Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-28 / 124. szám
f V 1 ■fcsaattíf MAGAZIN * MAGAZIN » MAGAZIN * MAGAZIN • MAGAZIN kí'- V ÎÎJri<»•;;Sr?:|íi * MAGAZIN^ í&fe I Vérmexő regén Meleg nyarunk lesz a naptevékenység szerint Ma már külföldön is ismerik a szakkörök Németh Tivadar- meteorológus nevét, aki megállapította az összefüggések^'! a Nap életjelenségei és a földi időjárás alakulása között, Az űj ' feltevés természetesen nem arra tud választ adni, hogy adott helyen, adott másodpercben hány fok lesz, és hull-e csapadék; de arra igen, hogy a naptevékenység, pontosabban a Nap korpuszkuláris és ibolyántúli sugárzása milyen hatást gyakorol a földmágnességre es a légtömegek mozgására, amitől függ az időjárás alakulása, természetesen nagy mértékben. Jól bizonyítják az elméletet a tavalyi időjárási adatok is. 1971, április 10 és 25 között erőteljes volt a naptevékenység és ez alatt a sokéves átlagot a kezdetben 4 fokkal meghaladó napi középhomérséklet 2 fokkal az átlag alá süllyedt. Utána május 25-ig — amikor gyakorlatilag nem volt aktív naptevékenység — a hőmérséklet ismét emelkedett, és végül is 6 fokkal haladta meg a sokéves, átlagot. Egy ideig a helyzet változatlan maradt, majd június 15 körül megint erőteljes naptevékenység és újabb lehűlés következett: a hőmérséklet ismét 4 fokkal a szokásos szint alá süllyedt. A Nap „életében” a tudomány már számos törvényszerűséget ismert fel. így azt is, hogy a naptevékenység jellege fíörülbelül 22 évenként isfhét- Iődik. Németh Tivadar részint "magyar, részint külföldi feljegyzések alapján több évszázadra visszamenőleg összevetette a naptevékenység és a földi időjárás alakulását, és meggyőző párhuzamosságokat talált. Legutóbb például az idei március, április és május időjárása nagy vonalaiban kísértetiesen hasonló volt a pontosan 22 évvel ezelőttihez. Ugyanezen az alapon természetesen meg lehet ítélni az időjárás jövőbeli alakulását is. Eszerint idén jó meleg nyárra készülhetünk fel. Részletesebben: most május 20-tól kisebb lehűlés következik, utána 30 fokot is megközelítő hőség lesz, amely eltart a hónap végéig. Ezután újabb lehűlést követően, ismét felmelegedés jön, és ez már kitart a nyár végéig, csak június közepén lesz egy körülbelül egy hétig tartó lehűlés. De ettől elter kintve már csak egy-két napos felüdülésekre számíthatunk az egyébként szívósan kitartó hőség közben, amit a csapadék is csak nagy ritkán, és csupán kis mértékben fog enyhíteni. H-a valaki manapság Budán áthalad a Vérmezőn, valóságos „tatárdúlásra” emlékeete- tő kép fogadja. A Metró-építkezés, a Déli-pályaudvar korszerűsítése átmeneti arcot kölcsönzött a történelmi múltú Vérmezőnek: a hajdani tájra már senki sem ismer rá, az új még csak születőben van, s bizony fantázia kell hozzá, hogy elképzeljük. ban még duzzasztott halastó volt. Ami azonban bizonyost a térség déli végén, a mai Roham utca táján a középkor-» ban még itt volt a zsidók temetője. Sírköveket is találtak, s ezek közül a legrégibb 1278- ból való. A Dózsa-paraszthá- ború idején a feltevések szerint pedig nagy tornatér volt, ahol a budai ifjak ezrei edzették testüket. Az évszázadok során számtalanszor változott a Vérmező arculata. Régészeti emlékeink ugyan nem hitelesítik, de régebbi íróink úgy vélték, hogy a budai Vérmező a bronzíkorLobban a láng A mártógyufától az impregnált gyufáig 75 éves a budafoki gyufagyár, amely a