Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-14 / 87. szám
It t I I ÉRTESÍTÉS MEGYEI GÉPJÁRMŰ-ÜZEMELTETŐKNEK Az Országos Gumiipari Vállalat értesíti T. Vásárlóit, hogy 1972. április 1-től a megyében jelentkező gumiabroncsigények kiszolgálása a Pécs és vidéke ÁFÉSZ 26. sz. gumiáru-szaküzlef Pécs, Hal tér 5. sz. alatt történik (Telefon: 51—62) j Kérjük, hogy jövőbeni igényeikkel a megjelölt szaküzletet szíveskedjenek felkeresni. Szállítási költségeket takarít meg ! Előzékeny kiszolgálásban részesül ! Panelkutyá k. Nem, ne is gondolkodjanak, ez nem egy új kutyafajta, de mégcsak nem is egy előregyártott elemekből készített „állat”. Azokról a négylábú- akról van szó, amelyek a bérházakban panelépületekben „laknak”. Állatkínzás! — tartják egyesek, és legszívesebben az állatvédő liga segítségét kérnék, hozzanak törvényt a kutyák bérházakban való tartása ellen. Kosz, piszok, kórokozók jelzik a kutya lakásban tartását — mondják mások. A kutya? Luxus és flanc, semmi egyéb — jegyezte meg egy kollégám. Egy ismerős házmester kijelentette, a házban nem tűr meg semmilyen kutyát, mert utánuk csak takarítani kell a lépcsőházat. Ember — természet — kutya Pedig a kutyatartást korántsem lehet ennyire egyoldalúan és rosszindulattal felfogni. — Korunkat a technika korának szokták nevezni — írja egy kutyákról szóló könyv előszavában dr. Anghi Csaba, a Budapesti Állat- és Növénykert nyugdíjas igazgatója. — Elfogultság nélkül megállapíthatjuk, hogy éppen ezért az emberek csaknem ösztönösen vágynak az élő természet után. Az élő természetnek környezetünkben számos különféle tényezője van, amelyek mindinkább visszavarázsolják a természetes élővilágot, melytől régen és messzire elszakadt, főleg a városi ember. Ama néhány fonal között, amely a modern kor emberét összeköti még a természettel, egyik szálat — a kutya alkotja. A példák tömegét lehetne idézni, hogy az ember a kutyát nem egyszerűen háziállatnak tekinti, hanem hű barátnak is. Erre a kutya rászolgált, hiszen az időszámításunk előtti évezredek óta hasznos társa, őrzője, pajtása az embernek. Még ma, a XX. században is sok helyen szinte nélkülözhetetlen a kutya, gondoljunk csak a sarkvidéki expedíciókra. Nem véletlen, hogy az általános iskolák első osztályaiban az ember- palánták első mondatai között szerepel: a kutya ugat. Reggeli séta A szekszárdiaknak bizonyára feltűnt, hogy a Wosinsky lakótelepen minden reggel fél hétkor különböző fajtájú kutyák gyülekeznek“ gazdijukkal, r hogy megtegyék a szokásos reggeli háztömb, illetve lakótelep körüli sétálást. Bár a séta csak a gazdikra vonatkozik, mert ugyan melyik kutya tud ellenállni a még harmatos pázsitnak. Az emberek még fázósan összehúzzák magukat, a kutyák viszont jókedvvel, de mégis fegyelmezetten ker- getőznek, szaladgálnak. — Jóban vannak egymással — mondja az egyik tulajdonos. A szomszéd ház előtt például a boxer felnéz a harmadik emeletre, mert tudja, hogy ott lakik barátja, a puli. Ha „valaki” hiányzik a reggeli sétáltatásnál, azonnal észreveszik és jelzik. „Az én kutyám nem dohányzik...” A panelkutyák — nevezzük így őket — különbözőek. Van, amelyiket pórázon kell még tartani, van, amelyik szabadon szaladgálhat gazdája körül. Egy gyönyörű magyar vizslát futásra biztat tulajdonosa, majd — miután vadászkutyáról van szó — a kutya szájába kerül az újság — nem nedvesedik át —, vagy a bevásárlókosár. A másikat — egy tacskót — gazdája sokfelé viszi magával. Egy szatyor a kutya „ideiglenes lakhelye”, addig míg egy kis motorkerékpáron útjuk céljához érnek. — Érdekes — jegyezte meg az egyik kutyatulajdonos — a házmesterek a kutyákat okolják a lépcsőház szennyezettségéért. Az én kutyám nem dohányzik, mégis tele van a lépcsőház eldobott csikkekkel...! Egyébként nincs olyan rendelet, amely tiltja a kutyák bérházban tartását. A kutya, mint gyermeknevelő Törő Imre akadémikus, a tudós és humanista 1971 elején így nyilatkozott a Búvár című, kéthavonként megjelenő folyóirat munkatársának. „Elég szomorú dolog, hogy Magyarországon még mindig sokan idegenkednek a kutyától, nem merik az emberek beengedni otthonukba, féltik tőle a gyerekeket. Minden érvelésünk ellenére él az a tévhit, hogy a kutya betegséget terjeszt, veszélyes az emberre. Megkérdeztem orvos kollégáimat, akadémikus társaimat, mi a véleményük és tapasztalatuk e tekintetben? Egyetlen egy sem akadt köztük, aki negatív esetről tudott volna. Gyömöri Pál például kijelentette, hogy hosszú praxisa alatt nem volt még olyan beteggel dolga, akit kutya fertőzött volna meg. Természetesen bizonyos higiéné az állattartásban is kötelező. Nem tartom ésszerűnek, hogy az ember az ágyába vigye a kutyát, s hogy kézmosás nélkül üljön asztalhoz, vagy kezet fogjon valakivel, ha eiőbb az állatot etette, simogatta. De egyéb tiltó rendszabályokat csak az hangoztat, aki nem ismeri eléggé az állatot. Régi, pszichikusán is igazolt tény, hogy a gyerekre jó hatással van a kutya, — felelősségre és fegyelemre szoktatja, megtanítja a másról való gondoskodás kötelességére, barátságra és a társasviszony elemi szabályaira”. 1872 kutya van Szekszárdon — kaptunk tájékoztatást Futó Ferenctől, a városi tanács pénzügyi osztályának főelőadójától. Sajnos, többségük korcs, csupán mintegy 300 tulajdonos dicsekedhet fajtiszta kutyával. Pedig a korcs kutyák adója jóval magasabb, mint a fajtisztáké. Rohamosan nő a bérházakban tartott kutyák száma Szekszárdon. Adójuk — a kutyákat fajtánként és a tartás célja szerint csoportosítják — évente 240, illetve 120 forint. A fajtiszták adója az olcsóbb, a „panelkutyák” többsége ide tartozik. Ma már több olyan bérházban lakó kutyatulajdonos van, aki tenyésztési engedéllyel rendelkezik.’ Szekszárdon a boxer a legdivatosabb négylábú. Dolgozik a gyepmester Sintérként ismerik inkább, hivatalosan azonban gyepmester a foglalkozása annak, aki a kutyák elkobzásával foglalkozik. Miért kell egy kutyát elkobozni? Ha gazdája a felszólító figyelmeztetés ellenére sem fizeti be az adót, vagy viszi oltásra a kutyáját, a városi gyepmesternek kötelessége elkobozni a négylábút. Az oltás után Szekszárdon a Nyár utcai telepen történik az elkobzott kutyák értékesítése. RÓZSA GYÖRGY A konzervipar hírei A konzervipar az idén körülbelül 24 millió palack ivóiét szállít a kereskedelemnek, de a kapacitás akár nagyobb mennyiség gyártását is lehetővé teszi. A vidék ellátását mintegy 100 helyi üzemben gyártott, palackozott üdítőkkel egészítik ki, helyenként kapható a fővárosból már eltűnt Bambi és Utas-üdítő is. A választék további bővítésére a szeszipari vállalat fekete szederrel és fekete ri- bizlivel kísérletezik, a SZÖVOSZ pedig pályázatot hirdetett: hogyan lehetne almából a hazai igényeknek megfelelő üdítő italt készíteni. (MTI) Azonnali belépéssel felveszünk hegesztővizsgával rendelkező villanyszerelő vagy lakatos szakmunkást ÉS FIATALKORÚ FIÚT EGÉSZ MŰSZAKRA. Szeszipari Vállalat Szek- szárd, Bogyiszlói út. (179) Bővül a répeelaki szénsavgyár ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ A Répeelaki Szénsavtermelő Vállalat központi telepén új széndioxidtisztító mű épül. E beruházás első lépcsője egy nagyszabású bővítési programnak. Képünkön: itt jön felszínre az értékes széndiox id. (MTI foto — Jászai Csaba felv. — KS) Pécs és vidéke ÁFÉSZ Országos Gumiipari Vállalat (132)
