Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

* » 4 Tavaly 14 915 602 tonna árut szállítottak Elkészült A MÁV Pécsi Igazgatóság területén az elmúlt évben a vasutasok derekas munkát vé­geztek. A szállításra felkínált árut továbbították, a terve­zettnél nyolc tized százalékkal több árut juttattak célállomás­hoz. összesen 14 915 602 tonna árut továbbítottak az igazga­tóság területén. Az elmúlt évben kedvezően változott a kapcsolat a fuva­roztatókkal is — mint erről Halmai János főtanácsos tájé­koztatott bennünket. Különö­sen a Volán vállalatokkal erő­södik a kapcsolat, az együtt­működés eredményei ma már kézzelfoghatóan pozitív jelle­gűek. Az elmúlt évben az igazgatóság három hónapon keresztül tízszázalékos fuvar­díjkedvezményt adott a kő. a kavics, a kohósalakkő szállí­tására. A kedvezmény tonnán­ként hat forint díjcsökkentés volt. Az ország területén negyvenhat vállalat vette igénybe a MÁV fuvardíjked­vezményét, de a pécsi terüle­ten ebből 16. Tehát e tény is utal arra. hogy a fuvarozta­tókkal a kapcsolat jó. Amint a múlt évi igazgató- sági értékelésből megtudtuk, számos területen kívánják a munkát javítani. így a körze­tesítés bővítését tervezik, a nagy és közeoes szállítótartá­lyokat még több állomáson a fuvaroztatók rendelkezésére bocsátják, segítik a rakodás- génesítést. gyorsítják az ügy­intézést főleg a bevételi ellen­őrzésnél. A 11-es Volán vállalatul az együttműködés a darabáruk szállításánál ma már jónak ■mondható. 197í)-b«n a szekszárdi válla­lat 14 716 va'zon árut kezelt, tavalv már 15 873-at. A kés­ve kirakott kocsik száma is csökkent. 1970-ben mé" az összes vagon 28 százalékát, ta­valy nedig már csak R.9 szá­zalékát rakták ki, vagy be időn +"1. A Gazdasági Bizottság ha­tározata értelmében a kocsiál­lás csökkentése központi kér­dés a MÁV-nál. A bírságok felemelt öszege a vállalatokat arra ösztönzi, hogy gyorsan, éjszaka és hét végén is rakod­janak. Azonban az akarat, és vasúton a pécsi igazgatóság óhaj nem minden alkalommal teljesül, a vagonállási díj egy­re emelkedik. 1970-ben példá­ul az igazgatóság területén 30 979 000 forint kocsiállás- pénzt fizettek a fuvaroztatók, tavaly pedig tízmillióval töb­bet, pontosan : 40 969 000 forin­tot. A felemelt, és beszedett ko­csiálláspénzből a MÁV rako­dásfejlesztési alapját növelik. Ebből1 az összegből adtak ta­valy a Pécs—Szekszárdi TÜ- ZÉP-nek másfél millió forin­tot, a Simontomyai . Bőrgyár rakodóterét egymillió-nyolc- vankétezer forinttal segítették korszerűsíteni. A hőgyészi ipari szövetkezet, a dombóvá­ri fatelítő üzem. a Tolna me­gyei Állami Építőipari Válla­lat van még a MÁV által tá­mogatott vállalatok között. értékelése A múlt évi gazdasági tevé­kenység nyereséggel járt a MÁV-nál. A különféle szol­gálati helyeken az április ne­gyedikéi ünnepségek során, majd pedig május elsején fi­zetek a tizennégy millió fo­rintot kitevő nyereségrészese­dést. Itt említjük meg, hogy a múlt évi eredmények alap­ján a háromezerötszáz vas­utast foglalkoztató dombóvári vasúti csomópont elnyerte a Kiváló csomópont címet. Az ünnepség megtartásának ide­jét még nem határozták el, valószínű azonban, hogy május elseje előtt lévő szombaton tartják meg a központi ün­nepséget, ahol kitüntetik a ter­melőmunka élenjáróit, soron kívül előléptetnek vasutaso­kat. Munkásnők Tamásiban Kisebb egyetemi disszertá­cióval is felér az a tanulmány, melyet a testület megbízásá­ból készített Somorjai József- né, a Tamási Nagyközségi Ta­nács végrehajtó bizottságának tagja. Hét községbeli ipari üzemben vizsgálta a dolgozó nők helyzetét. A Körzeti Sü­tőipari Vállalat, a költségve­tési üzem, az Orion gyáregy­ség, a Vegyiműveket Kiszere­lő Vállalat,- Téglaipari Válla­lat, Tejipari Vállalat és a Ve­gyesipari Ktsz 1403 dolgozó­jának majdnem fele nő. Pon­tosabban, 670 személy, 47.7 százalék. Közülük vezető ál­lást tizenhármán töltötte^ be, 1,9 százalék. Főiskolai végzettséggel mindössze ketten rendelkez­tek, mindketten az Orion kö­telékébe tartoznak. Középis­kolaival nyolcvanketten, nyolc általános iskolaival ötszázhar- mincan. hat elemivel har­Országos pályaválasztási tanács alakul Az ifjúság pályaválasztásá­ról, a pályaválasztási tanács­adás továbbfejlesztéséről szó­ló kormányhatározat