Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-15 / 88. szám
f ► 60 éve történt A litanie tragédiája Nagy tragédia volt és világbotrány. Évekig foglalkoztak vele a leghíresebb napilapok. Felderítették másfél ezer ember pusztulásának hátterét, kiteregették az üzleti szárhítás aljasságait, s megörökítették az egyéni drámák egész sorát. Akkpriban Anglia és Németország hajóstársaságai dühöd- ten versenyeztek: melyik tud több utast, nagyobb gyorsasággal, maximális kényelemmel átszállítani Európából Amerikába és vissza? Ezért hát a White Star Line brit cég megépíttette a Titanic nevű luxusgőzöst, amely a maga korában technikai csoda volt, és a nagysága olyan, mintha megvalósult volna Verne Gyula fantasztikus regénye, Az úszó város. Amikor a Titanic útrakelt Angliából, a mólón szólt a zene, röpködtek a szerpentinek és hullott a virágeső. Aztán négy napon át büszkén és gyorsan úszott az óceánon a büszke hajó 2206 utassal a fedélzetén. 1912. április 14-én este még bál volt a hajón. Finom mámorban táncoltak az első osztály gazdag és hírneves utasai, mágnások, pénzfejedelmek, az életet habzsoló világpolgárok. Ott volt köztük a White Star Line elnöke: Is- may; továbbá az amerikai milliomos: Astor és az ugyancsak milliomos Wiedener bankár. Ezen a hajón — persze, az első osztályon — hivalkodott a gazdagság. Ámde egy váratlan heves szélvihar déli irányba sodorta a gőzöst. Smith kapitánynak, a tapasztalt öreg tengeri rókának tudnia kellett, hogy az 1912-es enyhe tél következtében hatalmas jéghegyek kerültek olyan délibb tájakra, ahol igen ritkán jelentek meg, de számolni kellett velük. A kapitány azonban félretett minden óvatosságot és a hirtelen támadt köd ellenére „teljes gőzt” parancsolt, mert a White Star elnöke, Ismay — rekordot akart. Smith másodtisztje aggódott ugyan, félt az alattomos jéghegyektől, amelyeket különösen a nem látható, víz alatti talpazatuk tett veszélyessé. Senki sem hallgatott rá. A Titanic rohant a végzete felé. Teljes gőzzel. Már lezajlott a bál, kiürültek a pezsgőspalackok, pihenőre tértek a zenészek, az elit publikum pedig visszavonult káprázatos luxussal berendezett lakosztályaiba. Éjfél jóval elmúlt, amikor rettenetes lökés, az acéllemezek döbbenetes ropogása, a berendezés elképesztő recsegése riasztotta fel az alvókat. A Titanic a ködben egy óriási jéghegynek ütközött. Minden képzeletet felülmúló pánik tört ki, nők, gyermekek, férfiak igyekeztek a fedélzetre jutni. Sokan félig meztelenül, futás közben kapkodva magukra a ruhájukat, vagy takaróba burkolózva. A fedélzet közelében lévő luxuskabinok utasai előnyben voltak, mert a második és a harmadik osztály tömegét a matrózok egy darabig visszaszorították. De a pánik ereje hamarosan felborított minden rendet. Smith kapitány szócsöveken igyekezett megnyugtatni a kétségbeesett embereket: „— Nincs baj. Sok hajó fogta az SOS-jelet, s közeledik! Fel a mentőövet! Mindenki megmenekül!” Csakhogy a hajó orra gyorsan levált, a légkamrák képtelenek voltak a víz színén tartani a hajót. Kialudt a villany. Iszonyatos harc kezdődött az életért. A férfiak vadállattá vedlettek, s legázolták a gyerekeket, nőket, öregeket. Butts őrnagy egy tucat férfit lőtt le, a tisztek mind használták a revolverüket, de végül őket is leterítették. Ismay elnök elsőként mentette meg a bőrét egy félig telt mentőcsónakban, miközben más csónakok a túlzsúfoltságtól felborultak. Smith kapitány a szájába lőtt. Akik a vízbe ugrottak, a jeges árban gyorsan elmerültek. A Titanic rádiósa az utolsó pillanatig adKORD-H ÁPRILIS 17 — Él 21-tű ! Most vásároljon kordbársony cipőt olcsón! Férfi kordbársony cipő 104 és 119 Ft Hői kordbársony cipő 105 Ft Gyermek kordbársony cipő 35—40-ig 73 és 69 Ft Divatos, olcsó, kényelmes. tartós. Kapható Tolna megye szaküzleteiben. Csak egy hétig i (241) ta a vész jeleket, A hajó elmerült. Elsőnek a Garpathia ért a helyszínre. Ennek magyar legénysége 645 személyt halászott ki a tengerből, és dr. Lengyel Árpád hajóorvos azonnal hozzálátott a rászorulók kezeléséhez. A később érkező Mauretánla és még három hajó már csak összesen 58 hajótöröttet menthetett meg. A Titanic 2206 utasából 1503 a tengerbe veszett. Szívet tépő jelenetek zajlottak le New York kikötőjében, amikör a Carpathia fedélzetéről partra tették az idegileg összeroppant, kimerült, átfázott, belázasodott és magatehetetlen nőket és gyermekeket. Kiderült aztán, hogy az előkelő utasok 63 százaléka megmenekült. De már a másodósztá- lyúak közül csupán 43 százalék, a harmadosztályúak közül pedig mindössze 25 százalék élte túl a tragédiát. A világsajtó Ismay fejét követelte, a túlélő előkelő férfiakat kizárták klubjaikból, a White Star Line-t egy darabig bojkottál- ták. Hivatalosan is megállapították, hogy a katasztrófa elmaradt volna a hajóstársaságok versenye nélkül, s ha Ismay elnök nem hajszolja üzleti érdekből a rekordot... FÖLDES MIHÁLY