Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-14 / 87. szám

I i 4 :eksz'> ■<on :I'Cu TOjum. n£&¥I!i . . ' H VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 87. szám­ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1972. április 14. Napirenden a korszerű gazdálkodás, korszerű vezetés Állami gazdasági igazgatók és párttitkárok tanácskozása Az MSZMP megyei bizott­ságának gazdaságpolitikai osztálya tegnap tanácskozásra hívta Tolna megye állami gaz­daságainak igazgatóit és párt*, titkárait. A tanácskozáson részt vett Dudás József, a Ba­ranya—Tolna megyei állami gazdaságok főosztályának ve­zetője és Kiss Károly párttit­kár, valamint dr. Péter Szig­frid. a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Vita­indító előadást Perei Dániel, a gazdaságpolitikai osztály helyettes vezetője tartott. A gazdaságpolitikai osztály értékelését a megyei pártbi­zottság is tudomásul vette, s a Tolna megyei állami . gaz­daságok múlt évi munkáját ezen értékelés szerint jónak lehet értékelni, — mondotta Pered Dániel. — A gazdasági vezetők szo­rosan együttműködve a pártszervezetekkel helyt­álltak, a rájuk bízott fel­adatokat a munkások közreműködésével jól oldották meg. Az eredmények arra a követ­keztetésre utalnak, hogy az idén is tartani tudják a tava­lyi termelési szintet, úgyszin­tén a mostani kedvező politi­kai légkört, hangulatot — ál­lapította meg az előadó. Ezután azokról a feladatok­ról beszélt, amelyek a párt múlt évi december 1-i hatá­rozatából erednek. A tanács­kozás harmadik témája a szocialista munkaverseny fej­lesztésének kérdése volt. A gazdaságpolitikai osztály véle­ménye alapján, széleskörű sok új gondolatot felvető vita bontakozott ki. Alább csak né­hány mondattal utalunk egy- egy felszólalás témájára, az­zal, hogy némelyikben a ké­sőbbiek során lapunk is állást foglal. Először Vas István, a Dal- mandi Állami Gazdaság igaz­gatója kért szót. Elmondotta, hogy a vállalatfejlesztést, a korszerű igényeknek megfele­lően jórészt már elvégezték. Most még az alacsonyabb munkaszervezetek feladatainak kidolgozására van szükség. Bírálta az állattenyésztésben — és általában a mezőgazda­ságban — tapasztalható gya­korlatot, amely szerint csak egy-cgy munkafolyamatot gépesítenek, nem gép­rendszereket alakítanak ki. Ezért jutott többek között kátyúba a szarvasmarha­tenyésztés is. A takarmá n ytérmés ztés, a ta­karmányozás gépesítése igen elmaradott. Részletesen szóit arról, hogy milyen érzés olyan munkahelyen dolgozni vezető­nek és munkásnak, ahol a ráfi­zetés állandó, nem kapnak egy jó szót, anyagi és erkölcsi elismerést. Javasolta, hogy korszerű gazdaságvezetési szemléletet kell kialakítani a középvezetőikben is. Bartus György, a Paksi Állami Gaz­daság párttitkára elmondotta, hogy kibővített pártvezetősé­gi ülésen tanácskoztak a párt határozatából eredő feladatok­ról, ezen döntöttek a szocia­lista munkaverseny fejleszté­séről is. Prémiumfeltételként dolgozták ki a gazdaságveze­tőknek a munka verseny segí­tését is. Elmondotta, hogy a jövőben javítják a verseny propagandáját. Perecsi János, a Szekszárdi Állami Gazdaság pártvezetőségi tagja, mondot­ta el a pártvezetőség vélemé­nyét. Azzal kezdte, hogy ápri­lis 7-én a pártvezetőség be­számoltatta az igazgatót, mit kíván a gazdaságvezetés ten­ni idén a munkák szervezése, korszerű irányítása terén. Az igazgatói beszámoló megnyug­tatta a pártvezetőséget. Arról döntöttek, hogy emelik a ve­zetés színvonalát, főleg kö­zépvezetői szinten. Csatlako­zott a dalmandi igazgató vé­leményéhez: a takarmánykér- désben kell sürgős helyi és országos intézkedést tenni. Tolnai István, a Tamási Álla­mi Gazdaság igazgatója arról beszélt, hogy milyen sok se­gítséget kaptak a gazdaságok­tól, miután a tamásihoz hoz­zácsatolták az iregszemcseit, s így a feladatok növekedtek, s éhhez kellett a korszerű gazdálkodási szervezetet kiala. (Folytatás a 2. oldalon) Agrártudományi kutatási megállapodás A Bolgár Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Szovjetunió és Ma­gyarország tudományos dele­gációi, amelyek szerdán Bu­dapesten az agrártudományi kutatási együttműködés rész­letes tematikájáról tárgyaltak, csütörtökön Martonvásárra lá­togattak. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia mezőgazdasági kutatóintézetében dr. Rajki Sándor, a biológiai tudomá­nyok doktora, az intézet igaz­gatója tájékoztatta a delegá­ciók tagjait az intézetben foJ lyó kutatásokról. A delegációk megtekintették az épülő fi- totront, amely Európa egyik legnagyobb ilyen létesítménye lesz. A még ez év őszén mű­ködésbe lépő légkondicionáló kamrarendszernek a jövőben nagy szerepe lesz a Martin- vásáron folyó kutatási mun-; kában. Délben az intézet klubjá­ban aláírták az agrártudomá­nyi kutatási együttműködési megállapodást. Magyar részről a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, vala­mint a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából dr. Láng István, az Akadémia főtitkárhelyettese írta alá az okmányt. R honvédelmi nevelés eddigi eivei beváltak, nem szorulnak módosításra Az MHSZ megyei aktívaülése értékelte, hogyan hajtották végre a Politikai Bizottság határozatát A Magyar Honvédelmi Szö­vetség Tolna megyei vezető­sége tegnap honvédelmi aktí­vaértekezletet hívott össze, ér­tékelni az MSZMP Politikai Bizottsága 1967. június 20-i, a honvédelmi nevelés tovább­fejlesztéséről hozott határoza­tának végrehajtását, és meg­határozni a további feladatom kát. Ezen megjelent Harmath József, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, dr. Vígh Dezső, a megyei tanács elnök- helyettese, míg az országos központot Szabó Gyula alez­redes képviselte. Takács László alezredes, az MHSZ megyei titkára foglalta össze az elmúlt, több mint négy év tapasztalatait, a Poli­tikai Bizottság fentebb idézett Április 26-án összeül az Y. népfrontkongresszus Bencsik István beszámolt arról, hogy április 26-án — az Építőik Rózsa Ferenc Szék­házában — ül össze a Haza­fias Népfront V. kongresszu­sa, háromnapos programmaL Mérleget von a legutóbbi, négy évvel ezelőtti kongresz- szus óta végzett munkáról és kijelöli a mozgalom feladatait a további esztendőkre. Elmondta a főtitkár, hogy az elmúlt hónapok gazdag ese­ménysorozattal jelezték az or­szágos készülődést a kongresz- szusra. Mindenekelőtt az or­szág közvéleménye elé tárta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kongresszusi levelét, amelynek rendkívül kedvező társadalmi fogadtatása volt. A mozgalom egészéről átfogó ké­pet nyújtó levél gondolataira sok ezren reagáltak a helyi ' népfrontbizottságokat újjává­lasztó gyűléseken: a 19 megyé­ben és csaknem 100 járásban került sor ilyen eseményre. Március végéig tartott ez az eseménysorozat, majd április elején újjáválasztották a bu­dapesti népfrontbizottságot is. Az ország minden részében megkapták mandátumukat a kongresszusi küldöttek., össze­sen 4000 népfrontbizottságot választottak a községekben, tanyaközpontokban, városok­ban, városkerületekben és a főváros kerületeiben. A kongresszusi munkabizott­ságok előkészületi tanácskozá­sai kapcsán szóba került a sajtóértekezleten, hogy a gaz­daságirányítási reform szük­ségessé tette: a népfrontmoz­galom lépjen ki régebbi falu- centrikus és mezőgazdaság­központi szemléletéből, foglal­kozzék a gazdaságpolitika egé­szével. Ezért várhatóan a kongresszus után a Hazafias Népfront Országos Elnöksége mellett külön gazdaságpoliti­kai bizottság működik majd, amely természetesen magában foglalja az eddig is eredmé­nyesen tevékenykedett mező- gazdasági bizottság téma- és feladatkörét. Sok szó esett az elmúlt hetek során a népfront- műhelymunkában arról, hogy megannyi helyi teendő van országszerte a szocialista de­mokratizmus érvényesítésében. A mozgalom munkásai gyü­mölcsözőnek tartják a nép­fronttanács kapcsolatok bőví­tésében a közelmúltban meg- 611 y Q iráiW? alátámasztott Az alkotó programokkal együttműködést, szocialista hazafiság és nem­zetköziség fontos témáját már eddig is öt megyei tájértekez­leten és egy budapesti tanács­kozáson vitatták meg a nép­frontban. Tudósok, írók, szo­ciológusok, pedagógusok, poli­tikai munkások vélemény- nyilvánításából formálódott jelentést terjeszt majd a kong­resszus elé ez a témabizott­ság. A művelődéspolitikai munkabizottságot azért bízták meg témájának feldolgozásá­val — s azzal, hogy majd szá­moljon be az országos tanács­kozáson — mert a szocialista tudat formálásának a szocia­lista közgondolkodás általános elterjesztésének feladataiból az eddiginél nagyobb részt akar vállalni a népfrontmoz­galom. A népfront sajátos munkastílusával és munka- módszereivel foglalkozó tcma- bizottság a mozgalom sok éves gyakorlata során felhalmozott tapasztalatokat összesítette. Sokszálú nemzetközi kap­csolatait ápolva meghívja kongresszusára a népfront 13 külföldi testvérszervezetének küldöttségét — és a kormány 1967 októbe­rében hozott — határozatait. A Központi Bizottság titkár­sága 1971. november 22-én fog­lalkozott e határozatok végre­hajtásának tapasztalataival, és azt az összefoglaló megállapí­tást tette, hogy az 1967-ben le­fektetett honvédelmi nevelési elvek nem szorulnak módosí­tásra. Ezeket az elveket kell a jövőben is alkalmazni, ma­gasabb színvonalon, magasabb követelményekkel. — A honvédelmi nevelő munka egyik legnagyobb, leg­fontosabb területe a fiatalok felkészítése a katonai szolgá­latra. A sorkötelesek 80—90 százaléka részesül általános, vagy szakkiképzésben és a néphadsereg csapatainál tanú­sított helytállásuk bizonyítja, hogy ez az előképzés a minő­ségi követelményeknek egyre inkább megfelel. A magasabb szintű képzést szolgálja Tolna megyében is a kiképzési bázi­sok, lőterek növekvő száma, a gépjárművezető-képzés techni­kai feltételeinek javítása. — A honvédelmi munka má­sik nagy területe a tartalékos tisztek, tiszthelyettesek utókép­zése, két formában: a köte­lező és a tájékoztató oktatás­ban. Az előbbiben a színvonal további emelése a legfőbb kö­vetelmény, az utóbbiban emlí­tésre méltó, hogy a részvevők száma kétszeresére növekedett. — A tömegversenyek az el­múlt négy év alatt tartalmilag és formailag továbbfejlődtek, mind nagyobb a részvevők szá­ma. A tartalékosok versenyé­nek szervezése, rendezése elég­gé bonyolult volt — a továb­biakban ennek a formának megfelelőbb keretet kell adni. Az MHSZ megyei titkára foglalkozott még a rádióski­képzéssel, sporttal, a modelle­zés, a repülés helyzetével, majd a vezető, irányító mun­kával. Elmondotta; az irányító munka színvonala emelkedett, és azt is tapasztalni kell, hogy nőtt a társadalmi aktívák fe­lelősségérzete. A Politikai Bi­zottság határozata óta eltelt időszakban közel hatszázan kaptak kitüntetést, dicséretet munkájuk elismeréseként. Az MHSZ és a honvédelmi neve­lésbe« érdekelt szervekkel való kapcsolatról szólva azt hang-* súlyozta; az anyagi támogatás nem egyenlő az együttműkö­déssel, a tanácsok, nagyobb ipari üzemek rendszeres anya­gi segítsége nem pótolhatja a tanácsadó testületek, a klub­tanácsok, a klubközgyűlések szerepét. Figyelemre méltó megállapítás hangzott el az MHSZ-klubok mozgalmi mun­kájáról. — Egy-egy klub munkáját nem elsősorban a taglétszám határozza meg, hanem az, ha létszámának sokszorosát tudja mozgósítani az adott felada­tokra. Takács László alezredes tá­jékoztatója befejezéseként is­mételten utalt a Központi Bi­zottság titkársága értékelésé­ből adódó feladatokra, a ki­képzési bázisok további fej­lesztésére, elsősorban azokon a helyeken, ahol a legtöbb a sor­köteles. Nem elsősorban a kül­sőségekre kell adni, hanem ar­ra, hogy a bázisok tantermei, műhelyei a kiképzés céljainak — és az MHSZ általános cél­jainak — a legjobban meg­feleljenek. A tájékoztató után huszon­hármán kértek szót, az idő rö­vidsége miatt tizenöten mond­ták el a honvédelmi munká­ban, a honvédelmi képzésben szerzett tapasztalataikat. Harmath József, a megyei pártbizottság köszönetét tol­mácsolta a szövetség vala­mennyi Tolna megyei aktívá­jának. Elmondotta: a honvé­delmi nevelőmunka magasfokú társadalmi igényre épül. A ha­za védelmére való felkészítés­ben a nagy tömegek között első az ifjúság, a felkészítés haté­konysága pedig azon mérhető le, milyen katona lesz a fia­tal. Csajbók Kálmán, a Haza­fias Népfront megyei titkára a hazafias nevelés kérdéseivel foglalkozott, dr. Vígh Dezső a tanácsok közvetlen feladatairól beszélt, Kaczián János, a me­gyei KISZ-bizottság titkára vi­szont arról, hogy az ifjúság ha­zafias, honvédelmi nevelésében milyen feladatokat kell a KISZ-nek, illetve az MHSZ- nek együtt, és külön-külön megoldani. BL

Next

/
Oldalképek
Tartalom