Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-09 / 83. szám

1 « * t „Jó volna változtatni...“ Rapszódikus beszélgetés egy pártbizottsági ülésen elhangzott felszólalás kapcsán — Egyetlen gazdasági sza­bályzó sem akadályozott ed­dig senkit abban, hogy mun­káját becsülettel végezze, hogy jól dolgozzon — kezdte felszólalását az MSZMP Szek- szárd J árási Bizottságának legutóbbi ülésén Kása András János, a MEZŐGÉP várdom­bi gyáregységének igazgató­főmérnöke. — Napjaink leg­fontosabb feladata; racionáli­sabbá tenni a gazdálkodást. Hangsúlyozom, ez eddig sem volt tilosl Mostanában azon­ban ez a téma előtérbe került. így kezdte felszólalását Ko­sa András János, azután több fontos problémáról beszélt, amelyek a vállalatok, üzemek életében napjainkban megha­tározott szereppel bírnak. Az általa vezetett üzem jó ered­ményeket ért el az elmúlt évben, véleményét ott végzett munkájára alapozta. Nézeteit — ha azok néhol vitathatók is — érdemes meghallgatni. — Szóval a gazdasági sza­bályzókkal kezdte. Miért beszélt elsősorban azokról? — Mert bármennyire is megfelelőek országos mére­tekben, azokban is lehet hiba, amikor egy-egy területen al­kalmazzák. S éppen ezért úgy gondolom, hogy bizonyos mér­tékű részmódosításokra szük­ség van. Az én elgondolásom szerint ezek a részmódosítá­sok megyei, vagy akár járási szinten kellene, hogy megtör­ténjenek. Van egy elméletem! Egy üzem. egy járás, egy me­gye. de maga az ország is, úgy épül fel, mint egy pira­mis. Fent áll egy valaki, aki'- ' nek beosztottjai vannak e beosztottak ismét igazgatnak valakiket, akik másokat irá­nyítanák. A másokhoz is tar­toznak beosztottak... és így tovább egészen a legkisebb üzemig. Ilyen hierarchiában alakul az életünk, s így szü­letnek az üzemek, vállalatok gazdasági stuktúráját alakító szabályzók. Ezek azonban nem terjedhetnek ki minden apró részletre. S amire nem, ott kellene a hatalmi szó, s az, hogy helyileg közbeszóljon a párt... — ügy érti, hogy mond­juk az üzemi pártszervezet? — Nem. A járásira vagy a megyeire gondoltam. Az üze­mi pártszervezetek tagjainak éc vezetőinek véleménye be­folyásolt, nem független a kö­rülményektől. — Ez hogyan értendő? — Valamennyit befolyásolja az adott gazdasági epyvség, a vállalat, az üzem, az intéz­mény érdeke. A ..magasabb” mármint a néogazdasági érde­kek így könnyen elsikkadnak. — Mibe kellene réldánl ön szerint beleszólni? — Hát például. .. A legpri­mitívebb gazdasági vezető is látja, hogy a fejlődés líjtsza- *át leginkább az építkezések­kel lehet kelteni. Hát ezért e nagyfokú építkezési ütem.. — Éppen ez ügyben tör­téntek intézkedések a kö­zelmúltban. — Valóban. Még inkább , megszorítanám, visszatarta­nám ezt az ütemet. — S hogyan érti. hegy az építkezések a fejlődés lát­szatát keltik”? — Egy építkezés költségé­nek megtérülésére lehet, hogy még öt ven évre is szükség van. Tehát a ráfordítás csak látszólag hoz gyors eredményt. Sokkal ésszerűbb és célsze­rűbb a forgóeszközök növelé­se. Gyorsabb a megtérülési idő. Egyelőként a túlzott épít­kezési törekvés okoz . legin­kább pénzügyi zavarokat. — De hát új üzemek ala­pítására, a régiek kibővíté­sére is szükség van. — Igen, igen... Csakhogy ! Szerintem a meglévő üzemi épületek egy része, jelentős része nincs kellően kihasznál­va! — Miért nincs? — Itt van a mi üzemünk példája. Ahhoz képest, hogy hány embert tudnánk foglal­koztatni, nincs kellően kihasz­nálva. Tudom, megkérdezi:' hogy-hogy nincs kihasználva? Az itt megépített termelői he­lyiségek, szociális létesítmé­nyek és az üzem műszaki szervezete sokka] több dolgo­zót ig elbírna. Van egy opti­mális létszám, amelyben, a produktív és az improduktív alkalmazottak aránya azon nyomban megbomlik, ha a vállalat létszáma ingadozik., S hány üzemben ingadozik! , Szóval szerintem felesleges új üzemeket, munkahelyeket lét­rehozni addig, amíg a meglé­vők sincsenek megfelélő tét-, számmal feltöltve. . , ' — Miért nem tölti fel a megfelelő létszámmal az • üzemét? — . Most. mos] megvagyunk. De tavaly! A tervhez viszo­nyítva 9,7 százalékos termeié-, si értéknövekedésünk-volt 96,6 százalékos átlaglétszámmal. Nem biztos, hogy ez egyértel­mű-e n örömet jelent. ■ Volt amikor, csak 17.7-én voltunk, kétszáz. helyett. .A fluktuáció hatása veszélyes. ’! — Az. De ön szerint mennyiben? ■' — Manapság már 1700;—1800 forintot kereső 17 éves gyerek ki meri jelenteni, hogy csak akkor marad, ha legalább há­romezret keres. Itt is hagyott bennünket. Megérte neki. Más példa. Az egyik legjobban fi­zetett brigádunk is szedte a sátorfáját a közelmúltban. Harmincegy tagból, elmentek huszonkilencen. Nekik is meg­érte. Jócskán meg! üde a szomszédba szegődtek. Több pénzért,, azért mert ' abban a téeszben, ahol munkába .állták rosszabbak a munkakörülmé­nyek; mint nálunk. Csakhogy! Azt a 10 Százalékot,'. amit többlefcbérbe 'kifizetnek' ilyen címen, jobb volna, ha a való, ban • csapnivaló munkakörül­mények megjavítására fordí­tanák. Hiszen így nincs meg­állás! S mi ebben a bosszan­tó? Az, hogy a . munkások többsége termelékeny munka­helyről kevésbé termelékenyre vándorol. S ez bűn! Ezt. meg­engedni, nagy bűn! Ilyen ala­pon, és ilyen körülmények kö­zött nálunk egÿszéruen Ifietp érvényesülhet- ' az' mu.hkáért, -egyenlő • bér”-*á^- eíve. 1 ‘íj. — Miért hím? : • — Mert-Csak! égv-egyőüzé,­men belül' éní&vásül.'öyAhá­gván adottságaink 'engedték, mi is, és más, üzemek isj va­lamennyi yzenr és vállalatsá­lát területen belül az idézett ei vn ek megfelel óén,;réhd'ezté ;a bérrendszerét : -Ha: kirdgádjűk az-üzemet- társadalmi jiélyzé- téből, minden rendben van. De az üzemek- -között;'óriási különbségek . jelentkeznek. v'tJS ígé. ; különböző: munkáért adupk .egyenlő, bért, ..vagy for­dítva is i mon dbathám ;0 V^Vén- ' ló munkáért 'kűJüwJjSjsipbéçfc Ez ellen okvetlenül tehni-'kel- lene. Az egyes üzemek ereje ehhez kevés. Felsőbb intézke­dés változtathatna a helvzeten. Meg jó volna a fizikai dolgo­zók anyáéi, ösztönzését .és. er­kölcsi elismerését' is 'maga­sabbra emelnünk. Én''addig emelném a termelésben dolgo­zók bérét, amíg minden ad­minisztratív, alkalmazotti dol­gozó fizikai munkásnak- vágya­kozna ! . .Aki kényelmesen sze­ret dolgozni, kapja kényelme­sen a fizetését is. Szerintem ■ a bérfej lesztési rendszerünk-- a produktív munka arányát nem követi eléggé. 1— Az ítélet sommás. Mint­ha ellensége volna az író^ asztalnak! — Nem az alkalmazottak, adminisztratívok ellensége va­gyok, hanem a fizikaiak párt­ján állok. Ezt a véleményemet egyébként egy szomorú tapasz­talat , is --mondat ja velem. Bár ne volna igazam benne! Ma­napság, akinek módja, és le­hetősége van rá, az valami­lyen kis „bürokratikus” helyét, egy kicsinyke kis íróasztalt szerez magának. Nekem ez visszataszító! Különben ez az egész mind^mind összefügg á munkafegyelemmél. — A munkafegyelem be­tartása is sok gondot okoz manapság? — Üzeme válogatja. A mun­kafegyelmet nem kell külön. csinálni. A fegyejmézetlenség, szerintem egyenlő a szervezet­lenséggel. Az. egy üzem életé­ben 2—3 százalékot kitevő extrém eseteket kivéve, nincs fegyelmezési probléma, ha jól szervezett az üzem, ha min­denki pontosan tudja, és tel­jesíti is a feladatát. Egy pon­tos és precíz rendszerre van szükség; amelyben a vezető­nek és a portásnak egyaránt, pontosan tudnia kell, mikor és mi a tennivalója. Ez termelés- előkésZítői téma: akinek az a dolga, hogy mozogjon, és szer­vezzen, az tegye azt, akinek meg a gép mellett kell állnia, ne szaladgáljon semerre. Olyan ez, mint egy óra, mint egy gé­pezet. £r'ifégi5.elmet namy.kell külön csinálni. Anyagot, tech­nológiát és, elfogadható köve­telményt, még bért kell adni, és meghatározni, s készen van a „fegyelmezés” is. — Milyen az elfogadható követelmény? —: Normarendszerben pél­dául olyan, hogy a száz száza­lékért is becsülettel kelljen dolgozni. Elérhető legyen, — de tempós és rendes munkával. Nekem, mindig gyanús, amikor valahol-150 százalékokat érnek el. Ott a száz gyerekjáték, nem követelmény! "Ügy gondolom, hogy sokszor többet ér egy 102 —-103 százalékos teljesítmény az egyik üzemben, mint má­sutt-a 150-es. Én ilyen ered­ményért sohasem gratulálnék! Rosszul terveztek, úgy tarta­nám... Szóval, vannak dolgok, amelyekkel nem értek egyet, s amiken nagyon sürgősen vál­toztatni kell. MÉRY ÉVA Ki minek mestere? t. megyei Tersen y ek károm szakmában FELHÍVÁS A -Magyar ‘ Kommunista Ifjúsági Szövetség Tolna , megyei Bizottsága és a Szak- szervezetek Tolna megyei ' Tanácsa „Ki minek meste­re?” megyei versenyeket , szervez kőműves, esztergá­lyos és gépkocsivezető szak­mában dolgozó fiatal szak­munkások részére. A verseny célja, hogy ver- Sepyr-e' mozgósítsa a fenti Szakmákban, dolgozó fiata­lokat, , bemutassa, hogyan áünpk hei.vt a fiatal szak­munkások -, a . termelőmun­kában és. ráirányítsa a fi­gyelmet' az ipar. és közleke­dés e fontos ‘ szakmáira, ezen keresztül segítse a -pályavá­lasztást. A szakmai versenyekre je­lentkezhet minden fiatal, aki még nem töltötte be a 30. életévét, ( -szakmunkás- képesítéssel.' . — hivatásos gépkocsivezetői „ jogosítvány- nyál — rendelkezik, szak­májában jelenleg is fizikai termelőmunkát- .végez és kedvet, tehetséget érez, hogy a szakma legjobbjaival ösz- szemérje tudását. A megyei döntőn a ver­senyzők elméleti és gyakor­lati felkészültségükről adnak számot a szakmai ismeretek korszerű követelményei alapján. A megyei döntőt üzemi, területi elődöntők előzik meg. Jelentkezni lehet a munkahelyi KTSZ-szervezet- nél és üzemi szakszervezeti bizottságnál. Az üzemi, te­rületi döntőn a három lég- jobb helyezést elért fiatal nevezhet a megyei döntőn való részvételre. A verseny­zők a megyei döntőn nyúj­tott teljesítményük alapján kerülnek elbírálásra. A megyei döntőn — mind­három szakmában I—III. he­lyezést elért fiatal elnyeri a „Szakma ifjú mestere” cí­met és egyhetes külföldi Úton vesz részt. jutalomként. VARJAS JÁNOS KISZ MB első titkára KIRÁLY ERNŐ SZMT vezető titkára _____________________1 j obb ellátást ígér a faipar A MÉM-hez tartozó faipar 3—4 százalékkal több fát dol­goz fel, mint tavaly, s így minden eddiginél kiegyensAú- lyozollalíb' éllátásísái lehet szá­molni. Az MTI munkatársá­nak a MÉM illetékesei elmon­dották, hogy több, évek óta hiánycikknek számító termék­ből idén- már ki tudják elé­gíteni a keresletet, illetve csaknem teljes ellátást