Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-18 / 90. szám

Hoiyan vélekedik a holográfia megfereitiie az emberiséi sorskérdéseiril ? Néhány napot töltött szülő­hazájában korunk fizikájának egyik nagy egyénisége, a ta­valyi fizikai Nobel-díjjal ki­tüntetett Gábor Dénes, a lon­doni Imperial College világ­hírű professzora, a Royal So­ciety tagja, akadémiánk tisz­teletbeli tagja. A neves tudós elutazása előtt nyilatkozott dr. Majercsik Sán­dornak, a Magyar Távirati Iroda főmunkatársának. Az első kérdés. — 1947-ben egy nagy cég megbízásából az elektronmik­roszkóp tökéletesítésén dol­goztam — mondta Gábor Dé­nes. — A fény hullámtermé­szetéből adódó interferencia­jelenség alapján dolgoztam ki az elektronmikroszkópok tö­kéletesítésének egyik módját. Ezt a jelenséget még a múlt század elején Thomas Young fedezte fel. Ezek a kutatásaim vezettek a holográfia elvének kidolgozásához. — Lényegében arról van szó, hogy a több oldalról meg­világított tárgyból kijövő hul­lámokat, amelyek három di­menzióban, tehát térben ad­ják a tárgyra vonatkozó ösz- szes információkat. A holog­ramot úgy látjuk, mintha a tárgy a maga teljes valósá­gában állna előttünk. Holog­ráfiával vizsgálni, „fényképez­ni” lehet hősugarakat, követ­ni lehet nagy sebességű löve­„Amíg az év elején kilátás­talannak mutatkozott a hely­zetűig a kivitelezői kapacitás hiánya miatt, most inkább többlet jelentkezik. Máris ér­ződik á kormány gazdaságpo­litikai intézkedéseinek a hatá­sa amelyeket Fock elvtárs a gazdasági aktíván jelentett be. Hasonló a helyzet a terve­zői kapacitással is. Az árala­kulások azonban egyelőre na­gyon kedvezőtlenek, s emiatt van némi megtorpanás.” Ezt saját lapunkból idéztük, Dudás Antalnak, az OTP Tolna megyei fiókja vezető­helyettesének a nyilatkozatá­ból, amelyet 1971. december 24-én jelentettünk meg. Az OTP-nek Tolna megyében igen nagy a szerepe a lakás- program megvalósításában. Az újonnan épülő lakások több­ségében közvetlenül érdekelt: vagy hitelt nyújt a költségek fedezéséhez, vagy maga az OTP a beruházó, és az építke­zés befejezése után értékesíti a lakásokat. Most, hogy arra voltunk kíváncsiak, javultak-e a lakásépítési feltételek, min­denekelőtt az OTP illetékesét, Dudás Antalt kérdeztük meg. — A decemberi interjú ide­jén volt bőven kivitelezői ka­pacitás, de az árak kedvezőt­lenül alakultaik, magyarán, megemelkedtek s emiatt csök­kent az érdeklődés az OTP- beruházású lakások iránt. E nemkívánatos jelenség meg- változott-e? Az OTP Tolna megyei fiókját, mint az egyik legnagyobb Tolna me­gyei lakásberuházót megkeres­te-e valamelyik kivitelező szerv azzal, hogy hajlandó ol­csóbban elvállalni a korábbi ajánlatánál a lakásépítési megbízatást? — tettük fej a kérdést arra célozva, hogy né­hány hónappal ezelőtt a la­kásépítő-kapacitás többlettől sokan azt várták, hogy leg­alább majd lecsökkennek az árak”. íme Dudás Antal válasza: — Nem. Inkább olyannal kerestek meg bennünket, hogy ismét „kénytelenek” megemelni az árat... Azt senki sem várta — vár­hatta — a gazdasági aktíva után tett intézkedésektől, hogy máról holnapra megvál­tozik minden, megoldódnak a dékek útját és a rajtuk vég­bemenő jelenségeket is. A számítógépek fejlesztésében, televíziós rendszerekben, a sztereomozi megvalósításában stb. — Hanghullámokkal is le­het hologramot készíteni. Ebben talán még az optikai holográfoknál is nagyobb fan­táziát látok. Komoly kilátás van arra, hogy pótolhatjuk, illetőleg kiegészíthetjük vele a röntgensugarak nyújtotta le­hetőségeket. A tudomány feladatairól szólva a következőkre mutatott rá: — Korunkat a technikai tu­dományos forradalom, a má­sodik ipari forradalom korá­nak nevezik és méltán. Az ember ma már a Holdra is eljutott és valószínűleg to­vább is mehet. Hajlamosak vagyunk azonban arra, hogy megittasuljunk a technikai lehetőségektől és elhanyagol­juk a veszélyeket. A tudósok legfontosabb feladata most szerintem ezeknek a veszé­lyeknek tanulmányozása és a követendő ésszerű magatartás kidolgozása. — Az egyik fő veszély, hogy az emberiség éppen a techni­ka gyors fejlődése nyomán igen nagy mértékben rombol­ja, szennyezi környezetét, ugyanakkor az ásványi kincs, elsősorban az olaj és szénva­különféle gazdasági problé­mák, de az mindenképpen kívána­tos lenne, hogy a lakás- építési költségek reális keretek közt mozogjanak. Persze más a reális a kivite­lező és más az építtető ré­szére. Mindenesetre, a la­kásépítéssel hivatalból fog­lalkozók — és nem kivite­lezők! — körében egyre elter­jedtebb az a nézet, hogy ha ilyen ütemben növekszenek az árak, esetleg kérdésessé válhat a lakásfejlesztési me­gyei program megvalósítása. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a beruházásokat korlá­tozzák —, egyes beruházási törekvésekre pedig átmeneti­leg teljes „stop”-ot rendelnek el, több építőipari szervnél a kivitelezői kapacitás csökken­tésével kezdtek foglalkozni. Hogy hol és mennyire csök­kentették, azt még pontosan nem lehet tudni, mert ezt se­hol sem verték dobra. Félő azonban, hogy sok helyen nem a költ­ségcsökkentésen törik a fe­jüket. hanem a „kiskaput” keresik, ami ez esetben a kapacitáscsökkentés is le­het. A vállalaton belüli mutatók ugyanis jól alakulnak, ha ke­vesebbet, de drágábban épí­tenek. .. De mi lesz a lakás- programmal ? Hogy az építőiparban meny­nyire kapacitás-kihasználási problémák adódtak elő, azt számtalan módon tapasztal­hatjuk. Találkoztam építőipa­ri vezetővel, aki azért kilin­cselt a korábbi működési te­rületüktől távolabb eső vidé­keken, hogy „megszerezzen” egy-egy kivitelezői megbíza­tást. Ráadásul olyanért tal­palt, amilyenért korábban kettőt sem lépett volna, leg­feljebb feltételesen elvállalja. A minap az egyik tsz-ben építésvezetővel hozott össze a véletlen. Türelmesen várako­zott az elnökre, akiről senki sem tudta, hogy mikor érke­zik vissza... Mert meghal­lotta, hogy egy nem éppen nagy volumenű munka elvég­zéséről tárgyalnak egy másik kivitelezővel. Anélkül, hogy tudta volna, mennyi a ,.kon­kurencia” ajánlata, az elnöki gyón pocsékolása olyan mé­retű, hogy számítások szerint a készletekből legfeljebb száz évre futja. — Az energiahelyzet és az ásványkészlet szorosan össze­függ a másik nagy problé­mával, a túlnépesedéssel, amely egyes országokban, mint Ja­pán, India, máris riasztó mé­reteket ölt. De olyan tények sem hagyhatók figyelmen kí­vül, mint a plankton pusztu­lása, amelynek már mutat­koznak bizonyos jelei a világ­tengerekben. Ennek pedig fe­le sem tréfa, hiszen a plankton szolgáltatja a földi légkör oxigénjének mintegy 75—80 százalékát. A tudomány feladata tehát a helyzet felmérése, a lehető­ségek .pontos meghatározása és az emberiség felvilágosítása. Itt elsősorban a fiatalokra gondolok, akik utánunk jön­nek és felelősek lesznek az emberiség és a magujc sorsá­ért. Hinnünk kell abban, hogy a meglévő óriási lehetőségek birtokában felülkerekedik az emberi értelem, a ráció, amely a legkülönbözőbb területeken felhalmozódott rengeteg tu­dást, ragyogó részeredménye­ket szintézisbe fogva egyedül képes helyreállítani az össz­hangot az emberiség szükség­letei és lehetőségei között — fejezte be nyilatkozatát Gá­bor professzor. (MTI) előszobában minden számítás­ba jöhető szövetkezeti szak­vezető előtt hangoztatta: — Mi 100 000 forinttal ol­csóbban hajlandók vagyunk a kért határidőre elvégezni ezt a munkát. Tehát ilyen is van. Ez jó jel. Egyebek közt valami ilyesféle Is célja az újabb gazdasági intézkedéseknek. Korábban a beruházási problémák jó része abból következett, hogy a kivitelezőket elhalmoz­ták megrendelésekkel, s azok egy részének pontos teljesítésére már eleve nem volt meg a reális le­hetőség, és végül nagyon kiszolgálta­tott helyzetbe kerültek az építtetők. A lakásépítkezése­ket illetően azonban egyelőre még csak reménykedhetünk a kedvező változásokban. Minden építkezésnek — ter­mészetesen a lakásépítéseknek is — alapfeltétele az anyagel­látás. E téren — amint azt a szekszárdi TÜZÉP-telepen is tapasztalhattuk — javuló a helyzet. Arról szó sincs, hogy kifogástalan lenne. Ha példá­ul valaki építeni akar, s az építkezéshez szükséges anyag­féleségek listájával beállít a telepre, egészen biztos, hogy nem tud megvásárolni min­dent egy és ugyanazon időben. Ha van betonelem, nem biz­tos, hogy lehet téglát kapni. Hosszú időn keresztül nem vqjt kúp-pala, s aki korábban megvásárolta a tetőfedő palát, a tetőfedést emiatt nem tudta befejezni. Kapható többféle nyílászáró, de nincs mindig mindenféle, amit a vevő ke­res. Peredi Jenő telepvezető szerint belátható időn belül nem is lesz olyan áruellátás i hogy mindig minden kapható legyen. Ez a beláthatatlan távoli jövő tárnája, s ilye' felelősségtudó ember nem is ígér. De az nagy szó, hogv például á cementedátés már folyamatos, vagy a tavaly öt­millió tégla helyett ez évre előreláthatóan hétmilliót kap­nak az ipartól értékesítésre. E téren tehát határozott a javulás. A címben feltett kér­désire azonban — ha mindent egybevetünk — csak „is-is”- sel lehet válaszolni. B. F. Országjáráson Lapunk fotoriportere, Gottvald Károly, a Dunakanyar­ban járt. Néhány fényképen örökítette meg az idegenfor­galmi szempontból olyan fontos terület szépségeinek egy részét. Visegrádon — Zsigmond és Mátyás király csodálatos palotájának romjai közül — pillantást vetett a túloldalra, Nagymarosra. Első fővárosunk, Esztergom várának fokáról a városra és a Dunára. Végül pedig a legnagyobb magyar templom, az esztergomi bazilika kupolájára — belülről. Javultak-e a lakásépítési feltételek ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom