Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-17 / 141. szám

J Á munka eredménye és eredménytelensége Széljegyzetek ,egy áprilisi szép társadalmi összefogáshoz A legutóbbi ülésük elé ter­jesztett beszámolók egyikében a szekszárdi vb-tagok a kö­vetkező mondatokat is olvas­hatták : ,,Az ifjúság városhoz való kötődésének és a fejlesztési el­képzelések támogatásának nö­vekedését bizonyítják az en­nek érdekében szervezett ak­ciók eredményei is. Legutóbb az Ifjúsági Hét keretében le­bonyolított „Fiatalok Szek- szárdért” akcióban április 18- án és 19-én összesen közel ezer fiatal vett részt és végzett mintegy 30 000 Ft értékű tár­sadalmi munkát.” A társadalmi munka egy ré­szét a fiatalok a béri Balogh Adám utcában végezték, ahogy Keresztes János városi KISZ- tátkár mondja, mintegy két­százötvenen. Felásták a Ba­ja és Mohács felől érkező for­galmat bebocsájtó út mentét. Abban a meggyőződésben, hogy ide hosszan húzódó vi­rágágyak sora kerül majd és a Szekszárdra érkező idegent kedvező benyomások fogad­ják. A munkában részt vett ’ Huszonegy holdja megmű- velhetetlen volt a tsz-nek. Dombos terület, amelyen gép nem tudott eljárni. — Szőlőt, gyümölcsöt kelle­ne telepíteni, — mondogatták, tervezgették az emberek, ate- veli Kossuth Tsz-ben. Tevelen, ahol nincsenek hagyományai a szőlőművelésnek. I960—61-beh tizenegy hold saszlát és rizlinget, három hold őszi, hét hold kajszi ba­rackot telepítettek. — Kezdetben visz az asztal­ról ég nem hoz. De a mun­kánknak kitartásunknak meg­lett az eredménye. — mondja Streicher József, a szőlészet vezetője, aki egyben brigád­vezető is. Jó ízű, tiszta, harmonikus bor a teveli. De ízét. zamatát csak a helybeliek ismerik. Meg a borversenyek bírálóbizottsá­gai. — Vajon miért? — Borainkat nem adjuk el. A tsz-tagság körében értéke­sítjük. Munkaegység után kapják. Egy munkaegységre fiatalok panaszaiból, nem egé­szen két hónappal később: — Miért dolgoztunk? Csak a gyom meg a fű vert fel mindent, ahol ástunk! — Érdemes volt? Természetesen érdemes volt, hiszen a fiatalok nem azt akarták megmutatni, hogy egyedül ők tudnak dolgozni, hanem mintegy tükröt kíván­tak tartani a felnőttek elé: „Nézzetek, lám össze lehet fog­ni a város szépítése érdeké­ben!”. A munka eredményte­lenségével kapcsolatos pa­naszban van túlzás, de az mégis jogos. Végig jártuk a Béri Balogh Ádám utcát. A helyzetkép június 16-án; A 14-es 6zámú ház előtt részben gaz. részben kopár- ság. Innen a 18-ig nagyjából kaszált fű. Az alsóvárosi óvo­dánál rózsaszegély. 26, 28 gaz, majd rózsa. 32, 33, 34 rózsa, 37—39, 40, 41, 43 44 fű. 47, 49, 51 rózsák. 50, 53, 57. 59 fű. A 61-es számú ház előtt ró­zsa, majd ugyanott a Bem ut­ca sarkán vígan burjánzó gaz csomó. A Temetkezési Vállalat négy deci jár. Beosztják, hogy egész évre jusson. Retente kétszer tartunk borkimérést. Gyerekeiket küldik, vagy ma­guk jönnek kancsókkal, demi- zsonokkal. A tavalyi év kivé­teles volt. Annyi termett, hogy nem fért a pincébe. A szek­szárdi pincegazdaságnál érté­kesítettük a bort. Az ötvenhat méteres pincé­ben, 350 hektó hordó van. Egy része most már üres. de szüretkor mind megtelik. — Hány fokos boraik van­nak? — Többféle. — Aszerint ahogyan szüretelünk. 13, 15, 17. A must cukorfokának a 66 százaléka marad a bor foka. így számolható előre ki. hogy hány fokos lesz a bor. A napsugaras domboldalon, a szőlő egyik részén, asszo­nyok kapálnak éppen. Egy hol­dat már métere* sortávolságra telepítettek, hogy lófogatú ekével lehessen megművelni. Ez könnyít munkájukon. előtt, működő tartókban, sze­gényes pozsgás sziklanövé­nyek. A 65-ös és 66-os számú házaknál mintha elvágták vol­na, átveszi az uralmat a gaz­zal vegye* fű. Régi kertművészeti alapté­tel, hogy a sávosan elhelye­zett, egyöntetű növényanyag kedvező összbenyomást kelt út mentén szinte vezeti, vonzza a járművezetőt előre, befelé a városba. Itt ilyesmiről szó sincs. A rózsák színe ugyan nagyjából azonos, de a virág­ágyak hol keskenyebbek, hol szélesebbek, itt az út mentén, amott a gyalogjáró szegélyé­nél vannak. Az előbb említett jó hatás igazolására ellenpél­daként bárki megnézheti a Csokonai utcát, mélyvörös, egyöntetűen telepített rózsa­szegélyével. Kit kárhoztassunk tehát? A fiatalokat semmiképpen sem. A „Fiatalok Szekszárdért” mozgalom rövidesen beolvad egy másikba, melynek elne­vezése a „Tiszta virágos Szek­szárdért”. Ősztől a KISZ-esek parkvédnökséget vállalnak. A Béri Balogh Ádám utca lakói közt bizonyára van idősebb, akinek nehezére esik még az ilyen csekély kertészkedés is. Természetesen ők se kárhoz­tathatok. Csinálja a városi ta­nács költségvetési üzeme? Császár József tanácselnök : — Költségvetési összegből mindent lebonyolítani képte­lenség. A város a mi környe­zetünk, mi élünk benne, ne­künk kell tenni érte, hogy szebb legyen. így igaz. A fiatalok április két napján — igaz. hogy rö­vid összefogással, de mégis — igazolták ezt. A felnőttek mi­kor igyekeznek igazolni? O. I. Az úttól, mely Mőcsény- ből fut ide, alig néhány mé­terre áll a bolt. A belépő sze­mét hivalkodóan magukra te­relik az ajtó mellett sorakozó nagy dobozok. Az olajkályhán zsírosbödön, mellette Lehel hűtőszekrény, rajta porszívó, kicsit beljebb gáztűzhely. — Fogynak ezek is? — Hát persze. Miért ne fogynának? Kismórágy, 37-es számú ve­gyesbolt, a Bonyhádi Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeté. Valami baj volt ezzel az üzlettel. Ahogy a vevők, meg Böhler Jakabné boltvezető el­mondta, négy év alatt fél tu­cat boltos fordult meg itt. Böhlerné maradni akar. — Azért vállaltaim el — mondja. A vásárlók dicsérik, és azt mondják, hogy a sok boltos­nak együttvéve sem volt any- nyl áruja, mint neki egyedül. Az üzlet forgalma leromlott a sokszoros eladócserélődés közben. Ahogy a boltba lépők elmondták, a bonyhádi ÁFÉSZ-nek kellett volna ré- ges régen iki vizsgálni az ügyet, mert a nagy mtinkaerő- forgás a vevőket bizalmatlan­ná, gyanakvóvá tette. — Ez a múlté, Most már csak jól alakul. — Biztosan, — mondja egy öregasszony, aki kenyeret szo­rongat a hóna alatt. Mit is lehet itt kapni? Ami a háztartáshoz kell, mindent. Nézzük, mit rejt magában a hűtőszekrény, mely ott duru­zsol az ajtó mellett. A reke­szeken túró, tejföl, sör. — A sör kikerül, amikor megjön a tejféle, hogy több legyen a hely. A polcok zsúfolásig meg­rakva, bolgár befőtt, jugo­szláv nápolyi, konzervék, lá­bosok, kukták, szifonok, fű­szerek, üveges savanyúságok... Felesleges lenne megpróbálni a telles felsorolást, hiszen any- nyi és annyiféle áru van, Fonodái munkára felveszünk fonó szakmunkásnöket éi 16 ével belő hőit nőket befanulóknak Betanulási idő 1 hónap Bérezés betanulási időre 1200 Ft Betanulási idő után 1900 — 2500 Ft kereseti lehetőség Kéthetenként szabad szombat Vidéki dolgozók részére szállást és ágyneműt biztosítunk Bővebb felvilágosítást levélben is adunk Cím: Pamuttextilművek Fonógyára Budapest, XI., Bocskaiu, 90 Munkaügyi osztály (33) Szőlő a teveli dombokon FELVÉTELRE KERESÜNK I Gyors- is gépírót titkárnői beosztásba, 5—10 éves gyakorlattol, TMK-lakatost, vizvezetékszerelőt hegesztői vizsgával, gépkocsivezetőt 2—10 éves gyakorlattal, kenyárszaküzletbe 4 órás foglalkoztatottsággal eladót, cukrász szakmunkást, női dolgozót nappali süteményes üzembe. Helybeli lakosok