tudnak biztosítani. A legnagyobb mér­tékben . a forgácslaptermelés növekedik — az elmúlt évihez képest 35 százalékkal — ami csaknem 1.10 000 köbméternyi forgácslapot jelent. A jobb el­látást részben az teszi lehető­vé, hogy befejeződik a szom­bathelyi faipari üzem rekons-t- rukcíójáhak első szakasza és ennek eredményeképpen idén 20—25 ezer köbméterrel bő­vül a gyár teljesítménye. A v^sárosnaménvi új üzem a tavalyi 18 000 köbméteres tel­jesítményét tovább fokozza és várhatóan 22 000 köbméternyi forgácslapot ad majd a fel­használóknak. Hosszú évek óta nehezen le­het hozzájutni parkettához és úgynevezett parketta-léchez. A faipari feldolgozó üzemek há­rom év alatt megkétszerezték a parketta gyártását, s az idén már 1 338 000 négyzet- métert gyártanak a belkeres­kedelem megrendelésére. A legkorszerűbb, úgynevezett tömbösített parkettából azon­ban idén sem lesz elegendő, ezért Somogy megyében új üzemet építenek. Itt évente 600 000 négyzetméternyi töm­bösített parkettát gyártanak, majd a nagy teljesítményű gé­pekkel. A faiparr szakembereknek idén új műszaki feladattal kell megbirkózniuk: a cellulóz­üzemeknek steril faalapanya­got kell szállítaniok.' A gyár­tási technológiát már kidol­gozták. Csináld magad'* Alkatrészcsomag — rajzos tanácsokkal A lakástulajdonos ■ állampolgárt' már jó ideje biztatták innen is, onnan is: „Csináld magad”. Vagyis, a la­kásban előforduló, ki­sebb hibákat — a víz­csapot, az; elromlott villanykapcsolót, stb. — javítsa meg saját maga, ne várjon a szerelőre, .akit úgy-- sem győz kivárni, és áki esetleg égy negv- venfilléres csaptömí- tő gumi kicserélésé­ért elkér h-úsz—har­minc forintot. , Biztatás tehát volt, csak éppen az nem, amivel valamit éopen csinálni kellett volna. Magyarán: hiányoz­tak azok az apró, né­hány filléres alkatré­szek, amelyek éppen az ilyen apró; házi ja­vításhoz szükségesek, r Ne mondjunk mást; évek óta forgalomban' vannak aZ olaj boy le- rek, de a |teverőcsap­ba való tömítőgumit sehol nem lehetett megkapni.) Újabban már ebi­ben is van némi .vál­tozás. A kezdeménye­zésért az elismerés a Moson mg gyárévá fi Fémszerelvénygyárat ■ illeti, amely éppen az ominózus keverőcsn- pokat gyártja. Mű- anyagzacslióba . cso­magolva hozla'forga-1 lomba a „REX 3” tí­pusú szelepfelsőrész, apró alkatrészeit. A csomagban használati utasítás is található, amely tizenkét rajz­zal illusztrálja a csap­javítás menetét, fogá­sait, olyan szemlélte­tően, hogy tényleg, bárki laikus is elvé­gezheti azt. • ■ Az egyetlen, amely kifogásolható, a cso­mag összetétele. Mert tartalmazza a hideg !—meleg vizet jelző kék—piros műanyag korongokat, viszont a gyorsabban elhaszná­lódó szelepgumiból csupán egy van. így, ha a keverőcsap mindkét szelepét kell javítani, 'két csoma­got keli megvenni — viszont megmarad két pár ielzőkorong. Cél­szerűbb lenne, ha egy- egy csomagban leg­alább két pár szelep­gumi lenne, nem csu­pán egy, inkább le­gyen az egész egy-két forinttal drágább. . A „Csináld magad” mozgalmat elsősor­ban ilyen módszerek­kel kellene támogatni, mint ahogyan a MŰ­FÉM elkezdte — te­hát olcsó, néhány fo­rintos alkatrész-cso­magokkal, és nem a méregdrága külföldi szerszámokkal. Még azt a megjégyzést is megkockáztatj uk, hogy a külföldről behozott szerszámokra fordí­tott összeget inkább az olyan, hazai mód­szerek támogatására fordítsák, mint ami­lyen a mosonmagyar­óváriaké. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom