Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-31 / 126. szám
»■ ï « Az iparszerfí mezőgazdasági üzemek gondjai A megyei NEB vizsgálata — A gazdaságosság kérdései A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság széles körű vizsgálat keretében elemezte a modern, iparszerű állattenyésztés elterjedésének tapasztalatait és továbbfejlesztésének lehetőségeit. A vizsgálat megállapításait a gazdaságpolitikai osztállyal közös előterjesztésben megvitatta, és elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága, — elismerését fejezve ki a népi ellenőrök közérdekű munkájáért. A tegnapból a mába A mezőgazdaság szocialista átszervezését követően jelentős strukturális változás következett be a termelésben. Az 1960. évi 39 százalékos tehén-, illetve 43 százalékos koca- aránnyal szemben. 1971-ben a tehenek 78, a kocák 66 százaléka volt a nagyüzemekben. Ebben az időszakban a tehén- állomány 3,3 százalékkal csökkent, de a kocaállomány várakozást felülmúló tempóban, 43,7 százalékkal növekedett. A múlt évtized derekáig az állami gazdaságok zömmel a régi uradalmi istállókban, a termelőszövetkezetek kezdetleges berendezésű szerfás istállókban tartották a jószágot. 1968- tól — a mezőgazdaság (és így à fogyasztók) számára kedvező intézkedések hatására — ugrásszerűen nőtt a beruházási kedv, a szakosításra és a koncentrált nagyüzemi telepek létrehozására irányuló törekvés. A múlt év végéig 7 állami gazdaság és 24 tsz kapott engedélyt 28 szakosított tehenészeti telep és 17 szakosított sertéstelep építésére. Eddig 11 tehenészeti telep 4930 férőhely- lyel és 9 sertéstelep majdnem 30 000 hízóférőhellyel készült el. Két tehenészeti és öt sertéstelep nem'valósul meg; a többi épül. A már elkészült és az épülő telepek együttesen 11 668 tehén- és 56 540 sertésférőhelyet, illetve 112 222 sertés-kibo- csájtó kapacitást nyújtanak. Az új férőhelyek jelentős hányada az elavult férőhelyek pótlását szolgálja, — de azt is eredményezi, hogy megyénk jelenlegi nagyüzemi tehénállományának 55, sertésállományának pedig 35 százalékát lehet rövidesen a korszerű, szakosított telepeken elhelyezni. A népi ellenőrzés 4 állami gazdaságban és 12 tsz-ben 8 sertés- és 10 tehenészeti telepet vizsgált meg. Állomány és környezet A telepek feltöltését az üzemek többségében a meglevő állománnyal és annak szaporulatával töltötték fel. Teljes mértékű vásárlásra csak az ozorai tehenészeti telepen és négy sertéstelepen (Szekszárdi Állami Gazdaság, pincehelyi, zombai és szakály-regölyi tsz) került sor. A bátai tsz kiegészítő vásárlásra alapozta a betelepítést. A betelepített tehénállomány a vizsgált telepek legtöbbjén magyar-tarka fajtájú, részben osztrák-tarkával nemesített. A saját tenyésztésű állományok genetikai teljesítőképessége 3200—4000 liter évi tejhozamban és 1150—1250 gramm életnapi súlyfelvételben, az Apar- hantra és Paksra vásárolt osztrák-tarka importállományé 4500—5000 liter tejhozamban és 1250—1350 gramm életnapi súlyfelvételben. Több szövetkezetben a más megyékből és a háztájiból vásárolt állományé 2500—3000 liter évi tejhozamban jelölhető meg. A sertéstelepek állománya túlnyomó részben svéd vagy angol nagyfehérrel nemesített fehér hússertés; Tengelicen angol-lapály, Pincehelyen és Sza- kály-Regölyben KA-HYB-ser- tés. Főbb genetikai mufttóik: fialásonként 9,5—11 malacszaporulat, 500—600 gramm hiz- lalási napi súlyfelvétel. A sertések kiváló minőségű bacon, illetve sonka készítésére alkalmas húst adnak. A telepek járványvédelme — főleg tervezési, néhol üzemeltetési hibák miatt — nem mindenütt kielégítő. A tej ház, a rakodó, a szúró-boncoló, a takarmányfogadó