Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-24 / 120. szám

Napirenden : a szarvasmarha-tenyésztés

Nem jól áll a szarvasmarha. (tenyésztés „szénája^ Ennek egyik oka: hosszú évek óta ellentétes állapotok jellemzik hazánkban a szarvasmarhatartást. Ezek az ellentétes állapotok állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben egyaránt megtalálhatók. Ered pedig abból, hogy a szarvasmar. ha hús- és tejtermelés költsége, önköltsége magasabb, mint a felvásárlási ár.

A jelenség nem egyedüli, tiem csupán hazánkban van így, hanem számos más országban, különböző módon és mértékben támogatják a mezőgazdasági termelést, így a szarvasmarha-tenyésztést isj Hazánkban a szarvasmarhatenyésztés, a tej- és hústerme, lés sokoldalú és nem kis ösz- szegű támogatást kap. A magas költségfelhasználás abból adódik, hogy a mezőgazdaságra egyre nagyobb az ipar hatása — műtrágya, gépesítés, növényvédő szer, modern épületek — s az ipari árak emelkedése drágítja a mezőgazda* sági termelést, így a szarvasmarha-tenyésztést is. Az ipar behatolása viszont szükségszerű — elsősorban a magasabb szintű termelés és az élőmun- Jía-csökkenés miatt.

Miért csökkent a sáarvasi- fnarha-tartási kedv? Elsősorban azért, mert a szarvasmarhatartó épületek korábban hetven százalékos állami támogatása ötven százalékra csökkent.

A mezőgazdasági üzemek élőtt számos lehetőség áll. a szarvasmarhatartás fellendítésére. Az üzemek vezetőinek, tagságának élőbb-utóbb rá kell jönnie arra, hogy a szarvasmarhatartás útja: a korszerű nagyüzemi termelés, még akkor ils, ha pillanatnyilag az nem kifizetődő. Az egyhelyben topogással nem megyünk semmire. Különösen akkor tehet* «tek sokat mezőgazdasági üzemeink a szarvasmarhatartás fellendítésére, ha az ágazat komplex követelményeit szem előtt tartják, s felhasználják a legújabb tudományos eredményeket. Egyik-másik mezőgazdasági üzem vezetője azt hangoztatja, hogy a szarvasmarhatartás kizárólag a korszerű telepeken oldható meg, s csak akkor érdemes vele foglalkozni, ha van' az üzemnek korszerű telepe. Ennek a megvalósítása azonban elsősorban anyagi fedezet híján nem mindenütt lehetséges. Jól tudjuk, hogy ott, ahol már felépültek ezek a telepek, menynyi technológiai kérdés megoldatlan, s menet közben hány és hány olyan probléma ugrik elő, amire előre nem lehetett számítani. Az épület és a berendezés nem minden. Sokhelyütt nincs kihasználva a férőhely és alacsony a tejtermelés. Mégis sok termelőüzemben azon az állásponton vannak, hogy amíg nem képesek korszerű üzemet építeni, addig a „divatjamúlt” épületekben nem érdemes állatokat tartani. Ezek az épületek pedig olyan tartalékot jelentenek, amire érdemes odafigyelni ég érdemes hasznosítani.

Ä szarvasmarhatartás új ár- és pénzügyi politikájának kidolgozása most van folyamatban; Valószínű rendezik a tehénférőhelyek bővítésének és korszerűsítésének kérdését, rendeződik a tej, a hízómarha, a selejttehén felvásárlási ára, g továbbra is pénzügyi támoeatás jár az élve született borjak után. Megyénkben a szarvasmarhatartásnak hagyományai vannak. 1971-ben 71 768 szarvasmarhát tartottak nyilván. Ezeknek egy részét hagyományos istállókban nevelik, más részük korszerű, szakosított telepen nyer elhelyezést; Nem készült kimutatás arról, hogy a harmincháA kisszékely! tsz korszerűsíti gazdaságát

Kis község 3500 holdon gazdálkodó termelőszövetkezete a íkisszékelyi. Területének legnagyobb része dombos, nehezen művelhető. De ha több és nehezebb munkát igényel is ez a terület, megbirkóznak vele.

— Úgy érezzük, valahogy kiesünk a forgalomból. Kevesen jönnek felénk. Talán azért, ment nálunk kevés a szenzációs látnivaló? Pedig örülünk, ha valaki meghallgatja gondunkat, bajunkat, kíváncsi eredményeinkre — mondja Czinkon György, a tsz elnöke.

— Mi jelenti pillanatnyilag a legnagyobb problémát?

— Ami most, a legjobban akadályoz bennünket a munkában, a gépalkatrész-hiány. Sokat kell utazgatnunk, az ország különböző helyeire, amíg sikerül valamit beszerezni. Sok gépünk áll.- A jövőt illetően azt terveztük, hogy új gépek beállításával, kevesebbet várunk és költünk majd alkatrészek pótlására.

A tavalyi évben, egy nagy építkezés befejezésére került sor a tsz-ben. Egy 900 férőhelyes hizlalda, és egy 60-as fiaztató készült el. Ezek már modern épületek. Automatikusan vezérelt berendezés szállítja a jószágnak a takarmányt. Nem kell már, mint régen, vödrökben kihordani az etetnivalót.

Mindössze ötven férőhelyes az istállójuk. Elavult, ócáka, rozoga épület. Még a kezdet kezdetén épült. Ott még kézzel fejnek az emberek. Nem maradhatott ki tehát a tervből az istálló fejlesztése sem.

rom szakosított tehenészeti telepen hány férőhely kihasználatlan.

Várható, hogy az új pénzügyi, hitelpolitikai rendelkezések ösztönzően hatnak a szarvasmarha-tenyésztésre. Az intézkedések egy része április elején már eljutott az érdekeltekhez. Az új intézkedések azt a célt szolgálják, hogy gyarapodjon az állatállomány, ne legyen üresen álló férőhely, hogy biztosítsák a tenyésztésre alkalmas üszők felnevelését. Többek között az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a háztáji ég kisüzemi gazdaságokban lévő üszőborjak felnevelésére vagy továbbtartási szerződést köt, vagy felvásárolja az üszőt és az üzemek üresen álló férőhelyein helyezi el. Amennnyiben az állattartó vállalja az üsző felnevelését, azt tizenöt-tizenhét hónapos korában az Allatte- nyészfcéfeí Felügyelőség felülvizsgálja. s vagy üszőhizlalá- si, vaey vemhesüsző-nevelési szerződést kötnek.

A borjak felnevelésére vállalkozó üzemek az 1968 előtt létesített telepeik felújításához támogatást kapnak. Ezen túlmenően várható, hogy az üszőborjak felneveléséhez szükséges forgóalapra a bank középlejáratú hitelt biztosít, s a kamatot az Állattenyésztési Felügyelőség az üzemnek visszatéríti. Ezek az intézkedések a szarvasmarhaprogramnak csupán első lépései. Addig is, míg az új rendelkezések napvilágot látnak, akad tennivalója, gondolkod- nivalója megyénk mezőgazdasági üzemeiben a szakembereknek. Arra kell törekedni, hogy a szarvasmarhatartás mielőbb hozza be sokéves lemaradását

Szocialista brigádok a téeszekben

írta : Moharos József, a TOT elnökhelyettese

Közvetlenül a mezőgazdaság szocialista átszervezését követő években a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is sok helyen megalakultak a szocialista címért küzdő brigádok. Ebben az időben elsősorban a szervezetileg már megerősödött gazdálkodási feltételekkel és tapasztalatokkal rendelkező termelőszövetkezetek tagjai vállalkoztak arra, hogy magukévá teszik a szocialista brigádok elé kitűzött célokat. A tsz szocialista brigádok megalakulását serkentette, hogy az ipari üzemekben egyre eredményesebb tevékenységet fejtettek ki az ott működő kis szocialista munkaközösségek, tapasztalataik értékes segítséget jelentettek a mozgalom szervezéséhez, a mezőgazdasági nagyüzemekben.

1963-ban 342 brigád versenyzett a termelőszövetkezetekben, közülük 172 nyerte el a „szocialista brigád” címet. Ez volt tehát a kezdet. Az indulást jellemző szerény számokból az is látható, hogy a termelőszövetkezetekben már kezdettől fogva igényesen bírálták el a brigádok egész évi tevékenységét, nem volt könnyű elnyerni a megtisztelő címet.

A termelőszövetkezeti szocialista brigádmozgalom az elmúlt közel tíz év alatt jelentős mennyiségi és minőségi fejlődésen ment keresztül. 1966-ban 1500, 1969-ben 3500, 1971-ben 4800 szocialista brigád 75 000 tagja volt versenyben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A versenyző brigádok mintegy 80 százaléka nyerte el évente a szocialista címet. A tsz szocialista brigádmozgalom napjainkban tömegmozgalommá vált. Szerves része, alapKérdójelek a szekszárdi piac körül

Új csarnok — árusítás a tetőn

— Számítunk az év közepére várható kormányhatározatra, hogy majd jobb lehetőséget teremt jelenlegi

szarvasmarha-állományunk fejlesztésére. Uj, 108 férőhelyes tehéndstállót építünk. Ezzel az ott dolgozóknak is megfelelő körülményt sikerül majd biztosítani.

Egyre jobb eredménnyel termelnek földjeiken, amik megművelése pedig nehéz feladat. Rendelet mondja ki, hogy a 17 P/o-ot meghaladó lejtőt már fásítani kell. Ok ezt nem tehetik, mivel területük legnagyobb része jóval 17 % feletti lejtő.

— Ha fásítanánk, mi maradna? Itt még a 30 %-os lejtőt is meg keli járniuk a gé-; peknek.

De ezek a gépek jó kezekben vannak. Bár az átlagos életkor magas, 54 év, mégis a gépeken fiatalok ülnek, akik rugalmasak, ügyesek, alkalmasak az új elsajátítására; Legutóbb is nyolcán jöttek haza, a szerelőiműhelybe, gépekre. Nekik kell tovább vinni, fejleszteni azt ami van, s amit az öregeknek köszönhetnek, akik kezdettől fogva helytállnak. De érthető, az öregek már belefáradtak.

— Mindig azon gondolkozunk, arra törekszünk, mit lehetne jobban, gazdaságosabban. Kiutat, mindig mindenből találtunk. Tizenegyedik éve vagyok a termelőszövetkezet elnöke. Az Idén újabb négy évre, helyezték belém bizalmukat az emberek.

— Bb —*

Ä piac bizonyos szempontokból a város éléskamrája. Nos, a szekszárdiak kamrája kicsi és zsúfolt. Nem kívánunk itt kitérni a felhozatal mennyiségére, minőségére* csupán a piacról, az ezzel kapcsolatos tervekről kérdeztük dr. Wéner Jánost, a városi tanács vb-titkárát

— Gondolom, hogy a szekszárdiak egy idő óta értetteTévé-film

Iregszemcséröl

A televízió egyik stábja az elmúlt héten három napig készített felvételeket Iregszem- csén. A község a „Csak tiszta forrásból” című sorozat egyik nagyobb filmjében fog szerepelni, melynek alkotói a helyszínen, pontosabban a helyszíneken követik végig Bartók Béla gyűjtőútjait. A nagy zenetudós ismeretes módon hosz- szabb időt töltött Iregszemcsén és itt nagyon sok népdalt gyűjtött. A faluban él özvegy Deák Gézáné, akinek férje nem egyszer énekelt Bartóknak fonográfra. A televíziósok Tamásiba is ellátogattak, ahol az általános iskola egyik énekóráján azt igyekeztek megörökíteni, miként hat a bartóki életmű a mai kisiskolásokra.

Népújság 5

1973. május 24.

nül figyelik azt az új épületet, ami a régi csarnoktól oldalt helyezkedik eL Sokan, nem is tudják, hogy mi is akar ez lenni. Talán nagyzo- ló lenne a megfogalmazás, ha azt mondanánk rá, hogy vásárcsarnok, ugyanis inkább csak az elárusítóhely megnevezés illik rá. Az épület három tessz, a medinai, őcsé- nyi és a tolnai Aranykalász* valamint a városi tanács ösz- szefogásának eredménye, és szerves része annale a rekonstrukciós munkának, mely* nek végső célja az, hogy a piac nagyobb és korszerűbb legyen a mostaninál;

Sajnos, az építkezés elhúzódott, a téeszek anyagi nehézségei miatt. A munka jelenlegi állása szerint az év harmadik negyedére elkészül.

Látszólag nagy területet foglal el ez a csarnok az őstermelők elől. .Jelenleg még így igaz, de az épület elkészülte utján, miután annak tetőszerkezete és kiképzése lehetővé teszi, ott biztosítunk majd az őstermelőknek elárusítóhelyek et;

Tervünk még, hogy mindjárt a Széchenyi utcai bejárat mellett lévő pavilonokat elvigyük a Várközzel egy vonalba, valamint azokat a pavilonokat. melyek az új vásárcsarnokitól jobbra helyezkednek eL A felszabaduló teret ugyancsak az őstermelők kapják.

A piac rekonstrukciójának harmadik üteme, hogy még egy vásárcsarnokot építsünk, néhány, a piaccal szomszédos régi ház helyén. Ez természetesen csak távlati terv, mindenesetre a piac végleges rendezése 1975. tájára várható.

vető formája a sokoldalú ter-' melőszövetkezeti munkaver- seny-mozgalomnak. Kedvező hatást gyakorol a termelés gazdaságosságára, a termelőszövetkezeti tagság szocialista gondolkodás- és életmódjának fejlődésére, a termelőszövetkezeti demokrácia erősítésére,

A szocialista brigádmozgalomban rejlő hatalmas termelésszervező és tudatformáló erőt felismerve, a párt irány- mutatásai alapján a termelő- szövetkezetek vezetőségei egyre inkább érdemben és folyamatosan támogatják a szó-* cialista brigádok tevékenységét, ugyanakkor építenek is azok öntevékenységére, példamutató lelkesedésükre.

A vezetőségek és a munkájukat segítő szövetkezeti versenybizottságok szerződések-* ben rögzítik a brigádok vállalásait, rendszeresen mérik azok teljesítését. Arra törekednek^ hogy a vállalások teljesítéséhez megteremtsék a feltételeiket, biztosítsák a teljesítményekkel arányos erkölcsi és anyagi elismerést.

Az 1967-ben alakult termelő^ szövetkezeti területi szövetségek tevékenységétől ma mái? elválaszthatatlan a szocialista brigádmozgalom fejlesztésére irányuló munka. Hasznosnak ítéljük a területi szövetségek által szervezett tapasztalatcseréket, brigádvazetői tanácskozásokat, a szocialista brigádtagok tanulásáról is számot adó szellemi vetélkedőket. A területi szövetségek kezdeményezései elősegítik a korszerű versenyformák és módszerek elterjesztését, a szocialista brigádtagok emberi kapcsolat tainak bővülését.

A termelőszövetkezeti szó-« cialista brigádmozgalom dinamikus fejlődése és gyarapodó eredményei mellett néhány, probléma is megfigyelhető.

A legszembetűnőbb talán azj hogy több mint ezer termelőszövetkezetben fellelhetők ugyan a munkaverseny-mozga- lom különböző formái, szocialista brigádok azonban nem alakultak. »

Nem mindenütt megoldott áj brigádtagok tanulási, művelődési vállalásainak teljesítésé-; hez szükséges feltételek biztosítása. Sok esetben e vállalások nem felelnek meg a korszerű szakmai, politikai és általános műveltséggel szemben támasztott követelményeknek, egy-egy adott szövetkezet sajá-* tos helyzetének*

A termelőszövetkezetek II.' kongresszusának küldöttei a szövetkezetek előtt álló megnövekedett társadalmi-népgaz-. dasági és üzemi feladatok megoldásában mindenekelőtt a belső erőforrások felkutatására és felhasználására irányították a figyelmet. A belső erőforrások egyik fontos, ma még kellően fel nem használt területe a szocialista brigádmozgalom.

Meggyőződésünk, hogy a szocialista brigádmozgalom tömegbázisának növelése, a brigádmozgalommal szemben támasztott követelmények folyamatos korszerűsítése elősegíti a termelőszövetkezetek előtt álló feladatok sikeres teljesítését.

A szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásán 50 küldött képviseli a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. A tanácskozás munkája, a termelőszövetkezeti küldöttek tevékenysége elé nagy várakozással tekint nemcsak a tsz * szocialista brigádok tagsága, hanem egész termelőszövetkezeti parasztságunk. Indokolt tehát lehetővé tenni, hogy a tanácskozás munkájáról a küldöttek tapasztalatairól és tevékenységéről minél sokoldalúbban tájékozódjanak a szocialista brigádok, a termelőszö- vetkezetak tagjai és vezetői,1