Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

V ! Egyenrangúak ? Visszhang Válaszol az illetékes Amióta — immár öt eszten­deje — törvény szentesíti a téeszek önállóságát azóta lo­bog a vita is: vajon egyenlő- ek-e kapcsolataikban a mező­gazdasági termelőszövetkeze­tek és a velük kapcsolatban álló állami vállalatok? Sajnos, e témát ketté kell választanunk. Az egyenlőség meghatározására ugyanis két kifejezést használunk: az egyenjogúságot és az egyen­rangúságot. Az egyenlő jogokkal nincs itt semmi baj. Amint a Ma­gyar Népköztársaság alkot­mánya leszögezi, hogy az ál­lampolgárok között különbség nincs, ugyanúgy mondja ki minden ezzel kapcsolatos jog- Bzabály. hogy az állami és szö­vetkezeti vállalatok jogiai azo­nosak. Nem töltenek már be hatósági szerepet a nagyválla­latok, nem írhatnak elő kö­telező erejű szerződéskötést, feltételeket. Sőt, a hatalmas­kodás is rikán fordul ma már elő. A módszerek, kifinomod­tak. a törvénvben rögzített jo­gokat formálisan nem sérti meg senki. Más a helyzet az egyenran­gúsággal. Ez nem annyira jo­gi, sokkal inkább gazdasági fogalom. Nagyon durván fo­galmazva az az egyenrangú, aki visszabeszélhet a másik­nak. Ilyen értelmű egyezősé­get oedig az állami vállala­tok és szövetkezetek között ha keresünk is ritkán találunk és a távlatok sem valami bizta­tónk. Egyenrangúak ugyanis nagy­jából egyenlő gazdasági erejű felek lehetnek. De hogyan le­hetne egyenlő erejű a terme­lő, ha bizonyos cikkeit csak egy meghatározott vállalatnak •— monopolvállalatnak — ad­hatja el. Ráadásul a szövet­kezet egy helyi szervezet, maximális esetben is legfel­jebb százmillió forintos anya­gi háttérrel, míg például az állatforgalmi vállalat országo­san egy kézben tartott cég, sok­milliárdos anyagi erővel. Az erősebb itt óhatatlanul „le­lépni” a gyengébbet, akkor is, ha ez utóbbit a törvény betűi­nek sokasága védi. Hasonló a helyzet a cukorgyárakkal, a gabonafelvásárlással, stb. Persze nem minden válla­latnak van monopolhelyzete. Sokat beszélünk és joggal a többcsatornás értékesítési le­hetőségről. A zöldséget példá­ul a téesz átadhatja a nagy­kereskedelemnek, eladhatja közvetlenül a kiskereskede­lemnek, vagy nyithat saját üzleteket és így már az összes lépcsőket kikapcsolva közvet­lenül a fogyasztóval kerül kapcsolatba. A tőkeerő azon­ban sok mindent meghatároz. Vegyük azt az esetet, hogy a téesz valóban nyit egy standot Budapesten, sőt. belép egy kö­zösségbe, amelynek húsz üz­lete van. Akkor is a ZÖLDÉRT nevű nagy céggel áll szemben, amely az üzletek százait tartja fenn a főváros­ban. Tehát ha harcra kerülj a sor, akkor sok üzletével, tőle függő alkalmazottaival, fejlet­tebb raktárhálózatával és kül­ső kapcsolataival nyilvánvaló­an diktálni tudja a feltétele­ket és a követelményeket. A zöldségfronton még egy fogalommal ütközünk, ez pe- lig a szortiment. Egy szövet­kezet almát termel, a másik káposztát, a harmadik zöld­paprikát. Hárman együtt még mindig csak háromféle cikket tudnak kirakni a pultra. Egy zöldségüzlet szortimentje pe­dig 30—35 cikket tartalmaz, sőt ha a tartósított készítmé­nyeket is hozzávesszük, akkor többet. A téesz-stand nem tud teljes választékot beszerezni és kínálni, ezzel is hátrányba kerül a piacon. Mi a kiút mégis ebből a helyzetből? Sokat várhatunk a már megindult politikai mun­kától;- amelynek célja a nagy- vállalatok szemléletének meg­változtatása. A nagy vállalat­nak sem mindegy ugyanis, hogy milyen barátságot