Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-05 / 104. szám

! 1 * ge K s !4ehl+4i-ggye*®-'­-, p'1"^ íJ'-r „ repp! pêos íj TOLNA BEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NEPUJSAC I A MAGYAR SZOCIA LISTA MŰM IKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I XXII. évfolyam, 104. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1972. május 5. À szocialista brigádmozgalom ösztönzésének kérdései, a lakásszanálások és a szabad árak hatékonyabb ellenőrzése a kormány előtt •• Ülést tartott a Minisztertanács Vas megyébe látogattak Tolna megye országgyűlési képviselői A Vas megyei országgyűlé­si képviselőcsoport vendége­ként csütörtökön Vas megyé­be látogattak Tolna megye or­szággyűlési képviselői. A két képviselőcsoportot délelőtt Kőszegen, a város vezetői fo­gadták. s tájékoztatták a tör­ténelmi múltú, műemlékek­ben gazdag kisváros dinami­kus fejlődéséről, majd város­néző sétán mutatták be Kő­szeg nevezetességeit, új léte­sítményeit. Délután a képviselőket Szombathelyen fogadták, s tá­jékoztatták. Tegnap délelőtt Tolna me­gyébe érkezett Asztalos Lajos miniszterhelyettes vezetésével a Kohó- és Gépipari Minisz­térium küldöttsége. Azzal a céllal jöttek Tolnába, hogy a megye vezetőivel értékeljék a minisztérium és Tolna megye kapcsolatát, együttműködé­sét. A tárgyaláson részt vett Somi Benjamin a megyed párt- bizottság titkára, dr. Vígh De­zső és Horváth József megyei tanácselnök-helyettesek, Bucsi Elek, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának Vezetője, dr. Kelemen Sándor a megyed tanács ipari osztá­lyának vezetője: a miniszté­riumot a következők képvisel­ték: Asztalos Lajos miniszter- helyettes, dr. Szabó Tibor, a kereskedelmi főosztály helyet­te® vezetője, dr. Rédei László, a közgazdasági főosztály ve­zetője, megyei minisztériumi, összekötő, dr. Kovács István, műszaki-gazdasági tanácsadó, dr. Szűcs Gábor, a tanácsi koordinációs csoport vezető­je. A megye gépiparának fejlő­dését, helyzetét tárgyalták meg. 1963-ban még csak a ZIM bonyhádi gyára, mint KGM-vállalat, működött a megyében, jelenleg az MMG, az Orion és a Láng működtet mintegy háromezer fővel le­ányvállalatot Tolna megyé­ben. Megtárgyalták a terve­zett fejlesztéseket is. A gép­ipar területén a dombóvári Csavargyár munkába állítása lesz a következő évek jelen­tősebb fejlesztése. Szóba de­rült a tárgyalás során, — dön­tés majd az év végén történik. — a Szekszárdi Vasipari Vál­lalat olajkályha-exportjának növelése; tárgyaltaik arról is, hogy a dombóvári fémtömeg­cikkgyártó vállalatot jobban bevonják a gépipar program­jába. A felek megelégedéssel nyilatkoztak arról, hogy az együttműködés az elmúlt években gyümölcsöző volt. A A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszá­molt a KGST végrehajtó bi­zottságának Moszkvában, áp­rilis 18—20 között tartott, 57. üléséről. A tanácskozás napi­rendjén a KGST-országok in­megyei vezetők elégedettek a minisztérium Tolna megyei tevékenységével, a gépipar fejlesztése a területi tervek­nek megfelelően történik. A minisztérium a Tolna megyei vezetők segítését problé­máik megoldásában ugyan­csak jónak értékelték. Délután a KGM küldöttsé­ge és a megyei vezetők a A világ békeszereitő közvé­leménye mind nagyobb aggo­dalommal figyeli a távol-ke­leti helyzet élesedését — szö­gezi le a magyar Országos Béketanács most közzé tett állásfoglalásában. A magyar nép, amely oly sokat szenve­dett a második világháború­ban — hangzik a nyilatko­zat — teljes mértékben tisz­tában van azzal a veszéllyel, amellyel a támadó élű hatal­mi tömbök szervezése. a fegyverkezés és különösen a nukleáris fegyverkezés jár. Emlékeztet az állásfoglalás arra, hogy az 1946-os, új ja­pán alkotmány 9. cikkelye ki­mondja: „Őszintén törekedve az igazságosságon és a renden nyugvó nemzetközi békére, a japán nép örökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról és az erővel való fenyegetésről, vagy an­nak alkalmazásáról a vitás nemzetközi kérdések rendezé­sére. A jelen paragrafus cél­kitűzéseinek megvalósítását az. zal is előmozdítja, hogy soha nem hoz létre szárazföldi, tengeri és légi erőt. avagy bármilyen más háborús poten­ciát. az állam hadviselési joga nem ismertetik el.. tegrációjának újabb fontos kérdései szerepeltek, olyanok, mint a tervezési együttműkö­dés munkaprogramja, közös tervezés a konténeres szállítá­si rendszer fejlesztésében és a gépipari, valamint a vegyipa­ri kooperáció további felada­tai. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Szekszárdi Vasipari Vállalat olajkályha-gyártó üzemébe lá­togattak. Itt Békés Mihály a Vállalat főmérnöke adott tá­jékoztatót. A Pattantyús Ádám szocialista brigád a szekszárdi olaj kályha makett­jével ajándékozta meg a mi­niszterhelyettest, aki elisme­rő sorokat írt a brigádnapló­ba. E szavaik ellenére az utóbbi másfél évtized japán esemé­nyeit végiggondolva, ma saj­nálattal kell megállapítanunk — hangsúlyozza az OBT —, hogy az 1951-es San Francis- co-i amerikai—japán szerző­dés óta a japán újrafegyver­kezés mind gyorsabb ütemben és mind szélesebb körben zaj­lik. Méltán kelt aggodalmat a Japántól távoli földrészeiken — országokban — így Ma­gyarországon is a japán fegy­veres erőnek az amerikai érdekék szolgálatára felkíná­lása. S még inkább a nuk- learizálási program. A lelki- ismeret, az ifjúság, nemzete­ink holnapja nevében szólít­juk fel a távol-keleti béke és biztonság megóvására és meg­erősítésére mindazokat a ja­pán államférfiakat és közéle­ti személyiségeket, akiknek módjukban áll cselekedni ezért az egyetemes emberi ér­dekért: kövessenek el minden lehetségest, a rendkívül veszé­lyes amerikai—japán nagyha­talmi politika, a nukleáris paktumok, iszonyú következ­ményeinek megakadályozására — hangsúlyozza az OBT ál­lásfoglalása. (MTI) A Minisztertanács a munka­ügyi miniszter előterjesztése alapján megtárgyalta a szocia­lista brigád- és újítási mozga­lom anyagi ösztönzésének né­hány kérdését. A kormány úgy határozott, hogy a szocialista brigádok részére adományoz­ható, s „A vállalat kiváló bri­gádja” címmel járó jutalom vállalati forrása módosuljon. A jövőben e jutalom nem ter­heli sem a vállalat bérszín­vonalát, sem részesedési alap­ját. A kormány az építésügyi és városfejlesztési miniszter elő­terjesztése alapján megtárgyal­ta a lakásépítés területi elő­készítésével kapcsolatos sza­nálások helyzetét. A IV. ötéves tervidőszakban lebontásra ke­rülő lakóépületek jelentősen csökkentik az elosztható la­kások számát. Ezért a kormány a szanálá­sok központi irányításának fo­kozását tartja szükségesnek. A tanácsoknak a lakásépítési program zavartalan megvalósí­tása érdekében mérsékelniök kell a szanálásokat. A kor­mány felhívta az illetékes ta­nácsok figyelmét, hogy a jö­vőben városközpont-rekonst­rukciót csak az építésügyi és városfejlesztési miniszternek az Országos Tervhivatal elnö­kével egyetértésben kiadott engedélye alapján tervezhet­nek, illetve valósíthatnak meg. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnöke tájékoztatta a Minisztertanácsot a rögzített és maximált áron értékesítő vállalatok helyzetéről. A kor­mány felhívta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét a szabad árak szigorúbb és ha­tékonyabb ellenőrzésére. Az árellenőrzések során fokozott figyelmet kell fordítani a vál­lalatok kooperációs partnerei­nek áraira. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány elfogadta a Budapesti Nemzetközi Vásár május 19-i megnyitásának programját. A kormány tudomásul vette az országos bányaműszaki fő­felügyelőség elnökének a bá­nyászat biztonsági helyzetéről és a bányahatóság 1971. évi tevékenységéről szóló jelen­tését. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alap­ján a kormány — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — felhívta a miniszterek figyel­mét az országgyűlés áprilisi ülésén elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg azok megvalósításának lehető­ségét, s erről tájékoztassák az országgyűlés elnökét és az in­dítványozó képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Harcunk Europa biztonságáért Május 5—13 között az euró­pai biztonság és együttműkö­dés magyar nemzeti bizottsá­ga, karöltve az Országos Bé­ketanáccsal olyan nemes ügy szolgálatára mozgósítja a bé­keszerető magyar közvéle­ményt. amely közvetlen ha­tást gyakorol egész népünk sorsának, munkás jelenének és zavartalan jövőjének ala­kulására. A fővárosiban és a megyékben nagygyűléseken* konferenciákon, kerékasztal- találkozókon és különböző vi­tafórumokon tájékoztatják dolgozó népünket az előadók az összeurópai biztonsági és együttműködési értekezlet megrendezéséért kifejtett szer­teágazó diplomáciai tevékeny­ség eddigi állomásairól, ered­ményeiről, elemzik a szocia­lista országok álláspontját és megvizsgálják a nyugati kor­mányok magatartásának ösz- szetevőit. Mérleget vonnak az egész kontinenst átfogó harc­ról és megjelölik valamennyi­ünk feladatait korunk egyik legfontosabb teendőjének: az európai béke és biztonság rendszerének mielőbbi meg­valósításában. A magyar közvéleményt örömmel és megelégedéssel tölti el. hogy fővárosunk neve elválaszthatatlanul összefonó­dott az új európai lehetőségek feltárulásával. A Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testületé 1969. tavaszán a bu­dapesti felhívásban körvona­lazta elgondolásait és felszólí­totta valamennyi európai or­szág kormányát: működjék hatékonyan közre az összeuró­pai biztonsági konferencia elő­készítésében. életre hívásában. Alig több mint három esz­tendő telt el a budapesti fel­hívás nyilvánosságra hozata­la óta, s ebben az időszakban tanúi lehettünk annak a ha­talmas folyamatnak, amely immár elvezetett bennünket egész sor történelmi esemé­nyen keresztül az új európai távlatok küszöbéig. A Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak 24. kongresszusán elfoga­dott békeprogram behatóan foglalkozott kontinensünk helyzetével és világosan meg­szabta a fejlődés irányát. Mint a központi ,bizottság be­számolójának előterjesztése­kor Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta: végleges kiinduló­pontként kell elfogadni azo­kat a területváltozásokat, amelyek a második világhá­ború következményeként jöt­tek létre Európában. Gyökeres fordulatot kell végrehajtani az európai földrészen az eny­hülés és a béke irányába. Biztosítani kell az összeurópai értekezlet létrehozását és si-*j keres lebonyolítását. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének leg­utóbbi prágai ülése ismét megvizsgálta a helyzetet, nagy jelentőségű nyilatkozatot adott közre az európai béké­ről, biztonságról és együtt­működésről. A - tanácskozáson, felszólalók egyöntetűen meg­állapították; nagyon pozitív fejlemény,^ hogy az utóbbi időben erősödtek a különbö­ző társadalmi berendezkedé­sű európai államok kapcsola­tai, fejlődött politikai érintke­zésük. Ez megkönnyíti az eu­rópai államok felismerését, hogy a béke és az együttmű­ködés területén hosszú távú érdekeik azonosak. A szocia­lista országok párt- és álla­mi vezetői kifejtették meggyő­ződésüket, hogy az 1972-es "év az európai népek számára nemcsak a tartós béke és biz­tonság új reményét hozhatja, hanem tényleges előrehaladást is a megvalósuláshoz. Népünk, éppen a realizmus szellemében tesz hitet az eu­rópai biztonsági héten arról a szilárd eltökéltségéről, hogy teljes erejével támogatja földrészünk békeövezetté vál­toztatását (KS) A Kohó- és Gépipari Minisztérium és Tolna megye együttműködése Asztalos Lajos miniszterhelyettes tárgyalásai a megye vezetőivel Az Országos Béketanács állásfoglalása a távol-keleti helyzetről

Next

/
Oldalképek
Tartalom