Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

Adatbankok és a tanácsok Bővül a kereskedelmi hálózat a Balaton környékén Hogyan kapcsolódhat mind szorosabban az államigazgatás rendszeréhez a könyvtár, s mi­lyen tennivalók vannak e kap­csolat elmélyítéséért? Erről beszélgettünk dr. Papp István­nal, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ igazga­tójával. — Elöljáróban a könyvtá­rak jelenlegi és jövőbeni sze­repéről. Mondok egy példát: a Hajdú-Bihar megyei könyvtár rendszeresen ad ki Tájékoz­tató jegyzéket a megyei ve­zetők számára. Kap ebből a tanácsi és pártvezetés a kultu­rális és gazdasági élet vezető­gárdája is. A tájékoztató el­mondja, milyen fontosabb események történtek a hónap folyamán az országban, s ezek­ről hol publikáltak. Könyv és folyóirat ismertetőt, cikksze­melvényeket is nyújt; aki kézbe veszi, hű tükrét látja a hónap gazdasági, politikai ese­ményéinek. Nyilvánvalóan nagy segítséget kap ettől a tá­jékoztatótól a megye vezetősé­ge. Mindenfajta döntés előtt igénybe vehetik a könyvtár szolgáltatásait. De tovább is tekinthetünk: a tanácsok té­ma szerint is kérhetik a könyvtárak segítségét. — Az országban máshol is tapasztalhatók-e ilyen gyümöl­csöző kapcsolatok? — Érdekesen alakult a szom­bathelyi Megyei Könyvtár és a terület ipari üzemeinek együttműködése. Főleg a ki­sebb üzemek, amelyeknek nincs saját szakkönyvtáruk rendszeresen támaszkodnak a megyei könyvtár szakanyagá­ra. 11. BERTA JANOS ELINDUL Mindkettőjüknek Robi vált jegyet. A fiatal kalauznő, Pandur Istvánná, fel sem néz, amíg a jegyeket lyukasztgatja. — Mi az, Kati, már meg sem ismered a kisebbet? — kér­di Zoli évődve. Ismeri jól a fiaital asszonyt, tanyájuk nem egészen egy kilométerre van az övékétől. Az mond valamit, aztán előre libben és a sofőr­rel lekapcsoltatja a belső vilá­gítást. Kevés az utas, hatan, vagy heten vannak összesen. ök leghátul ülnek és sut­togva beszélnek. Először arról, hogy ki vezeti a kocsit. Zoli azt hazudja, hogy ő ahhoz jól ért. De Robi a fejét ingatja: — A kocsiban én leszek a pa­rancsnok én is vezetem. A töb­bi a te dolgod, a szervezés, meg minden. — A másik bele­nyugszik és elmondja, hogy ő rriár ki is nézte a Volgát, az- kényelmes, stabil kocsi, és a vezetőjével is könnyen el le­het bánni. — De mikor láttad te azt a kocsit? — kérdezi Ro­bi elkomolyodva. — Ma dél­előtt is. — No. akkor arról le­mondhatunk, az már ilyenkor nincs szolgálatban. De nem baj, választunk Zsigulit, azok jó kis fürge kocsik. — Zoli erre azt mondja, hogy ilyen taxi még nincs is. — Ne hü­lyéskedj, láttam Pesten is, meg Kecskeméten is. Tudom, hogy van. Aztán megbeszélik, hogy a sofőrt hogyan kapják el. Zoli azt mondja, ő tud egy elha­gyott helyet Ágasegyházán, er_ dőben, ahol van egy tanyabe­járó is, és ez azért kell, hogy a sofőr ne fogjon gyanút. Ro­bi elmondja, hogy ő már megfigyelte: megállás után a Néhány megyében reprográ­fiai gépeket is vásároltak a könyvtár számára. Ezek segít­ségével a gépeléssel nem sok­szorosítható grafikonokat má­solhatják. Pál pillanat alatt terjedelmes utasításokról, tör­vénycikkekről, szabványról adhatnak a könyvtárak hiva­talos érvényű példányokat. — Mindebből látszik, hogy a könyvtár új, modern funk­ciót is kezd betölteni a klasz- ßzikus feladatok mellett. Arról van szó ugyanis, hogy érde­mes áldozni egy-egy megyei „adatbankra” hiszen sokszoro­san megtérül a beruházás. Valószínűleg ennek felismeré­sétől vezetve nemrégiben Csongrád megye szavazott meg póthitelt könyvtári állomány- gyarapításra, Szolnok megye pedig saját költségvetésből biztosított alapot könyvtár- fejlesztésre. — Nem igényel túl sok anyagi ráfordítást egy-egy könyvtár modernizálása, eset­leg újak telepítése? Még a tetemes ráfordítások is hamarosan megtérülnek, ha a könyvtárakat kellőképpen felhasználják munkájukhoz a tanácsi és gazdasági szervek. De ha csak mint közművelő­dési intézményeket tekintjük, akkor sincs ennél olcsóbb kul­turális befektetés. Viszonylag olcsón lehet új épületeket be­rendezni, sőt bátran . telepít­hetnének ERDÉRT-faházak- ba is könyvtárakat, hiszen például Angliában nagyon sok faelemes iskolát létesítettek. Faházak könyvtári felhaszná­lásáról egyébként az utóbbi sofőr kicsit oldalt hajol, fejét is leszegi. így tudja leolvasni a taxiórát. A cselgáncs-tanfo­lyamon a srácok, persze csak úgy, edzésen kívül mutatták a karate-ütést: a kisujj felőli kézállel kell a tarkó és a nyaki ütőér közötti részre sújtani. Ez, ha pontos az ütés, eszméletvesztéssel jár, de ha csigolyát ér és az kiugrik, ak­kor kampec. Robi elmondja, hogy ugyanígy lehet halálos ütést mérni a gégére és a szívgödörre is. No most a má­sik figura... Szintén csak „maguk között” nevezték „mandulaműtétnek” azt a fo­gást, amikor jobb kézzel nyúl­nak át az ellenfél válla fölött és ragadják meg a kimonó Szélét úgy, hogy az a nyakra tekeredjen, eközben bal kéz­zel az áll a,lá betámasztanak. Ha lent, a gyomor tájékán si­kerül megfogni a ruha szélét, akkor a nyakon szinte körülte­kerhető, s elszorítja a fő ütő- , ereket, így az ellenfél elszé­dül. .. Verseny közben ez 'nemigen következik be, mert ilyen helyzetben az ellenfél, mielőtt elveszítené az eszmé­letét, kopogtat a szőnyegen és akkor el kell engedni. Ha mégis, akkor a fej néhány erőteljes mozdításával észre téríthető. Felelevenednek benne a ta­tami-szőnyeggel kapcsolatos összes emlékek... Aztán a feladatra koncentrál: a sofőrt, ha zakóban lesz. a „mandula- műtéttel” kell ártalmatlanná tenni. Mert a zakó erre épp­úgy alkalmas, mint a kimo­nó. A karaté-t sem kell vég­leg elejteni, attól függ, mennyi hely lesz a pontosan kimért ütéshez. O ül a sofőr mögé, Zoli meg mellé. Zoli gyomor­időben sokat beszélnek Heves megyében, lehetséges, hogy rövidesen ott látjuk meg ezek prototípusát. — Az adat és információ szolgáltatáson, valamint a közművelődési munkán kívül milyen szerepet játszhatnak a jövőben könyvtáraink? — Kaposvárott a honisme­reti, helytörténeti kiadványo­kat is a megyei könyvtár gondozza. A tanács a sokszo­rosító működtetéséhez függet­lenített munkaerővel járult hozzá. Jászberényben a váro­si tanács támogatásával a já­rási könyvtár évkönyvet in­dított, amely számos honisme­reti kutatási anyagot publikál, és kulturáli,-; fórummá is elő­lépett. De fogalmazhatunk ál­talánosságban is: ahol jó a városigazgatás, nem csak a közigazgatási területen belül, hanem a fejekben, szívekben is igyekeznek építeni a veze­tők. Azt kell megérteni, hogy a könwtárra, könyvtári mun­kára áldozott forintok minde­nütt meB+.érülnek. éle'iszínvo- nalban. közérzetben, hazasze­retetben. Ma már világos, könyvtára­ink jó vagv rossz munkáidnak nem az a mércéié, hoev hány könyvet is kölcsönöztek eev- egv év folyamán, hanem hogy müven könyvet, s hogvan kié­pítették ki a könwtérák » mai iffények°t. A továbbfejlődés­hez nedi'g az k“ii hoev a ta­nácsok mindinkább frezdá’ le­gyenek a könyvtáraknak is. ESZTERGOMI LÁSZLÓ szájon vágja, rugdossa, de a legfontosabb az lesz. hogy le­fogja a kezét. Hogy ne tudjon ellenkezni. Különben attól függ minden, milyen fizikumú a sofőr. Az lesz a jel, ha fize­tésre kerül a sor, Zoli hátra­néz. Közelednek Kecskeméthez. Megint ábrándoznak, hogy mi lesz majd akkor, ha átérnek a határon. — A pénzt beváltjuk — mondja Zoli. — De Robi felemeli az ujját: — Előbb megharmadoljuk. Egy részt kapok én, egyet az öcsém, a többi a tiétek, A másik rábó­lint, hogy ez ísy jó lesz. A Bányai Júlia Gimnázium előitt szállnak le. ... A főtéren kevesebb a járókelő, mint máskor. Há­romnegyed kilenc van. Sötét is most ez a tájék, a taxiállo­más környéke, áramszolgálta­tási zavar lehet, a nagy cse­megeboltban is gyertyával vi­lágítanak. A taxisoknak „gyenge napjuk” volt, kevés volt az utas, egy-egy kocsi fél óráig is bennt áll. És sem­mi jel nem mutat arra, hogy ezután élénkebb lesz a forga­lom. Sofőrök állnak a telefon- oszlop környékén és beszél­getnek. Berta János a padra könyököl. Fél hat körül állt szolgálatba, de eddig még csak csip-csup, filléres kis helyi fu­varjai voltak. Igaz, hogy köz­ben otthon is volt, hét óra után hazaszaladt a vacsorá­ért. öt-hat kocsi áll a sorban. Van közöttük két Zsiguli. A többi Warszawa. Az elöl álló is az. Oldalt, külön a sortól, szintén egy Zsiguli. Ez utóbbihoz szalad a két fiatalember. A vékonyabb és magasabb átmeneti, az alacso­nyabb' és zömökebb téli ka­bátban van. Nyitnák a kocsi ajtaját, de az zárva van. — Az a garázsba megy, emide szálltának — szól oda az egyik sofőr. A két ifjú egy pillanatra megdermed. Csak a következő kérdés: — Hová mennének? — oldia fel bennük a riadal­mat. Zoli válaszol: — Ágas­egyházára. De a Robi agya A Balaton vidékének fejlő­désére az idén a kereskedelmi hálózat szembetűnő gyarapo­dása a jellemző: körben a tó­part nyaralótelepein nyolcvan különféle új kereskedelmi egységet nyitnak meg. Kisáru- házak, bisztrók, gyümölcs­zöldség — és élelmiszerárusí­tó pavilonok, ajándékboltok és büfék kapnak helyet a legfor­galmasabb üdülő- és kirándu­lótelepeken. A partvidéken folytatódik a már néhány évvel ezelőtt Üj bortermő vidékek ala­kulnak ki a Dunántúlon. Za­la, Vas és Komárom megyé­ben, az Ultetvénytervező Vál­lalat balatonfüredi területi központjának irányításával. Zalában fokozatosan fel­váltják a direkttermő szőlő­ket a vidéken hamar népsze­rűvé vált új fajtákkal, a Za- lagyöngyével. Ez a tömegter­mő fajta különösen jól alkal­mazkodik az éghajlati és ta­lajadottságokhoz és a pero- noszpórának is jobban ellen, áll, mint a többi nemes sző­lő. Az Ültetvénytervező Vál­lalat segítségével az idén 100 holdas törzstelepen kezdik meg a szaporítóanyag terme­lését. Terv szerint a követke­ző években 1 millió Zalagyön­egy váltással előbbre jár. — Mennyi az idő? -— kérdi. Megmond iák. — Akkor még van időnk, elmegyünk egy helyre. A Nagykőrösi utca felé ve­szik lépteiket. A Wesselényi utcán át kimennek a Rákóczi útra. annak is a túlsó, a Hi- rös-felőld oldalára és a lány­gimnázium előtti parkban vá­lasztják ki azt a padot, ahon­nan a legjobb rálátás nyílik a taxiállomásra. Most már Zoli is a Zsigulihoz ragaszkodik. De Róbertnak — 60 fillér csö­rög a zsebében — a megszer­zendő pénzen jár az esze. Me­gint rákezdi, mennyire izgat­ja, hogy nem beszélhetett azokkal a nőkkel. Erre Zoli a zsebébe nyúl és előveszi a plexi gombot és Robi felé nyújtja. — Minek ez? — Fel­mutatod és attól tudják meg Ez a jel.. . Aztán erről — és most nyújtsd a karod egy pil­lanatra. Robi a bal kezét nyújtja. Zoli egy arasznyira felhúzza a kabát és alatta a garbó ujját, s iróniával két párhuzamost rajzol, középen merőlegesen egy vonalat, és az elfektetett H-betű mindegyik részébe egy-egy kört. Nahát, ez