a tervezés hibájából került rossz helyre. Az állatok különféle egészségügyi zavarait, károsodásait általában az épületek klimatikus és technológiai hibái okozzák. Így például a száraz da- rás padlóetetés gyakran légúti megbetegedések előidézője. Helyenként sok volt a lábsérülések miatt szükségessé vált kényszervágás, továbbá a nagy ammónia- és páratartalom következtében, valamint az alom nélküli padozaton tartásból eredő malacelhullás Tengelicen. A takarmányozási rendszerre vonatkozó takarmánytervek jobbadán csak ott voltak eredményesen megvalósíthatók, ahol azokat az üzemeltető gazdaság szakemberei készítették, — így például a szekszárdi, a paksi, a Dálmandi Állami Gazdaságban, az aparhanti, a majosi, a madocsai és a pál- fai tsz-ben. A tehenészeti telepek technológiai rendszere alkalmasabb az alapvető munkafolyamatok géppel való végzésére, mint a sertéstelepeké. Több telep hibája, hogy nem nyújt lehetőséget az állatok természetes mozgásigényének kielégítésére. A technológiai hibák tervezési, kivitelezési mulasztásokból erednek; olykor anyagbeszerzési nehézségek tetézték ezeket: Az egyik szövetkezet telepén a takarmánykiosztó kocsi oly nehéz, hogy használhatatlan; egy másikban rossz a fejőházi abrakadagoló, a trágyalé-elvezető és az ülepítő rendszer; harmadik helyen pedig a súlyos százezrekért létesített hizlaldái takarmány- adagoló berendezés használhatatlan. A garanciális javítási igények kielégítése vontatott. 6 nem is mindig tökéletes. Hát érdemes...? Teljes terjedelmében — sajnos — nem közölhetjük a népi ellenőrzés Vizsgálatának megállapításait. Ezek nem kis hányada azt elemzi : érdemes-e egyáltalán a korszerűre, az újra törekedni, ha a modem létesítmény sok pénzbe Jcerül, s gyakran temérdek vele a bosszúság, de még a váratlan veszteség sem ritka t. .Öröm arról szólná, hogy — főként a már beállóit telepeken — folyamatosan javulnak a szaporulat és a felnevelés eredményei. A 100 tehénre jutó évi borjúszaporulat tavaly — telepenként változóan — 79—115 volt. Az utóbbi rekord Pálfáé, ahol a 97 százalékos felnevelési eredmény is méltó alap a büszkeségre. A nagykondái, a szarvasdi, a tamási telepen 1971-ben az egy kocára jutó évi átlagos fialási eredmény 20,2—22,6 malac. Ä legjobban szervezett telepek — Paksi Állami Gazdaság, aparhanti, majosi, pálfai tsz — évi 3300—3600 literes tejelési átlageredményei a kettős hasznosítási állományok vonatkozásában annál inkább elismerésre méltók, mivel a kivágási megkötöttség következtében a teljesítmény alapján történő szelektálás lehetősége minimális. Általános javulás jellemzi a termékek minőségét, növekedés a mennyiségét. Az aparhanti tej 99 százaléka értékesült I. osztályú tisztasággal: a zsírtartalom telepenként 3,75—3,95 százalék volt; lengyel, olasz, csehszlovák importőrök, hazai szakemberek dicsérték a sonka- és tőkesertések kiváló minőségét. A gazdasági hatékonyság összképe szintén biztató, s ha több tizedes pontosságú mutatók az egyes elszámolási rendszerek eltérő volta és kiforratlansága miatt még nem is állnak rendelkezésre, az „Érdemes?^ kérdésre „Igen!’’ a válasz: Lehet még jobban A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az országos, a megyei szerveknek, továbbá a Vizsgált gazdaságoknak tett javaslataival utat mutatott ahhoz, hogyan lehetne a szakosított iparszerű állattenyésztési telepeken az eddiginél olcsóbban jobb eredményeket elérni. Felhívta a figyelmet az elszámolási rendszerek egységesítésére, hogy a mutatókalapján az egyes telepek eredményei összehasonlíthatók legyenek. Javasolta a telepek kedvezőbb ellátását speciális tápokkal, különösen pedig takarmánykiegészítő anyagokkal. Úgy találta, célszerű volna tejport gyártó üzemek létesítését államilag támogatni. Hangsúlyozta: ha a tervező vállalat nem mezőgazdasági profilú, terveit elfogadás előtt mezőgazdasági szakemberekből álló bizottság bírálja felül. Mivel a modem telepek igen sok géppel, újszerű berendezéssel dolgoznak, azok karbantartására a NEB szervizhálózat kiépítését jfavasoSia. Ajánlotta, hogy intézményesen oldják meg a telepeken foglalkoztatott személyek szakmai képzését és továbbképzését. A gazdaságoknak azt javasolta a népi ellenőrzés, hogy mélyrehatóan elemezzék a telepek termelési hatékonyságát; s hogy — esetleg társulással — hozzanak létre takarmánykeverő üzemeket. Többhelyütt kívánatosnak látszik kisebb feldolgozó üzem létesítése is, ahol az egészséges, ám nagyüzemi keretek között gazdaságosan tovább nem tartható állatokat levágnák, feldolgoznák. A vásárolt termények beszerzési lehetősége ingadozó, minősége változó, ezért azokkal nem szervezhető meg a kívánt színvonalon az állat- állomány takarmányellátása; a szarvasmarha-állományé különösen nem. A NEB erre tekintettel javasolta, hogy a nagyüzemek elsősorban saját termesztésű takarmánnyal fedezzék a telepek takarmányigényét. B. Z. Népújság 1972. május 31. A cipőkre nem írják rá..® Sok ezer kilométeres hajóút után vasúti kocsikban érkezik Simontornyára, az ország legnagyobb bőrgyárába a nyers bőr. Itt rövid, néhány száz méteres utazás során átalakul. Az ausztrál, dél- és észak-amerikai szarvasmarhák lefejtett bőréből a divatos cipők alapanyaga lesz. Rövid sétánk során megörökítettük ennek az átalakulásnak néhány fázisát. A cserző, zsírozó kádak, a szárító, simító és vasaló gépek után az öntőgépsorra már puha, finom tapintású bőr kerül. Itt a gyorsan futó szalag egy megszakítás nélkül folyó festékréteg alatt engedi át, ahol egyenletes színt kap. Ezután lassú szalagsor viszi végig a már festett bőrt a különböző hőmérsékletű szárító gépek során. Innen a nagy teljesítményű hidraulikus vasalógép nyomólapjai közé teszik. Ez tömöríti a bőrt és megfelelő matricákkal mintákat is préselhet a festett felületre. A készáruraktárba ezen a gépen át jut sok-sok cipő alapanyaga. A felületmérő, vagy más néven planiméter mutatója sokszor kilendül naponta. Egy- egy bőr felülete nem sokkal haladja meg a négyzetmétert. A si- montornyaiak pedig naponta hatezerszer eny- nyit küldenek a cipőgyárakba, ktsz-ekhez és a kisiparosokhoz. Ezután a gép után ütik be a méretet jelző szám mellé a gyár pecsétjét. Itt van egyedül feltüntetve a gyár neve. Az országban készülő legtöbb cipőt az innen kikerülő bőrből gyártják. De azokra ezt már nem írják rá. szepesi Ifjúsági Honvédelmi Nap A KISZ Tolna megyei Bizottsága és az MHSZ Tolna megyei vezetősége június 4-én (vasárnap) rendezi meg a megyei Ifjú Gárda-díszszemlét, az úttörő honvédelmi verseny és az összetett honvédelmi verseny megyei döntőit a dombóvári vasutas-sporttelepen. Ez alkalommal kerül sor egy 1 úttörő honvédelmi század avatására, melyet a dombóvári általános iskolák honvédelmi szakköreiből szerveznek. A .század részére az MHSZ városi-járási vezetősége csapat- zászlót adományoz. Ä műsorba tartozik, hogy aá MHSZ Tolna megyei vezetősége és a megyei polgárvédelmi parancsnokság fotódokumentációs és technikai kiállítást rendez a dombóvári városi tanács nagytermében, mely 5 ,napon át megtekinthető (június 3—6-ig) mindennap délelőtt 10—13 óráig és délután 16—19 óráig. A vasárnapi műsor keretében körrepülő és rádióirányítású repülőmodell bemutatására is sor kerül, a dombóvári szovjet alakulat fúvószenekara térzenével szórakoztatja a közönséget.
