Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

t t titter A szervezés középpontjában : az ember ' Az egyi'k gépipari vállalat­nál elhatározták, hogy az üzem több műhelyében is rendszeresen előforduló mun­kafolyamatot átszervezik, egy központi műhelyben csoporto­sítják. A volt az elképzelésük, hogy a műhelyenként szét­szórt, de azonos jellegű, azo­nos szaktudást követelő műve­letsort sokkal gazdaságosab­ban, ésszerűbben és sokkal ke­vesebb munkással tudják elvé­gezni egy műhelyben, egy mű­vezetés alatt. Elkészült az át­szervezési terv, megindult a végrehajtás, s ekkor a látszó­lag egyszerű, s rendkívül ra­cionális elgondolás majdnem megbukott, mert a munkások, akik eddig külön-külön mű­helyekben végezték ugyanazt a munkát, enyhén szólva is nem lelkesedtek az átszerve­zésért. Részben, mert az új műhely felállítása, a munka­folyamat központosítása való­ban feleslegessé tett jónéhány embert. S bár nem küldték el őket a vállalattól, csak más munkakörbe helyezték, ez azt is jelentette, hogy ezeknek az embereknek tanulniuk kellett; elsajátítani az új munkakör ellátásához szükséges tudniva­lókat és ez enyhén szólva szo­katlan volt azoknak, akik hosszú éveken át rutinszerűen végezték eddigi munkájukat- Ráadásul a többségük nő, csa- • ládos asszony volt, akik is­mert okok miatt húzódoztak a szakmai átképzéstől: 1 Gond volt azokkal is, akik a régi munkájukat végezhet­ték ugyan, de az új műhely­ben. Jól összeszokott brigádok bomlottak fel, a munkahelyi légkör szempontjából lényeges személyi kapcsolatok szakad­taik meg, vagy váltak lazábbá, egyszóval: az egyszerű munka­helycsere is rengeteg szemé­lyes problémát hozott magá­val. Mindez kezdetben a vártál is jobban éreztette hatását az új műhely termelőmunkájá­ban, ám végül is megnyugod­tak a kedélyek, s ha lassan is, de mindenki visszazökkent a régi kerékvágásba. A példa jól illusztrálja az üzem- és munkaszervezők egyik legnagyobb gondját; azt, hogy egy-egy szervezési meg­oldás nemcsak az elhatározá­son múlik, nemcsak azon, hogy a gazdásági vezetők bi­zalommal, vagy bizalmatlan­sággal fogadják-e a szervezők javaslatait, nemcsak a szemé­lyi, tárgyi és egyéb feltételek megléte, vagy hiánya dönti el, hogy a 'szervezők sikerrel dolgozhatnak-e, hanem az is, hogy mit szólnak a munka racionalizálásához azok. aki­ket ez a legközvetlenebbül érint. A szervezés tárgya és célja végül is nem a holt munka, hanem az emberi tevékenység; végső soron mindenfajta szer­vezés embeiyxet érint, s ez rendkívül megnehezíti a szer­vezők célratörő munkáját, hi­szen nem hagyhatják figyel­men kívül azokat a személyes kapcsolatokat, szubjektív ér­dekeket, amelyek minden mű­helyben, munkahelyen kiala­kulnak, s amelyek meghatá­rozói lehetnek nemcsak a munkastílusnak, hanem a tel­jesítmény nagyságának is. A szervezők persze nem te­kinthetnek — és nem . is t e­kintenek — el attól, hogy munkájuk során figyelembe ' vegyék a szubjektív elemeket is. De arra sem vállalkozhat­nak, hogy az emberek, az egyéni ; érdekek <^s elképzelé­sek miatt az egész szervezési munka sikerét veszélyeztethe­tő kompromisszumokat kösse­nek- S itt kezdődik a gond; nemcsak a szervező szakembe­rek, hanem az egész szervezé­si munka nagy dilemmája:-Gondoljunk csak arra, hogy nálunk például a differenciált, személy szerinti teljesítmé­nyek alapján történő bérezés­től általában húzódoznak a gazdasági vezetők, mert — úgymond — nem akarnák senkit sem megbántani, S a jelenlegi munkaerőhiányos vi­lágban nem is tanácsos senkit sem .megbántani”, mert az illető kára á munkakönyvét és jól tudja, hogy tárt karokkal várják száz másik helyen. 1 Alighanem ugyanez a gon­dolkodásmód húzódik meg amögött, hogy a gazdasági ve­zetők jó része nem titkolt bi­zalmatlansággal fogadja a szervezési szakemberek indít­ványait, ötleteit, s a szerve­zést, egy-egy munkafolyamat racionalizálását olyan, tevé­kenységnek tekintik, amely megbolygatja a már kialakult rendet, megbolygatja az ott dolgozók kialakult érdekviszo­nyait és kapcsolatait, és emi­att — vélik sokan —, jobb, ha az egészhez hozzá sem nyúl­nák. A problémák megoldása azon múlik, hogy a szervezők és vezetők megtalálják-e az adott munkahely sajátosságai­nak megfelelő ésszerű közép­utat. Azt a megoldást, amely végül is a lehetséges határig figyelembe vesd az egyéni ér­dekeket és nem veszélyezteti a termelőmunka érdekeit sem. Ez pedig feltételezi —, amit sokan és sokszor leírtak, el­mondtak már—, hogy a szer­vezők és gazdasági vezetők kölcsönös egyetértésben dol­gozzanak; s persze feltételezi azt is, hogy minden nagyobb' szervezési munkából a maguk jellegzetes módszerével részt vállaljanak a politikai, a társa­dalmi szervezetek is. Mert az üzem- és munkaszervezés — ilyen értelemben is — komp­lex feladat- ' Agrokémiai Kft A mezőgazdasági üzemekben á műtrágya felhasználása je­lentősen megnövekedett, s ez az elkövetkezendő években még fokozódni fog. Ezt a nö­vekedést azonban nem követ­te a műtrágyázási technológia korszerűsítése, a műtrágya tárolásának modernizálása. ' A hagyományos technológia szerint a műtrágya tárolása a szabadban, prizmába rakva, földelés nélkül, vagy földelve, esetleg fólia takarással törté­nik. Ilyen módszer mellett te­temes tárolási 4s hatóanyag­veszteség jelentkezik. ’ Ez a veszteség közvetlenül nem érzékelhető, ezért sokan úgy vélik, hogy veszteség egyáltalán nincs. Ezért nem fordítanak sok üzemben na­gyobb gondot a műtrágya tá­rolására. A helytelen tárolás hatása nemcsak hatóanyag- és meny- nyiçégi veszteségben jelentke­zik, hanem jelentős költség- többlettel is jár. A nem meg­felelő tárolás sok kézi munka­erőt igényel, mivel ily módon nem gépesíthető a be-, illetve kitárolás és keverés- f Tehát új utat kellett keres­ni, amellyel megoldható a műtrágyák szakszerű, minimá­lis mennyiségi és hatóanyag- veszteséggel történő tárolása; Az előkészítést és a kiszórást pedig gépesíteni kell. A jelen­legi ismeretek szerint ez az új út: műtrágya-tárházak meg­építése. A műtrágyával kapcsolatos problémák minden gazdaság­ban egyaránt megvannak, amit azonban egy-egy tsz, ál­lami gazdaság önmaga, korlá­tozott anyagi lehetőségei mel­lett nem tud megoldani. Ezért hozták létre Hőgyé- szen az állami gazdaság kez­deményezésére kilenc gazda­ság, majd a később csatlako­zó szekszárdi AGROKER Vál­lalat társulását, az Agroké­miai Kft-t. "• A kft korlátolt felelősségű társaság, amely előre megha­tározott törzsbet étekből álló törzstőkével alakul, s tagjai­nak felelőssége a törzsbetét befizetésére és a kikötött egyéb vagyoni hozzájárulá­sokra terjed ki. Társasági szer­ződéssel alakul, amely a tago­kat nemcsak törzsbetét befize­tésére, hanem mellékszolgál­tatásokra és pótbefizetésekre is kötelezheti. Az 1969. májusában alakult Hőgyészi Agrokémiai Kft: is elkészítette a társasági szer­ződést, ami pontokba foglalja feladatát. • célját, kötelezettsé­geit, szabályait ’ ennek a tár­sulásnak. 1970-ben kezdték meg 2990 négyzetméter alapterületű tár­ház építését. A tárház mellett iparvágány van. A vagonkira­kás ömlesztett műtrágya ese­tén csigás vagonkirakó géppel, mechanikus lapáttal történik. Zsákos műtrágya esetén kézi felszedés, kirakás, rakodógép­re szerelt szállítóplatóval. A vagonkirakó géptől mobil szál­lítószalag továbbítja a műtrá­gyát a serleges felhordóba, ami felsőpályás szállítószalag­ra továbbít. A felsőpályás szállítószalag ledobó kocsival van ellátva, így a műtrágyát a kívánt- helyre rakja le. Zsákos műtrágya esetén a Szállító­plató segítségével megy a be­tárolás. A felszedés — rako­dás forgó rakodógépekkel tör­ténik a rakodógép a technoló­giának megfelelően őrlőgépbe, keverőgépbe, vagy közvetlen szállító-szórógépbe juttatja a műtrágyát. A műtrágyatárház körülbelül 30 embert foglal­koztat majd. Az ott elvonuló ipari vágányt kocsimosó vá­gánnyá alakítják át. Növényvédőszer-raktárt, la­boratóriumot, tranzit gabona­raktárt, szociális épületeket' építenek. Az építkezések befe­jezését és az üzembe helyezést az év végére tervezik. ' Ez az egyetlen ilyen társu­lás Magyarországon. Okos, jó kezdeményezés. Érdekeket, cé­lokat, kapcsol össze ' és old meg ésszerűen, gazdaságosan. Bizonyos, hogy követőkre ta­lál majd, — Budavári — Rózsa Ferenc Emlékezés mártírhalálának 30. évfordulóján Ma harminc éve, hogy a Horthy-fasiszták börtönében az agyonkínzott Rózsa Ferenc mártírhalált halt. Rózsa Ferenc élet­útját egy kegyetlen korszak határozta meg. Mint forradalmár, moga választotta ezt az utat. Miután leérettségizett, 1926-ban a Karlsruhe-i egyetemen kezdte meg tanulmányait, majd Drezdá­ban folytatta és ott is szerezte meg mérnöki oklevelét. Méq mint fiatal ember, bátyja Richard révén ismerkedik meg a munkás- mozgalommal. Egyetemi évei alatt baloldali ifjúsági csoportot szervez és szerkesztője a szocialista diákszövetség lapjának. 1931. végén már, mint mérnök tér haza Magyarországra. Idehaza is Richard bátyja életútját követi, aki hét esztendőt töltött, a Horthy-rendszer börtöneiben, majd a második világhá­ború idején, mint partizán halt hősi halált. Bátyja bevonta őt à Kommunista című lap szerkesztő bizottságába, 1935-ben pedig részt, vesz az ifjúmunkás egységfront megteremtésében. Közben összekötő á KIMSZ és a KMP között. Hivatásos forradalmár lesz és mind nehezebb feladatokat kap. Részt vesz a nagy építő­munkás sztrájkokban, s úgy járja ki az illegális munka iskoláját, hogy idős szülei, nem is sejtik, milyen veszélyes az út, amelyen fiuk jár. 1940-ben már a Központi Bizottság és a Titkárság tagja, majd a Szovjetunió elleni támadás után illegalitásba vonul és a magyar függetlenségi mozgalom egyik irányítója lesz. Rózsa Fe­renc elvtársnak oroszlánrésze volt a Népszava 1941. karácsonyi számának szervezésében, amely jelentős állomása volt a magyar népfrontmozgalom kialakulásán k. Amikor a párt megbízza az illegális Szabad Nép szervezésével, éppen azért esik rá a vá­lasztás, mert tudják, hogy csak egy ilyen kiváló adottságokkal és tapasztalatokkal rendelkező férfi képes megbirkózni az aka­dályokkal, amelyek a fasiszta terror esztendejében egy illegális lap megjelenése előtt állnak. Rózsa elvtárs munkatársaival együtt teljesíti a párt megbízatását és 1942. február 1-én a gyárakban, üzemekben és másutt, az illegális párt lapterjesztői által továb­bítva, megjelenik az illegális Szabad Nép első száma. A KMP Központi Bizottsága Rózsa Ferenc elvtárs személyé­ben nagyszerű szerkesztőt állított illegális lapja éjére. Rózsa Ferenc nogy műveltségű, hatalmas munkabírású ember volt. Nagyfokú ér­deklődés és optimizmus sugárzott belőle. Rendkívül fogékony az élet új kérdései iránt. 1935-ben az Internacionale VII. kongresszusa után nagy hatást gyakorolt nézeteire a népfront, a fasizmus el­len harcolni kívánó erők összefogásának gondolata. Nemcsak magáévá tette ezeket a gondolatokat, de cselekedeteinek is ez volt rugója, amikor a második világháború időszakában a párt­munka céljának tekinti a politikai munka kibontakoztatását. A pártvezetésben sokat tesz a baloldali szociáldemokratákkal való együttmunkálkodás megteremtéséért, szorgalmazza a kapcsolat- felvételt a radikális értelmiséggel, különösen pedig a Szabad Szó körül tömörülő parasztírókkal és parasztpolitikusokkal. A Szabad Népben megjelent írásai kommunista helytállásra nevelték a párt tagjait, elemző cikkei helyes útmutatást adtak a háború és a fasizmus elleni harcban. Az illegális kommunista újságokat sok szál fűzte a munkásokhoz és a dolgozókhoz. 1942. június 1-én letartóztatják és az Andrássy-laktanyában kétheti kegyetlen kínzás után, anélkül, hogy egy szó vallomást tudtak volna kicsikarni belőle, gálád módon meggyilkolják. Ró­zsa Ferenc számára a leírt szó és az eleven tett szoros egységet jelentett. Hű maradt ahhoz, amit maga írt a Szabad Nép hasáb­jain: „Ha vallatnak, inkább válaszd a halált, minthogy árulóvá legyél, ütni fognak, villanyozni, csontjaidat össze fogják törni, de te gondolj közben arra, a pártnak ki kell vezetnie Magyar- országot a háborúból." Mikor őrá került sor, egy betűvel sem tért el attól, mint amit leírt. Egy nagyszerű emberre, egy hős forradalmárra emlékezünk ma mártírhalálának harmincadik évfordulóján. Rózsa Ferenc elvtárs élete napjaink emberének is például szolgálhat.- ■ - . s.r“1 (sb) A Pécs—Szekszárdi TÜZÉP Vállalat tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról). ■ let. Tehát a lakosság vásár­lását a vállalat szeretné a faáruk felé irányítani. Tető­fedő anyagból hullámzó lesz az ellátás — hullámpalából például nem lesz elég, azt sem tudják legközelebb mikor érkezik külföldről. Hornyolt tetőcserép viszont bőségesen rendelkezésre áll. A cement­ellátás kielégítő, bár az öt­százas fajtából néha többet is el tudnánk adni, de ebből sem kapnak annyit, mint rendel­nek — a gyárak kapacitása a felfutott keresletet nem tudja kielégíteni ; a beremendi új gyár pedig igen lassan tud az ellátásba bekapcsolódni. A mészhidrát is a hiánycikk­listán van. Égetett mészből az ellátás jó. Korábban szinte agitálni kellett a lakosságot a mészhidrát használatára, senki nem vette, most nincs, min­denki ezt keresi — mert az összes körülményt figyelembe véve olcsóbb vele építkezni. Az ajtóféleségekből jó az ellátás, a napokban egyeztek meg a BVK szekszárdi gyárával — eszerint a Tolna megyei TÜZÉP-telepeken is árulnak majd műanyag ajtót. A vállalat fejlesztéséről is beszélt az Jg-'vgató. Miután a pécsi központi telep elkészült — tizennégy millió forinttal többe került, mint tervezték — sor kerülhet a telepek kor­szerűsítésére, új üzletek építé­sére is. Az idén készítettek a dombóvári betonüzem dolgo­zói részére étkezdét, az ehhez kapcsolódó összes berendezést is, a százkilencven dolgozó leg­nagyobb megelégedésére, már üzembe is helyezték. A válla­lat fejlesztési tervében szere­pel, hogy a szekszárdi mező- gazdasági kiállítás idején meg­nyíló üzletet barkácsboltnak, illetve árumegrendelő-irodá- nak tartja fenn. Dombóvárott ugyancsak egy megrendelő-iro­dát és mini TÜZÉP-telepet ké­szítenek. Kiköltöztetik a köz­ségből a paksi és dunaföldvári telepeket, Tervei en és Német- kéren „kihelyezett értékesítési irodát” nyitnak. Végeredmény­ben a vállalat a Tolna megyei fogyasztók kulturált kiszolgá­lására is a jövőben nagyobb gondot fordít. Több Tolna megyei kérdésre Válaszolt az igazgató. Tamási környékén rossz az építőanyag-ellátás. A vállalat vezetői elismerték, hogy a helyzet nem a legjobb. Enyhí­tene a gondokon, ha a lakos­ság e területen jobban igény­be venné a levelezőrendelést. A megyei tanácstól kaptak ar­ra is engedélyt, hogy olyan községekben is szervezzenek rendelést, ahol ÁFÉSZ-telep is van. Másik kérdésünk éppen az ÁFÉSZ-telepek elnevezésével volt kapcsolatos. Ugyanis a. Kereskedelmi Értesítőben meg­jelent közlemény szerint csak a TÜZÉP-egyesülésbe tartozó állami vállalatok használhat­ják — emblémával együtt és anélkül — a TÜZÉP szót. —• Valóban. Csak az állami vál­lalat használhatja a „TÜZÉP”, nevet. Az ÁFÉSZ-telepek el­nevezésére valamit ki kell ta­lálni. Szekszárdon, Faddon és Tol­nán nem lehet mészhidrátot kapni, miért — volt munka­társunk harmadik — kérdése. A behozatal és a hazai terme­lés nem fedi az igényt. A ren­delkezésre álló mennyiség negyvenöt százalékát kapják majd a Tolna megyei fogyasz­tók, úgy mint eddig. A sajtókonferencia végén a TÜZÉP vezetői megmutatták a jelenlévőknek a néhány napja megnyílt pécsi barkácsboltot — melyhez hasonlót minél előbb szeretnénk Szekszárdon is lát­ni. , PÄLKOVÄCSJENŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom