Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-06 / 80. szám
I ! Ifjúsági nap Bonyhádon és Öcsényben A bonyhádi járásban április 1-én tartották a forradalmi ifjúsági napok legkiemelkedőbb rendezvénysorozatát. Bonyhádon, a cipőgyár művelődési otthonában délelőtt 9-kor kezdődött az úttörők kulturális seregszemléjének járási döntője. A mintegy 400 pajtás előtt Sasvári Ernő, a járási KISZ-bizottság titkára nyitotta mag az ifjúsági napot. Elmondotta, hogy több mint ezer úttörő és kisdobos vett részt a kulturális szemle különböző szintű versenyein, és a lehetőségeket kihasználva számot adott tudásáról, fel- készültségéről. A kulturális szemle járási döntőjének részvevői először csapat-, majd körzeti versenyeken szerepeltek, a legkiválóbbak pedig a megyei szemlére jutnak tovább. Három és fél óra hoszszat tartott, míg lezajlott a 37 műsorszám. A vers- és prózamondók. a népi táncosok, sza- válókórusok, népdalénekesek és a kórusok szép műsora megérdemelt sikert aratott. A szemle László Péternek, a zsűri elnökének zárszavával ért véget. Arany fokozatot ért el a hőgyészi általános iskola úttörőcsapata Fehér liliomszál című daljátékával, a világ fiatalságának összefogását jelképező színpadi összeállításával, illetve párostánc-produkciójá- val a zombai úttörőcsapat; ugyancsak párostánccal, illetve a kamarakórus szereplésével a bonyhádi II. számú általános iskola úttörőcsapata, valamint a bonyhádi I. számú általános iskola énekkara. A legjobb egyéni versenyzők — az izményi Fábián Éva, a kisdo- rogi Bányai Ida, a bonyhádi Bátori Péter, Köhler János és Dávid Mária — aranyjelvényt kaptak. Délután a művelődési központ klubtermében Kovács Ferenc szakikörvezető nyitotta meg a bonyhádi KISZ képzőművész szakkör tagjainak munkáiból rendezett kiállítást, majd a járási könyvtárban „A mi községünk, a mi járásunk” címmel helyismereti vetélkedővel folytatódott a program. Papp Ferenc, a járási KISZ- bizottság munkatársa bevezetőjében értékelte ezt az új rendszerű vetélkedőformát, amely nagyszerű összefogás eredményeként, a KlSZ-bizott- ság, a művelődési közipont és a járási könyvtár szervező munkája nyomán 32 alapszervezetet és közel 500 fiatalt mozgatott meg. A KISZ-tagok január óta községük politikai, gazdasági, kulturális életének történetét kutatva, helytörténeti anyagokban búvárkodva készültek a területi elődöntőkre. A 8 területi elődöntő nyertese vehetett részt a szombati versenyen. Papp Ferenc elmondotta. hogy a vetélkedősorozat célja a honismereti mozgalom, a honismereti szakkörök munkájának fellendítése. A háromórás, rendkívül érdekes és izgalmas verseny befejezése után Juhász József zsürielnök, a járási hivatal elnöke ismertette az eredményt, és adta át az értékes díjakat. Első lett a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium, második a mőcsényi KISZ-alapszervezet, harmadik a Hőgyészi Állami Gazdaság KlSZ-alapszervezete. negyedik pedig a závodi KISZ-alapszervezet csapata. Este 7 órakor a cipőgyár művelődési otthonában táncest zárta az ifjúsági nap rendezvénysorozatát Az idei Forradalmi Ifjúsági Napok egyik záróakkordja volt az öcsényben április 3-án rendezett járási ifjúsági nap, a KlSZ-esek és az úttörők színes találkozója. Ezen a találkozón részt vett Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára, György József, a tanács járási hivatalának elnöke, a fegyveres testületek képviselői. A sportpályán felsorakozott fiatalok előtt Tatár Lajos mondott beszédet — Nemzetünk történelmében kiemelkedő jelentőségű állomások, sorsfordulók voltak 1848., 1919., 1945. dicső napjai, és immár a jelen hagyomáí nya, hogy KISZ-szervezeteink és úttörőcsapataink a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében emlékeznek e három tavaszra. Ezek jegyében és szellemében zajlottak le az ünnepi taggyűlések, csapatgyűlések, koszorúzási ünnepségek, ifjúsági nagygyűlések, különböző versenyek és vetélkedők. A járási pártbizottság első titkára ezután a fiatalok tevékenységét méltatta. — A KISZ zászlóbontásakor megfogalmazott célt járásunk ifjúkommunistái mindig szem előtt tartották, segítettek a pártnak az új, szocialista haza építésében, a hazaszerető, tiszta erkölcsű ifjúság nevelésében. Mindezekre bizonyságul szolgálnak a különböző termelési mozgalmak; társadalmi munkavállalások, kommunista vasárnapok, a szocialista brigádversenyek, a Szakma Ifjú Mestere mozgalom eredményei; a KISZ-oktatás, a szabad idő célszerű és hasznos eltöltését biztosító kezdeményezések, akciók. Tatár Lajos beszéde befejező része egyúttal ünnepélyes aktus is volt. — Megtisztelő kötelességnek teszek eleget most, amikor — a KISZ zászlóbontásának évfordulóján — a járási pártbizottság megbízásából átadom a KISZ járási bizottságának adó. mányozott zászlót, ezzel is kifejezésre juttatva járásunk if- júlcommunistái