Meteorológia és a környezetvédelem Az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Légkörfizikai Intézetében naponta négy alkalommal bocsátanak fel 25—30 kilométer magasba rádiószondát. Az eredmények bázisadatokat szolgáltatnak az időjárás előrejelzéséhez és segítséget nyújtanak a légiközlekedésnek is. Az intézetben tanulmányozzák a légkör szennyeződését, foglalkoznak az urbanizációs meteorológiával. Városklimatológiai felméréseket Végeznek, az eredményeket felhasználják majd a jövőben a várostól építéseknél, új lakótelepek kialakításánál. Képünkön: Előkészítik a rádiószondát. (MTI foto: Iladas János felvétele — KS) Másodlagos kárért is felel a Biztosító Peronoszpóra-fertőzés francia komlóban — Háromnegyed milliós ügyben győzött a Hőgyészi Állami Gazdaság Elvi jelentőségű, a mezőgazdasági termelés anyagi biztonságát növelő, végérvényes határozatot hozott a Központi Gazdasági Döntőbizottság, mint fellebbezési döntőbizottság. A KDB az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságát arra kötelezte, hogy fizesse meg a Hőgyészi Állami Gazdaság 747 500 forintos követelését, S ez után majdnem 150 000 forint kamatot. A gazdaság és a Biztosító 1970-re biztosítási szerződést kötött, amelyben — más termények mellett — 23 kataszt- rális holú francia komló biztosítása is szerepelt, 184 métermázsa össztermésre, mázsánként 10 000 forintos egységáron. A hőgyésziek előrelátásának fontosságát az időjárás igazolta. 1970. augusztusának első felében hat alkalommal pusztított az ültetvényben eső, jeges eső és szélvihar, — majd mindezek után peronoszpóra- fertőzés is jelentkezett. Mivel a kár összegét illetően a gazdaság és a Biztosító nem tudott megállapodni, a Szekszárdi Megyei Bíróság előtt perre került sor. A felek — lényegében .— azon vitáztak, hogy a jégeső után bekövetkezett peronoszpóra-kárt, amely holdanként 2 métermázsával csökkentette a termést, a pénzintézet köteles-e a biztosítási szerződés alapján megtéríteni. Az elemi csapás okozta 862 500 forintos kárt az Állami Biztosító kifizette a gazdaságnak. A megyei bíróság helyt adott az állami gazdaság ke- ' resetének. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon vett váratlan fordulatot, amikor is — a legfőbb ügyész indítványára — a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a pert megszüntette, s elrendelte, hogy az iratokat a gazdasági döntőbizottsághoz juttassák el. A Szekszárdi Megyei Bíróság munkája, amellyel pontosan megállapította a tényállást, emiatt nem veszett kárba, már csak azért sem, mert a bizonyítási eljárás során értékes szakvélemények birtokába jutott, s ezek közül Tu- boly Lászlóé, a Növényvédelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársáé a későbbiekben is perdöntő erejűnek bizonyult. Tuboly László egyértelműen megállapította, hogy a peronoszpóra-fertőzés kizárólag à jég-, illetve Viharkár következménye, mivel az elemi csapások következtében a növényzet természetes ellenállóképessége csökkent. A tobozok jégveréstől sérült felületén könnyen megtörtént a fertőzés. Tuboly László —■ igen lelkiismeretesen — összehasonlításra alkalmas adatok szerzése végett a Bikali Állami Gazdaság és a Bólyi Állami Gazdaság területén is vizsgálta a peronoszpóra-károsodást. A szakértő kijelentette: a Hőgyészi Állami Gazdaság minden rajta állót megtett a kár elhárítása érdekében. A központi döntőbizottság elsőfokú határozatát a Biztosító jogi képviselője — többek között — azzal az indokolással fellebbezte meg, hogy az állami gazdaságok növénybiztosítási feltételei között a pe- ronoSzpóra biztosítási eseményként nem szerepelt. Álláspontja szerint a másodlagos károkra vonatkozóan a Biztosító kártérítési kötelezettséget nem vállalt; így azok meg- téríttetése szerződésellenes és ezért törvénysértő. A KDB mint fellebbezési döntőbizottság a pénzintézet fellebbezését nem találta alaposnak. Mint rámutatott, a növénybiztosítási szerződés azokra a károkra terjed ki, amelyeket a jégverés okoz a biztosított növények lábon álló, illetve leszedetlen termésében. A szerződés nem zárja ki a közvetlenül a jégveréssel összefüggésben keletkezett, úgynevezett másodlagos károkok miatt bekövetkezett terméskiesés után a kártalanítási kötelezettség megállapítását. A KDB mint fellebbezési döntő- bizottság arra is emlékeztetett, hogy a Polgári Törvénykönyv kártérítésre vonatkozó rendelkezéseihez tartozó miniszteri indoklás egyértelműen megállapítja: a közvetlen és a közvetett károkozás között nincs különbség. Ez az elv a biztosítási szerződésekre is érvényes, — azzal a különbséggel, hogy a biztosítási szerződésben a megjelölt károkok mellett a szerződés hatálya ezekkel közvetlen összefüggésben jelentkező másodlagos károkokra is vonatkozik. Másodlagos kár alapján kártalanítás csak akkor nem követelhető, ha a biztosítási szerződésben ezt a felelősséget a szerződő felek kifejezetten kizárták.
