Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-02 / 79. szám
V» i \ A szabadságról nevezték el.. Ä pesti hídfőnél áll még a két vámház. Mindkettőn tábla, aranybetűs felirat. Az egyiken ez áll: „Ferenc József híd. Épült az 1893. évi XIV. törvénycikk alapján az ország költségén, a közforgalomnak átadatott Ö felsége, a király által, a magyar állam ezeréves fennállásának évében. 1896. évi október hó 4-én.” A másik vámházra ezt írták: „Sza- badság-híd. A német fasiszták és hazaáruló magyar cinkosaik 1945. január 16-án robbantották fel ezt a hidat. Gero Ernő közlekedésügyi miniszter vezetése alatt a demokratikus Magyarország mérnökeinek és munkásainak teremtő ereje egy esztendei megfeszített munkával újjáépítette. A Magyar Köztársaság a szabadságról nevezte el a hidat és Tildy Zoltán köztársasági elnök 1946. augusztus 20-án adta át ismét a forgalomnak.” S ebből, nagyjából, minden ki is derül a híd történetéről, nagy napjairól. A múlt század utolsó éveiben, amikor már a két állandó pest-budai Duna-híd gyalogos- és teherforgalma is megnőtt, az 1885. évi XXI. törvénycikk elrendelte, hogy amint a hidak vámjövedelme meghaladja az évi 650 ezer forintot, a Lánc- és a Margit-híd mellé egy, esetleg két új hidat kell építeni. Néhány év múlva megfelelő összeg állt a főváros rendelkezésére, s 1894-ben nemzetközi pályázatot írtak ki az Eskü téri — Erzsébet híd — és a Fővám téri — Ferenc József — híd építésére. A pályanyertes Feketeházy János tervei alapján építették a Fővám téri hidat. Vonalában függőhíd alakját utánozza, s elismerten a világ egyik legszebb rácsos vas- szerkezetű hídja. A karcsú, elegáns ívelésű híd szépségét a pillérek feletti vaskapuzatok adják. Az áttört oszlopok levegősek, könnyedek, és mégis a híd e részének fontos erő- tani szerepét hangsúlyozzák. A széttárt szárnyú turulmadarak is jelzik a kapuzat fontosságát. Húszméteres szélességével már az első években is keskenynek bizonyult a híd, mert két villamosvágány is halad át a kocsitesten. A pálya alatt négy 65 centiméter átmérőjű vízvezetékcsövet, két kábelszekrényt és egy 30 centis gázvezetéket helyeztek el. A hídfők és a mederpillérek legnagyobb megterhelése 114 ezer mázsát nyomhat. A jobb part hídfőalapozásakor 4Ö fokos meleg víz tört feL Építésekor a szenzáció erejével hatott: ez az első nagyobb folytvas szerkezetű hidunk. A Siemens—Martin 'eljárással öntött vasat tisztasága, egyenletessége, hossz- cs keresztirányú egyenletes igénybevehetősége, s főleg nagyobb szívóssága és nyúlása kiválóan alkalmassá tették hidak építésére. A híd szerkezetét a MÁV Gépgyár gyártotta és szerelte fel. A vasszerkezet súlya 4884 tonna, a fölbillenést akadályozó ellensúlyoké pedig 1218 tonnányi. Amikor az elkészült hidat Ferenc József a millenniumi ünnepségek egyik eseményeként felavatta, a balparti meder-pillér feletti kapuzat egyik toronygombjának aljába okiratot helyeztek el, az építés körülményeiről, a király és a miniszterek aláírásával. Állt a híd, szürke acéltestével átszelve a Dunát, összekötve városokat, meghosszabbítva utakat. Katonák masíroztak és királyok hajtották át, hótól tisztították munkanélküliek, s álmodozva nézte díszes korlátjára dőlve a vizet a költő. Sirályok repdesték körül, ragyogott fölötte a Nap, és néha fekete felhők borították. 1945-ben, január 16-án nem sokkal két óra után megremegett és aláhullott. A vízbe térdelt a híd. A szovjet csapatok 1945. februárjában kitoldták fával, öt uszályhajóra fahidat építettek, s ezt beillesztették a hiányzó középső rész pótlására. A „megfeltozott” hídon Pest- Buda népe is közlekedhetett, mindaddig, amíg a megrongálódott budai rész el nem süly- lyedt. A főváros felszabadítása utáni első gondolat a két városrész közötti összeköttetés megteremtése volt. S mivel a Ferenc József híd volt a legkevésbé megrongálódott fővárosi híd, erre esett a választás. A híd eredeti tervét megtalálták az egykori MÁV tervraktárában. De nem volt vas, se gyár, hogy a szerkezetet újraöntsék. A Közlekedésügyi Minisztérium hídosztálya bizottságokat hozott létre, az építési szerszámok és építőanyagok felkutatására. Biztosítaniuk kellett a munkások élelmezését, ruhával, tüzelővel való ellátását az inflációs hónapokban. A roncskiemeléshez búvár- és tűzszerészcsapatokat képeztek ki, szereltek fel. A második világháborúban lerombolt budapesti hídjaink felépítéséhez a „békeévek” hídépítő tevékenysége mellett 30 év kellett volna. A Szabadság- hidat héthónapi helyszíni munkával állították helyre. Az építés alkalmával 1895—96- ban naponta átlag 12 tonna vasszerkezetet szereltek fel a helyszínen, 1946-ban napi 22 tonnát ! Megfeszített munkával, csodával határos akarattal építették, javították a hidat. Pótolták a felrobbantott 138 méteres középső vasszerkezetet, felemelték a kilenc méter mélyre beszakadt budai pillért, a megmaradt szerkezet sérült részeit javították. Dr. Széchy Károly a híd- újjáépítés egyik vezető mérnöke írja emlékezéseiben, hogy a terv mindig az éppen rendelkezésre álló anyag szerint módosult, s olyan anyagból építettek, amilyen éppen volt. A javításokat, hol fából tervezték, hol a Boráros-téri, s a Margit-híd roncsainak felhasználásával. De 1946. augusztus 20-án megnyílhatott a híd, átdöcöghetett az első toldott-foldott sárga villamos, hömpölygött az emberáradat. S a hidat szép szimbolizmussal — a szabadságról nevezték el. KÁDÁR MÁRTA A Pamuttextilművek Tolnai Gyára FELVESZ 16 évet betöltött lányokat — fiúkat betanuló szövőnek az alábbiak biztosításával: — betanulási idő 3 hónap — vidékieknek szállást adunk — naponta bejárók utazási térítést kapnak — évi 2—3 alkalommal kedvezményes áruvásárlás lehetősége a vállalat termékeiből (ágynemű, frottíráru, asztalnemű) — modern új gyárban kifogástalan munkakörülmények — betanulási idő után 1600—2300 Ft-ig terjedő kereseti lehetőségek — szakmai és állami oktatásban való továbbtanulás lehetőségei biztosítottak. Jelentkezni lehet : Tolna, Marx Károly u. 63. munkaügyi iroda (30) „Társadalmi összefogással a közlekedés biztonságáért" Felhívás a közúti közlekedés biztonságának további szilárdítására Közúti közlekedésünk alakulása minden eddiginél jobban foglalkoztatja a közvéleményt. Hazánkban — így megyénk területén is — a közlekedésben, s azon belül jelentős mennyiségi és minőségi változás megy végbe. E fejlődés fő mozgató rugója szocialista társadalmunk fejlődése, a szocialista népgazdaság bővülése, az áru- és személyforgalmi igények fokozódása. A fejlődésben fontos szerepe van az életszínvonal emelkedésének, a több szabad időnek. Belejátszik ebbe az urbanizáció, a hazai és külföldi idegenforgalom növekedése, az utazási kedv és a kultúrálódóssal kapcsolatos igények fokozódása is. Jellemző, hogy az ország területén tíz évvel ezelőtt még csak 30 000, míg napjainkban 300 000 személygépkocsi fut közutainkon, s az is közismert, Hogy számuk 1975-re félmillióra növekszik. Az ismertetett fejlődésnek, a lendületes motorizációs folyamatnak azonban túl sok salakja van. A téma 1972. március 9—• 10-én a KPM által tartott „Közúti közlekedési munkaértekezlet"-én de más országos fórumokon is súlyának megfelelő hangot kapott. Felszínre kerültek azok a negatív jelenségek, amelyek közúti közlekedésünk jelenlegi helyzetét jellemzik. Az ország közútjain az elmúlt 6 évben 8000 ember halt meg, 140 000-en sérültek meg könnyen vagy súlyosan, közülük 10 000- en egész életükre rokkantakká váltak. Ugyanebben az időszakban a megye területén 194 baleset végződött halállal és 3000 súlyos és könnyű sérüléssel. 1971-ben országosan 22 949, míg megyénkben 585 sérüléssel járó közlekedési baleset történt, amelyből 36 végződött halálos eredménnyel. Különösen megdöbbentő, hogy 1971-ben megyénk területén több halálos és súlyos sérülést szenvedő gépjárművezető nem rendelkezett gépjárművezetői igazolvánnvol, s a balesetek nagy százalékát kezdő és a fiatalabb korosztályhoz tartozó gépjárművezetők gyorshajtása, szabálytalan előzése, az elsőbbség megadásának hiánya, valamint a szeszes ital okozta. Elgondolkoztató az is, hogy 57 gyalogost ért közúti baleset, akiknek csaknem fele gyermek és fiatalkorú, vagy idős ember volt. Ezek az adatok érzékletesen utalnak arra, hogy megyénk közlekedésében — a pozitív jelenségek mellett — még mindig vezető szerepet visz a gátlástalan szabálysértők durva, agresszív mentalitása, annak ellenére, hogy az illetékes szervek számos esetben szabtak ki súlyos pénzbírságot, vagy szabadságvesztés- büntetést. Az elmúlt évben közlekedési bűncselekmény, s a KRESZ rendelkezéseinek durva megszegése miatt 410 vezetői igazolvány és 321 ellenőrzőlap került bevonásra; Megyénk közúti közlekedésének helyzete — a lövőt illetően — fokozott társadalmi összefogást, szigorúbb rendőri intézkedéseket, a gépjárműparkkal rendelkező üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetőinek és dolgozóinak, de nem utolsósorban a hivatásos gépjárművezetőknek aktívabb megelőző tevékenységét és felelősségét követeli meg. Ennek érdekében — figyelemmel az MSZMP KB 1969. novemberi és a SZOT elnökségének 1966 évi határozatára — felhívással fordulunk a megye állami, társadalmi és gazdasági szerveihez, a közlekedés valamennyi résztvevőjéhez, hogy fokozottabb ösz- szefogással és közös tevékenységae! segítsék elő a közúti közlekedési balesetek megelőzését és visszaszorítását. Közös felelősségünkből kiindulva, közös összefogást kérünk egy olyan közlekedési morál megteremtése érdekében, amely a kölcsönös udvariasságon, előzékenységen alapul. Ne enqedjünk teret annak a szűk rétegnek amely mindannyiunknak gondot okoz a közlekedésben magatartásával, s a veszélyhelyzetek láncreakcióit indítia el. Támoqassuk rendőri szerveink munkáiát, ókik a jövőben közlekedésünk biztonsága érdekében a közvetlenül balesetveszélyes szabólvsértések további megfékezése érdekében az eddiaieknél szigorúbban fognak fellépni. Kötelességünk megfosztani mindazokat a lárma- és qéniór- művezetőket a közlekedésben való részvételtől, akik rettegésben tartiák a rendet és a forgalom biztonságát tisztelő közlekedő partnereiket. A motorizáció feilődése nálunk is megállíthatatlan. A aép- jármű barátunk a pihenésben és a szórakozásban. Elválaszthatatlan életünktől és a munkától. A felelőtlenség és az emberi gondatlanság, a szabályok durva meqszenése azonban méq számos esetben okoz oz orszóqutokon tragédiákat, eaveseknek öröm helvett könnyet és bánatot. Ezért kérünk mindenkit, hoqy segítse munkánkat annak a célnak oz érdekéhen, honv Tolna meave közútioin tudiuk teremteni azt a közlekedési morált, amely az emh—i életet van hivatva megmenteni, s amelynek révén ia- vul közútjaink fegyelme, nő a közlekedés kulturáltsága és biztonsága. Megye! Közúti Balesetelhárítási Tanács Szakszervezetek Megyei Tanácsa Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya Harkányban ZABRISKIE POINT épülő Antonioni amerikai filmje újra Szekszárdon! társasüdülőben A PANORÁMA MOZI garzon, egy-, kettő- és KIADOTT MŰSORÁTÓL ELTÉRŐEN háromszobás lakrészek Apr. 4-én, kedden előjegyezhetők fél 6 és 8 órakor; a Pécsi 2. sz. Ügyvédi Ápr. 5-én, szerdán Munkaközösségnél. Pécs, Kossuth u. 22. csak fél 6 órakor. Kérjen díjtalan tájékoztatót. (42) (28) i — Elismerten a vü&g egyik legszebb hídja a Szabad« ság-híd. (Komjáti Ferenc felvétele — KS).