ápol a termelőkkel. A hajdani ható­sági szerepkörből maradt gő­gös szemlélet nemcsak a poli­tikai légkörnek árt, nemcsak a népgazdaságra hátrányos, de adott esetben veszedelmes le­het magára a nagyvállalatra is. Például úgy, hogy a felbosz- szantott termelők egyszerűen felhagynak az ő cikkeik elő­állításával. Ma egyáltalán nem ritka, hogy ugyanannak a cikknek a termelése ráfizetéses, a forgal­mazása pedig szép hasznot, tisztes prémiumokat hoz. A jövedelmi arányok igazságo­sabb kialakítása csökkentheti a monopolszervezetek mono­pol-erejét. Hasonló eredmé­nyekre vezethet, ha ugyan­csak felsőbb intézkedésekkel, közelebb hozzák egymáshoz a termelők és a forgalmazók, vagy feldolgozók érdekeit. Biztató próbálkozás a zöld­ség-nagykereskedelem átszer­vezése. A téeszek ma már egy­ben tulajdonosai is a MÉK- hálózatnak és ez az ellenté­tek egy részét megszüntette. A termelők és vállalatok ve­télkedésének helyére a terme­lők egymás közötti versenye lépett. A nagykereskedelem átszervezése azonban minden várakozásnak nem tudott ele­get tenni. Ebben az ágazatban különös élességgel mutatkozott meg, hogy az egyenrangúság hiányában maguk a termelők is ludasak; Mert mi történik nemcsak a zöldségfelvásárlásban ha­nem a forgalom más területe­in is. Mindig akadnak egy­részt olyan termelők akik „le­fekszenek” az “országos válla­latnak. Bizonyos pillanatnyi előnyök érdekében alákínál­nak a többieknek, hátrányos feltételeket is vállalnak. A másik végletben pedig mindig Domboriban egy évtizeddel ezelőtt még birkák legeltek. Ma messze környék, de első­sorban Szekszárd kedvelt üdülőhelye, ahol magánosok nyaralóinak tömege sorakozik, vállalati üdülők épültek, ide­genforgalmi létesítmények kaptak helyet és szép a strand. Itt van az ország egyik leg­szebb ifjúsági vezetőképző tá­bora is. Dombon igazi életét természetesen nyáron, a für­dőszezonban éli, de télen se halott, mert a nagyobb üdülő­ket rendszeresen hasznosítják különböző tanfolyamok céljai­ra. Ah«l emberek ezrei fordul­nak meg, ott komoly feladatok hárulnak a közellátósra, a ke­reskedelemre. Ezzel kapcsolat­ban kérdeztük meg a megyei tanács kereskedelmi osztálya vezetőjének, Korsós István­nak a véleményét. — A dombori üdülőtelep partszakaszán elosztva e pil­lanatban két bisztró működik. Van egy tejárusító pavilon, a MÉK jó forgalmú vegyesboltot tart fenn, a KISZ-tábor mel­lett ajándékbolt árusít. Erre az idényre már négy pecsenye, és halsütőnek is működési enge­délyt adtunk. — Legutóbbi ott jártunk ide­jén a két bisztró közül még csak az egyik működött... — Azóta a Hullám-camping melletti működéséhez is sike­rült megteremteni a személyi feltételeket és az rövidesen belép a kereskedelmi forga­lomba. —• Ez a „forgalomba lépés” általában milyen szempontok szerint történik? — Neon egészen úgy, ahogy akadnak olyan termelők, akik igényeiket valami ősi parasz­ti naívsággal fogalmazzák meg. Elfeledkeznek arról, hogy olyan gazdasági környezetben élünk, amikor az összefonódás a földtől az üzletig rendkívül erőteljes, és hogy ebben az integrációs láncban valóságos érdekei vannak a felvásárló­nak, a feldolgozónak, a fo­gyasztónak is. Olyan társada­lom ahol minden termelői igény maradéktalanul érvé­nyesülhet nincsen a világon. Ebből a két végletből rajzo­lódik ki egyébként az egyen­rangúsági probléma megoldá­sának valóságos távlata. Te­hát ha egységes a felvásárló, akkor teremtsenek maguk kö­zött eeységet a termelők is. Fellépésük lesyen megfontolt, és összehangolt. Ebben az eset­ben már a termelés a na­gyobbik erő. amelv a lehető­ségeket megközelítően kedvező feltételeket köthet ki magá­nak. — Torkomban dobogott a szívem, amikor beléptem a Parlament kapuján, azt hit­tem álmodom az egészet. De nem! Az én nevemet is olvasták a kitüntetettek kö­zött, Losonczi Páltól kaptam meg a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, — emlékszik vissza Ambrusz Pálné az el­múlt hetek egyik legnagyobb belpolitikai eseményére a szo­cialista brigádvezetők orszá­gos tanácskozására. Megyénk ipari szövetkezeteinek mintegy háromezer szocialista brigád­tagját képviselte, s eddigi munkásságának elismeréséül a „Munka Érdemrend” ezüst fo­kozata kitüntetést kapta. azt történetesen épperi ön egy nemrégiben megjelent kis humoreszkjében kifogásolta. Nem számolhatunk szeszélyes időjárásunk pillanatnyi ked­vével. Az általános nyitási kezdet június eleje. Ebben éppúgy, mint a zárásban, a fokozatosság elve érvényesül. — Kielégítik-e a jelenlegi egységek az itteni üdülők, ki­rándulók közellátási igényeit? — Véleményem szerint hét­köznap igen. A hétvégeken, szombat-vasárnaponként, ami­kor a forgalom lökéssze­rűen, hullámokban jelentke­zik, egyelőre még nem. — A négy pecsenyesütő valószínűleg joggal várható jó forgalma sem elégséges ehhez? — A pecsenyesütőknek az­zal a feltétellel adtunk műkö­dési engedélyt, hogy nyáron egész idényben, mindennan kötelesek nyitva tartani. A KISOSZ-szal megállapodtunk abban. hoCTv részükre központi keretből külön biztosítjuk a megfelelő húsmennyiséget. Ennek ellenére, a már említett csúcsforgalmú napokon, arról még nem beszélhetünk, hogy minden igény biztosan ki len­ne elégítve. — A megoldás? — A megoldáshoz minden bizonnyal legalább részben hozzásegít bennünket a Tolna megyei Vendé:? ! át óipari Válla­lattal és a Gemenc Szálló igazgatójával történt megálla­podásunk. Vállalták, hogy sa­ját belátásuk szerint, amikor szombaton és vasárnap jó idő és így nagy forgalom ígérke­zik. útnak indítiák mikrrobu- szaikat jégbehűtött italokkal, és szendvicsekkel. Ezek a A közelmúltban egy műszer­gyári konkrét példa kapcsán' vetették föl a dolgozó nők terhestanácsadáson való meg­jelenésének hátrányos követ­kezményeit. Bár a cikk végén az ember­ségesebb egvedi elbírálást jelölték megoldásként — az eddigi tapasztalatokból kiin­dulva — úgy véltük. hogy egészségügyi problémáról lé­vén szó, az orvoslás lehetősé­geit is az egészségügy terüle­tén kell keresnünk. Éppen ezért, megyénk egész­ségügyének szervezői a nagy szakemberhiány ellenére is találtak rövid idő alatt meg­oldást, melyről ezúton adunk tájékoztatást. Az eddigi kétszer három­órás délelőtti terhestanácsadá­Szerény munkásasszony Ambrusz Pálné, a Bonyhádi „BONY” Cipőipari Szövetke­zet dolgozója. Munkahelye a papucsüzem, a Tyereskova nevét viselő szocialista brigád vezetője, amely eddig négy alkalommal kapta meg a ki­tüntetést, legutóbb a cím ezüst fokozatát nyerte el. Sokat dol­gozik, hiszen a legjobban igyekszik helytállni a mű­helyben, a családban és a köz­életben egyaránt. Ez pedig nem kis dolog. A szövetkezet vezetőségének tagja, a nő­bizottság elnöke, tisztséget tölt ba a községi pártbizottságban, s természetes, hogy el kell lát­nia a szocialista brigád veze­mozgó büfék készletük fogy­tával bármikor visszatérhet­nek Szekszárdra és új áru­készlettel megrakodva ismét kimehetnek majd Domboriba. — A meleg étellel való el­látás javítására születtek-e tervek? Idény vendéglő meg­nyitására gondolunk. — Igen, sőt nem is idény­jellegűén. A Mecsekvidéki Uzemélelmezési Vállalat a je­lenlegi tejpavilon és MÉK-üz- let szomszédságában lévő sza­bad területen napi háromszáz adagos bisztrót létesít. Ez azonban nemcsak szezonálisan működik majd, hanem a téli tanfolyamok résztvevőivel is számolva, csökkentett létszám­mal, egész évben. A tervek adaptálása folyamatban van. A több milliós beruházási költ­ségek felét a Belkereskedelmi Minisztérium magára vállalta, így nagy segítséget adott a dombori közellátási gondok enyhítéséhez. Támogatást nyújtott a vállalatnak az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács és megyei tanácsunk is. — Mikorra készül el ez a bisztró? — Az év végére, így jövőre már bizonyos, hogy jobb hely­zetről tájékoztathatom olvasó­ikat a dombori közellátás­ról, mint ahogy tavaly tehettem volna és most megtettem. Ki- sebb-nagyobb zökkenők min­dig voltak és természetesen le­hetnek is, abban azonban azt hiszem à helyet régóta isme­rők mindannyian egyetérthet- nek, kevés olyan üdülőtelep van az országban, mely rövid néhány esztendő alatt annyit fejlődött volna, mint az Dom­boriban. törtéint. (ordas) son kívül, 1972. július 21-től minden szerdán 14 órától 17 óráig további három órával bővítjük Szek.szárdon a ta­nácsadások idejét, módot ad­va ezzel a délelőtti műsza­kokban dolgozóknak a munka­idejükön kívül való megjele­nésre. Nem tudjuk, hogy más ter­mészetes, Vagy jogi személy reflektált-e az említett közér­dekű cikkre, mindenesetre azt kérjük, találja meg a szer­kesztőség annak a módját, hogy az érintettek a fönti in­tézkedéssel biztosított új le­hetőségről tudomást szerezze­nek. Köszönettel: dr. Trebits Rudolf főorvos, a Balassa János Megyei Kór-; ház és Rendelőintézet főigaz­gató-helyettese tésével járó feladatokat. Ott­hon?... Négy gyermek édes­anyja, a legidősebb lánya nemrégen ment férjhez, leg­kisebb ikergyermekei még ta­nulnak. Családi körben sem unatkozik. — Néha magammal is vi­tatkozom, hogy miért kell eny- nyit vállalni ? Egyszerűen nem tudok nemet mondani, ha va­lamire megkérnek, és még- egyszer mondom, ami erőm­ből, tehetségeimből futja, azt megcsinálom. Én tudom, hogy többet várnak, elsősorban az én brigádom. A magas kitün­tetést is, a képviseletet is úgy fogom fel, mint előlegezett bizalmat, igyekszem is ennek megfelelni. Szó esik a tanácskozáson szerzett tapasztalatokról is. Magamnak úgy fogalmaz­tam meg az országos értekez­let alapján a szocialista bri­gádok tennivalóit, hogy jól dolgozni, jól politizálni és be­csülettel élni. Tulajdonképpen valamilyen formában minden­ki hangsúlyozta ezt a tanács­kozáson. Nagyon sokszor ke­rült szóba az is, hogy a gaz­dasági és politikai vezetők a gyakorlatban hogyan segítsék a szocialista brigádokat. Ter­mészetesen tőlem telhetőén igyekszem hozzájárulni, hogy a mindennapi életben hasz­nosítsuk a szocialista brigád­vezetők országos tanácskozá­sának tapasztalatait. A mi szö­vetkezetünkben valamennyi szocialista brigádnak, az egész kollektívának beszámolok. De, ha más szövetkezetekbe hív­nak, s ezt a vezetők lehetővé teszik, ott is elmondom, meg­látásom szerint mit kell tenni, hogy a szocialista brigádok minden tekintetben megfelel­jenek az egész társadalom ál­tal támasztott követelmények­nek. R. Ë. Népújság 3 1972. június 16. Közellátás Domboriban Háromezer szocialista brigádtag képviseletében

Next

/
Oldalképek
Tartalom