Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

* Aláírták a megállapodást a stratégiai fegyverek korlátozásáról Pénteken a késő esti órákban aláírták a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai megállapodást. Képünkön: Brezsnyev, az SZKP KB főtitká­ra és Nixon, az Egyesült Államok elnöke kicserélik az alá­írt okmányokat. (Kép távír ónkon érkezett) (Folytatás az 1. oldalról). menyét fejezte ki, hogy a Moszkvában pénteken aláírt megállapodások a , fegyverek minőségét és számát érintő „leszerelési folyamat kezdetét jelzik”. E megállapodások elősegít­hetik az általános és teljes le­szerelést — mondotta, — amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik fő célja. A brit külügyminisztérium szóvivője pénteken este a ha­dászati fegyverrendszerek kor­látozásáról szóló szovjet—ame­rikai megállapodásokat kom­mentálva leszögezte: „Forrón üdvözöljük ezt a Kelet és a Nyugat nukleáris fegyverke­zési hajszájának beszüntetése felé tett első jelentős lépést. E megállapodások aláírása fontos hozzájárulás a háborús veszély és a nemzetközi fe­szültség csökkentését célzó erőfeszítésekhez”. A Német Szövetségi Köztár­saság kormánya és a nagy nyugatnémet politikai pártok elégedetten nyil atkoztak a SALT-megállapodások. aláírá­sáról. Egy kormányszóvivő szerint Bonn a szovjet—ameri­kai megállapodásokat „a Ke­let és a Nyugat közötti nuk­leáris egyensúly stabilizálása irányában tett első lépésnek tekinti”. Mitchell Sharp kanadai kül­ügyminiszter az ottawai ív­ben nyilatkozott a SALT- eseményről. Kijelentette: a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet— amerikai megállapodások „a hidegháború befejezését jel­zik”. E megállapodások aláírá­sa nyomán „új fejezet kezdő­dik a két nagyhatalom együtt­működésében” — hangoztatta. Washingtonban John Sher- mann Cooper köztársasági pár­ti szenátor kijelentette: szá­mít arra, hogy az amerikai szenátus jóváhagyja a SALT- megállapodást. A japán kormány szomba­ton örömmel üdvözölte a SALT-egyezmények aláírását, s reményét fejezte ki, hogy a két nagyhatalom a jövőben további lépéseket tesz az atomfegyverkezési hajsza le­fékezésére. Egy szóvivő szerint a tokiói kormány nagyra ér­tékeli a megállapodást, ame­lyet az Egyesült Államok és a Szovjetunió „a kölcsönös en­gedmény szellemében” írt alá. Befejezte munkáját a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról). '};V lő segítséget a mozgalom ki­bontakoztatásához. Ilyen je­lenségek nyilvánvalóan létez­nek, de ezek felszámolásához sem nélkülözhető a brigádok kezdeményezése. Gazdasági vezetőink a dolgozók legráter­mettebbjeiből kerülnek ki, nem feltételezhetjük tehát, ha segítségüket igénylik, azt megtagadnák. A brigádoknak tehát öntevékenyebbeknek kell lenniük, ne várjanak pana­szaikkal egy-egy iparági vagy országos tanácskozásig, hanem ha problémájuk van, arra hív­ják fel azonnal a gazdasági vezetők figyelmét. Legyenek tudatában annak, hogy vala­mennyi szocialista brigádnak valamennyi brigádtagnak mindahhoz köze van, ami az üzemben, történik, hisz első­sorban a vállalat rájuk szá­míthat, ha az üzemben rosz- szul mennek a dolgok, ha va­lamiben segítségre van szük­ség. A dolgozók kezdeménye­zése, gondolatai az üzem elő­rehaladásának igen fontos té­nyezői. Mindehhez elengedhetetlen, hogy továbbfejlődjék a szocia­lista brigádmozgalom ember­formáló ereje, s ami ennek fontos feltétele, növekedjék minden egyes dolgozó szakmai ismerete, műveltsége. Ügyan- így szükséges, hogy a munkás­ság kulturális igényeiben is egy fokkal előbbre lépjen. A szellemi gazdagodáshoz rend- . kívül megfelelő keret a szo­cialista brigád, amelyben a dolgozók egymással vitatkozva vagy egyetértve ki tudják vá­lasztani a számukra legmegfe­lelőbb kulturális lehetőségeket. Szívesen segítenek a brigádok­nak a kulturális és művé­szeti élet élenjáró képviselői is, szívesen közreműködnek a dolgozókat érdeklő, a munkás­ság életével foglalkozó alkotá­sok létrehozásában. Gáspár Sándor végül rámu­tatott, hogy a feltételek adot­tak a szocialista brigádmozga­lom további fejlődéséhez, a legfontosabb, hogy a lehetősé­gekkel élve az egyének, a kol­lektívák, az egész társadalom még gyorsabban haladjon elő­re a boldogulás útján. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott összefoglalója után Nemeslaki Tivadar zárta be a tanácskozást. Zárszavában hangsúlyozta: sok igazság.van abban az általános igényben, hogy a brigádmozgalom hár­mas célkitűzéséhez szorosan kapcsolódjék a szocialista mó­don vezetni jelszó is. Kívána­tos, hogy a következő hóna­pokban minden vállalatnál és munkahelyen megtartsák a szocialista brigádvezetők helyi tanácskozását és beszéljék meg a további tennivalókat. Ehhez a SZOT is segítséget nyújt azzal, hogy rövid időn belül nyomtatásban közreadja az országos tanácskozás jegy­zőkönyvét. A vitában elhang­zott és az írásban benyújtott javaslatokat pedig eljuttatja az illetékes állami és társa­dalmi szervekhez. (MTI) Egyiptomi jegyzék a Biztonsági Tanácshoz Kádár János elvtárs köszöneté a születésnapi jókívánságokért KádájWános elvtárs az alábbiak közlésére kérte fel a Magyajt Távirati Irodát: „Ezúton mondok őszinte köszönetét a párt-, állami éa társadalmi szervezeteknek, a gyárak, a vállalatok, a ter- melőszövstkezetek, a kulturális, az oktatási és más intéz­mények dolgozóinak, mindazoknak, akik 60. születésnapom alkalmából csoportos vagy egyéni jókívánságaikkal megtisz­telték. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára”. Kubában nagy várakozással tekintenek Castro magyarországi látogatása elé országban. A találkozókon nem csupán az fogalmazódott meg, hogy a kapcsolatok egy­re gyümölcsözőbbek, hanem az is, hogy mindkét fél részéről megvan a szándék barátságunk további elmélyítésére, a lehe­tőségek jobb kihasználására. Fidel Castro mostani látoga­tása — hangsúlyozzák Havan­nában' — egyrészt a kapcsola­tok magas szintjét jelzi, más­részt a kubai forradalom ve­zérének személyes alkalma nyílik arra, hogy megismer­kedjék a magyar nép sikerei­vel, a szocializmus építése so­rán szerzett tapasztalataival. Havannában gyakran emlé­keztetnek arra, hogy a kubai nép mindig érezte a szocia­lista országok — köztük ha­zánk — rokonszenvét, támoga­tását. Eszmat Abdel Magid, az egyiptomi ENSZ-küldöttség ve­zetője sürgős jegyzéket inté­zett a Biztonsági Tanácshoz, s ebben beszámol arról, hogy Izrael a nemzetközi jogot meg­sértve erőszakosan megváltoz­tatja az elfoglalt gazai terüle­tek etnológiai és geográfiai jellegét — írja az A1 Ahram szombati New York-i tudósí­tásában. . . , ........... , . A Biztonsági Tanácshoz el­juttatott egyiptomi jegyzék rá­mutat, hogy az izraeli ható­ságok a megszállt gazai kör­zetben izraeli katonai igazga­tást vezettek be, kitelepítettek számos arab lakost, s helyük­re izraelieket költöztettek, le­rombolták a körzet több régi települését. A jegyzék hang­súlyozza, hogy mindezek az intézkedések súlyosan meg­sértik az emberi jogokat és a nemzetközi normákat. Havanna, Király Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Fidel Castro magyarországi látogatásának előestéjén meg­szaporodtak a magyar vonat­kozású események és hírek Kubában. Havannai újságíró- körökben rámutatnak, hogy a kubai kormányfő Magyaror­szágra érkezése annak a ba­rátságnak egy rendkívül je­lentős állomása, amelynek szé­lesítésén, elmélyítésén a két párt és nép vezetői hosszú ideje munkálkodnak. A magyar—kubai barátság­ra visszapillantva Kubában nagy jelentőséget tulajdoníta­nak annak, hogy csupán az el­múlt fél év alatt magyar kor­mányküldöttség, pártmunkás-, szakszervezeti, ifjúsági és nép­frontdelegáció járt a sziget­Waldheim csúcsértekezletet sürget az ENSZ égisze alatt New York (MTI) Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára egy New York-i társadalmi szer­vezet összejövetelén mondott beszédében síkraszállt azért, hogy a nagyhatalmak az ENSZ égisze alatt tartsanak „csúcs- értekezletet” a legsúlyosabb nemzetközi konfliktusok: így az indokínai, a közel-keleti, a koreai és a ciprusi válság meg­oldásáért. Waldheim beszéde csütörtö­kön hangzott el, de csak pén­teken hozták nyilvánosságra New York-ban. A világszervezet főtitkára azt mondta, hogy a felsorolt válságok gúzsba kötik a nem­zetközi kapcsolatokat. A má­sodik világháború alatt tartott nagy nemzetközi értekezletek­re (Teherán, Jalta) utalva Waldheim kijelentette, azon kell lenni, hogy az érdekeltek találkozzanak, a vitás kérdé­seket megtárgyalják, és igye­kezzenek megoldást találni rájuk, hogy „Földünk megfá­radt emberei végre békében élhessenek”. A szovjet—egyiptomi barátsági szerződés évfordulója Moszkva (MTI) A szovjet— egyiptomi barátsági és együtt­működési szerződés aláírásá­nak első évfordulója alkalmá­ból Leonyid Brefesnyev, Nyi- kolaj Podgornij és Alekszej Koszigin táviratban fejezte ki jókívánságait Anvar Szá­dat egyiptomi elnöknek. Kiújultak a bombamerényletek Ésxak-Irorsxágban A belső békét és tűzszüne­tet követelő mozgalom fellen­dülésével egyidőben kiújultak a bombamerényi ek Észak- Irország két nagyvárosában az utóbbi napok során. Az ille­gális ír köztársasági hadsereg ezekkel a fegyveres akciókkal juttatja kifejezésre, hogy el­utasítja azokat a törekvéseket, amelyek a brit kormányzat álláspontjának tá mogatásával akarják helyreállítani a ren­det az országban. Szombaton a kora hajnali órákban pokolgép robbant egy belfasti áruházban, A hely­színre siető katonákra civil fegyveresek| tütet nyitottak. Egy katona és egy katonaor- vos, valamint két civil meg­sebesült. Péntek este a katolikus ve­zetésű szociális demokrata és munkáspárt váratlan tűzszü­net! javaslatának elhangzása után Londonderry és Belfast több Ipontj.án robbantott”"; bombát az IRÁ gerillái. A legsúlyosabb akció későn es­te Belfesibao történt, ahol o"y parkírozó gépkocsiban el he­lyezett bomba íelrobbanása kioltotta egy asszony életét. A Pravda szombati számá­ban Jurij Gluhov, a lap kai­rói tudósítója megállapítja: a szerződés aláírása törvény­szerűen következett az impe­rializmus és neokcdonializ- mus elleni harc során kibon­takozott és egyre erősödő szovjet—egyiptomi kapcsola­tok fejlődéséből. A továbbra is fennálló iz­raeli agresszió, az arab terü­letek megszállása és a szün­telen imperialista aknamunka közepette különösen nagy je­lentőségű a katonai együtt­működés, amelynek területén a megállapodások értelmében fontos intézkedések történ­nek — írja Gluhov. A Pravda tudósítója befe­jezésül hangsúlyozza, hogy az egyiptomi közvélemény meg­győződése szerint a Szovjet­unió és Egyiptom szoros ba­rátsága nem átmeneti, hanem állandó tényező, megfelel mindkét ország alapvető nem­zeti érdekeinek, az Imperializ­mus és az izraeli agresszió elleni harc szükségleteinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom