Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-09 / 83. szám
1 « * t „Jó volna változtatni...“ Rapszódikus beszélgetés egy pártbizottsági ülésen elhangzott felszólalás kapcsán — Egyetlen gazdasági szabályzó sem akadályozott eddig senkit abban, hogy munkáját becsülettel végezze, hogy jól dolgozzon — kezdte felszólalását az MSZMP Szek- szárd J árási Bizottságának legutóbbi ülésén Kása András János, a MEZŐGÉP várdombi gyáregységének igazgatófőmérnöke. — Napjaink legfontosabb feladata; racionálisabbá tenni a gazdálkodást. Hangsúlyozom, ez eddig sem volt tilosl Mostanában azonban ez a téma előtérbe került. így kezdte felszólalását Kosa András János, azután több fontos problémáról beszélt, amelyek a vállalatok, üzemek életében napjainkban meghatározott szereppel bírnak. Az általa vezetett üzem jó eredményeket ért el az elmúlt évben, véleményét ott végzett munkájára alapozta. Nézeteit — ha azok néhol vitathatók is — érdemes meghallgatni. — Szóval a gazdasági szabályzókkal kezdte. Miért beszélt elsősorban azokról? — Mert bármennyire is megfelelőek országos méretekben, azokban is lehet hiba, amikor egy-egy területen alkalmazzák. S éppen ezért úgy gondolom, hogy bizonyos mértékű részmódosításokra szükség van. Az én elgondolásom szerint ezek a részmódosítások megyei, vagy akár járási szinten kellene, hogy megtörténjenek. Van egy elméletem! Egy üzem. egy járás, egy megye. de maga az ország is, úgy épül fel, mint egy piramis. Fent áll egy valaki, aki'- ' nek beosztottjai vannak e beosztottak ismét igazgatnak valakiket, akik másokat irányítanák. A másokhoz is tartoznak beosztottak... és így tovább egészen a legkisebb üzemig. Ilyen hierarchiában alakul az életünk, s így születnek az üzemek, vállalatok gazdasági stuktúráját alakító szabályzók. Ezek azonban nem terjedhetnek ki minden apró részletre. S amire nem, ott kellene a hatalmi szó, s az, hogy helyileg közbeszóljon a párt... — ügy érti, hogy mondjuk az üzemi pártszervezet? — Nem. A járásira vagy a megyeire gondoltam. Az üzemi pártszervezetek tagjainak éc vezetőinek véleménye befolyásolt, nem független a körülményektől. — Ez hogyan értendő? — Valamennyit befolyásolja az adott gazdasági epyvség, a vállalat, az üzem, az intézmény érdeke. A ..magasabb” mármint a néogazdasági érdekek így könnyen elsikkadnak. — Mibe kellene réldánl ön szerint beleszólni? — Hát például. .. A legprimitívebb gazdasági vezető is látja, hogy a fejlődés líjtsza- *át leginkább az építkezésekkel lehet kelteni. Hát ezért e nagyfokú építkezési ütem.. — Éppen ez ügyben történtek intézkedések a közelmúltban. — Valóban. Még inkább , megszorítanám, visszatartanám ezt az ütemet. — S hogyan érti. hegy az építkezések a fejlődés látszatát keltik”? — Egy építkezés költségének megtérülésére lehet, hogy még öt ven évre is szükség van. Tehát a ráfordítás csak látszólag hoz gyors eredményt. Sokkal ésszerűbb és célszerűbb a forgóeszközök növelése. Gyorsabb a megtérülési idő. Egyelőként a túlzott építkezési törekvés okoz . leginkább pénzügyi zavarokat. — De hát új üzemek alapítására, a régiek kibővítésére is szükség van. — Igen, igen... Csakhogy ! Szerintem a meglévő üzemi épületek egy része, jelentős része nincs kellően kihasználva! — Miért nincs? — Itt van a mi üzemünk példája. Ahhoz képest, hogy hány embert tudnánk foglalkoztatni, nincs kellően kihasználva. Tudom, megkérdezi:' hogy-hogy