jubileum alkalmából gyufatörténeti tanulmányt jelentetett meg. Felso- sorolták benne az összes gyufafélét, amelyet valaha hazánkban forgalomba hoztak, kezdve azokat a típusokat, amelyeket még az elmúlt században használtak, és azokat is, amelyek ma keresett exportcikkei a magyar iparnak. Kevesen hinnék, hogy milyen változatos a gyufa-történelem kínálata. Az ősgyufák: a mártógyufa és a dörzs- gyufa — ki emlékezik még rájuk? — bizonyára sokan, akiknek meggyűlt a bajuk, megégették magukat ezekkel a kezdetleges „szerszámokkal”. A mártógyufát úgy készítették, hogy a fapálcikát egyik végén kénbe mártották, majd megszárították, ezután egy mas?szába helyezték — ennek fő alkotórésze a káliumklorát volt, — és ezután ismét kiszárították. A gyufa meggyújtásához tömény kénsavra volt szükség, ebbe kellett belemártani a gyufát, úgy, hogy a ké- nezett fa részének nem volt szabad érintkeznie a savval. A mártógyufa robbanásszerűen gyulladt meg, a szétfrőcskölő kénsav és a szikra gyakran kellemetlenségeket okozott. A dörzs-gyufa a mártógyofához hasonló módon készült, a gyújtáskor a fejet érdes felületen húzták végig. 1836 azért volt nevezetes a gyufaipar történetében, mert Irinyi János ekkor találta fel az elsó zaj nélkül gyulladó gyufát. (A régebbi dörzs-gyufa ugyanis nagy zajjal kapott lángra.) Irinyi érdeme, hogy a kénes gyufa mellett parafinozott szálú gyufát is készített. Az Irinyi-féle gyufa sárga foszforral készült. A „rózsa-szalon” gyufa feje rózsaszínű volt, kén helyett parafinba mártották, és ezt a gyufát minden száraz, érdes felületen meg lehetett gyújtani (cipőtalpon is). A svéd gyújtót 1844-ben szabadalmaztatták. Lényege: a gyufafej fő alkotórésze a káliumklorát és a vörösfoszforos dörzsfelület, amely a dobozon van. A gyufafej színét a benne lévő festékanyag szabja meg. Időközben gyártottak kénes gyufát, amelyet főleg vidéken kedveltek, mert szeles időben sem aludt el a lángja. Az impregnált gyufa is igen kedvelt volt, még ma is gyártják exportra. Az impregnálásra 2 százalékos diammoniummonohidro- foszfát oldatot használnak. Ezt a jelenlegi gyufaszabvány nem írja elő, csak egyedi megrenËrdekes adat: alig pár esztendővel Buda visszavétele Után egy budai kéményseprő — egyben naphegyi szőlőbirtokos — név szerint: Francin Péter Pál fogadalmat tett, ha megmenekül a pestistől, szülőfalujából, a felső-olaszországi Ré faluból gyalog, a hátán cipeli Budára az ottani Vére-? aő Szűz Mária képének másolatát és a szőlőjében fogadalmi kápolnát épít. A kéményseprő megmenekült, és állta is szavát, 1700-ra fel is épült a kápolna, amelyet 1723-ban elpusztított a budai tűzvész; Ennek helyén található a máj Krisztina városi templom. A Vérmezőt a XIX. századig Generális Kaszálórétnek nevezték és egészen 1944-ig a katonai kincstár tulajdona volt. Mária Terézia 1763-ban elrendelte, hogy leányáról, Mária Krisztina hercegnőről nevezzék el és önálló külvárossá szervezte. Itt, a katonai kincstár tulajdonában lévő Vérmezőn 1795. májusában hajtotta végre a budai bakó a magyar jakobinusok kivégzését. Feltevések szerint a Vérmező elnevezés a jakobinus kivégzésre vezethető vissza, töbu ben azonban az említett budai kéményseprő „Vér-kápolnács- kájával” hozzák összefüggés^ be etimológiáját.-------------------------------. .,J J og a nudizmushoz Áz energiaipor óriásai Az energiatermelő berendezések állandóan fejlődnek, korszerűsödnek. Egyre nagyobb teljesítményű gőzturbinák ki- fejlesztésén fáradoznak a konstruktőrök. A gazdaságos- sági számítások ugyanis azt mutatják, hogy minél nagyobb egy turbina, annál kisebb a fajlagos építési, fémfelhasználási és áramtermelési költség (például egy 800 megawattos turbinaegység építése sokkal gazdaságosabb, mint négy darab 200 megawattosé.) A kapacitás és rentabilitás fogalma elválaszthatatlan az energiaiparban a magas hőmérsékletű és nagy nyomású gőz alkalmazásától. Ma már olyan nagy szilárdságú acélokat készítenek, amelyek a 240 légköri nyomásnak és az 500— 570 C fokos üzemi hőmérsékletnek is tartósan ellenállnak. Semmi akadálya tehát annak, hogy 500, 800, sőt 1000 megawattos turbinákat építsenek (az utóbbiból három elég lenne, hogy Leningrádot bőségesen ellássa villamos árammal.) Ezek a turbinák a nagy szén- lelőhelyek közelében épülő „szupererőművek’’ részére készülnek. A kép egy 500 megawatt teljesítményű gőzturbina forgórészének megmunkálását mutatja a Leningrádi Fémművekben. ' í I delésekre gyártják. Lényege, hogy a láng elfúvásával egy- időben a parázslás is megszűnik. A hazai gyufaipar jelenleg kizárólag svéd gyufát gyárt, ezt azonban igen változatos „kiszerelésben”. Los Angeles-ben elismerték a nudizmushoz való jogot. A Los Angeles-i állami fellebb- viteli bíróság kimondta, hogy „a meztelenség a személyiség egyfajta, nem szavakkal történő kifejezése”, ily módon a nudizmus szabadságát éppúgy, biztosítani kell, mint a szólás- szabadságot. Filmből opera Azt már megszoktuk, hogy operából filmet készítenek, az operafilmek népszerűek a világon. Most kerül sorra hazánkban először, de talán a világon is, opera alkotására film alapján. Vígopera készül ugyanis az emlékezetes nagy sikerű magyar film, a Fábry Zoltán—Sarkadi Imre „Körhinta” nyomán. Erről Kertész Lászlótól, a Déryné Színház Jászay-díjas főrendezőjétől értesültünk, aki még hozzáfűzte, hogy a „Körhinta—73” — ez az ideiglenes cím — olyan hősöket vonultat fel, mint a film is (ezeket Törőcsik, Soós Imre, Szirtes alakították), csakhogy immár szinte két évtizeddel idősebbek, és a cselekmény hordozói az ő gyermekeik. Az első, a Déryné Színház megrendelésére készülő opera zenéjét (mint 1955-ben a filmét is) Ránky György Kos- suth-díjas szerzi. A filmforgatókönyv írója, Nádasy László most az opera szövegkönyvén dolgozik. A „Körjiinta—73” tulajdonképpen a színház ministagio- neja (nyolc szólistaénekes, nyolc zenész, két karmester) kollektív ötlete. A kis társulati életében, amely eddig kizárólag klasszikusokat adott elő, ezzel új fejezet nyílik. A Déryné Színház utazó vígoperájának előtörténete Reinitz Bélával, az Ady-dalok megzenésí- tőjével kezdődik. <5 vetette fel ugyanis először, még a Tanácsköztársaság idején, a „gördülő opera” gondolatát, ami három évtized utón rövid ideig meg i.^valósult. A gördülő opera megszűnte után, a Déryné Színház immár éppen most tíz esztendeje vígoperákkal járja az országot. A klasszikus vígoperát vonzó főcímmel hirdetik (A Don Pas- quale-t) például „Szeszélyes esküvő” címmel, a következő újdonságot, a Fra Diavolófc „Hét erdő ördöge” címmel játsszák. A Déryné Színház vígopera- együttese minden nap másutt — és ez egyedülálló teljesítmény, talán az egész világon — a hét minden napján ját- . szik operát. A „Körhinta—73”-mal a színház az első mai tárgyú magyar falusi operát valósítja meg, és játssza majd falusi ^közönség előtt.
