állítják végül össze a nagy, színes ablakokat. A műhelyt állandóan elárasztják a megrendelésekkel mind az egyházi, mind a világi intézmények. Nemrégiben fejezték be a labinovici hadi- fogolytábor mártírmúzeuma számára készített nagy — 13 négyzetméteres — színes ablak munkálatait. Most a va- velsziji katedrális számára készítenek középkori motívumokkal díszített színes ablakokat és krakkói ablakok árasztják majd el sejtelmes fénnyel a sztargard-secinszki gót székes- egyházat is. A varátsserejü ,,napgyiikér” Az édesgyökeret, vagy ahogy Hipokratesz és Avicenna híres ókori gyógyászok idejében nevezték: napgyökerek, századok óta pótolhatatlan gyógyírnak tartják. Ez a gyökér gyógyhatásút tekintve nem marad el a legendáshírű zeny- senytől. A gyógynövényként használt gyökér 50- szer édesebb a cukornál. A belőle kivont és a gyógyszeripari alkalmazás után fennmaradó származékokat az édesipar, " a dohányipar, a sörgyártás — sőt, még a kohászat is- felhasználja. A Szovjetunióban a Kaukázus vidékén és Közép- Azsiában nő édesgyökér. Az évről-évre nagyobb keresletnek , örvendő gyökérből 20 országba, köztük az USA-ba, Angliába, Franciaországba és Finnországba szállítanak egyre nagyobb mennyiségben. (APN — KS) Házi diYaíbcmuíafó Csukcsföldön Kellemes meglepetés érte hazatérésük perceiben a távol-keleti Nutegelmen falu, csukcs nyelven „ a föld széle” vadászait: feleségük, menyasz- szonyuk, lányaik a legutolsó moszkvai divat szerint varrt ruhában, valóságos „divatre- vüvel” várták őket. A váratlan meglepetés előkészítésében a ' nultinszki szolgáltató kombinát varrónői működtek közre. (BUDAPRESS—APN) A bánhidai tó „cápái 99 Nem csoda, hogy az apa büszkén néz, mert 18 nagy dán kölyökkutyát nemzett, aim vitathatatlan világrekord. A bajnok atya: Raatu Raimondi, és az anya szintén fajtiszta dán kutya: Raatu RadziwaH. A kicsinyeket három módon etetik; az édesanya, egy mostohaanya, de nagy szerepet kap a tejesüveg is. Gazdájuk, Mrs. Margaret Heart, aki az ausztráliai új Dél-Wales-ben lakik, hosszú évek óta foglalkozik kutyatenyésztéssel, azt állítja. hogy még sohasem hallo tt róla, hogy valaha is egyszerre ennyi kiskutya született volna. Az egyhónapos kiskutyák valamennyien kitűnően érzik magukat. Szenzációs vízi esemény tartja izgalomban a tatabányai sporthorgászokat. Egyik szerencsés társuknak, Vigh Tibor vájárnak sikerült horogra csalni és stégre emelni a bánhidai hűtőtó sokáig csak horgászmesének tartott „cápáját”, egy csaknem két méter hosszúságú harcsát. A negyvenkét kilós óriási harcsával gigászi küzdelmet folytatottt Vigh Tibor. A horgász és zsákmánya csaknem egy órán át fárasztották egymást, mire a rendkívüli erejű víziragadozó megadta magát. A- szerencsés fogás elsősorban szakszempontból figyelemreméltó. Álló vizekben ugyanis ritkaságnak számít, hogy a harcsa ilyen súlyúra és méretűre fejlődjön. A tatabányai „Jószerencsét” horgászegyesület tagjai nem is emlékeznek arra, hogy ebben a tóban valaha is horogra került volna ilyen halóriás. Az esemény mindenesetre azokat látszik igazolni, akik egy még nagyobb, méretei után ítélve 100 kilósra becsült harcsapéldányról is tudnak, egy alkalommal ugyanis mar horogra akadt ez a cápamáretű harcsa, de az egész éjszakán át tartó küzdelemből a tó százkilós lakója került ki győztesen, mert végül is cérnaként szakította el a horgászzsinórt. A negyvenkét kilós harcsa- íogá's .mindenesetre lázba hozta a környék .sporthorgászait, a szokottnál jobban benépesül a hűtőtó partja, s most mindenki a sokszor megálmodott nagy fogásra vár.
