Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-07 / 106. szám
' >0Ï*K vi’■■■*• Elöljáró -helyett.. .......- Mçe ez év .elején híre ment,.. Batâ&éktszérte iiaszeîtek <.r.6- la, hogy. áz épülő', yàzkèçâmia^ tisztességtelen * -játékba-'-kézé. dett" ' ntert .»„elcsábítjaa kvalifikált ‘szakmunkásokat: ,a, szövetkezeti kisipartól’;» •’ ' .... —Ne’ hivätk&zzOn, rám" mondta • voltr annak ’idején, a kcztóg;. .egyik vezetője;- 7—,„Jdé - az ákfreJyzet,-, hogy à .Fétopáí ■ rí aZo-yetkez^tnél péiuául' leállt :^y ,műázak,' mert ; két’be,-; állító -jhkáto’s azonnali., Ha-, tally al, eli.;őkéut-.'':likgyta ott az üzeméi..:. Kimentük..u.Á!á 2km'á' k miához., "r\ ...... — JÍSÍpde miért'? • .v<» .... Inföi-mátorom "rijm" minden’*' indulat nélkül ecsetedé,')Kogy gondoíivatom, mjérvt A,z'.ÿtj.- üzem, amely munkaerő-lanáüát ‘ dolgában, igen’ kedvez».. ; hely- : zetben van, ,,ráígér 'bl pénzre és faces, a szövetkezeti.- kisipar- kulcsemberéi máris mennek.” Mi tagadás, háborogni kezdtem én is, aztán utánajártam, mi az igazság? Mert, ha a vázkerámia — ami még igen messze van a próbaüzemelés^ tői — csakugyan tisztességtelen módszerekkel szervezi jövendő szakmunkásgárdáját, messzemenően elítélendő. Sőt; megakadályozandó abban, hogy tovább Játssza a tisztességtelen csábító szerepét, 2. Utam első stációja a községi tanács, ahol olyan- szerencsén van, hogy együtt találom az elnöküt. Fapp. Jánost, a községi pártszervezetek ». r .. cs.úcstttkáMyai, • Sküog <3ta*feV vei. .•-AzaM.enéle>t r'ehaéiéi,éböj:. • Sem ' tüláfkózh^^éli'' >náli^, Ujt ■ 1 etékesebbekkeí .arról /bes^éft ! ni,; hogy ••int a.,heij'zei a kaeroygazdiü^oiißis >• ? froMjárü : főként mi _az . ig⣓'.a .'j&áj&á&á ymiának-’ tüla'i'döxwt^^..™4nÄs^. ;t3sáoí;ásiíSf?. , ír— N emrég Rendbe ' tettük ezt a .dolgot!*. —k ,'mo,fidja. SzŰfes • elyütrs ,' -==*, fiaiéin vtunkriegy aktíyaésteke'deteK.-a ; gardái*»-* gí._. erf- pactvezíífók részére.. Qüj . treztáztyk,.- hogy'-;’a & jovóBéd'.'.ai mázkérámid ’ Csák-olyan;.1 jftünV • nem kulcsípnFols^gúl" "embei ’írSky a^'töjfei'“1 pátaszekF üfem • teriftçÏ4gé£en-..J -$zwái'; •/> Hoiy ■ körüitekin’tőhb'leszv a' munkü-j : e?ő-gazt! áüü.dgftts ftifey tr&z' kg1 ;' h'ogyiaz'itt ÂwMtÎÎt? fem megi áftapódás' ' kizárja’ a későBŐJ •kantflikfúsokat-''■ ■■■); * '$&$**■ ; y—rSKörülbelül.- hány ’epábe^ hagyta^ Őt! tégé^t’;™uí»ájí^ Tyét a" vázkeMfríia' vonzására?“ Erre a kérdésre már a tanács elnöke válaszol: — Nincs olyan sok emberről szó, üzemenként egy-két emberről beszélhetünk. Legtöbben- a Fémiparitól menték el, s mert .itt utánpótlásról nem gondoskodtak az elvtár- sak, átmenetileg zavar keletkezett a termelésben. .De erről jobb lenne, ha Szegedi György, a ktsz új elnöke, nyilatkozna, vágy még inkább Fenyvesi elvtárs, a régi elnök, 3. A Fémipari Szövetkezetnél már kevesebb'"rijxyrtértízeren- csével járok. Az elnök nincs' itthon. Fenyvesi Gyula fogadj — Az a helyzet, hogy a szövetkezet kicsit megszaladt az ösztönző bérrendszer bevezetésekor, bértúllépésünk