Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-13 / 137. szám
I Arany minősítést kapott a dombóvári „Kapos” táncegyüttes Dózsa-juniális Szekszárdon Vasárnap délelőttre megváltó, zott ,a szekszárdi Dózsa-labda- rugópálya képe. A futópályára padokat raktak, az egyik kapu elé pedig színpadot építették. A Dózsa sportolói, vezetői, több ezer szurkoló nézte végig a befejezéséhez közeledő bajnokság megnyerése alkalmából rendezett ünnepség vidám műsorát. A Dózsa, hét póttal megelőzve a második helyezett Fűzfőt, már mindenképpen bekerül az NB II. nyugati csoportjából az NB I. B-be. (Azóta a tegnapi győzelemmé! rriég'jobban megerősítette, az amúgy is biztos elsőségét.) ' À nem mindennapi alkalomra a vezetőség parádés műsort szervezett. Felvonultatták az ország szinte valamennyi élvonalbeli művészét, színészeket, , énekeseket, táncosnőket. Az időjárás is kedvezett, talán túlságosan is kedvezett a monumentális rendezvény lebonyolításához. A szinte felhőtlen égről a legmelegebb nyári ■napokra emlékeztetőén sütött a nap. A több mint négy ezres nézősereg ingdjjra vetkőzve, napernyőnek előléptetett pa. rnplék alatt kacagta, tapsolta végig a műsort. Halmi Gábor és Brachfeld Siegfrid szellemes és aktuális konferanszait követően sorban léptek színpadra a művészek. Szuhay Balázs,' Lehoczky Zsuzsa és Németh Sándor, Harangozó Teri, Ambrus Kiry, Ló- rán Lenke és Csala Zsuzsa, Szécsi Pál, Kazal László, Kabos László, Kovács Kati, Koós János, Dékány Sarolta. Med- veczky Ilona. A Hungária és az Expressz-együttes erősítői,. induló művészek tudásuk legjavát adták. Cseppet sem volt túlzó a műsor végén elhangzott vélemény, a szekszárdi Legnagyobb sikere a Kovács Kati—Koós János duónak volt. magukkal ragadták a publikumot, és a több ezer néző a kezdeti passzivitás után lelkesen tapsolta a produkciókat. Ez nem is volt véletlen. Kalmár Tibor, a Vidám Színpad rendezője dirigálta gárda, nem a sajnos gyakran tapasztalt „vidéki hakni” színvonalán adta elő műsorát. A nyári fellépés-sorozatra főleg ezután Dózsa-juniális mind méreteiben, mind színvonalában magasan felülmúlta valamennyi vidéki SZUR-t, Az OKISZ minden második évben országos fesztivált hirdet a szövetkezeti táncegyüttesek számára. Területi elődöntői négy városban zajlanak. A Kapos táncegyüttes Zalaegerszegen lépett fel. Az elődöntőkön és a július elején Pécsett megrendezésre kerülő országos fesztiválon a zsűri minősít is. A megyéből két együttes 'kérte minősítését, a Kapóson kívül a paksi tánc- együttes is. A paksiak bronzfokozatot értek el.. Az arany fokozat megszerzése alkalmából kértük meg Bo- dai Józsefet, a Kapos együttes vezetőjét, hogy 'beszéljen a fesztiválról és az elért eredményről, valamint a tánccsoport terveiről, gondjairól. — örültünk az eredmény-' nek. Úgy hallottam, hogy mi ikaptuk az első arany fokozatot az országban, bár általában úgy szokott lenni, hogy leghíresebb együtteseket az országos fesztiválon minősítik. A zsűri véleménye kifejeződött az arany fokozat odaítélésében; Én nem voltam megelégedve a csoporttal. Próbán jobban táncoltak, aminek nem lenne szabad előfordulni. Persze, az is igaz, hogy a színpad körülményei rosszak voltak. Nem a nagyon szép zalaegerszegi művelődési házban léptünk fel, hanem az ifjúsági klubban. Előző nap éjjel háromkor érkeztünk meg, fáradtak is voltak a gyerekek. , Kétórás műsortervet kellett beküldeni, meghatározott előírások szerint, és ebből harminc percet bemutatni. Nagyon örültünk annak is, hogy hosszabb szünet után a paksi együttes is részt vett a fesztiválon. Talán fél ponton múlott, hogy. nem jutottak az országos döntőbe. Kicsit jobb műsorpolitikával ott lehetnének. Volt két egészen jó számuk, a másik kettő viszont nem sikerült. Gondjaink? A város pillanatnyi helyzetéből adódnak, Zenekarunk pécsi. Feltétele az arany minősítésnek, hogy önálló, kottaismerő zenekarral kell rendelkezni. Mivel a pécsi főiskolások másutt is fellépnek, egy-egy program egyeztetése legalább két pécsi út. Ez sok plusz munkával jár, de fölösleges kiadásokkal is. Nagy segítség, hogy erre megkapjuk a művelődési autót. Vidéki szerepléseket azért nem tudunk vállalni, illetve bennünket nem vállalnak a művelődési házak, mert nagyon magas a buszköltség. Kisebb művelődési ház nem tudja kifizetni. Dombóvárott nem tudunk fellépni, mert nincs hol.' Van olyan táncosunk, aki tíz éve táncol, de még egyszer sem tudott megfürödni próba után, mert csak egy hidegvizes csap van. A szekszárdi szereplés után alig tudtam összeszedni az együttest, mert félórát zuhanyoztak örömükben, hogy hozzájutottak. ' Persze vannak munkahelyi problémák is. Köszönet jár minden táncos főnökének, mert elengedik őket, de azért nem ártana jobban tudni nekik, hogy nem szórakozni mennek, hanem szórakoztatni,' ápolják a népművészetet, és közben bizony nehéz fizikai munkát is végeznek. Máig is némi irigységgel nézem még az NB III-as futballistákat is» mert több kedvezményt kapnak, mint az én gyerekeimVégül még azt szeretném elmondani, tíz, vagy még ennél iá több éves munka után a táncosok — nem csak a mieink — több elismerést érdemelnének! Ezt senki nem fogja föl társa-- dalmi munkának, fjedig az; Mivel fiatalok, az a véleményem, elsősorban a KISZ fébj adata volna az erkölcsi elismerés valamilyen formája, j — ii Magyaros vendegszeretet Egészségügyi szakemberek — a nyári bőrápolásról A meleg időjárás számos olyan hatással járhat, ami káros lehet, különösen az érzékeny bőrűeknek. A kellemetlenségek azonban kellő elő- vigyázattal megelőzhetők, de ehhez fontos, hogy megszívleljünk néhány alapvető orvosi tanácsot. Az egyik legfontosabb szabály, hogy a napozás időtartamát alkalmanként, fokozatosan növeljük. A bámulás folyamatát nem szabad siettetni, mert ezzel bőrgyulladás veszélyét idézzük elő. Különösen a világos-vörösesszőke hajúaknái lép fel napozás közben hamar bőrgyulladás, s ugyanakkor nem tudnak megfelelően lebarnulni. így elsősorban rájuk vonatkozik, hogy ne erőltessék a bámulást. Egy másik lényeges szabály: a strandolás, a napozás megfelelő előkészületeket igé1972. június 13. nyel. Napozás előtt ajánlatos az arcbőr lemosása, sőt még a rúzsmaradványok eltávolítása is, mivel a rúzs fényérzékeny festéket tartalmaz, amely az ajak bőrén könnyen gyulladást okozhat. Nem standra való a kölnivíz sem, mert nyomán bőrgyulladás keletkezhet. Annak érdekében, hogy a bőrt a portól, verejtéktől megszabadítsuk, célszerű a napozást követően zuhanyozni, majd a napszívta bőrt valamilyen közömbös zsíros krémmel bekenni, hogy ezzel a fürdés és a napozás szárító hatását ellensúlyozzuk. Az egészségügyi szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy teljesen egészséges embereket is. fenyegethet a napszúrás veszélye. Erős napsütésben — még rövidebb időn át tartó napozásnál is — ajánlatos tehát a fejet befedni; Még egy jótanács: napozás közben felhevült testtel hideg vízbe ugrani életveszélyes. Bármennyire is csábító a hűsítő víz, várjuk meg, amíg a felhevült test kellően lehűl és csak azután fürödjünk. Vannak nyelvi közhelyek, amelyeket jel- mondatszerűen használunk, bár pontosan nem is tudjuk, hogy mire vonatkoznak. Ilyen a „magyaros vendégszeretet” is. Büszkén nyugtázzuk, hogy egyre több külföldi látogat hazánkba, s gyakran megjegyezzük: hadd tudják meg, hogy mi az a magyaros vendégszeretet. Dehát mi is az? Bizony, ha e közhely eredetére tekintünk, akkor nem túlzott büszkeségre, hanem egy kis történelmi visszapillantásra van okunk. Mert az az eredeti magyaros vendégszeretet a hazai fejlődés elmaradottságában gyökerezett. Abban a világban, amelyben nálunk még nem bontakozott ki a tőkés iparosodás és városiasodás, valamint velejárójaként az áru- szállítás, a kereskedelem, a piac. Nemes urai- mék saját zsírjukba fulladtak, az eladatlan termékek fölöslegét — természetesen ugyancsak nemesi, kiváltságosabb rétegbeli —vendégeikkel etették föl. A hetekig tartó zsírosboros vendégeskedés, mulatás volt a magyaros vendégszeretet. Hát bizonyára nem erre gondolunk ma, amikor az örvendetesen növekvő idegenforgalom kapcsán magyaros vendégszeretetről beszélünk. Sőt, éppen az egykori magyaros vendégszeretetnek, pontosabban azoknak a körülményeknek, amelyek azt kitenyésztették, öröksége mai vendégszeretetünk több orvoslandó hiánya, gondja. Amire ma büszkén gondolunk, az számokban szépen mérhető. A kimutatások szerint tíz év alatt — 1960-tól 1970-ig — tizenkétszeresére növekedett a hazánkban megforduló külföldiek száma, pontosan 524 ezerről 6 millió 320 ezerre. Közülük több mint három és fél millióan kifejezetten Magyarországra jöttek. Legtöbben a szomszédos országokból, azok közül is Csehszlovákiából — tavaly majdnem minden második hazánkba érkező 'turista az északi szomszédságból érkezett. Talán mondanunk sem kell, hogy látogatóinkból anyagi hasznunk is van, hiszen ez közbeszéd tárgya. A legutóbbi Nemzetközi Statisztikai Évkönyv utolsó adatai szerint 1968-ban — amikor több mint négymillió külföldi lépte át határunkat — a turisztikából közel negyvenmillió dollár értékre tehető bevételünk volt. Azonban nemcsak a bevételre kell gondolni az idegenforgalom kapcsán, hanem egyfelől arra is, hogy a turisztika nemcsak anyagiakkal jár, hanem erkölcsi ha-- szonnal és anyagiakban nem kifejezhető ráfordítással is. Ami az anyagi ráfordításokat illeti, szemmel látható a fejlődés. Nemcsak az új szállodák és vendéglátó helyek sorára gondolunk itt, hanem az épülő és javítás alatt lévő utakra, üzemanyagtöltő állomásokra és általában a turizmust is közvetlenül érintő létesítményekre. Kevesebb szó esik a turizmusnak arról az oldaláról, amely nem közvetlenül anyagi kérdéseket ölel magába. A vendégj árás erkölcsi haszna általában az, hogy az emberek ismeretköre gyarapszik, a népek jobban megismerik egymást, az egykori előítéletek így kölcsönösen feloldódnak — mindez erősíti a béke légkörét. Közelebbről ez a haszon abban fejezhető ki, hogy jobban megismerik hazánkat, népünket. De hogyan, milyennek ismerik meg? Ez a fő kérdés. S ez nemcsak a vendéglátó helyek számán, az ellátáson stb. múlik, hanem az ott dolgozók emberi magatartásán is. S túl a vendéglátó helyeken, nemcsak azon múlik, hogy elég természeti, történelmi látványosságot tudunk-e kínálni nekik, hanem azon is, hogy minderre valóban felhívjuk a figyelmüket. A tárgyilagos és jól tájékozott bemutatás rokonszenvet kelt Ha tehát a hagyományos fogalmat meg akarjuk tartani, akkor a magyaros vendégszeretetet új tartalommal kell megtöltenünk. S ez — túl az idegenforgalom anyagi feltételein — vendégszerető, baráti, de nem tolakodó, figyelmes magatartásunk lehet. Mindenekelőtt arra gondoljunk, hogy vendégeink hírt visznek rólunk, azokból ítélik meg a magyarokat, akikkel itt találkoztak. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ha egy külföldivel találkozunk, számára mi hazánk képviselői vagyunk. ....... _ h angfalai most teljes „erőbedobással” dolgozhattak. Az üvöltő zenét kellemessé tompították a sportpálya jókora méretei. A művészek hamar