iránti bizalmat, elismerve munkájukat. Tiszteljétek és becsüljétek ezt a zászlót, és őrizzétek meg, amelyen a tizenöt évvel ezelőtt megfogalmazott jelszó olvasható: „Hűség a néphez, hűség a párthoz”. A fiatalok nevében Zsédely István, a járási KlSZ-bizott- ság titkára vette át a zászlót, amely előtt díszmenetben vonultak el a részvevők, köztük a sötétkék inges úttörő-mun- kásórök. Ezután megkezdődtek a különböző sportrendezvények; kispályás labdarúgó-, kézilabda-mérkőzések, az úttörők honvédelmi versenye, a lövészverseny. Április közepén adják át a 3 millió forint költséggel épült dombóvári központi gyógyszertárat. Foto: Gottvald. Honvédelmi nevelés, felkészítés a tamási gimnáziumban Napról napra érezni, hogyan sűrűsödnek a pedagógusok — különösen a középiskolákban tanítók — tavaszi gondjai. Rohamléptekkel közeledik a május, a negyedikesek részére az érettségire való felkészülés végső szakasza — de májusban tartják az iskolákban a honvédelmi oktatás záróakkordjának számítható honvédelmi napokat is. Az idei napok meg azért különösen fontosak, mert a honvédelmi oktatás ebben az évben terjedt ki a középiskolák valamennyi tanulójára, az elsősöktől a negyedikesekig. És amíg a korábbi években csak kísérletezgetések voltak, az idén már fel lehet állítani a mércét; hol tart ma a Politikai Bizottság 1967-es határozata után bevezetett tantárgy, ténylegesen milyen honvédelmi ismeretekkel rendelkeznek a fiatalok? Ezúttal nem akarunk általános összegezést adni a középiskolák ilyen irányú tapasztalatairól, eredményeiről. Szászi Gáborral, a tamási gimnázium igazgatóhelyettesével arról beszélgetünk, hol tartanak ma Tamásiban, hogyan készülnek fel az iskolai honvédelmi napra. Maga a tantárgy «— mint mindenütt — adott. A tantervnek megfelelően helyet kap a honvédelmi nevelés az osztályfőnöki órákon, és az olyan tantárgyakban, mint a történelem, a földrajz, a fizika, a kémia, a testnevelés. Az így szerzett ismeretekből kell a tanulóknak gyakorlatban számot adni, a már említett iskolai honvédelmi napon. — Éppen ez az, ami nem kis gondot okoz — mondja Szászi Gábor —, mert két nap alatt tizenhat osztállyal kell lebonyolítani a programot. Népújság 5 1972. április 6. Tatár Lajos a Járási pártbizottság első titkára átadja a zuszloL Ráadásul úgy, hogy ne keresztezze a negyedikesek érettségire való felkészülését... — A program szerint az első napon az évközben szerzett honvédelmi ismereteket összegezik a tanulók, illetve a tereptani, lövészeti, polgári védelmi ismeretek elméleti részét. A második napon a rajok közötti honvédelmi verseny bonyolódik le. És ide kell nagyon sok, lényeges, tárgyi és személyi feltétel; fegyver és megfelelő felkészültségű közreműködő. — Meg tudják oldani az iskolán belül, vagy szükség lesz-e külső közreműködőkre? — Pedagógusaink szívesen foglalkoznak ezzel a témával. Az egyik legfontosabb, hogy lövészklubunk van, vezetője Spiri György rendelkezik lövészetvezetői képesítéssel. A lövészet tehát megoldott — de amennyiben fegyverre, vagy i egyéb anyagra szükségünk van, segítséget kapunk az a MHSZ járási vezetőségétől. A honvédelmi verseny rendezésében — néhány kolléga tartalékos tiszt, akikre a lebonyolítás oroszlánrésze hárul — még a pedagógusnőknek is tudunk olyan részfeladatokat adni, amelyet szívesen és nagyon jól ellátnak. Az az elvünk, hogy az iskolai honvédelmi nap sikerében ne csak a tanulók legyenek érdekeltek, hanem a tanárok is. A tamási gimnáziumnak a honvédelmi nap lebonyolításában számottevő előnye van jó néhány, megyebeli középiskolával szemben. Szinte a közvetlen szomszédságban — alig egy kilométernyire — ott van a versenyhez szinte eszményi terep, az erdő és ott van az ugyan még épülőfélben levő, de már használható lőtér. De nem minden a környezet, à megfelelő felkészítés ... Az illetékesek nyilván odafigyelnek majd Szászi Gábor megállapítására. — Most, a negyedik év végén már sok tapasztalatról beszélhetünk. Az egyik; kevés ez az összefoglaló két nap. Az ifjúság honvédelmi nevelése, felkészítése többet kell, hogy érjen nekünk. Ha mezőgazda- sági munkákra évente fel lehet használni hat napot, akkor a honvédelemre is havonta legalább egy napot kellene fordítani, hogy az elmélet mellett több idő jusson a gyakorlatra — lövészetre, tereptanra. És e megoldás mellett szól egy másik érv is; történetesen a tanulók januárban tanulnak az atomszerkezetről, hozzá kapcsolódóan a nukleáris fegyverekről és az ellenük való védekezésről. De az utöbhi'ak- ról esetleg csak hónapok, múlva kell számot adni, bmikor már sokat felejtettek. Ezért lenne célszerű a havonkénti honvédelmi nap, amelyen visz- sza-vissza lehetne térni olyan ismeretekre, amelyeket mindenkor, mindenkinek tudnia kell. A honvédelmi felkészítésben a már megtett négy év után ismét előbbre kell lépni. BI.
