Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-31 / 77. szám

i * MÁRCIUS 31 PÉNTEK NÉVNAP: ÁRPÁD A Nap kél 5,25 — nyugszik 18,12 órakor A Hold kél 20,20 — nyugszik 5,32 órakor — Dunántúl egyetlen fejő- iskolája a Fejér megyei Sina- telepen, az állami gazdaság­ban működik. Egyszerre 36 tehenészt tud fogadni a sza­kosító tanfolyam, ahol újab­ban tehenészeti telepvezetők számára munkaszervezési, tej­kezelési és takarmányozási szaktanfolyamokat is rendez­nek. Az idén először az Agár­di Állami Gazdaságban és az Enyingi Állami Gazdaságban kihelyezett íejőiskola műkö­dött. A fejőiskola újabban fe- jőgépszerelőket is képez, és itt rendezik be a svéd gyárt­mányú Alfa-Laval fejőgépek szervizét is. — Tájkonferenciát rendez április 17-én délelőtt 10 óra­kor Szekszárdon a TIT-klub- ban a Tudományos Ismeret- terjesztő. Társulat pedagógiai­pszichológiai választmánya és a Tolna megyei pedagógiai­pszichológiai szakosztály. — A nevelők akadémiája utolsó előadására április 12- én kerül sor, amikor is dr. Búzás László egyetemi tanár a Programozott oktatás transz­fer hatása a gyermek önálló munkájára címmel előadást tart. — Locsolóbált rendeznek április 3-án 17—22 óráig Szek­szárdon, a Babits Mihály me­gyei művelődési' központ kis­termében. A zenét a budapes­ti Astoria együttes szolgáltat­ja. — Asszonykórus alakult Ké­tyen, akik elsősorban székely népdalokat gyűjtenek, tanul­nak és adnak elő. A 15 tagú kórust Hegyi Józsefné peda­gógus irányítja. Április 4-én a községi ünnepségen mutat­koznak be először. — Az épülő bátaszéki cse­répgyár nagyfeszültségű villa­moshálózatát és a hozzá csat­lakozó transzformátor-állo­mást építik a DÉDÁSZ szek­szárdi üzemigazgatóságának szerelői. Az előzetes tervek szerint a munka elvégzésére csak a nyáron került volna sor, de tekintettel a létesít­mény fontosságára, a DÉDÁSZ hamarabb elkészíti az ener­giaellátó hálózatot. SZELES IDŐ Várható időjárás ma estig: Változóan felhős idő, legfel­jebb egv-két helyen eső. Mér­sékelt. időnként megélénkülő, néhány helyen megerősödő dé­li. délnyugati szél. A nappali felmelegedés erősödik. Várha­tó legmagasabb nappali hő­mérséklet 15—20 fok között. TOLNA MEGYEI NÊPÜ.JSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: PETRITS FERENC Szerkesztőség : Szekszárd, Mártírok tere 15—17 Telefon : 129—01, 123—61 Kiadia: Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárd, Béla tér 1. Telefon: 120—11, 120—10. Felelős kiadó: KATONA JÓZSEF Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 129—21. Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető Bármely postahivatalnál és kézbesítőnél Előfizetési díj egy hónapra 30 Ft Ssáesszánu 30 90S líjtí yöroskereszfesek vetélkedője Mórágyon Nagyszabású egészségügyi vetélkedőt szerveztek a mó- rágyi körzeti általános isko­lában. Az egészségügyi cso­maggal, technikai eszközökkel felszerelt ifjú vöröskereszte­sek öt csoportban versenyez­tek. A versenyben olyan, fel­tételek is voltak, hogy a paj­tások felnőtteket szervezzenek be a Vöröskeresztbe, illetve hozzátartozók is vegyenek részt a vetélkedőn. Ezért plusz pont járt á zsűritől. Eiz a kö­rülmény még inkább fokozta a versenyben részt vevő paj­tások izgalmát, mivel a szü­lők jelenlétében, egészségügyi szakemberek előtt kellett bi­zonyítani tudásukat, felké-; szültségüket. A zsűri elnöké­nek tisztét dr. Fattier Anna körzeti orvos látta eL Nyérctenyésztés Mözsön Nyérctenyésztésbe kezdett a mözsi Üj Élet Tsz, állatte­nyésztő telepén. Jugoszláviá­ból vettek 48 tenyészállatot, köztük 40 anyanyércet. Az értékes szőrméjű állatokból 16 dollárba került pgy-egy, s tíz-tizenkét dollárt ér egy nyércprém a világpiacon, köz­te az ezüstszürke színű a leg­drágább. A kezdő törzsállo­mányban fekete, fehér, ezüst­szürke és barna színűek talál­hatók. Az állandóan cikázva moz­gó nyérceket vashuzal-ketre­cekben tartják, s vágóhídi ‘hulladékkal és elhullott házi­állatok húsával etetik. Ezek a kis ragadozók eléggé veszé­lyesek, ezért hosszú és vastag bőrkesztyűt visel gondozójuk Gabula Ferenc, hogy éles fo­gaik és karmaik ellen véde­kezzék. Különösen ilyenkor, párzásuk idején ingerléke­nyek, vigyázni kell rájuk, mert a nőstény a nász után megtámadja és megölheti pár­ját, s gondozójuk menti ki veszélyeztett helyzetéből a hí­met, helyezi másik ketrecbe. Egyébként a becses szőr­méjű állatok magyar neve helyesen : nyérc ; a prémjükből 'készült kabátot hívják — né- metesen — nercbundának. Ha a kísérleti törzsállomány be­váltja a hozzáfűzött reménye­ket, a termelőszövetkezet fej­leszti majd a nyércfarmot. (B. L.) Góttvald Károly felvétele Ezzel azonban nem zárult le a verseny, mert következik a hasonló körzeti verseny, ahol szintén, helyt kell állni a paj­tásoknak. LOVAK ANDRÁS TOLNA MZOTII VllkG PEOLETAsmt 2GÏESSOETEÎ3 NÉPÚJSÁG A? MAO Y If ÍR' SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TORMA Szerdán K. Balog János, a Tolna megyei Levéltár igazga­tója vezetésével egy nagy, farmotoros autóbuszt megtöl­tő létszámú szekszárdi utazott a fővárosba. Az utasok a vá­rostörténeti klub tagjai voltak, akiknek hasznos tevékenységé­ről már hosszabb ideje csak rövid híradásokban számol­tunk be lapunkban, de munká­V tépíti k a dombóvári tejüzemet Megkezdődtek a műszaki át­adások a Tolna megyei Tejipa­ri Vállalat Dombóvári Tejüze­mében. A teljes rekonstrukció első lépéseként az új öltöző­zuhanyozó-komplexum, mele­gítőkonyhás étterem és több más szociális létesítmény készült el. A modern fekete­fehér öltözők, a mosdók és zu­hanyozók a korszerű higiéniai követelményeket teljes mér­tékben kielégítik. Az átépítés során még ez évben megkezdik a kompresz- szor- és a kazánház átépítését. A hűtőgépeket kiszolgáló komp­resszortelepet egy új légsűrí­tővel bővítik, a tejüzem hőel­látását pedig két új, óránként 2 tonna gőzt adó, kazán fogja biztosítani. Ezek elkészülte után hozzálátnak a termelő­üzem teljes átépítéséhez. Tekintve, hogy az építkezés alatt is működnie kell a tej­üzemnek, csak fokozatonként kerülhet sor a teljes rekonst­rukcióra. Ezért az égés-; munkával csak 1974. végére készülnek el. Az átalakítás előre .tervezett összege 25 mil­lió forint, juk értékelésére régóta nem kerítettünk sort. A szerdán Budapestre láto­gatott klubtagok az ország szívének történelmi emlékei­vel ismerkedtek. Először a várpalota új ásatásait és res­taurált szárnyát tekintették meg. A középkori királyi pa­lotát, a főváros ezer évét be­mutató kiállítást, majd az emeleten a Bács-Kiskun me­gye népművészetét és a hala­si csipke múltját sommázót. (Vajon mikor lesz ugyanitt és ugyanilyen Tolna megyével és Sárközzel foglalkozó?) Ezután került sor a Mátyás-templom kincstárára, majd kinek-kinek kedve szerint a Hadtörténeti Múzeumra és a Vendéglátó­ipari Múzeumra. Utóbbi bemu­tatására, mint az egyetlen olyan múzeumra, melynek ki­állított anyaga negyedrészben megyénkből származik, húsvét utáni számaink egyikében még külön visszatérünk. Most van a szezonja. Holnap áztató vízbe teszik a sonkát, holnapután fölteszik a tűzhelyre, hadd főjön finom puhára» Van, aki úgy szereti amikor még meleg, mások a hűtőgép* ben tartják étkezésig. A sonkához torma is kell. Tormakrémet az ABC áruházban, az ÁFÉSZ-boltban, a ta- nyai mindenes üzletben is lehet vásárolni. Tormát, amely az igazi ízt adja a húsvéti sonkához, azt a városlakó ember leg­inkább a piacon szerzi be. A tormavásár nagy dolog. Meg kell vizsgálni, milyen vastag a gyökér, ha szálkás, legjobb másik öregasszonynál szerencsét próbálni. Nini, de ő meg ce­ruzavastagságút árul? Ki olyan bolond, hogy ilyen vékonyka tormát vegyen, még az ujját is lereszeli vele együtt az asz- szony. No, a Juli néni tormája az alkalmatosnak minősül az ünnepi sonkához: — Hogy adja lelkem? — Szálját, vagy viszi mindet? — Hát, hogy is legyen? — Ha viszi mindet, kilóra adom, ha csak két-három szá­lat, akkor más az ár. — No, adja az egészet. — Ez pontosan két kiló, az ugyebár harminchat forint, Becsomagoljam ? — Ne, akkor nem látja a következő vevő. A torma egyébként olyan, — nemcsak Juli nénié a szek­szárdi piacon, hanem másoké is, — mint a jól kiszáradt fe­nyőfaág. ______—Pj—= 1 971 a termelési tanácskozás mérlegén Csütörtök délelőtt a kórház kultúrtermében 110 gyógysze­rész és gyógyszertári dolgozó vett részt a Tolna megyei Gyógyszertár Vállalat esedé­kes termelési értekezletén. A tanácskozás délelőtt ki­lenckor kezdődött és egy óra­Két megye fásítási ankét ja Pakson Két megye fásítási hónapjá­nak együttes megnyitóját tar­tották kedden Pakson. A Tol­na és Baranya megyei taná­csok mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályai és a Pé­csi Állami Erdőrendezőség me­gyei közös fásítási ankétot rendezett kedden a paksi Du- namenti Egyesülés Tsz szék­hazában. Mintegy százötven termelőszövetkezeti vezető, szakember, állami gazdasági és erdőgazdasági vezető, er­dész vett részt a tapasztalat- cserén. Baranya megyéből mintegy ötven szakember, ve­zető érkezett különautóbuszon Paksra. Az ankéton Csanády Béla, a Pécsi Állami Erdőrendező­ség igazgatója tartott előadást „Az erdőtelepítések és fásítá­sok szerepe az ember és a népgazdaság szemszögéből” címmel. A fásítási hónap meg­nyitóján az 1971. évi fásítás­ban kitűnt mintegy ötven dolgozónak pénzjutalmat és oklevelet, több Baranya és Tolna megyei termelőszövet­kezetnek és a Gyulaj i Állami Erdő- és Vad gazdaságnak díszoklevelet adtak át. kor ért véget, azzal az ápri­lis 4-i megemlékezéssel, ami­nek előadója Czankó Géza a személyzeti ügyek vezetője volt A termelési értekezlet rész­vevőinek egyébként elsőként dr. Fejes István megyei fő­gyógyszerész, megbízott igaz­gató számolt be a kollektív szerződés végrehajtásának 1971. évi tapasztalatairól, majd a vállalat főkönyvelője tájékoz­tatta a hallgatóságot az elmúlt év gazdálkodási eredményei­ről. Végül dr. László Viktor megbízott főgyógyszerész az 1971. évben végzett munka szakmai eredményességéről tartott beszámolót. Gáti László, az SZTK nyugdíjcsoportjának munkatársa pedig a fennálló nyugdíjrendelkezésekről tartott ismertetést. A termelési tanácskozás áp­rilis 4-re való emlékezésének egyik epizódjaként a Gyógy­szertár Vállalat három dolgo­zója vehette át a vállalati ki­váló dolgozó jelvényt az ehhez járó oklevéllel és pénzjutal­ommal együtt. Szekszárdiak az 1ÖÖ0 év előtti és 1972-es Baiclanesfen

Next

/
Oldalképek
Tartalom