Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-28 / 74. szám
1 1 Ut rongálok Néhány napja írtunk a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat sikertelen * út alatti fúrási kísérletéről, aminek során hosszú időre tönkretették Paksnál a 6-os számú főútvonalat. Már akkor jeleztük, hogy ez az eset, bár legsúlyosabb a közelmúlt útrongálásai között, nem egyedülálló. Az elmúlt időszakban igen sokszor okoztak vállalatok, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a közúti forgalmat akadályozó rongálásokat megyénk útjain. A KRESZ 13. §. 3. bekezdéséből : . . . Aki a közutat beszennyezi, köteles a szennyeződést eltávolítani. A KRESZ 13. §. *. bekezdéséből: . . . Föld útról szilárd burkolattal ellátott közútra hajtó jármű vezetője a jármüvet a kerekekhez tapadó sártol ráhojtás előtt köteles megtisztítani. • A Szekszárd—Siófok közötti 65-ös úton Iregszemcse határában árokba csúszott egy teherautó. Kidöntött egy telefonoszlopot, jelentős kár keletkezett a járműben is. A baleset oka: Az iregszemcsei Uj Élet Tsz kocsimosót létesített az úttól 20—25 méterre. A vízsugár által levert olajos sarat —minden engedély nélkül — egyszerűen a közút mellett húzódó árokba vezették. Az árok lassan eltömődött és a kocsikról lemosott szennyeződés az útra folyt. Húsz méterrel odébb egy földút csatlakozik az úthoz, ahonnan a tsz vontatói vastagon felhordták a sarat az aszfaltra. Ebben a sártengerben a korábban száraz, tiszta úton haladó teherautó megcsúszott, és az árokba került. A KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóság forgalombiztonsági csoportjától több ízben megkeresték az Uj Élet Tsz vezetőit, de eredménytelenül. A héten a Közúti Igazgatóság érvényesíti hatósági jogát és ezer forintra bírságolja a közutat rongáló és a közlekedés biztonságát veszélyeztető tsz elnökét. Talán a saját pénztárcájából kifizetendő bírság hatására helyreállíttatja az okozott károkat. A földút végére pedig sok tsz mintájára terméskövekből sárrázót építtet Betonút volt. Április 10-ig helyreállítják. Ebben az ügyben adhatnak gyakorlati biztosan tanácsokat a bátaszéki Búzakalász, vagy a kisdorogi Március 15 Tsz-ben. Ök ugyanis egészen más álláspontot képviseltek. Mikor beköszöntött az esős évszak, látva mennyi sarat hordanak fel az aszfaltrétegre a földutakról felhajtó járműveik, megkeresték a Közúti Igazgatóságot, és a kapott tanács nyomán legtöbb földútjuk végénél kiépítették a sárrázót • Sikerült meggyőzni a gerje- hi bekötő út szennyezőit is. De csak az elmúlt napokban. Itt, mint képünk is mutatja, sártengerré vált az egész úttest. A kőzúzalékot szállító járművek az út menti árkokat is széttúrták. A Közúti Igazgatóság levélben szólította fel a kárt okozókat — a gerjeni Rákóczi Tsz-t, a Gerjeni ÁG-t, a mő- csényi Völgység Népe Tsz-t és a bonyhádi Ezüstkalász Tsz-t — az út helyreállítására. A válasz: fellebbeztek a miniszterhez. Azóta visszavonták a fellebbezést és április 10-re rendbehozzák az utat • A mezőgazdasági üzemek mellett a másik „ellensége” megyénk útjainak a vízmű. A paksi akciójuk nem az első. Csak egy a jelentősebbek közül: Zombán, a 65-ös út mellett a községet ellátó vízcsőhálózatot fektették földbe. A terv szerint a cső az árok és a járda közötti zöld sávban húzódik. Az illetékes szervek is így engedélyezték az építkefi I J n IMP AS* IN a szép kivitelű, praktikus összeállítású MAXI és START porcelán étkészletekkel, hazai és importált pohárkészletekkel, kelyhekkel, vöröslőd! majolikából készült likőös-, boros- és mokkáskészletekkei. Még húsvét előtt, tekintse meg aszaküzletek és az áruházak gazdag választékát! (534) zést. A Közúti Igazgatóság még kikötötte: a kiásott földet nem szabad az úttest felőli oldalra rakni. Megkezdődött az építkezés. Az árkot kiásták, de nem az engedély szerinti helyen, hanem az útpadkában. A földet pedig — nem törődve a forgalommal — rászórták az úttestre. A Közúti Igazgatóság; miután értesült a „módosításról”, felszólította a vállalatot az útra szórt föld eltávolítására, illetőleg az engedély szerinti éoítkezésre. Erre a Víz- és Csatornamű Vállalat az árkot betemette, de a csövet nem helyezték át a kijelölt nyomvonalba. Pedig ez nem maradhat így. Egy esetleges csőtörés hetekre megbénítaná a Szekszárd—Siófok közötti forgalmat, helyreállítási költsége pedig jóval magasabb, mint most a betemetett csővezeték kiemelése és áthelyezése a zöld sávba. Tanulság volt erre Dombóváron a gimnázium előtti szakasz csatornázása. Ez volt az első ilyen eset, és hivatkozva népgazdasági érdekre, a Közúti Igazgatóság beleegyezett a szabálytalanul kezdett építkezés befejezésébe. Nem sokkal később több millió forintos költséggel újjá kellett építeni az útszakaszt. • Néhány esetet soroltunk fel a sok közül. Korántsem a teljesség igényével, hisz sok felderítetlen útrongáló járkál még ismeretlenül. Szükség lenne a hatóságok — mind a Közúti Igazgatóság, mind a rendőrség — erélyes fellépésére, hogy az amúgy is eléggé leromlott úthálózatunkat szándékosan, vagy felelőtlen nemtörődömséggel ne rongálják. — szepesi — Kitüntettek négy Tolna megyei vöröskeresztes aktívát — A Vöröskereszt munkája döntően társadalmi aktivistákra épül, azokra az emberekre, akik szívvel-lélekkel fáradoznak mindannyionk érdekében, hogy egészségesebben éljünk, hogy tisztább, szebb legyen környezetünk és hogy segítsünk beteg, vagy bajba jutott embertársainkon, ■— Ezekkel a szavakkal köszöntötte Dulai Károlyné, a Vöröskereszt Tolna megyei titkára tegnap délután megyénk kiváló vöröskeresztes aktíváit, akik kedves ünnepségre gyűltek össze Szekszárdon, a Vöröskereszt megyei irodájában. Az ünnepségen részt vett dr. Gyugyi János, a megyei tanács elnökhelyettese is. Dulai Károlyné négy aktivistának — dr. Szelényi Béla főorvosnak, a Vöröskereszt Központi Vezetősége tagjának, dr. Horváth Jenő, megyei főorvosnak, Kósik Ferencnének, a Vöröskereszt őcsényi szervezete titkárának, és dr. Ka- •péter Gyulának, a szekszárdi járási főorvosnak — nyújtotta át a Vöröskereszt legmagasabb elismerését, az országos vezetőség adományát, a „Vö- röskeresztes munkáért” kitüntetés arany' fokozatát. Ezután kedves meglepetéssel köszöntötték munkahelyi főnökeik az aktivistákat: ezen az ünnepségen adták át jó munkájuk elismeréseként a pénzjutalmat. Dr. Szelényi Béla meghatott szavakkal köszönte meg kitüntetett társai nevében is az elismerést, s arról szólott, hogy egy ember életét egésszé, boldoggá teheti a jó munka, a társadalmi munka. Szövetkezeti szavalóverseny Szekszárdon Vasárnap délelőtt a MÉSZÖV tanácstermében került sor a VI. országos szövetkezeti szavalóverseny megyei döntőjére. A különböző selejtezők után harmincán vettek részt a döntőben, a szövetkezetek legkülönbözőbb munkaterületein foglalkoztatott fiatalok, elsősorban nők. A verseny feltétele az volt, hogy az előadott költemények mai életünket, a szocialista Magyarországot mutassák be. Váci Mihály, Simon István, Baranyi Ferenc és Illyés Gyula művei szerepeltek sok más mellett a választottak sorában. 'Utóbbitól a tolnai ÁFÉSZ egyik versenyzője a gondolatgazdag, nehéz Bartók című költeményt választotta. A zsűri elnöki tisztét ellátó Végh Antal író értékelő összefoglalásában egyebek közt ezt mondotta: „Nagyon régóta nem járok templomba, de ilyenkor úgy érzem, mintha egy szép istentiszteleten vennék részt, a költészet istentiszteletén.” Hangsúlyozta továbbá, hogy ezeket a verseket nem írták hiába, hiszen az előadók, vers- m on dók puszta ittlétükkel is tanúsítják, hogy a költők utat találtak a fiatalok szívéhez Csak dicséret és elismerés illeti a MÉSZÖV, KISZÖV és a KISZ — a három rendező szerv „házasságát”, azt hogy erre a versenyre módot teremtettek. Hosszas mérlegelés után a zsűri úgy döntött, hogy az I. díjat (egy táskarádió) Takács Sándornénak, a Kö- vendi Sándor Cipész Ktsz dolgozójának adja. Második Pál Ágnes lett (bonyhádi ÁFÉSZ), harmadik Réger Márta (Be- zerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola. Negyedik Lugosi Lajosné (tolnai ÁFÉSZ), ötödik Wissinger Ágnes (Be- zerédj Szakiközépiskola), hatodik Tóth Mária (Tolna megyei Szolgáltató Ktsz). A verseny valamennyi résztvevője oklevelet és egy-egy Végh Antal kötetet kapott. Az országos döntő májusban lesz Esztergomban. A Babits Mihály szavalóyerseny első fordulója Szombaton és vasárnap zajlott le Szekszárdon, a Babits Á Jelenkor áprilisi Janus Pannonius-száma Áprilisi számát teljes egészében Janus Pannonius emlékének szenteli ê Jelenkor. Az ünnepi számot már januártól kezdve előkészítette a folyóirat: három hónapon keresztül sorozatban mutatta be Csorba Győző új Janus-fordításait, valamint Martyn Ferencnek a költő alakját ‘és világát idéző rajzait. A. Janus-szám élén Kardos Tibor tanulmánya, méltatja az évforduló jelentőségét, végigkíséri a költő művészi pályáját s megjelöli helyét az európai kultúra történetében. Csorba Győző epigramma-fordításainak csokrához ezúttal egy műhelytanulmány is csatlakozik a Janus-fordítások problémáiról. Hars Éva művészettörténész tanulmánya Martyn Ferenc részsorozatát elemzi. Az ünnepi szám második egységében három költeményt és két tanulmányt olvashatunk; Keresztúry Dezső, Pákoiitz István és Weöres Sándor verssel köszönti Janus Pannonius emlékét. Takcts Gyula Ferrara Padova és Janus cimen a költő olaszországi tanulóéveit eleveníti fel, Fodor András pedig a közelmúltban tett ferrarai látogatásának emlékei nyomán ír Janus ifjúkori városának mai életéről. Gazdag válogatást közöl a folyóirat a pécs—baranyai Janus Panno- nius-pályázat anyagából. A pályázathoz kapcsolódnak Csorba Győző említett műfordításai és Martyn Ferenc grafikái, emellett Gyárfás Endre, Lípponszky István és Pákolitz István drámájából« valamim Galambos« Lás»ló elbeszélő költeményéből találunk részleteket. A Janus-szám utolsó egységében hét tanulmány kapott helyet. Bán Imre írása Janus Pannonius középkori magyar utóéletet elemzi, Angyal Endre pedig a költő horvát utóéletének utolsó, közei egy évszázados periódusát ismerteti. Kolta Ferenc a XX. századi Pécs Janus-kultuszáról, kiváltképpen a Janus Pannonius Társaság két világháború közötti tevékenységéről ad áttekintést. Lovász Pál „Attikai éjszakák. Janus Pannonius udvarában" címen beszámol a költő születésének 500. évfordulója alkalmából 1934-ben tervezett — akkor azonban elmaradt — émlékünnepségek programjáról. Petrovich Ede Janus Pannonius Pécs- csel kapcsolatos -verseinek elemzése kapcsán több figyelemre méltó adalékkal és feltevéssel gazdagítja a költő itteni tartózkodásáról kialakult képet, s érinti a középkori pécsi egyetem sokat vitatott kérdését. Ehhez kapcsolódik Várkonyi Nándor jegyzete Gabriel Astrik Pécs és Pozsony középkori egyetemét tárgyaló angol nyelvű könyvéről. Végül Tüskés Tibor a Janus Pannonius-könyvészetről nyújt áttekintést. A szám bőséges illusztrációs anyaga a pécsi—baranyai Janus-pályázat- ra épül. Martyn Ferenc sorozatának tizenegy darabja mellett Bizse János rajzai, valamint Farkas László, Fürtös Ilona, Zs. Kovács Diana és Simon Béla pályaművének reprodukciói díszítik a Jelenkor ünnepi össxeáUitásáEa Mihály megyei művelődési központban a költőről elnevezett dunántúli versmondóverseny első fordulója. A tájegység valamennyi megyéjéből érkeztek versenyzők. A százharminc versmondó mintegy ötven Babits Mihály verset, prózarészletet mondott el, A zsűriben Ascher Gabriella, a Televízió ismert irodalmi szerkesztője, Zala Gabriella rendező, Bicskei Gábor és Somlai Pál, a Népművelési Intézet munkatársai foglaltak helyet. A legtöbb pontszámmal Somogy megyéből Nagy Gábor és Ház Attila, Fejér megyéből Révész László, Győr- Sopronból Horváth Ildikó, Komárom megyéből Durzák Anna, Tolnából pedig Esküdt Judit jutott tövább a második fordulóba, ahol még mintegy hatvanan mérik össze ismét erejüket a döntőbe való bejutásért. Népújság 5 1972. március 28,