tá- 1 rriadt, amit korrigálni kellett. az év elején. — Úgy tudóm, januártól jelentősen csökkent a beállítok. fizetése. — így van, dé à munkaügy mulasztásából haluk hajtottuk végre legkésőbb a bérkorrekciót. — Hány embert érintett ez az intézkedés? — Tizenhatót. Ebből eltávozottá hat, lllety.e öt, mert egy lakatos szakmunkásunk azóta visszajött. Viszont most van távozóban egy technikusunk és egy fiatal esztergályos szakmunkásunk, akit mi iskoláztunk be technikum- . ba. — Igaz, hogy azért mentek el ezek az emberek, mert új munkahelyük ráígéréssel dolgozta meg őket? A .válasz se tagadó, se igenlő, de az információ hangja fojtottan indulatos. — Azt hiszik, ott fenékig’ tejföl! . . A. 'J À vázkerámia 400 milliós építkezésének á területén a , legdúsabb fantáziájú ember is képtelen ma még elképzel- ' • ni milyen Is lesz ez, áz automata gépsoraival kévés szakmunkást, annál több betanított munkást foglalkoztató üzem. 1 Keresem a? igazgatót, Csáki? Bélát, aki kint jár valahol a területen, - ami szamomradzsungel. Meg sepr kísérelem boffv rátaláljak.- inkább táblái ■ botok' az igazgatóségi épület’, küszöbén, nézem a munkához- készülődő takarítónőt,,, aki nemrég kerékpárral érkezett. Bátaszékről: — Az igazgatót várjál' , — Azt. ’ ’ — Maga ís ide’’akar, .'jönni1, dolgozni? — kérdezi érdeklő-' dő. alkalmassá gomat is vizsgáló pillantások kíséretében. — Miért? Sokan jönnek naponta? — Ném .óíyan- sokan, —Ivá- laszol és sorsomra hagy.. Egy negyedóra; nem telik él, szemben ülök aÿ igazgatôyai* s mondom, mi . szél hozott. — Szó sem .volt és szó sincs’ munkaerő-cpábításról!' .Az -az igazság ‘ hogy. ..áz’ embéi^ket megejtette az .újdonság varázsa, 'és sok ferde, nézet «terjed*. hetett el az épülő üzemről,, hogy itt majd -fenékig tejföl lesz a munkásélet, alig valami munkával is sok pénzt lehet majd keresni. : — Szervezőjük nem ludás kissé a . túlzott érdeklődés föl- keltésében?; tó : — Kétségkívül 'neki-'is Volt szerepe- abban, hogy tömegesen jelentkeznek- hozzánk.” ' — Hányán’ dolgoznak pillanatnyilag- itt? — Az építőket természetesen nem számítva, vagyunk ösz- szesen harmincketten. E létszámból körülbelül húszán- jöttek a bátaszéki - üzemektől. Tessék itt a lista. Nézem a húsz, frissen ideszegődött munkavállaló névsorát, - illetve irckáhb csak azt, ki honnan i érkezett. Szerepel itt a;-kádár, az épületkarbantartó, s legnagyobb létszámmal a fémipari szövetkezeti ezeken kívül áz erdészet és a bâtai November 7. Tsz. Nézem a. névsort, ami nem bizonyít, semmi elítélendőt, csak azt,. hogy az épülő ipari üzem elindított. egy egészséges mozgási folyamatöt- a munkaerő, fronton-’ • • ...u. ...... —- Nem tudom — mondja az- Igazgató, , " hogyan lehet-, ne. felszámolni tó legendárhkafc; Amikor-, béindul az üzeni,'- 287 lesz a munkáslétszámünk az alkalmazotti állománnyal együtt. Szakmunkásgárdánk létszáma csupán 60 lesz. Jó szakmunkásokra van szükségünk -ahhoz, hogy .a sokmilliós-gépegységek annak, idején majd jól szolgálják á termelést. Jövő-menő emberek, vándormadarak, akik mindenhol,, a munka könnyebbik. végit keresik,’ nekünk nem. kellenek. Egyébként... visszatérve a csábítás vádjára, azít ajánlom, keresse meg a Schéffer-házban működő ideiglenes műhelyünkben azokat az embereket, akik a fémipari szövetkezettől jöttek át. 5. Kaszás -Béla és Kőkuti István beállító lakatosok voltak azok — hallattam előbbi stációim során — akik azonnali’ hatályú felmondásukkal zavart keltettek. Őket később még négyen követték. Közülük Antal Sándor máris visz- számént a szövetkezethez, mert nem volt kedve eljárni Mohácsra a betanulás- ideje alatt. ' Kőkuti István és Fejes Attila ott hagyja rövid időre a munkáját. — Minket ugyan nem csábított senki, — szögezik, le komoran. —: Miért hagyták akkor ott .a; szövetkezetét? — Megmondom én! ;—. csattan föl. Fejes. — Azért., mert; szövegélésért semmit sem . lehet vásárolni a boltban, meg a piacon! — -Az a helyzet elvtársnő, — szakítja félbe kissé hirtelen- haragú szaktársát Kőkúti István, — hogy tavaly, az év.. vége felé* egyre többször kellett lenyelnünk, hogy, túl va-, gyünk fizetve. Amikor egykét asszony, elment valamelyik műhelyből, mindjárt jöttek , a vezetők, hogy a beállítok gorombaságai miatt nem maradnak meg a betanított munkásnők, holott azok könnyebb munkára mentek, —:-’îîà viszont'- - '■ Valamelyik ’ szaktárs kezdett ' morogni,' menték; az 'asszonyokhoz, hogy. miért nem dolgoznak .-render - sebéé!*. : ők. lesznek az- okai, ; ha elmennek à -szakmunkások,, — -veti közbéJFejés Attila. . , — iMagúkr.oI-"'azt,’ mondják, most, hogy.itt;’.az'űj .munkahét lyukon többet .'keresnek-, azért hagyták .Ótt 'hárcxm,. ínégy. öt év után a szövetíjézetet- . . „ ■ . — Mondani.s<ÿ..-mft!dent lehet. Itt kevesebb, a, pénz, de nem 'Járkálnak,- a gyomrunk-, ban; \r£,'ÍX/ — Nem túlzás ez? /., , :— Nepa.. Tessék .elhinni, ; a munkáserribemek nefnesak arra van igénye., hogy légyen pénz a ’ .borítékjában,. arra . legalább olyan ' igényt tart, hogy ; erkölcsileg becsüljék. é-.liát minkét aztán megbe- ctW MikbÇ levették a.çbe- • állítok' fizetését'; 3ÜP—4OO--.60O forinttal; ,-ázt ? mondták, hogy. ez .olyan bohyólúlt -. közgazda- sági- művelet,'-' hogy úgyse- értjük. — Jó jtt?' összenéznék. Még idejük se nagyón volt ezen gondolkodni. Itt minden új és nagyon átmeneti a szövetkezet mun- kahelyl összkomfortja • után. — Nyugalom van. Senki nepi.nyitógatja az orrunk előtt a kaput, hogy . ipehetünk, -ha nem. tetszik vaíami.- ;; 6. .Molnár Miklóst, a szövetkezet .KISZ-.titikáfját, ..aki szintén • oliüenőfélben van, a", délelőtti műszák végén keresem. Nyolc ^ évé várt a szövetkezetné!, Sr az. akíi technikumba iskoláz- ’ tak be. szakképzettsége ész- tergályós. Soha eddig nem jutott észébe,,hogy más munka- hely.mtán nézzen, csak akkor, amikor- ..megroudezték”- ;a be- álli'tók. fizetését, béralap-túllé- pésael indokolva áz intézkedést.-. Tizenketten. vétózták meg a bércsökken tést.. Hiába: Mikor'-elkezdődött. a szak- munkások .elszivárgása,... • valaki- bedobta, min tégy vigasztalásul az üzemi köztudatba: — Elmegy-a cég alja, oda se neki! A szövetkezet tagjai közül igen sokan, azt vallják,. hogy az év első hónapjaiban .bekövetkezett zavarók oka a mérleghamisítás ügyére vezethető vissza és úgy vélik, igen nehéz dolga lesz az új elnöknek — váki ráadásul most még tanfolyamon * is van — a rendcsinálással: — Maga is azért megy el Molnár, .eiytáns, mert 400—450 forinttal - kevesebb van a borítékjában? —:■ Hazudnék; ha azt mondanám. hogy csak azért. Nem. A közelmúltban áthelyeztek a két -műszakban, dolgozó 2. számú ; üzembe,- Technikumba já- .rokp ez . azt. Jelenti, hogy hetente kétszer kell konzultációra utaznom, délután. ' Aztán, hant az. is.1 hogy legutóbb a termelési- . értekezletén a légkör romlásának minden ódiumát- abeállí tokra hárították. Nem nagy kedvvel megyek -el innen, de ha azt számolom, hogy nyolc év- alatt megértem nyolc műszaki vezetőt és kilenc művezetőt, alapos ■ókkal gyanítom, hogy nem á . szakmunkásokkal,, nem i velünk. van a báj. Molnár Mikiós nem mondta . ki. ajn.it 'gondolt. Azt : tudniillik, .hogy- az anyagi,- erkölcsi megbecsülés, a szövetkezeti áemókfácia ‘ légkörében élő mbért sók mindennel lehetne csábítgatni — sikertelenül. ’ De tía nincs össznangbari aí: .ártya- g’i és erkölcsi mgbecsülés, ráadásul a szövetkezeti demokrácia sem egészen olyan, mint lennie kéne. legalább kezdje már el valaki nevén nevezni a dolgokat! Látszólag nem tartozik már ide... Molnár Miklóstól elköszönve tovább kérdezősködtem a szövetkezeti tagok körében. Számosán azt mondták fel, hogy a termelési értekezlet teken általában csönd van. Illetve, aki szót kér, papírról beszél. Többen azt állították* hogy előre meg van írva, ki mit mondjon. Beszélik, ha valakiben mégis úgy felágas- kadott a tulajdonostudati hogy papír nélkül kért szót, nem’ egyszer, nem kétszer koppantottak az , orrára, mit ért ő az ’ egészhez, amikor egy éve még csak a főzőkanál forgatására volt alkalmas?! — Nézze, nekem az nem tetszik, hogy amíg itt voltak azok a beállítok,! akik azóta faképnél hagytak bennünket, addig agyfba-főbe dicsérgették őket a.-vezetők.. Most, hogy elmentek, mindent inkább rájuk pászítanak, mint azt, hogy rendes emberek. Végül, egy idős szakmunkás; 1 — Nem sok van hátra ■ a nyugdíjamig. De kérdem én, meddig bírja nyelni az ember, hogy. ingyénélőnek nevezik? Meg. azt, hogy megfenyegetik, ha elmegy,. nézheti magát, nem kap munkát Bátaszéken, de'még a környékén sem?! Válaszom lenne éppen a kérdésre, . ha nem , lennék meggyőződve arról — és éppen a ri,de£- 'tényeket rögzítő beszélgetések jóvoltából —, hogy a munkaerő egészséges mozgását kísérő, vagy elindító jelenségek miértjeire készek a helytálló válaszok. Persze, nem árt azért a kérdésekre és feleletekre jobban odafigyelni, hiszen • Bátaszéken nem a munkaerőt csábítják, a munkásember bárkitől megkövetelhető megbecsülése körül van a baj! LÁSZLÓ IBOLYA Foto: Gottvaldj Mozog a munkaerő r ■ i f \;s< ■’^ydfcrO&ii&bítás-ÉiiM'es»
