Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

J o 3 • 7 SL Ka ME3YEÍ VlLÄG PROLETÁRJAI EGYESi/EJETEKI mfPÜJSÂG À MflOYÁR SZOCIÁLIST« MOWKASPAHT TOLHA MEGYEI ÉiZQtT^AoAMÂKÂflPI« XXII. évfolyam, 106. szám ARA: 1,80 FORINT Vasárnap, 1972. május 7. Phnom Penh belső kerületeiben harcolnak a hazafiak Rövidesen megkezdődik Hűé ostroma A TIZENÖTÖDIK GYEREKKEL (Riportunk a 3. oldalon) Anyák napja Saigon (MTI). Dél-vietnami hazafiak részben elfoglalták a Pleikutól tizenegy kilomé­terre lévő 42. számú stratégiai fontosságú tüzérségi támasz­pontot — tűnik ki az AP je­lentéséből. A hazafias erők a támadást helyi idő szerint pén­teken éjfél után indították. A tüzérségi előkészítést követően a támaszpont ellen gyalogsági rohamot intéztek és azt részben elfoglalták. A harcokban a kormánycsapatok nyolcvan ka­tonát vesztettek. A támaszpont tüzérségi berendezéseinek jó része megsemmisült. Támadás érte a kormány- hadsereg Hűé közelében lévő két másik támaszpontját is, de e támadások részletei nem is­meretesek. A UPI szerint a „kommunista” erők Hűé kör­nyékén csapatösszevonásokat hajtanak végre. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy néhány napon belül megkez­dődhet a volt császárváros ost­rom*. Szombatra virradóan harci tevékenység folyt a fővárostól 65 kilométerrel délkeletre lévő Due Thanh város térségében ts. A kambodzsai hazafias erők szombatra virradóra nagy ere­jű támadást intéztek Phnom Penh, Kambodzsa fővárosa el­len. A támadás helyi idő szerint hajnali két órakor kezdődött, és első szakasza húsz percig tartott. A város központjához közel eső célpontokra ez idő alatt 25 rakéta hullott. Ezt kö­vette a főváros repülőtere el­len intézett támadás. Hírek szerint egy hangár felgyulladt és lángba borult több repülő­gép is. A repülőtér kifutópá­lyája megrongálódott. Húszperces szünet után a , hazafias erők a fővárostól dél­re indítottak újabb támadást. A főváros különböző stratégiai célpontjai ellen irányuló ne­héztüzérségi támadás után gyalogos egységek hatoltak be a főváros belső kerületeibe és mégközelítették a jogi egyete­met, amely mindössze néhány száz méterre van az Egyesült Államok Phnom Penh-i nagy­követségétől. Más jelentések arról számol­nak be, hogy a kormányhad­sereg egyenruhájába öltözött szabadságharcosok rohamoz­ták meg a Phnom Penh-t Sai­gonnal összekötő műút fölött húzódó stratégiai fontosságú hidat. Ez a híd az elnöki pa- * VIII. Szombaton a Technika Há­zában folytatódott a MTESZ VIII. küldöttközgyűlése. Az elnökségben helyet foglalt Aj- tai Miklós, a kormány elnök- helyettese, Dégen Imre, állam­titkár, az OVH elnöke, Erdey- Gruz Tibor, az MTA elnöke és Osztrovszki György, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökhelyettese. A küldöttgyűlés az alapsza­bály-módosítás után a pénte­ken elhangzott felszólalások javaslatai alapján határozatot lota közvetlen közelében van. A Phnom Penh elleni tá­madás során több stratégiai fontosságú épület kigyulladt és lángokban; áll a főváros olaj­raktára is. A B—52-es amerikai légierő­dök pénteken és szombaton folytatták Quang Tri. Hué, An Loc és Kontum térségének bombázását. Az amerikai gé­pek e területekre több ezer tonnányi bombát szórtak. A saigoni amerikai hadveze­tőség szombaton bejelentette, hogy az Egyesült Államok újabb páncéltörő fegyvereket szállít Dél-Vietnamba. Az in­tézkedést azzal indokolták, hogy „a kommunista csapatok birtokában lévő tankok súlyo­san fenyegetik az amerikai katonák biztonságát.” t- ■ - • ' ' • 1 hozott. Ebben egyebek között leszögezték : ki kell dolgozni a szövetség és a tagegyesü­letek teendőit a népgazdasági struktúra és a beruházási te­vékenység javítása érdeké­ben. A szövetségnek nagy fi­gyelmet kell fordítani a gyors műszaki ég tudományos fejlő­dés során felszínre kerülő új jelenségekre. Ezek megköve­telik új szervezetek, eseten­ként új egyesületek alakítását, régiek átalakítását és fejlesz­tését. Egy fiatal asszony, aki kora délutántól majdnem éjfélig minden önmagát és orvost fá­rasztó sikoltozás és jajszó nél­kül szenvedte végig a szülés kínjait, jóval később ejtette az első könnyeket. Amikor újszü­lött kisfiát először tették mel­léje, szoptatásra. Megkérdez­ték, hogy miért sír éppen most? Költőien egyszerűen vá­laszolt: „Mert megismertem az anyaság örömét!” Aki vál­lalta az ezzel járó áldozatokat, az mind részese volt az anya­ság örömének. Nem biztos azonban — és ha így van, ak­kor ez egyéni tragédia, de nem napjaink lényegét jellem­ző vonás —, hogy kivétel nél­kül, valamennyien élvezték az anyasággal járó megbecsülést is. A szocialista társadalom egésze részéről azonban fel­tétlenül. Az, hogy minden év májusának első vasárnapját az anyáknak szenteljük, ennek szép jelképe. Az anyák meg­becsülésének folyamatosságá­ról azonban tények, a párt po­litikájának szellemében fogant állami és szakszervezeti ren­delkezések sora vall. Terhes­gondozás, az intézeti szülések számának uralkodóvá válása, a gyermekgondozási segély, vagy éppen az egyedülálló anyák fokozottabb védelme. Természetesen nem ünnep­rontás még egy ilyen szép na­pon sem megemlíteni azt, hogy elmélet és gyakorlat' közt még nincsen minden rendben. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről szóló em­lékezetes állásfoglalásában, egyebek közt megállapította: „Le kell küzdeni a kifelé sok­szor jóindulatú, egyenjogúsá­got elismerő, de lényegében a nőkkel szemben lekicsinylő magatartást, ' azt a mindkét nemnél tapasztalható kispol­gári életszemléletet is, amely a nő hivatását csak a gyer­meknevelésben, a család ki­szolgálásában látja.” Amellett, hogy nyilvánvalóan elismer­jük a gyermeknevelés fontos­ságát, éppúgy, mint a család keretein belül végzett mun­káét. Mai lapunkban egy ti­zenöt gyermekes édesanyáról szóló sorokkal találkozhat az olvasó. Nem véletlenül, hi­szen esztendők óta aggodalom- mal figyeljük, vitatjuk a nép­szaporodás alacsony mutatóit, amellett, hogy az állam erejé­hez mérten teszünk ellene. A legnagyobb tett azonban min­denkor az anyáké, a sokgyer­mekeseké, éppúgy, mint akik kevesebbet hoztak világra. Őket köszöntik ma virággal, jó szóval a gyermekek és hoz­zátartozók, az egész társada- lpm. Egyetlen nap alkalmába sűrítve azt az elismerést, tisz­teletet és szeretetet, melyet az év összes többi napján sem pzabad elmulasztani. Ballagás, 1972 Mindenki ballag; áz óvodá­sok, az általános iskolások, a középiskolák tanulói. A középfokú tanintézetek diákjai országszerte tegnap búcsúztak, vagy hétfőn kö­szönnek el iskoláiktól, egy­mástól, tanáraiktól. Az utolsó tanítási nap gyerekcsínyei után a ballagáson a diákok méghatottan járják körül a tantermeket, kerülik meg az iskolát. Életük egy szakaszát zárja le az ünnepi menet. Befejeződik az iskolaév, s ezzel lezárul a fiatalok életé­nek egy szakasza. Üj életfor­ma vár a volt szakmunkásta­nulókra, a volt technikumi hallgatókra és gimnazistákra. Lesz, aki beül a főiskola, egye- tem padjába, lesz, aki a ter­melő munkában hasznosítja az eddig tanultakat. A ballagok és ahol nem került sor ilyen látványos ünnepségre, elbú­csúznak iskoláj üktől, hogy rö­videsen megtegyék felnőtt-éle­tük első lépéseit. Tolna megyében szombaton és hétfőn huszonkilenc közép­fokú tanintézet 2711 végzős hallgatója mond búcsút az is­kolának. Ha az érettségik és szakmunkásvizsgák sikerül­nek, 1181 fiatalt nyilvánítanak érettnek a 16 gimnáziumban és szakközépiskolában. 1530-aa kapják kézhez a szakmunkás­bizonyítványt, a megye 13 szakmunkásképző-intézetében. A Szekszárdi Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskolában tegnap az ötödik alkalommal ballagtak a hallgatók, köztük utoljára búcsúztatták a meg­szűnő szőlész-borász tagozatra járó IV. osztályosokat. A bú­csúzó diákokat továbbtanuló társaik virággal és a saját- magúk készítette acélfejű fo­kossal és sárközi tarisznyával lepték meg. A műszaki szak- középiskola ebből az alkalom­ból a diákjai által szerkesz­tett, százezer forint értékű, hatvan darab analitikus mér­leggel ajándékozta meg az ál­talános iskolásokat tanulmá­nyi kísérleteikhez, további fel­készülésükhöz. A korszerű in­tézet maturandusai tanáraik­kal együtt, a szülők, hozzá­tartozók nagy seregének kí­séretében a Rákóczi úton és a Széchenyi utcán át a Mártírok terére vonultak, ahol meg­koszorúzták a Magyar Tanács­köztársaság vértanúinak em­lékművét. Ezután a Garay- téren, találkoztak a Bezerédj István Közgazdasági Szakkö­zépiskola csaknem száz balla­gó diákjával, s a két intézet búcsúzó serege együttesen vo­nult a névadó emlékművé­hez, a Bél? térre. A Szekszár­di Garay János Gimnázium­ban a levelező tagozattal együtt, hét osztály végzősei. Befejeződött n MTESZ VIII. küldötté özgyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom