Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
»# «» Az On szíve, az On A civilizált ember rizikó-faktorai: A rádió, a televízió; s sajtó rengeteget beszélt már erről, s föltételez- tietóen sokat beszél még ebben az esztendőben. Az Egészségügyi Világszervezet, a World Health Organisation — WHO — az ENSZ szakintézményeként 1948. április 7-én kezdte meg működését. Azóta, kerek huszonnégy év óta hagyománya a WHO-nak, hogy intenzívebb harcot hirdet világszerte egy-egy, a haláloki Statisztikákban előkelő helyet telfoglaló betegség ellen. 1969- ben a WHO születésnapi jelmondata így hangzott: „Egészség, murika. termelékenység!’’ A rákövetkező évben 1970- ben az Egészségügyi Világ- szervezet fő témája a rák ellesni küzdelem, majd 1971-ben — az inzulin fölfedezésének 50. évfordulóján — a cukorbaj volt, ezzel a jelmondattal; cukorbeteg is teljes értékű emberi” Az 1972. április 7-én az tez évre meghirdetett világméretű harc „Az ön szíve, az Ön egészsége” jegyében indult el. S mert a küzdelem kimenetelében nem csekély a mi* van igaza? Nézze, szembesítünk. Megjön az illető, ez a suhanc. Ráparancsolok, mondja a tis2teletes úrnak szemébe, hogy hogyan volt. Ez elmondja hogyan volt. Tiszteletes úr! Mondja szembe, hogy hogyan volt. Ez meg mondja az illetőnek, úgy volt, hogy ő bement, a csirkék megijedtek és hagyjuk a többit No, rendben van; majd a bíróság előtt eldől ennek az Ögye. Majd ottan lerendezzük. Gondoltam még egyet Mondom ennek a fiatalembernek: maga meg mer arra esküdni, amit mond? Elnök elvtárs. én a szívemre teszem a kezem és becsületemre mondom, hogy ez így volt ahogy én mondom. Tiszftele- tes úr, maga meg mer esküdni? Hát én. Én. Dadog. Ez meg nyújcsa a kezét, hogy lehúz egyet a papnak, ha azt mondja, hogy megesküszik. A tiszteletes úr dadog. Azt mondja: hát. hát én, én nem esküszök. Dehogynem. Esküdjön meg nyugodtan, hogyha magának igaza van. De ő: illetlen dolog nekünk esküdni. Ne dadogjon tiszteletes úr,' hanem most már mondja meg, hogy mj a helyzet, őszintén mondja meg, de őszintén, és ne hazudjon! Arra felhívom a figyelmét, ne hazudjon, mert nézze, ha nekem hazudik, ebbü nagy baj lesz, mert 3600 forintnak lőttek. A papi fizetés kutyagumi ehhez képest, kap 1200 forintot. A püspöknek hazudhat, mondhat amit akar, a maga papi állására ménkű se pályázik, de ilyenre meg az egész falu. Nem győzök itten rendet teremteni, mindenki a maga állására pályázik itten, könnyű állás, meg satöbbi, és hogy én a papot támogatom satöbbi; Megszólal a tiszteletes úr: na most már akkor elmondom elnök elvtárs. hogy történt. Hazudtam. Hű, a szentségit neki, mondom, hát még ilyet tiszteletes úr, no, csak mondja el, hogy mi történt. Hát ez úgy történt, tetszik személyes közreműködésünk jelentősége sem, határozottan kötelességünk, érdekünk a közfigyelmet a szív- és keringési betegségekre irányítani, mert ai a helyzet, hogy a rohamosan fejlődő civilizáció kitermelte úgynevezett rizikó^ faktorok közömbösítéséhez HOVATOVÁBB NEM ELEGENDŐ az ismeretekben szintén nagy iramban gyarapodó orvostudomány. Egyszóval, a szív- és érrendszer betegségei ellen a gyógyítás munkájának megelőzéssel kell párosulnia. És éppen ez, a szív. és érrendszer betegségeinek megelőzése- kén- zelhetetlen el az embermilliók közreműködése nélkül. Mint tudjuk, az orvostudo-' mány leküzdötte a halálos ve- szedelmű betegségek javarészét a XX. században. Régen elveszítette korábbi jelentőségét az antibiotikumok felfedezésének jóvoltából és a gyógyítás, gondozás munkájának nagyobb szervezettségéből eredően pl. a vérbaj. Eredményes volt világszerte, de különösen hazánkban küzdelmünk a tuberkulózis ellen. Az elmúlt negyedszázad azt bizonyította, hogy megállíthatók a halál dús aratásaként ismert járványok, s ami különösen fontos a nemzetek, népek számára; csökkenthető tudni, hogy nagyon meleg volt. 35 fokon felül volt, persze a csirkék mind feküdtek, ugye el voltak nyújtózva, úgy, mint a hullák, úgy feküdtek ebben a nagy melegben. Én persze megijedtem, mentem, akartam, hogy majd megmozgatom élnek-e, mondja. Aztán közben, amint akartam a kerítést átlépni —• ugye a széles papi nadrágba!» — beakadt a lábam, és közéjük vágódtam. Agyonnyomott 36-ot. Azt a megváltó, no mindegy, most már itt más megoldás nem lesz, mint az, hogy befizeti a csirkék árát, De erről senkinek nem szabad tudni, mert ha ezt megtudják, hogy maga úgy nyomta agyon, akkor még nekem is végem van, nemcsak magának. No, de azt se mondja el elnök elvtárs, hogy hazudtam. Tiszteletes úr, én senkinek. Jött az új gazdasági mechanizmus már meg a csirkék ára... Egyre inkább nem volt kifizetődő a csirkékkel való foglalkozás. Legjobb lesz mondom, áttérünk a nagyállatra, amit a jászolhoz lehet kötni, azokat az állatokat főleg szeretem, megmondom őszintén úgy, ahogy van. No, de hát, hogy üvele ml lesz? Tiszteletes úr, majd arról én megint gondoskodom. Azt mondja, hogy szeretne elmenni a tehenészetbe. Oda? Oda nem! Nem lehet tiszteletes úr. tetszik tudni; először a borjukhoz, aztán a növendékekhez, majd utána a tehenekhez. Maga se lett egyszerre pap. Fokozatosan, először a gimnázium, meg satöbbi, ugye teológia, egyetem, meg tudom is én, azután lehet mindig följebb. Meg aztán a másik az, hogy maga roppant szereti a tójet. azon, amennyit fogyaszt, kilenc borjút lehet fölnevelni, egy év alatt, ha maga ott lesz a teheneknél. Tiszteletes úr, én azt gondolom, maga elmegy a növendékekhez: Ott se tej nincs, se ez, se az. És mennyit lehet keresni? Én biztosítom a tiszteletes urat, hogy a fizetése meglesz, persze a normák alapján, ha dolgozik. De itt a csecsemőhalandóság. Mindezeket tudjuk, bár úgy tűnik, néha, hogy nem átgondoltan. Idézgetjük is, de nem elég tudatosan. Holott VALÓBAN ÉRDEKÜNK lenne a tudatosság, mert az megint csak tény, hogy mind a nagyvilágban, mind pedig hazánkban emelkedik az átlagéletkor. De, hogy is vagyunk mi ezzel a ténnyel? Nem ritkán fülig belemerülünk a belőle sugárzó megnyugvásba. holott nagyon valóságos érdekünk lenne a tétlen megnyugvás helyett a pozitív előjelű nyugtalansággal eljegyezni magunkat. Használva e^vúttal oz összes rendelkezésünkre álló lehetőséget, hogy az átlagéletkor növekedésének mindennap kell dolgoznia, nem minden másnap. Jól van, a pap dolgozik, köszöni a gondoskodást satöbbi. Megyek, úgy harmadiknegyedik napjára, hányják a trágyát kifelé, ilyen rögtönzött istálló volt az ottan. a baromfinevelőből átalakítva, és még akkor ottan saráglyán hordták ki a trágyát, a párt- titkárral együtt, dolgoztak. Megyek oda. Tiszteletes űr, hogy és mint? Hát nagyon jól megvan, de nagy baj van. Micsoda? Hát majd csaik úgy négyszemközt mondom meg inkább, mert nem akarom, hogy hallja a párttitkár elvtárs is. Panaszom van rá. Micsoda? Hát tudja, első nap, én ezt az embert nem is nagyon ismertem és mindjárt első nap nekem azt mondja; gyere faszikám, fogd meg ezt a saráglyát! Sörös, gyűjjön csak ide, azt a római szentségit magának, azért ne haragudjon, nézze, nem az, hogy pap, a rosseb ette vóna meg a rangját, nem arról van itten szó, hanem arról van szó, hogy becsületesen szólítsa meg a munkatársát. mert se pertut nem ittak, se ez, se az, se nem is ismerték jóformán egymást. Roppant sértve érzem magam, mondja a tiszteletes, No. ez ha még egyszer Sörös előfordul, akikor maga nem lesz itt. Még hogy én a papot pártolom? Azt pártolom, nézze, mert ha pappal is állunk szemben, úgy mint egy munkatársat. úgy kell megbecsülni. Nem egyszerire lefaszikázni mindjárt. Azért engedje meg a világ, akármilyen műveletlen legyen valaki, ez illetlen dolog, ezt maga megértheti. No, kérlek szépen, a pap jó ideig ottan volt. Dolgozott rendesen, nem volt semmi panasz rá, vitte a saráglyát, mondom, olyan erős volt, mint te, vagy tán még erősebb. Érelmeszesedést kapott a pap. Panaszkodott nekem, hogy mit csináljon. Szeretné, ha valami állást kerítenék neki, meg. hogy ha biztosítanék neki, valami könnyebb állást, ő be is lép a pártba. Tiszteleegészsége tuitápláltság, alkohol, dohányzás, cukorbaj, magas vérnyomás, mozgáshiány folyamata nehogy megszakadjon, megtorpanjon. Hogy mi kezünk ehhez? Rengeteg! Ismételjük, rengeteg, mert napjaink orvostudományának valóban elsőrendű dolga a betegségek gyógyítása és — ha erre lehetőség van — megelőzése! A megelőzés, mint a szocialista egészségügy alapelveként közismert fogalom a gyógyítás gyakorlatában alapvető szemléleti változást valósított meg. Régen az orvos különféle medicinákat adott a már kialakult, és sokszor már-már nem csak az egészséget, hanem az életet veszélyeztető betegségek ellen. Most arról van szó, hogy orvosnak és embernek együttműködve kell — azaz kellene — megelőzniük az egészséget veszélyeztető betegség kialakulását. Sajnos, e közös munka meghonosodásához nem elegendő à jó elv és puszta jószándék, az együttműködéshez széles. tes úr. hát nem lehet ezt így. De hogy ő akkor kilép — kivetkőzik. Nézze, hát nem megy ez ilyen gyorsan, hogy gyerünk be a pártba, ezzel várni kell tiszteletes úr. Itt a silózás, most már négy napja esik az eső, és állunk, félben a rengeteg siló, a levente, a lövölde, ez mind teli silóval, majd a guta üt meg. Most jön a vasárnap. Lónyi, Komáromi, ezek, Ujszásziék, Szabóék, mind a templomba akarnak menni. A rinaldó szentségit, gondolja meg, hogy micsoda baj lesz ebből nekünk? Rövidre szabja a „misét” tiszteletes úr, és ezt a silózást, ezt vesse fel nekik, majd a templomba. Nézze elnök elvtárs, én besegítek, igyekszem valahogy beékelni az igébe. Na, kérlek szépen, kezdi az öreg, hogy az úr azt mondá; nem vétkezik az, aki másnak az ökrét, szamarát megmenti. Tehát nem bűn, hogyha valaki a silónál dolgozik, mert arra éppen olyan szüksége van az állatnak, mint nekünk a lelkünk üdvösségére. Mert a siló, — ami ott van a gödrökben — lassú erjedése folyamatát biztosítani kell, mert mit is csak úgy jutunk a mennyországba, ha lelkünk folyamatosan erjed egész életünk végéig. Tehát mentsük meg azt a silót, hogy alkalmas legyen az állatok étkeztetésére. Szóval ilyen dolgok megtörténtek. Aztán a végén, mikor beteg lett a pap, én igyekeztem azért csak segíteni. Mór környékére, oda lett egy nagy parókiára elhelyezve. Köszönte is nagyon. Mondtam neki: a párttitkárral legyen szíves tiszteletes úr, majd vegye fel a kapcsolatot, meg a téesz-elnökkel és segítsen, ahogyan itten nekünk segített. Minden köszönetem és hálám az eddigi munkáért. Szóval a pappal így fejeződött be...” SZEKULITY PÉTER Részlet a szerzőnek a Szépirodalmi Könyvkiadónál a Magyarország felfedezése sorozatban megjelenő kötetéből. körű egészségügyi kulturáltság is kell. Annak a biztos tudata, hogy például a keringési betegségekre hajlamosító rizikó-faktorok küktathatóak,' a keringési betegségek megelőzhetőek. Melyek tulajdonképpen te civilizáció fejlődésével szívünk épségét veszélyeztető „rizikó-faktorok” ? Itt van elsőnek az elhízás;' ezt követi a mértéktelen dohányzás, és alkoholfogyasztás, majd a magas vérnyomás, a cukorbaj, a fizikai munka-, a mozgás hiánya, a helytelen táplálkozás. Az elmúlt évtizedben még a számokkal! hadilábon álló emberek is megszerették a statisztikának korábban ri«j degriek hitt számadatait. Olvasóink bizonyára fel tudják idézni, hányszor olvashatták már számadatokkal dokumentálva e lap hasábjain, hogy lakosságunk az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan mennyit költ táplálkozásra, De hányán olvasták ki vajon a veszélyjelzést az idézett adatokból? Jóütáplált dundi- sásunk örökzöld témája lett a bajainkon, szamárkodó szokássainkon céllal évődő, csúfoló- dó humoristáknak, de ettől még nem fogyatkozott mindeddig az orvosi várószobák közönsége. Pedig LAIKUS ÉSSZEL IS fölfogható, hogy a fölös testsúly nagy terhet ró a vérke-f ringésre és kivált akkor jelentkezik a kövérség káros hatása, ha a szív egyébként sem ép. Hazánkban három-négy évtizeddel ezelőtt még az elégtelen táplálkozás jelentett népegészségügyi problémát. Most a tuitápláltság jelent gondot. Pedig az megint csak kézenfekvő, hogy az elhízottak betegednek meg leggyakrabban érelmeszesedésben, cukorbajban, magas vérnyomásban, s ezek közül sem az egyiket. sem a másikat nem tűri a szív. A szívünk, ami valóban azonos az egészségünkkel. Ne nyugtatgassuk hát magunkat egyénileg gyártott kis elmé-' letekkel, szívünkre nézve a kövérség legalább annyira káros, mint a dohányzás, vagy az alkohol, ha ugyan nem vés zedelmesebb. Egyébiránt, aki a fentiek olvastán félredobja az újságot, sajnálva a meggondolás készségét az elmondottaktól, magára vessen, mert az megint csak tényékkel bizonyítható, hogy a szív- és érrendszeri betegségek javarésze helyes életmóddal, megfelelő magatartással és önismerettel megelőzhető. Sőt! Csökkenthető a bajok súlyossága, ha rászánjuk magunkat a védekezési lehetőségek alkalmazására. Az első ilyen lehetőség a hízás elleni küzdelem, majd a helyes táplálkozási szokások kialakítása, az élvezeti cikkek mérsékletes fogyasztása és mozgása, mozgás, sok mozgás;-4r'r,s életmód! Egyszóval kár lenne elfelejteni, hogy: Az ön szíve, az ön egészsége! — óa — Rajz; Érdi Judit