szenzációs! — lelkendezik Robi, majd szeme a tér túlsó sarka felé villan: — Nézd, Zsiguli áll elöl. Gyerünk! Fábián Pál, Berta János és Nagy József a padnál beszél­getnek. Sorrendben ők állnak elöl. A többiek — négyen, vagy öten lehetnek még — volánjaik mögött bóbiskolnak. Felberreg a telefon, Fábián veszi fel : — .. .Jó, kérem, in­dulok. ., Értettem, nagyállo­más. Ebben a pillanatban, míg helyére akasztja a kagylót, két fiatalember, mint a vil­lámlás robban elő a nagy fe­nyőbokor irányából. Egyenest a Zsigulihoz. — Hová fiúk? — kérdi Fábián. Megint Zoli vá­laszol: — Ágasegyházára. — Sajnos, ez már foglalt. — Ta­lán a következővel — és Ber­ta Warszawájára mutat. Ma­gában pedig: „Az ördögbe is, Bertának most szerencséié van. Ha nagyon akarnám, el­orozhatnám előle ezt az utat... megkezdett „ABC-program”, a Balatonalmádiban a meglévő ABC-áruház szomszédságában még egyet építettek. Uj áru­ház nyílt Balatonakaliban, Révfülöpön és Vonyarc-Vas- hegyen is. A déli parton, Zamárdiban május 4-én adták át rendel­tetésének az új ABC-áruhá- zat, ezenkívül kisebb ABC- áruházakkal gazdagodik Bala- tonberény, Balatonmária. Ba- latonszabadi, Balatonlelle, Ba- latonföldvár és Balatonszemes is. gye-oltványt állítanak elő az új telepítésekhez. Fokozzák a telepítést a Ko­márom megyei Bársonyos, Császár és Dunaszentmiklós községek határaiban is, ahol a koriábban „egyeduralkodó” ezerjó mellett elterjedt és ki­váló minőséget ad a tramini, a rizlingszilváni és a szürke­barát. A Vas megyei Vaskereszte­sen vörösbortermő körzetet alakítanak ki. A szomszédos osztrák területen már nagy bortermő vidék alakult ki és — mint a tapasztalatok bizo­nyítják — kiváló minőséget ad a kékfrankos. Veszprém megyében, a tiha­nyi félszigeten kezdték mega hajdan híres vörös bort adó fajták szaporítását. (MTI). Dehát ne toljunk ki egymás­sal. ..” Robi a szeme sarkából ész­reveszi: Zoli meg akar lép­ni, Könyökével meglöki és a szája sarkából odaszól: — Ez­zel kell mennünk! Gyanús lesz! — S ezzel át,somfordál a túloldalra. — Ágasra, fiúk? — kérdi a jól megtermett, pirospozsgás arcú, negyvenévesnél alig idősebb sofőr. A fiúk hiim- mögnek. — A nagytemplom­nál kétoldalit buszok. — Le- késték a buszt, ugye? — Le a szentségit! — így Robi, s határozottan örül a kérdés­nek. Szemét a sofőr tarkóján legelteti. A sofőr zakóban van. Zoli egyetlen szót sem' szól; A máriavárosi sorompó előtt fejét oldalvást a kormánymű felé fordítja. A sofőr lassít, billent a sebességváltón. Az átjárón túl gyorsít — újabb billentés. Ezt figyeli a fiú. A Homokbányánál Robi is a kocsira tereli a szót, s köz­ben észreveszi, hogy a sofőr a taxiórán valamit átkapcsolt. Túrára váltott... Robi az ülés közepén ül, kissé előre dőlve. Ezt kérdi: — Itt is oldaltsze- lepelt még a motor, mint a régi típusnál? — A sofőrt kellemesen érinti a fiú tájé­kozottsága, s buzgón válaszol: — Nem, ez már felülszelepelt. — Robi mesterien fordítja a beszélgetést a számukra meg­felelő irányba: — Mint a Zsi­gulinál. . . De hol áll ez ah­hoz!? Kérem szépen, arra már el lehet mondani, hogy autó. — Berta, kicsit sértő­dötten: — Az már rég ócska­vas lesz, amikor ez még min­dig gurul. Én nem cserélném el... Ha kapna egy kis szu­pert a tankjába, megmutat­nám, hogy mit tudna! De még így is, figyeljék csak... — Gázt ad, 80-ről a sébességmu- tató lassan, de egyenletesen kúszik a 100-ra, majd a 110- re. sőt kissé még azon is túli (Folytatjuk). ítöKÉ Mttronrvir SZmOÉKKfiL Hatvani Dániel dokumentumregénye Új bortermő vidékek a Dunántúlon

Next

/
Oldalképek
Tartalom