nincs kihasználva? Az itt megépített termelői helyiségek, szociális létesítmények és az üzem műszaki szervezete sokka] több dolgozót ig elbírna. Van egy optimális létszám, amelyben, a produktív és az improduktív alkalmazottak aránya azon nyomban megbomlik, ha a vállalat létszáma ingadozik., S hány üzemben ingadozik! , Szóval szerintem felesleges új üzemeket, munkahelyeket létrehozni addig, amíg a meglévők sincsenek megfelélő tét-, számmal feltöltve. . , ' — Miért nem tölti fel a megfelelő létszámmal az • üzemét? — . Most. mos] megvagyunk. De tavaly! A tervhez viszonyítva 9,7 százalékos termeié-, si értéknövekedésünk-volt 96,6 százalékos átlaglétszámmal. Nem biztos, hogy ez egyértelmű-e n örömet jelent. ■ Volt amikor, csak 17.7-én voltunk, kétszáz. helyett. .A fluktuáció hatása veszélyes. ’! — Az. De ön szerint mennyiben? ■' — Manapság már 1700;—1800 forintot kereső 17 éves gyerek ki meri jelenteni, hogy csak akkor marad, ha legalább háromezret keres. Itt is hagyott bennünket. Megérte neki. Más példa. Az egyik legjobban fizetett brigádunk is szedte a sátorfáját a közelmúltban. Harmincegy tagból, elmentek huszonkilencen. Nekik is megérte. Jócskán meg! üde a szomszédba szegődtek. Több pénzért,, azért mert ' abban a téeszben, ahol munkába .állták rosszabbak a munkakörülmények; mint nálunk. Csakhogy! Azt a 10 Százalékot,'. amit többlefcbérbe 'kifizetnek' ilyen címen, jobb volna, ha a való, ban • csapnivaló munkakörülmények megjavítására fordítanák. Hiszen így nincs megállás! S mi ebben a bosszantó? Az, hogy a . munkások többsége termelékeny munkahelyről kevésbé termelékenyre vándorol. S ez bűn! Ezt. megengedni, nagy bűn! Ilyen alapon, és ilyen körülmények között nálunk egÿszéruen Ifietp érvényesülhet- ' az' mu.hkáért, -egyenlő • bér”-*á^- eíve. 1 ‘íj. — Miért hím? : • — Mert-Csak! égv-egyőüzé,men belül' éní&vásül.'öyAhágván adottságaink 'engedték, mi is, és más, üzemek isj valamennyi yzenr és vállalatsálát területen belül az idézett ei vn ek megfelel óén,;réhd'ezté ;a bérrendszerét : -Ha: kirdgádjűk az-üzemet- társadalmi jiélyzé- téből, minden rendben van. De az üzemek- -között;'óriási különbségek . jelentkeznek. v'tJS ígé. ; különböző: munkáért adupk .egyenlő, bért, ..vagy fordítva is i mon dbathám ;0 V^Vén- ' ló munkáért 'kűJüwJjSjsipbéçfc Ez ellen okvetlenül tehni-'kel- lene. Az egyes üzemek ereje ehhez kevés. Felsőbb intézkedés változtathatna a helvzeten. Meg jó volna a fizikai dolgozók anyáéi, ösztönzését .és. erkölcsi elismerését' is 'magasabbra emelnünk. Én''addig emelném a termelésben dolgozók bérét, amíg minden adminisztratív, alkalmazotti dolgozó fizikai munkásnak- vágyakozna ! . .Aki kényelmesen szeret dolgozni, kapja kényelmesen a fizetését is. Szerintem ■ a bérfej lesztési rendszerünk-- a produktív munka arányát nem követi eléggé. 1— Az ítélet sommás. Mintha ellensége volna az író^ asztalnak! — Nem az alkalmazottak, adminisztratívok ellensége vagyok, hanem a fizikaiak pártján állok. Ezt a véleményemet egyébként egy szomorú tapasztalat , is --mondat ja velem. Bár ne volna igazam benne! Manapság, akinek módja, és lehetősége van rá, az valamilyen kis „bürokratikus” helyét, egy kicsinyke kis íróasztalt szerez magának. Nekem ez visszataszító! Különben ez az egész mind^mind összefügg á munkafegyelemmél. — A munkafegyelem betartása is sok gondot okoz