Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

t

t

titter

A szervezés középpontjában :

az ember

' Az egyi'k gépipari vállalatnál elhatározták, hogy az üzem több műhelyében is rendszeresen előforduló munkafolyamatot átszervezik, egy központi műhelyben csoportosítják. A volt az elképzelésük, hogy a műhelyenként szétszórt, de azonos jellegű, azonos szaktudást követelő műveletsort sokkal gazdaságosabban, ésszerűbben és sokkal kevesebb munkással tudják elvégezni egy műhelyben, egy művezetés alatt. Elkészült az átszervezési terv, megindult a végrehajtás, s ekkor a látszólag egyszerű, s rendkívül racionális elgondolás majdnem megbukott, mert a munkások, akik eddig külön-külön műhelyekben végezték ugyanazt a munkát, enyhén szólva is nem lelkesedtek az átszervezésért. Részben, mert az új műhely felállítása, a munkafolyamat központosítása valóban feleslegessé tett jónéhány embert. S bár nem küldték el őket a vállalattól, csak más munkakörbe helyezték, ez azt is jelentette, hogy ezeknek az embereknek tanulniuk kellett; elsajátítani az új munkakör ellátásához szükséges tudnivalókat és ez enyhén szólva szokatlan volt azoknak, akik hosszú éveken át rutinszerűen végezték eddigi munkájukat- Ráadásul a többségük nő, csa- • ládos asszony volt, akik ismert okok miatt húzódoztak a szakmai átképzéstől:

1 Gond volt azokkal is, akik a régi munkájukat végezhették ugyan, de az új műhelyben. Jól összeszokott brigádok bomlottak fel, a munkahelyi légkör szempontjából lényeges személyi kapcsolatok szakadtaik meg, vagy váltak lazábbá, egyszóval: az egyszerű munkahelycsere is rengeteg személyes problémát hozott magával.

Mindez kezdetben a vártál is jobban éreztette hatását az új műhely termelőmunkájában, ám végül is megnyugodtak a kedélyek, s ha lassan is, de mindenki visszazökkent a régi kerékvágásba.

A példa jól illusztrálja az üzem- és munkaszervezők egyik legnagyobb gondját; azt, hogy egy-egy szervezési megoldás nemcsak az elhatározáson múlik, nemcsak azon, hogy a gazdásági vezetők bizalommal, vagy bizalmatlansággal fogadják-e a szervezők javaslatait, nemcsak a személyi, tárgyi és egyéb feltételek megléte, vagy hiánya dönti el, hogy a 'szervezők sikerrel dolgozhatnak-e, hanem az is, hogy mit szólnak a munka racionalizálásához azok. akiket ez a legközvetlenebbül érint.

A szervezés tárgya és célja végül is nem a holt munka, hanem az emberi tevékenység; végső soron mindenfajta szervezés embeiyxet érint, s ez rendkívül megnehezíti a szervezők célratörő munkáját, hiszen nem hagyhatják figyelmen kívül azokat a személyes kapcsolatokat, szubjektív érdekeket, amelyek minden műhelyben, munkahelyen kialakulnak, s amelyek meghatározói lehetnek nemcsak a munkastílusnak, hanem a teljesítmény nagyságának is.

A szervezők persze nem tekinthetnek — és nem . is t ekintenek — el attól, hogy munkájuk során figyelembe ' vegyék a szubjektív elemeket is. De arra sem vállalkozhatnak, hogy az emberek, az egyéni ; érdekek <^s elképzelések miatt az egész szervezési munka sikerét veszélyeztethető kompromisszumokat kössenek- S itt kezdődik a gond; nemcsak a szervező szakemberek, hanem az egész szervezési munka nagy dilemmája:-Gondoljunk csak arra, hogy nálunk például a differenciált, személy szerinti teljesítmények alapján történő bérezéstől általában húzódoznak a gazdasági vezetők, mert — úgymond — nem akarnák senkit sem megbántani, S a jelenlegi munkaerőhiányos világban nem is tanácsos senkit sem .megbántani”, mert az illető kára á munkakönyvét és jól tudja, hogy tárt karokkal várják száz másik helyen.

1 Alighanem ugyanez a gondolkodásmód húzódik meg amögött, hogy a gazdasági vezetők jó része nem titkolt bizalmatlansággal fogadja a szervezési szakemberek indítványait, ötleteit, s a szervezést, egy-egy munkafolyamat racionalizálását olyan, tevékenységnek tekintik, amely megbolygatja a már kialakult rendet, megbolygatja az ott dolgozók kialakult érdekviszonyait és kapcsolatait, és emiatt — vélik sokan —, jobb, ha az egészhez hozzá sem nyúlnák.

