Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 102. szám

Számítunk a lakosság támogatására A NÉPÚJSÁG KERDEZ, Az igazság az, hogy Sárközi Lajos még mostanában is, hat­hét év távlatából néha vona­tokkal álmodik. — Az ember nem vetheti le a vasutat, mint a kabátját. — Sokáig volt ott? — Jó néhány évig. Aztán csak belefáradtam a váltott műszakba, nem bírtam tovább. — Otthagyta? — Ott. Eljöttem. Ide a kesz­tyűgyárba, amikor megalakult. Beszélgetés - közben többen jöttek hozzá papírpénzzel. Sár­közi Lajos is felfigyelt értet­lenségemre, az ötven forinto­kat átadó munkatársak láttán. — Délután halászlére me­gyünk, a halászcsárdába. Min­den brigádtag ennyit ad. — Az üzemvezető újságolta, hogy ma adta át önnek a „Könnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetést. — Igen, emiatt is lesz a ha­lászlé, no meg azért, mert a brigádunk ma kapta meg a szocialista brigád cím ezüst fokozatát. — Sok jó hír egyszerre. — Az igaz, de azt is nézzük, ami emögött van. — Sok munka. dr. Trebits Rudolf, a megyei kórház rendelőintézete főorvosa válaszol Vasárnap jelent meg lapunk hasábjain harmadszor a Tol­na megyei Balassa János Kórház és Rendelőintézet igazgatóságának az a hirdet­ménye, mely arra hívja föl a figyelmet, hogy 1972. május 1- től megváltozik egyrészt a Szekszárdon lakók szemészeti szakrendelésének, másrészt a kötelező szűrővizsgálatra be­utaltak ellátásának rendje. — Mi tette szükségessé a kórház-rendelőintézeti egység igazgatóságának ezt az intéz­kedését? — A rendelőintézet forgal­mának átszervezése kettős célzatú. Az széles körben is­mert, hogy az intézmény — melynek bővítésére a negyedik ötéves terv időszakában ke­rül sor — eredetileg napi 800, maximum 1000 beteg ellátásá­ra létesült. Napi betegforgal­munk 1971-ben már átlag 1500 körül mozgott és az a helyzet, hogy ez a hatalmas tömeg legtöbbször a délelőtti óráikban kereste föl a rendelő- intézetet. A betegek együtt ér­keztek és várakoztak a rende­lőbe való bejutásig a szűrő- vizsgálatokra utalt egészsége­sekkel. A többszörösen közzé­tett hirdetmény tehát olyan intézkedésekről értesítette la­kosságunkat, amely egyrészt kivonni hivatott az egészsé­geseket a betegforgalomból, másrészt várhatóan jelentős mértékben csökkenti azt a zsúfoltságot, ami az egészség­ügyi dolgozók munkáját legalább annyira zavarja, mint amennyire megterheli a A művezető odaszól hozzánk: — Hagyjad, Lajoskám, leg­alább addig ne csináld, amíg beszélgettek. A férfi nézi a fekete bőr- köteget, amit az előbb tett ma­ga elé, aztán egy mozdulattal arrább csúsztatja. — Jól van. Beszélgessünk. — Milyen kesztyűje van? — Tudja azt a közmondást, cipésznek jó cipője, szabónak szép ruhája... — Hogyan készül a kesztyű? — Látja ezt a borkőteget. Mi kupninak hívjuk. Ezt a Pécsi Kesztyűgyárból hozzák ide. Mindegyik kupniban van egy cédula, amin megadják, hogy hány pár, milyen méretű kesztyűt kell készíteni belőle. Aztán az is rajta van, hogy hova készül. Ez éppen Hollan­diába megy. -,, .. , — Aki még nem járt itt, és nem látta hogyan készül a kesztyű, azt hihetné, hogy sab­lonra könnyű kiszabni a bőrt, könnyen menne akárkinek. — Ez nem így van. A bőrt érezni kell. Ahogy magam elé rakom, mindjárt látom, hogy melyik része a legalkalmasabb a tenyérrészre, melyik a kéz­hátra. A bőr a fejtés miatt itt- ott vékonyabb is. Tapintani kell, észre kell venni. Szakma ez. — Tehát, megnézni a kupni­cádulát. Azután? — Leellenőrzöm, hogy meg­van-e az a mennyiség a cso­magban, amennyit leírtak. Rit­kán fordul elő hiány. Olyan­kor a művezetőnek szólunk, ő intézkedik. Ha minden rend­ben van, fogom az áztató­kendőt, belecsavarom a bőrö­ket. hogy nedvesek legyenek. Ez arra jó, hogy a bőr így majdnem olyan rugalmassá válik, mint eredeti állapotában volt. Utána itt az asztal szélén le-föl húzva nyújtom, simí­tom. Ettől van ez itt... Sárközi Lajos a tenyerét mu­tatja. Négy-öt bőrkeményedés mindkét tenyerén. — Akinek nem ilyen a te­nyere, az nem kesztyűs. Ez a simítástól van. Amikor meg­simítottam a bőrt, téglalap alakúra vágom. A hüvelykujj­Sárközi Lajos, a kesztyűszabász. Foto: Gottvald nak külön téglalapot vágok. Utána megint áztatom, majd sablont veszek elő, aztán hoz­zászabom a bőrt. Megint kup- niba rakom a félkész kesztyű­ket, és átviszem a számozóba. Ott nagyság szerint sorba rak­ják a kesztyűket és megszá­mozzák, majd a préselőbe ke­rül, ami után alangérozzák, vagyis a felesleges részeket le­vágják a kesztyűről. Utána sik- liket szabnak hozzá. — Mik azok a siklik? — Ujjközbetét. Ez adja meg a kesztyűk ujjmagasságát. Ez­után 25—30-as csomagokba kö­tözik a félkész kesztyűket, és átadják a varrodába, ahol ösz- szethnrják", ' Bélelik.' Hát rövi­den így készül a kesztyű. — Szép ez a szabászat. Vi­lágos, kellemes, meleg. — Az. Szeretek itt lenni. A feleségem is itt dolgozik. — Teljesítményben dolgo­zik? — Igen. Annyit keresek, amennyit dolgozom. Jól kere­sek. Három- és négyezer kö­zött. — Ez így szép. — Megvan a látszata is. Há­zat építettünk, nemrégiben vet­tem egy Skodát. Szóval, meg­éri, ha az ember becsületesen dolgozik. — Említette, hogy két fia van. Ha ide akarnának jönni, hagyná? — örülnék neki. Hívom, biztatom a nagyobbikat, most végzi a nyolcadikat, hogy jöj­jön ide, itt megbecsülik a munkást. Hiába, nem jön, a motor a mindene, meg a moz­dony. A vasútra megy. — Úgy látszik, a vasút azért családon belül marad. — Bizony. Mondom, nem könnyű szabadulni az egykori munkahelytől. VARGA JÓZSEF bennünket fölkereső beteg emberek türelmét. — Feltehetően számosán megkérdezik majd a további-, ak során, miért kell a szek­szárdiaknak a délutáni szemé­szeti szakrendelést fölkeresni-« ök? Ezúttal tehát erre a kér* désre kérjük válaszát. — A munkaképesség egész­ségügyi okokból bekövetkezett csökkenését vizsgáló bízott-- ság, a MUCSÖ utódaként jött létre nemrég az Országos Or— vosszakértői Intézet, ami Szekszárdon egy bizottságot» hoz létre. E bizottság elhelye­zése roppant szűkös adottság gaink között csak úgy volt) megoldható, hogy a három munkahelyes szemészeti szak-1 rendelést két munkahelyen látJ£ juk el. Ezért vált szükségesig sé, a helyben lakó szemészetif betegek rendelési idejének olyképpen való megváltoztatás sa, hogy a szemészet akä szekszárdiakat — a hét min-í J den napján csak délután, 13 . órától 5-ig, szoimíbaton 2-ig fo-í, gadja. '§ — Az a tény, hogy mindéi edig a napi 1500-as forgalomé lefutott délelőtt, igazolni lát-jcí) szik aiz intézkedés helyességét^' bár lehet arra is számítanáii hogy lesznek, akik eleinte nemá respektálják a szűrővizsgálat-^ ra kötelezett egészségesek kü-z lönválasztásának közérdekű-^ ségét és változatlanul délelőtt igyekeznek tumultuózus jelejÿ- netékkel az ellátásra várakozó/ betegek elé vágni. Hogyan yé-i dekezdk a rendelőintézet a& ilyesmire ha jlamosakkal szem- * ben? *■ — A délután zajló szűrő- vizsgálatokra a betegekétől eltérő színű sorszámok kiszol­gáltatását a porta délután fél egykor kezdi el. Az ilyen sorszámokkal rendelkezők így csak délután részesülhetnek ellátásiban, — Tudomásunk szériát,’ közel tízféle szűrővizsgálatot végez a megyei rendelőintézet és ezek közül legtomegesébb a munkaalkalimassági, a gép­járművezetőd, továbbá a KÖ­JÁL biológiád vizsgálatait ki­egészítő szűrővizsgálat. Szó le­het esetleg csoportos megjelelj nősről a jövőben? ’ — Természetesen! Ha az egy adott helyről vizsgálatra érke­zők létszáma meghaladja a tí­zet, a 125—44—149-es mellé-; ken telefonon is előjegyeztet- hető a csoport. Végül még azt szeretném mondaná, hogy nagyon számítunk a lakosság támogatására, amit közügyben (kérünk, s elsősorban a zsú­foltság enyhítéséért. Dr. Trebits Rudolf vála­szait abban a reményben kö­szöntük meg, hogy a megyei rendelőintézet forgalmának — ma már hatályos átszervezése — mindenben megfelel vára­kozásunknak és mindjárt "az első napokban azok lesznek többen, akik megértik a tett intézkedések közérdekűségét Helyi vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok! Legelőnyösebben Űttörőpélda A paksi II. számú általános iskola másodikos úttörői az elmúlt héten otthonában ke­resték jel a Petőfi utcában la­kó Takács Lidi nénit. Az idős, beteges özvegyasszony már nem tudja gondozni kertjét, háza- táját. Az úttörők egy délutá­non át rendbe tették a ház környékét, kigyomlálták és megművelték a virágágyakat, a kertet. A munka befejezté­vel az udvaron összegyűlve, Jéger Márta őrsvezetővel az élen úttörődalokkal és nép­dalokkal szórakoztatták az öz­vegyasszonyt. pécsi telepén vásárolhatnak hengerelt és húzott acélt, acéllemezt, ac csövet, elektródát és szöget Cím: Pécs, Mecsekalja—Cserkút v. á. II. rakodó Telefon: Pécs, 26—92 Levélcím: Pécs 14. Pf. 24. (31) A KO.RSZEFJW KOZ LEK ÉDESHEZ-HOZZÁ tartozik'áz Utasbiztosítás • az utasbiztosítási a pénztárak ■ÉS AZ UTAZÁS/ IRODÁK. BIZTOSÍTÁSI : önkéntes Becsületes, szorgalmas munka

Next

/
Oldalképek
Tartalom