manapság? — Üzeme válogatja. A munkafegyelmet nem kell külön. csinálni. A fegyejmézetlenség, szerintem egyenlő a szervezetlenséggel. Az. egy üzem életében 2—3 százalékot kitevő extrém eseteket kivéve, nincs fegyelmezési probléma, ha jól szervezett az üzem, ha mindenki pontosan tudja, és teljesíti is a feladatát. Egy pontos és precíz rendszerre van szükség; amelyben a vezetőnek és a portásnak egyaránt, pontosan tudnia kell, mikor és mi a tennivalója. Ez termelés- előkésZítői téma: akinek az a dolga, hogy mozogjon, és szervezzen, az tegye azt, akinek meg a gép mellett kell állnia, ne szaladgáljon semerre. Olyan ez, mint egy óra, mint egy gépezet. £r'ifégi5.elmet namy.kell külön csinálni. Anyagot, technológiát és, elfogadható követelményt, még bért kell adni, és meghatározni, s készen van a „fegyelmezés” is. — Milyen az elfogadható követelmény? —: Normarendszerben például olyan, hogy a száz százalékért is becsülettel kelljen dolgozni. Elérhető legyen, — de tempós és rendes munkával. Nekem, mindig gyanús, amikor valahol-150 százalékokat érnek el. Ott a száz gyerekjáték, nem követelmény! "Ügy gondolom, hogy sokszor többet ér egy 102 —-103 százalékos teljesítmény az egyik üzemben, mint másutt-a 150-es. Én ilyen eredményért sohasem gratulálnék! Rosszul terveztek, úgy tartanám... Szóval, vannak dolgok, amelyekkel nem értek egyet, s amiken nagyon sürgősen változtatni kell. MÉRY ÉVA Ki minek mestere? t. megyei Tersen y ek károm szakmában FELHÍVÁS A -Magyar ‘ Kommunista Ifjúsági Szövetség Tolna , megyei Bizottsága és a Szak- szervezetek Tolna megyei ' Tanácsa „Ki minek mestere?” megyei versenyeket , szervez kőműves, esztergályos és gépkocsivezető szakmában dolgozó fiatal szakmunkások részére. A verseny célja, hogy ver- Sepyr-e' mozgósítsa a fenti Szakmákban, dolgozó fiatalokat, , bemutassa, hogyan áünpk hei.vt a fiatal szakmunkások -, a . termelőmunkában és. ráirányítsa a figyelmet' az ipar. és közlekedés e fontos ‘ szakmáira, ezen keresztül segítse a -pályaválasztást. A szakmai versenyekre jelentkezhet minden fiatal, aki még nem töltötte be a 30. életévét, ( -szakmunkás- képesítéssel.' . — hivatásos gépkocsivezetői „ jogosítvány- nyál — rendelkezik, szakmájában jelenleg is fizikai termelőmunkát- .végez és kedvet, tehetséget érez, hogy a szakma legjobbjaival ösz- szemérje tudását. A megyei döntőn a versenyzők elméleti és gyakorlati felkészültségükről adnak számot a szakmai ismeretek korszerű követelményei alapján. A megyei döntőt üzemi, területi elődöntők előzik meg. Jelentkezni lehet a munkahelyi KTSZ-szervezet- nél és üzemi szakszervezeti bizottságnál. Az üzemi, területi döntőn a három lég- jobb helyezést elért fiatal nevezhet a megyei döntőn való részvételre. A versenyzők a megyei döntőn nyújtott teljesítményük alapján kerülnek elbírálásra. A megyei döntőn — mindhárom szakmában I—III. helyezést elért fiatal elnyeri a „Szakma ifjú mestere” címet és egyhetes külföldi Úton vesz részt. jutalomként. VARJAS JÁNOS KISZ MB első titkára KIRÁLY ERNŐ SZMT vezető titkára _____________________1 j obb ellátást ígér a faipar A MÉM-hez tartozó faipar 3—4 százalékkal több fát dolgoz fel, mint tavaly, s így minden eddiginél kiegyensAú- lyozollalíb' éllátásísái lehet számolni. Az MTI munkatársának a MÉM illetékesei elmondották, hogy több, évek óta hiánycikknek számító termékből idén- már ki tudják elégíteni a keresletet, illetve csaknem teljes ellátást tudnak biztosítani. A legnagyobb mértékben . a forgácslaptermelés növekedik — az elmúlt évihez képest 35 százalékkal — ami csaknem 1.10 000 köbméternyi forgácslapot jelent. A jobb ellátást részben az teszi lehetővé, hogy befejeződik a szombathelyi faipari üzem rekons-t- rukcíójáhak első szakasza és ennek eredményeképpen idén 20—25 ezer köbméterrel bővül a gyár teljesítménye. A v^sárosnaménvi új üzem a tavalyi 18 000 köbméteres teljesítményét tovább fokozza és várhatóan 22 000 köbméternyi forgácslapot ad majd a felhasználóknak. Hosszú évek óta nehezen lehet hozzájutni parkettához és úgynevezett parketta-léchez. A faipari feldolgozó üzemek három év alatt megkétszerezték a parketta gyártását, s az idén már 1 338 000 négyzet- métert gyártanak a belkereskedelem megrendelésére. A legkorszerűbb, úgynevezett tömbösített parkettából azonban idén sem lesz elegendő, ezért Somogy megyében új üzemet építenek. Itt évente 600 000 négyzetméternyi tömbösített parkettát gyártanak, majd a nagy teljesítményű gépekkel. A faiparr szakembereknek idén új műszaki feladattal kell megbirkózniuk: a cellulózüzemeknek steril faalapanyagot kell szállítaniok.' A gyártási technológiát már kidolgozták. Csináld magad'* Alkatrészcsomag — rajzos tanácsokkal A lakástulajdonos ■ állampolgárt' már jó ideje biztatták innen is, onnan is: „Csináld magad”. Vagyis, a lakásban előforduló, kisebb hibákat — a vízcsapot, az; elromlott villanykapcsolót, stb. — javítsa meg saját maga, ne várjon a szerelőre, .akit úgy-- sem győz kivárni, és áki esetleg égy negv- venfilléres csaptömí- tő gumi kicseréléséért elkér h-úsz—harminc forintot. , Biztatás tehát volt, csak éppen az nem, amivel valamit éopen csinálni kellett volna. Magyarán: hiányoztak azok az apró, néhány filléres alkatrészek, amelyek éppen az ilyen apró; házi javításhoz szükségesek, r Ne mondjunk mást; évek óta forgalomban' vannak aZ olaj boy le- rek, de a |teverőcsapba való tömítőgumit sehol nem lehetett megkapni.) Újabban már ebiben is van némi .változás. A kezdeményezésért az elismerés a Moson mg gyárévá fi Fémszerelvénygyárat ■ illeti, amely éppen az ominózus keverőcsn- pokat gyártja. Mű- anyagzacslióba . csomagolva hozla'forga-1 lomba a „REX 3” típusú szelepfelsőrész, apró alkatrészeit. A csomagban használati utasítás is található, amely tizenkét rajzzal illusztrálja a csapjavítás menetét, fogásait, olyan szemléltetően, hogy tényleg, bárki laikus is elvégezheti azt. • ■ Az egyetlen, amely kifogásolható, a csomag összetétele. Mert tartalmazza a hideg !—meleg vizet jelző kék—piros műanyag korongokat, viszont a gyorsabban elhasználódó szelepgumiból csupán egy van. így, ha a keverőcsap mindkét szelepét kell javítani, 'két csomagot keli megvenni — viszont megmarad két pár ielzőkorong. Célszerűbb lenne, ha egy- egy csomagban legalább két pár szelepgumi lenne, nem csupán egy, inkább legyen az egész egy-két forinttal drágább. . A „Csináld magad” mozgalmat elsősorban ilyen módszerekkel kellene támogatni, mint ahogyan a MŰFÉM elkezdte — tehát olcsó, néhány forintos alkatrész-csomagokkal, és nem a méregdrága külföldi szerszámokkal. Még azt a megjégyzést is megkockáztatj uk, hogy a külföldről behozott szerszámokra fordított összeget inkább az olyan, hazai módszerek támogatására fordítsák, mint amilyen a mosonmagyaróváriaké. m.