végre­hajtásáról intézkedett a mun­kaügyi miniszter, a .művelő­désügyi miniszter, az egész­ségügyi miniszter, és a Minisz­tertanács tanácsi hivatala el­nökének most megjelent együttes utasítása. Az utasítás többek között hangsúlyozza: a pályaválasz­tási tanácsadást a népgazda­sági tervekre alapozva az egyes ágazatok és területi egységek szakemberszük^égle. tériek- figyelembevételével kell végezni. A tanácsadást az általános ' és középiskolákban folyó ok­tatás és nevelés szerves részé­vé kell tenni. Rendszeresen gondoskodni kell a pályavá­lasztási felelősök szervezett fel­készítéséről és továbbképzésé­ről. A pályaválasztásra való felkészítést már az általános iskola alsó tagozatában meg kell kezdeni és az ötödik osz­tálytól tervszerűen és folya­matos pedagógiai munkává kell fejleszteni. Az osztályfőnököknek meg­különböztetett szerepet kell biztosítani az iskolai és a ne­I •vélőotthoni pályaválasztási tanácsadásban. A szaktanárok elsősorban a tantárgyak kere­tében meglevő lehetőségek ki­aknázásával, továbbá a tehet­séges tanulók ösztönzésével, a különös érdeklődést tanúsító diákok irányításával vehetik ki részüket az iskolai pályavá­lasztási tevékenységből. A szakközépiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben, a választott szakmára, a szak­macsoportra való nevelés áll a pályaválasztási tanácsadás középpontjában. Fokozottab- . ban - előtérbe kell állítani az iskolai szakkörökben, tanfo­lyamokon a tanulók pályavá­lasztásának, pályairányításá­nak szempontjait. A pályavá­lasztási tanácsadással foglal­kozó valamennyi intézmény munkájában nagy gondot kell fordítani a szülők sokoldalú felvilágosítására, tájékoztatá­sára, meggyőzésére. Kiemel­ten kell kezelni és figyelem­mel kísérni a fizikai dolgozók gyermekeinek pályaválasztá­sát. A pályaválasztási tanács­adásra való felkészítés elméleti és gyakorlati kérdéseinek kí­sérleti oktatását az egyetemek bölcsész és természettudomá­nyi. karain, valamint az Ag­rártudományi Egyetem tanár­képző intézetében, a Budapes­ti Műszaki Egyetem és- a Közgazdaságtudományi Egye­tem tanárképző karán, a ta­nárképző, a műszaki, illetve a művészeti főiskolákon, továb­bá a tanítóképző intézetekben az 1972—73-as tanévben meg kell kezdeni. A pályaválasztási tanács­adásban leginkább érdekelt állami és társadalmi szervek képviselőinek bevonásával or­szágos pályaválasztási taná­csot kell szervezni. A területi pályaválasztási tanácsadó te­vékenységgel kapcsolatos fel­adatok jobb ellátása és koor­dinálása érdekében létrehoz­zák a. fővárosi, a megyei és a megyei városi pályaválasztási tanácsokat is. A jövő szakembereit foglal­koztató munkahelyek — vál­lalatok. intézmények, állami gazdaságok, ipari és mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek — elsőrendű érdeke és feladata, hogy fokozottabb mértékben vegyenek részt az ifjúság pá­lyaválasztási tanácsadásában, pályairányításában és az eh­hez szükséges feltételek meg­teremtésében. Ennek érdeké­ben a munkahelyek vezetői jelöljenek ki a feladatok .ellá­tására és koordinálására pá­lyaválasztási megbízottakat. mi-ncketten, míg a többiek iskolai végzettsége ez utóbbi szintnél is alacsonyabb. A nők munkája között van nagyon nehéz is. A téglaipar­ban például egy műszakban hatezer nyerstéglát kell meg­mozgatniuk, ami legalább két­száznegyven mázsa súlyt je­lent. Az üzemek általában megfelelő munkabeosztással igyekeznek segíteni a több-' gyermekes anyákon és-a ma­gányos nőkön. Ugyanakkor a beszámoló megállapítja: „Az üzemekben dolgozó nők társa­dalmi tevékenysége, közösségi munkában való részvételé egyáltalán nem mondható jó­nak.” A különböző szakszervezetek üzemi vezetőségének harminc­kilencen tagjai, szocialista címért küzdő brigádban dol­goznak százkilencvénen. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elv nem minden esetben érvényesül. A Vegyesipari Ktsz férfi és női szakmunká­sai között havi 224 forintnak megfelelő bérdifferencia mu­tatkozik, a nők terhére. A Tejipari Vállalatnál kimutat­ható hasonló különbség mái indokoltabb, ugyanis itt a férfiak átlagosan 15—-25 éve, míg a nők 3—15 éve dolgoz­nak egyhelyben. Nagyon tanulságos figyelni arra, hogy a hatszázhetven asszony és lány mit pana­szolt, milyen kifogásokkal élt. A Vegyesipari Ktsz és az Ori­on gyáregység nődolgozói pél­dául kifogásolták, hogy „nagy létszámukra a tanácsválasz­táskor nem voltak tekintettel.” Változtatást óhajtottak az élei. miszerü-zletek nyitva tartási rendjében, kifogásolták a he­lyi zöldségpiac „fővárosi’11 árszintjét és nagyon sokan igényelték egy Patyolat-fiók megnyitását. A nagyközségi tanács, mely á párthatározat és a kormány 1013 1970. (V. 10.) számú határozatának szel­lemében végeztette el Somor­jai Józsefné vb-taggal az itt röviden vázolt vizsgálatot, ér­tékes feladatot teljesített és nagyon jó munkát kapott. A legjobb azonban az, hogy a té­nyek ismeretében a tanács megfelelő és konkrét határo­zatokat hozott az iparban fog­lalkoztatott nők helyzetének javítása érdekében, O. 1. Á huszadik mérlegzáró közgyűlés Báli Istvánné húsz éve 44 forint részesedést kapott, most kétezerkétszázhuszonnyoicat Uj burkolatot kap Tamási és Regszemcse között a 65- ös út. A KPM. Tolna megyei Közúti Igazgatóság megrende­lésére a kaposvári Közúti Építő Vállalat dolgozói és gépei készítik az új aszfaltszőnyeget. Foto: Szepesi. Legalább négyszáz asszony várt tegnap dél­előtt arra, hogy tíz órakor a Sárközi Népművé­szeti Szövetkezet vezetősége megkezdje a mér­legzáró közgyűlést. A szövetkezetnek ez volt a huszadik mérlegzáró ünnepsége. 1972. április 6- án 655 tagot számoltak, közöttük huszonhaton próbaidősek és Hatvanhaton nyugdíjasok. A szö­vetkezet 15 községre kiterjedően látja el felada­tát, melyet Groh József, a szövetkezet elnöke tegnap így jellemzett a vezetőség beszámolójá­nak felolvasásakor: „A pártunk által kijelölt út az ipari és házi­ipari szövetkezetek megalakítására és feljeszté- sére helyesnek bizonyult, ezt a mi húsz évünk is igazolja. Sárköz díszítőművészetének, illetve ha­gyományaink feltárása mellett megnyitotta az utat a népi iparművészet kivirágzásának. A szö­vetkezet alapítói többek között Báli Istvánné, Fehér Lászlóné, Horváth Ferenené, Sallai János- né, Széles Józsefné, A. Végh Józsefné, Kecske­méti Jánosné és Hárs Sándorné sokat tudnának beszélni az elmúlt húsz évről, talán többet, s részletesebben is, mint a vezetőségi beszámoló." De tegnap inkább a jelenről, a jövőről be­széltek. összehasonlítani nehéz az akkori mun­kát, a szövetkezet termékeit, mert korszerűbb lett a népművészeti cikkek gyártása, sok gépet hasz­nálnak, a termékek szebbek, mutatósabbak, mint ezelőtt húsz éve. A szövetkezet megmenti Sár­köz kincseit. A Sárközi Népművészeti Szövetkezet 1971. évi árbevétele 11 millió forintot tett ki. Sajnos nem tudták az exportot úgy növelni, mint szerették «olaa. A sárközi népművészeti termékek árát a külkereskedők magasnak tartják. Tavaly az ősz* szes áru alig 6 százaléka került külföldre, az idén úgy határozott a közgyűlés, hogy 13 millió forint értékű árut állítanak elő, s félmillió értékű exportcikket gyártanak. A tavalyi munka eredményeként a szövetkezet nyeresége 1550 ezer forint volt.-. A nyereségből lerótt adó, különféle hozzájárulások, a tartalék- alap bővítése, fejlesztési alap képzése után a tagoknak tegnap 293 ezer forintot osztottak ki. A nyereségrészesedés összegén felül további 40 ezer forintot pedig jutalmazásra fordítóitok. Egy érdekes adat és összehasonlítás: Báli Ist­vánné, a szövetkezet alapító tagja 1952-ben 44 forint ' részesedést kapott. Most pedig 2228 fo­rintot. Hasonló arányban kapott majdnem min­denki, természetes azonban, hogy a differenciálás miatt volt, aki többet, vagy kevesebbet vitt haza a 13. havi borítékban. A szövetkezet ünnepi mérlegzáró közgyűlésén részt vett Mácsik István, o járási pártbizottság gazdaságpolitikai elő­adója. Kovács Sándor, Decs nagyközség taná­csának elnöke, Gergely Sándor, a HI5ZÖV szö­vetkezeti bizottságának titkára is. A vendégek elismerően szóltak a szövetkezet munkájáról, gratuláltak a kiváló eredményekhez. Gergely Sándor, a HISZÖV díszes oklevelét adta át, ab­ból az alkalomból, hogy a Sárközi Népművészeti Szövetkezet alapításának 20. évfordulóját ün­nepli. A szövetkezet mérlegzáró közgyűlésén részt vettek a 15 községben működő munkacsa­patok képviselői, tagjai, akiket különautóbuszok- kal szállítottak az ünnepségre.- Pj -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom