Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-21 / 93. szám
? f # y ♦ Tavasz a dunaszentgyőrgyi határban I ' Äz elmúlt napok csapadékos időjárása meggyorsította a tavaszi vetésű növények fejlődését. A dunaszentgyőrgyi Ezüstkalász Termelőszövetkezetben a múlt héten 35 milliméter csapadékot mértek. Az ötezer holdas szövetkezetben reggelente százötven ember kezdi a munkát, öntözik a tritikálet, amelyet zöldtakarmányként használnak fel, az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtását karbamidos lombtrágyázását végzik. Ebben az évben a szövetkezet a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kísérleti Gazdaságával karöltve száztíz katasztrális holdon termeszt zöld dohányt. A magokat már elvetették. Ezer- hatszáz négyszetméter fóliasátor alatt fejlődnek az apró dohánypalánták. Nagyüzemi méretekben az országban egyedül Dunaszentgyörgyön foglalkoznak a fólia alatti dohány- palánta-neveléssel. Mind ez ideig csupán kisparcellás kísérletek folytak a gödöllői agráregyetemen. A gazdaságnak ez elsősorban munkaerő-megtakarítás szempontjából előnyös. A palántázást, a sorművelést, a műtrágyázást és a betakarítást kanadai gyártmányú dohánykombájnnal végzik majd. A közös gazdaság szőlejében már befejezték a kora tavaszi munkákat. Földbe került a háztáji burgonya is. A határban jól előkészített magágyba vetik a kukoricát. Ha az időjárás továbbra is kedvező lesz, rövidesen végeznek minden tavaszi munkával. Az alig kikelt palántával együtt növekedne a gyom is, amelynek irtása — mint képünk mutatja — különös munkát igényel. Érmesen fekve látszólag kényelmes a munka, de mint Benedeczki Györgyné mondja, így sem könnyű egész napon át dolgozni. A 6-os út mellett K. Horváth József veti a kukoricát, a korszerű, pneumatikus vetőgéppel. Fülöp Tamás, a szövetkezet növénytermesztési mezőgazdásza mondja: három ilyen géppel vetik el a 674 hold kukoricát, kedvező idő esetén nyolc-tíz nap alatt. Egy új gép „születése” 'A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat jó érzékkel, időben „kapcsolt rá” a cukorrépa-betaka- rító gépekre. A múlt évben a bölcskei gyáregységben gyártott felszedő- és rakodógépek ősszel már a gazdaságokban is kiállták a próbát, teljesen egyenrangúaknak bizonyultak a hasonló, külföldi gépekkel. A hárommenetes gépsorból viszont hiányzott a megfelelő teljesítményű, a hazai igényeknek megfelelő első gép, a cukorrépa-fejező. A francia Moreu-cég hatsoros fejezőgépe felelt meg leginkább a követelményeknek, de ez kisebb területre, kisebb igénybevételhez készült. A bölcskei gyáregységben a bét végére teljesen elkészül az új gép, hogy majd a Budapesti Nemzetközi Vásáron szerezzen a Tolna megyei vállalatnak újabb elismerést. Itt idézzük Apatoczki Pál főmérnöknek, a vállalat év eleji kommunista aktívaülésén kimondott véleményét : „Túlzás nélkül mondhatom; a magyar mezőgépgyártás történetében még nem volt példa arra, hogy egy külföldi gépet ilyen rövid idő, alig egy-két hónap alatt honosítsanak”. Horváth József, a gyáregység igazgatója mondja el a hazai cukorrépa-fejező gép „születésének” előzményeit, körülményeit. — A múlt évben az összehasonlító bemutatókon jól szerepelt a francia hatsoros fejezőgép. Innen született a gondolat, hogy meg kell keresni a hazai gyártás módját. A tröszt közvetítésével megtörténtek a tárgyalások a gép gyártásáról. Viszont az eredeti konstrukciót meg kellett változtatni. — Miben kellett változtatni, módosítani? — Először is, a vázat kellett erősíteni. A másik lényeges változtatás a felhordó ráépítése. Az eredeti gép a földre szórta a levágott répakoronát. Nálunk viszont figyelembe kellett venni, hogy a mezőgazda- sági üzemekben takarmányként használják fel ezt a nagy zöldtömeget. A felhordó így pótkocsira rakja a levélkoronát. De miután a felhordó megváltoztatja a gép egyensúlyát, ezért át kellett helyezni a járókerekeket, illetve a vázat úgy kialakítani, hogy a gépet felvonóval, és anélkül is üzemeltetni lehessen. A vállalat fejlesztési osztálya decemberben—januárban kidolgozta az új konstrukciót, a MEFI szakemberei elvégezték a szükséges méréseket, részben helyben, részben pedig az intézet zsámbéki telepén. A mérések eredményei után csupán kisebb módosításokat kellett végezni, figyelemmel lenni a sok országénál szigorúbb hazai munka- védelmi szabályokra. így a MEZŐGÉP fejezőgépe lényegesen zártabb, burkoltabb, mint a francia eredeti. Az előkészítés szakasza tehát lezárult. A most már véglegesen kialakult konstrukciójú fejezőgéppe! kialakult a szekszárdi MEZŐGÉP cukor- répa-betakarító gépsora. Az első példány ott szerepel majd a nemzetközi vásáron, a kérdés ezek után az; mikor, mennyit kapnak belőle a m’ezőgazdasá- gi üzemek? — A betakarítási szezon kezdetéig százötven gépet — mármint a teljes gépsort — kell átadni a mezőgazdaságnak — mondja Horváth József. A gyártás vállalaton belüli kooperációban folyik, csupán a hajtóműveket kapjuk külső, társvállalattól, vagy Budapestről, vagy Kaposvárról. A7/ idő viszonylag rövid, tehát megfeszített munkára, nagyon pontos. együttműködésre lesz szükség. Nagyon szoros három hónapnak nézünk elébe. A vállalatvezetésnek presztízskérdést jelent, de mindenki érzi a felelősség súlyát, hogy megfeleljünk a mezőgazdasági üzemek várakozásának. A vállalat KISZ-szervezetei védnökséget vállaltak a eukorrépa-betaka- rító gépek gyártása felett. — A termelés mellett nem kevés a szervezés sem, amelyet azért kell végeznünk, hogy gépeink a lehető legjobb munkát végezzék, a lehető Teg- • kevesebb kieséssel. A múlt év őszén még akkor is rendszeresen látogattuk a gépeinket, használó üzemeket, ha nem is volt különösebb hiba, megtudni, milyenek az üzemelés tapasztalatai. Igen széles körű garanciális hálózatot építünk ki, amelybe belépnek a többi, megyei gépgyártó vállalatok is. E vállalatok — a garanciális javításban részt vevő — szakemberei részére .tanfolyamot szervezünk, azonkívül több, üzemeltetési bemutatót is. Minden lehetőséget igyekszünk kihasználni, hogy valóban jó, megbízható gépeket gyártsunk a mezőgazdaságnak. A teljes gépsort bemutatjuk majd a szekszárdi területi mezőgazdasági kiállításon is. BI. Sokszázados műemlékek százéves védelme 27 év alatt 1000 épület — legtöbb a barokk Szekszárdon a nagy templom környékén valahol egy római kori agyagcsövet rejt a föld mélye. Könnyen lehet, hogy a cső máig vezeti a szennyvizet, de a honfoglalást megelőző korok, így elsősorban a rómaiak magas építészeti kultúrájának maradandó emlékével nem büszkélkedhetünk. Az aliscai épületeket elsöpörték a századok és római korbéli az országban egyebütt se sok maradt. Aquincum, Gonsium, Szombathely. Az országot viharos történelme más műemlékekben is szegénnyé tette, jóllehet ezek történelmi becse, értéke felbecsülhetetlen. 8251 épület A hivatalos listák 1859 műemléket, 5351 műemlék jellegű és 1041 városképi jelentőségű épületet regisztrálnak, összesen tehát 8251-et Majdnem 50 százaléka barokk és copf stílusú. Minderről miért most szót ejteni? Az Országos Műemléki Felügyelőség, mely egyben a kultúrkincsek í üt felügyeletet gyakorló hatóság is, a közelmúltban bőségesen tájékoztatta a sajtó képviselőit arról az évszázadról, amióta az országban szervezett műemlékvédelem vám A Rákóczi-szabadságharc bukása után a Habsburgok tu. catjával robbantották fel a magyar várakat. A romok ezután majdnem mindenhol kőbányaként szolgáltak a környék népének. Érdekes módon 1846-ban először a Magyar Or. vosok és Természetvizsgálók vetették fel a hazai műemlékek fenntartásának szükségességét. Ugyancsak orvos volt az a Henszlmann Imre is, aki 1869-ben mohácsi képviselőként törvényjavaslatot nyújtott be a műemlékvédelemről. 1872. április 4. Ezen a napon, tehát egy évszázada rendelte el a közoktatásügyi miniszter a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának felállítását, melynek első előadója Henszl. mann Imre lett. Ezzé] szinte egyidőben megtörtént az első műemléki összeírás, majd hosszú előmunkálatok és a korabeli szakemberek áldozatos munkája után Kilenc évvel később megszületett az 1881. évi XXXIX. törvény, mely egészen 1949. november 16-ig érvényben volt és alapjaiban határozta meg immlár a Műemlékek Országos Bizottságának működését. A közbenső időszakban feltárások és helyreállítások sora történt az országban. A szocialista jellegű műemlékvédőiéin kibontakozásának előfeltételeit azonban csak az utóbb említett időpontban teremtettük megi As egyik legelső rendelet Aligha véletlen, hogy a Ma. gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsa egyik legkorábbi, 1949. 13. sz. törvényerejű rendelete hozta létre a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját. Azóta átszervezések történtek ugyan, de a végeredmény az, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség szakhatóságként látja el feladatát. Ellenőrzi, hogy a műemlékeket fenntartóik kellő becsben és főleg változtatás nélkül hasznosítják-e. Kutatásokat végez, elkészíti a műemlékek helyreállításának műszaki terveit, saját gyűjteményei, rés? taurátor csoportja van és amellett, hogy a tanácsok közbejöttével szervezi a műemlékvédelem társadalmi hálózatának munkáját, tagja a műemlékvédelem nemzetközi szervezetének (ICOMOS) is. A munka nem csekély. 1971- ig az Országos Műemléki Felügyelőség mintegy 950—1000 épület állagmegóvását, helyreállítását végezte eh Nem öncél Műemléki épületeink —középületek, kastélyok és lakóházak — a mai élet igényeinek kielégítésére is alkalmasak. Múzeumok művelődési házak, iskolák, könyvtárak, kollégiumok, gyermekotthonok, üdülők, turistaszállók, szállodák, venléglők, kórházak, szanatóriumok, szociális otthonok, termelőszövetkezeti és áilami gazdasági centrumok, közigazgatási központok működnek bennük, vagy egyházi, kultikus célt szolgálnak. Sokszor súlyos összegeket és sok évi munkát követelő restaurálásuk, állagmegóvásuk tehát egyáltalán nem öncél, hiszen még egy praktikusan már nem használható várromnak is van tájképi becse, tehát idegenforgalmi értéke. Tolna megye ismeretes módon nem a leggazdagabb műemlékekben. így számunkra különös jelentősége van annak, hogy a hazai műemlék- védelem centenáriuma alkalmából — június végép — éppen megyénk lesz büszke színhelye egy nemzetközi rendezvénynek, amikor számos ország szakemberei a simontor- nyai munkálatok eredményével ismerkednek majd meg; Ugyanígy a másik két fontos itteni munkával, ami már zajlik illetve kezdődik, a du- naföldvári török-toronyhoz és a híres ozorai várhoz, egyik legépebb műemlékünkhöz kapcsolódóval. ORDAS IVÁN