A problémák megoldása azon múlik, hogy a szervezők és vezetők megtalálják-e az adott munkahely sajátosságainak megfelelő ésszerű középutat. Azt a megoldást, amely végül is a lehetséges határig figyelembe vesd az egyéni érdekeket és nem veszélyezteti a termelőmunka érdekeit sem. Ez pedig feltételezi —, amit sokan és sokszor leírtak, elmondtak már—, hogy a szervezők és gazdasági vezetők kölcsönös egyetértésben dolgozzanak; s persze feltételezi azt is, hogy minden nagyobb' szervezési munkából a maguk jellegzetes módszerével részt vállaljanak a politikai, a társadalmi szervezetek is. Mert az üzem- és munkaszervezés — ilyen értelemben is — komplex feladat- '

Agrokémiai Kft

A mezőgazdasági üzemekben á műtrágya felhasználása jelentősen megnövekedett, s ez az elkövetkezendő években még fokozódni fog. Ezt a növekedést azonban nem követte a műtrágyázási technológia korszerűsítése, a műtrágya tárolásának modernizálása.

' A hagyományos technológia szerint a műtrágya tárolása a szabadban, prizmába rakva, földelés nélkül, vagy földelve, esetleg fólia takarással történik. Ilyen módszer mellett tetemes tárolási 4s hatóanyagveszteség jelentkezik.

’ Ez a veszteség közvetlenül nem érzékelhető, ezért sokan úgy vélik, hogy veszteség egyáltalán nincs. Ezért nem fordítanak sok üzemben nagyobb gondot a műtrágya tárolására.

A helytelen tárolás hatása nemcsak hatóanyag- és meny- nyiçégi veszteségben jelentkezik, hanem jelentős költség- többlettel is jár. A nem megfelelő tárolás sok kézi munkaerőt igényel, mivel ily módon nem gépesíthető a be-, illetve kitárolás és keverés- f Tehát új utat kellett keresni, amellyel megoldható a műtrágyák szakszerű, minimális mennyiségi és hatóanyag- veszteséggel történő tárolása; Az előkészítést és a kiszórást pedig gépesíteni kell. A jelenlegi ismeretek szerint ez az új

út: műtrágya-tárházak megépítése.

A műtrágyával kapcsolatos problémák minden gazdaságban egyaránt megvannak, amit azonban egy-egy tsz, állami gazdaság önmaga, korlátozott anyagi lehetőségei mellett nem tud megoldani.

Ezért hozták létre Hőgyé- szen az állami gazdaság kezdeményezésére kilenc gazdaság, majd a később csatlakozó szekszárdi AGROKER Vállalat társulását, az Agrokémiai Kft-t. "•

A kft korlátolt felelősségű társaság, amely előre meghatározott törzsbet étekből álló

törzstőkével alakul, s tagjainak felelőssége a törzsbetét befizetésére és a kikötött egyéb vagyoni hozzájárulásokra terjed ki. Társasági szerződéssel alakul, amely a tagokat nemcsak törzsbetét befizetésére, hanem mellékszolgáltatásokra és pótbefizetésekre is kötelezheti.

Az 1969. májusában alakult Hőgyészi Agrokémiai Kft: is

elkészítette a társasági szerződést, ami pontokba foglalja feladatát. • célját, kötelezettségeit, szabályait ’ ennek a társulásnak.

1970-ben kezdték meg 2990 négyzetméter alapterületű tárház építését. A tárház mellett iparvágány van. A vagonkirakás ömlesztett műtrágya esetén csigás vagonkirakó géppel, mechanikus lapáttal történik. Zsákos műtrágya esetén kézi felszedés, kirakás, rakodógépre szerelt szállítóplatóval. A vagonkirakó géptől mobil szállítószalag továbbítja a műtrágyát a serleges felhordóba, ami felsőpályás szállítószalagra továbbít. A felsőpályás szállítószalag ledobó kocsival van ellátva, így a műtrágyát a kívánt- helyre rakja le. Zsákos műtrágya esetén a Szállítóplató segítségével megy a betárolás. A felszedés — rakodás forgó rakodógépekkel történik a rakodógép a technológiának megfelelően őrlőgépbe, keverőgépbe, vagy közvetlen szállító-szórógépbe juttatja a műtrágyát. A műtrágyatárház körülbelül 30 embert foglalkoztat majd. Az ott elvonuló ipari vágányt kocsimosó vágánnyá alakítják át.

Növényvédőszer-raktárt, laboratóriumot, tranzit gabonaraktárt, szociális épületeket' építenek. Az építkezések befejezését és az üzembe helyezést az év végére tervezik.

' Ez az egyetlen ilyen társulás Magyarországon. Okos, jó kezdeményezés. Érdekeket, célokat, kapcsol össze ' és old meg ésszerűen, gazdaságosan. Bizonyos, hogy követőkre talál majd,

— Budavári —

Rózsa Ferenc

Emlékezés mártírhalálának 30. évfordulóján

Ma harminc éve, hogy a Horthy-fasiszták börtönében az agyonkínzott Rózsa Ferenc mártírhalált halt. Rózsa Ferenc életútját egy kegyetlen korszak határozta meg. Mint forradalmár, moga választotta ezt az utat. Miután leérettségizett, 1926-ban a Karlsruhe-i egyetemen kezdte meg tanulmányait, majd Drezdában folytatta és ott is szerezte meg mérnöki oklevelét. Méq mint fiatal ember, bátyja Richard révén ismerkedik meg a munkás- mozgalommal. Egyetemi évei alatt baloldali ifjúsági csoportot szervez és szerkesztője a szocialista diákszövetség lapjának. 1931. végén már, mint mérnök tér haza Magyarországra.

Idehaza is Richard bátyja életútját követi, aki hét esztendőt töltött, a Horthy-rendszer börtöneiben, majd a második világháború idején, mint partizán halt hősi halált. Bátyja bevonta őt à Kommunista című lap szerkesztő bizottságába, 1935-ben pedig részt, vesz az ifjúmunkás egységfront megteremtésében. Közben összekötő á KIMSZ és a KMP között. Hivatásos forradalmár lesz és mind nehezebb feladatokat kap. Részt vesz a nagy építőmunkás sztrájkokban, s úgy járja ki az illegális munka iskoláját, hogy idős szülei, nem is sejtik, milyen veszélyes az út, amelyen fiuk jár.

1940-ben már a Központi Bizottság és a Titkárság tagja, majd a Szovjetunió elleni támadás után illegalitásba vonul és a magyar függetlenségi mozgalom egyik irányítója lesz. Rózsa Ferenc elvtársnak oroszlánrésze volt a Népszava 1941. karácsonyi számának szervezésében, amely jelentős állomása volt a magyar népfrontmozgalom kialakulásán k. Amikor a párt megbízza az illegális Szabad Nép szervezésével, éppen azért esik rá a választás, mert tudják, hogy csak egy ilyen kiváló adottságokkal és tapasztalatokkal rendelkező férfi képes megbirkózni az akadályokkal, amelyek a fasiszta terror esztendejében egy illegális lap megjelenése előtt állnak. Rózsa elvtárs munkatársaival együtt teljesíti a párt megbízatását és 1942. február 1-én a gyárakban, üzemekben és másutt, az illegális párt lapterjesztői által továbbítva, megjelenik az illegális Szabad Nép első száma.

A KMP Központi Bizottsága Rózsa Ferenc elvtárs személyében nagyszerű szerkesztőt állított illegális lapja éjére. Rózsa Ferenc nogy műveltségű, hatalmas munkabírású ember volt. Nagyfokú érdeklődés és optimizmus sugárzott belőle. Rendkívül fogékony az élet új kérdései iránt. 1935-ben az Internacionale VII. kongresszusa után nagy hatást gyakorolt nézeteire a népfront, a fasizmus ellen harcolni kívánó erők összefogásának gondolata. Nemcsak magáévá tette ezeket a gondolatokat, de cselekedeteinek is ez volt rugója, amikor a második világháború időszakában a pártmunka céljának tekinti a politikai munka kibontakoztatását. A pártvezetésben sokat tesz a baloldali szociáldemokratákkal való együttmunkálkodás megteremtéséért, szorgalmazza a kapcsolat- felvételt a radikális értelmiséggel, különösen pedig a Szabad Szó körül tömörülő parasztírókkal és parasztpolitikusokkal.

A Szabad Népben megjelent írásai kommunista helytállásra nevelték a párt tagjait, elemző cikkei helyes útmutatást adtak a háború és a fasizmus elleni harcban. Az illegális kommunista újságokat sok szál fűzte a munkásokhoz és a dolgozókhoz.

1942. június 1-én letartóztatják és az Andrássy-laktanyában kétheti kegyetlen kínzás után, anélkül, hogy egy szó vallomást tudtak volna kicsikarni belőle, gálád módon meggyilkolják. Rózsa Ferenc számára a leírt szó és az eleven tett szoros egységet jelentett. Hű maradt ahhoz, amit maga írt a Szabad Nép hasábjain: „Ha vallatnak, inkább válaszd a halált, minthogy árulóvá legyél, ütni fognak, villanyozni, csontjaidat össze fogják törni, de te gondolj közben arra, a pártnak ki kell vezetnie Magyar- országot a háborúból." Mikor őrá került sor, egy betűvel sem tért el attól, mint amit leírt.

Egy nagyszerű emberre, egy hős forradalmárra emlékezünk ma mártírhalálának harmincadik évfordulóján. Rózsa Ferenc elvtárs élete napjaink emberének is például szolgálhat.- ■ - . s.r“1 (sb)

A Pécs—Szekszárdi TÜZÉP Vállalat tájékoztatója

(Folytatás az 1. oldalról). ■

let. Tehát a lakosság vásárlását a vállalat szeretné a faáruk felé irányítani. Tetőfedő anyagból hullámzó lesz az ellátás — hullámpalából például nem lesz elég, azt sem tudják legközelebb mikor érkezik külföldről. Hornyolt tetőcserép viszont bőségesen rendelkezésre áll. A cementellátás kielégítő, bár az ötszázas fajtából néha többet is el tudnánk adni, de ebből sem kapnak annyit, mint rendelnek — a gyárak kapacitása a felfutott keresletet nem tudja kielégíteni ; a beremendi új gyár pedig igen lassan tud az ellátásba bekapcsolódni. A mészhidrát is a hiánycikklistán van. Égetett mészből az ellátás jó. Korábban szinte agitálni kellett a lakosságot a mészhidrát használatára, senki nem vette, most nincs, mindenki ezt keresi — mert az összes körülményt figyelembe véve olcsóbb vele építkezni. Az ajtóféleségekből jó az ellátás, a napokban egyeztek meg a BVK szekszárdi gyárával — eszerint a Tolna megyei TÜZÉP-telepeken is árulnak majd műanyag ajtót.

A vállalat fejlesztéséről is beszélt az Jg-'vgató. Miután a

pécsi központi telep elkészült

— tizennégy millió forinttal többe került, mint tervezték

— sor kerülhet a telepek korszerűsítésére, új üzletek építésére is. Az idén készítettek a dombóvári betonüzem dolgozói részére étkezdét, az ehhez kapcsolódó összes berendezést is, a százkilencven dolgozó legnagyobb megelégedésére, már üzembe is helyezték. A vállalat fejlesztési tervében szerepel, hogy a szekszárdi mező- gazdasági kiállítás idején megnyíló üzletet barkácsboltnak, illetve árumegrendelő-irodá- nak tartja fenn. Dombóvárott ugyancsak egy megrendelő-irodát és mini TÜZÉP-telepet készítenek. Kiköltöztetik a községből a paksi és dunaföldvári telepeket, Tervei en és Német- kéren „kihelyezett értékesítési irodát” nyitnak. Végeredményben a vállalat a Tolna megyei fogyasztók kulturált kiszolgálására is a jövőben nagyobb gondot fordít.

Több Tolna megyei kérdésre Válaszolt az igazgató.

Tamási környékén rossz az építőanyag-ellátás. A vállalat vezetői elismerték, hogy a helyzet nem a legjobb. Enyhítene a gondokon, ha a lakosság e területen jobban igénybe venné a levelezőrendelést. A megyei tanácstól kaptak arra is engedélyt, hogy olyan községekben is szervezzenek rendelést, ahol ÁFÉSZ-telep is van.

Másik kérdésünk éppen az ÁFÉSZ-telepek elnevezésével volt kapcsolatos. Ugyanis a. Kereskedelmi Értesítőben megjelent közlemény szerint csak a TÜZÉP-egyesülésbe tartozó állami vállalatok használhatják — emblémával együtt és anélkül — a TÜZÉP szót. —• Valóban. Csak az állami vállalat használhatja a „TÜZÉP”, nevet. Az ÁFÉSZ-telepek elnevezésére valamit ki kell találni.

Szekszárdon, Faddon és Tolnán nem lehet mészhidrátot kapni, miért — volt munkatársunk harmadik — kérdése. A behozatal és a hazai termelés nem fedi az igényt. A rendelkezésre álló mennyiség negyvenöt százalékát kapják majd a Tolna megyei fogyasztók, úgy mint eddig.

A sajtókonferencia végén a TÜZÉP vezetői megmutatták a jelenlévőknek a néhány napja megnyílt pécsi barkácsboltot — melyhez hasonlót minél előbb szeretnénk Szekszárdon is látni.

, PÄLKOVÄCSJENŐ