előnyben. Jelentkezni lehet: Szekszárd, Rákóczi u. 10. munkaügyi csoporíiál. (265) Értesítjük a gépkocsitu­lajdonosokat és üzemelte­tőket, hogy június 18-án, vasárnap 7 órától 14 óráig a dombó­vári töltőállomáson áram­szünet miatt a kiszolgá­lás szünetelni fog. (236) MEZŐGÉP Központi Gyáregysége Szekszárd. Keselyűsi út FELVESZ: GÉPBEÁLLÍTÓ lakatosokat' HORGANYZÓ SEGÉDMUNKÁSOKAT. PRÉSGÉPRE NŐI DOLGOZÓKAT váltott műszakos beosz­tásba. IELENTKEZÉS a vállalat munkaügyi csoportjánál. (179) Gyakorlattal rendelkező esztergályos, lakatos és hegesztő szakmunkáso­kat, valamint betanított munkásokat felveszünk. Jelentkezés: Vasipari Szövetkezet, Bonyhád, munkaügyi osztály. Tel.: 104. (209) Falusi boltok hogy azt csak a jó kereskedő tudja fejben tartani. — A forgalom? — Havi negyvenezer körüL Hol több, hol kevesebb. — Mi lendíti fel a forgal­mat? Az ünnepek? — Azoic. Meg a disznóölés. Úgy fogy a paprika, mintha ingyen adnák. Böhlerné a vevők felé for­dul. — Tessék parancsolni! Áruk, áruk, áruk. Az öregember becsoszog az üzletbe, az ajtó elótt régi szipkájából cigarettát üt ki, kössön, aztán mondja: — Cigarettapapír? — Van, bácsi, van. Most kaptam nemrég, új fajta. Az öreg bütykös újjaival megfogdossa, megszagolja a papírt és mosolyog hozzá. — Végre, — mondja — rég nem volt már papír magánál. Irány Tevel. A régi szatócsboltokra gon­dolni már önmagában anak­ronizmus. Hol van a régi sza­tócsbolt, ahol kocsikenöcstől a gatyapertliig mindent meg le­hetett kapni ? Természetesen nincs már, viszont mint Teve­len is, külön élelmiszerbolt, műszaki áruk boltja van. A teveli élelmiszerbolt, a helyi ÁFÉSZ 1-es számú bolt­ja városaink peremén is meg­állná a helyét. A hosszú, fekete szoknyás öregasszonyok színes kosárral a kézben járkálnak a polcok között és szó nélkül válogat­ják. keresik az árut. A keres­kedő már csak a kenyeres pultnál „teljesít szolgálatot” a többi a vevő dolga. Stoll Ferenc, a szemüveges, ránézésre is régi kereskedő, így vélekedüc: — Mindegy minek nevezzük az üzletet. Hogy falusi bolt, vagy városi. Egy a lényeg, mit lehet benne kapni, miért jár­nak el az .asszonyok máshova. — Eljárnak Tévéiről is? — Nem. Egészen biztos, hogy nem. Ami a háztartás­hoz kell, azt meg lehet kap­ni nálunk. Sőt, idejárnak a környező pusztákról is, meg Kisdorogról, Juhéról. Van for­galom. — Mennyi havonta? — Kétszáz, kétszázhúszezer között. — Most mi a legkelendőbb? — Itt a befőzés. Celofánt, szalicilt, kötözőgumit, cukrot visznek az asszonyok. A kenyerek mellett, a másik polcon könyvek sorakoznak. A bonyhádi Szövkönyv adta bizományba. Tíz százalékot ad az eladott könyv után. Mert nemcsak Stoll Ferenc dolgo­zik itt, hanem rajta kívül még két nő is. Hiába, nagy a forgalom, kell a jó kereskedő. A teveli önkiszolgáló boltban hűtőpolc is akad. Rajta olasz-, meg csemegeszalámi, tej, tú­ró, tejföl. Hentesáru hetente egyszer jön ide, olyankor roskadásig megtelik a hűtőpolc. Regöly göröngyös útjain Majsapusztára megyünk. A régi intézői házban most ve­gyesbolt van, az itt lakók nagy örömére, mivel a felszabadu­lás előtt itt nem volt bolt, csak bent a faluban. Az meg. gyalogszerrel bizony messze van ide. A bolt zárva. — Mikor nyit? — kérdem az öregasszonyt, aki az épület vége felől jön. — Majd háromkor. — Jó, hogy itt ez a bolt? — De jó ám. Mióta a szo­ciális otthon megvan, azóta van itt bolt. A háború előtt ez a ház az intéző úré volt. — Emlékszik még? — Hát hogyne. Akkor vol­tam fiatal. Járjuk ' a megyét. Naikon szandált, Kocsolán kenyeret. Szakoson konzervet veszek. Falusi boltok. Ismerősek. VARGA JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom