Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-19 / 67. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 67. szám Ara: 1.20 Ft mmmtmamm Vasárnap, 1972. március 19. Forradalmi ifjúsági napok KISZ-aktivfsták kitüntetése a IS. évforduló alkalmából A Tanácsköztársaság kikiál­tásának 53. és a KISZ meg­alakulásának 15. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon adták át a KISZ KB kitüntetéseit az ifjúsági szövetségben te­vékenykedő, illetve a KISZ munkáját segítő aktivistáik­nak. Az ünnepségen Kaczián Já­nos. a KISZ MB titkára kö­szöntötte a meejelenteket és méltatta a kettős évforduló jelen+őségét. Többek között el­mondotta: Van abban valami szimbolikus, hogy az ellen- forradalom leverése után a kommunista ifjúsági mozga­lom is éonen márciusban bon­tott zászlót, 1957-ben, hogy soraiba hívja a fiatalok leg­jobbjait... Tudatosan történt mindez, jelezve, hogy a kom­munista ifjúsági mozgalom négy évtizedes történelmének lesszebb, leghaladóbb hagyo- mánvalt akarja folytatni a KISZ. Meevénkben is meg­indult a KISZ-alapszervezetek létrehozása. Elődeink példáját követik azok az elvtársaink, akik leg­hűségesebb harcosai ifjúsági szövetségünknek. Szép, áldo­zatos, nehéz munkát végez­nek. Tisztelet, elismerés és megbecsülés illeti őket mun­kájukért. Ezt követően Varias János, a KISZ MB első titkára átad­ta a KISZ KB intéző bizott­sága és a KISZ Tolna megyei végrehajtó bizottsága által adományozott kitüntetéseket KTSZ-érdeméremmel Benizs Sándort, a KISZ MB titkárát tüntették ki. Aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott Jánosi Gvörgv. a szekszárdi Garay János Gimnázium tanulója, a csúcsvezetőség titkára, Varga Isfv"o. a szekszárdi Tsz Terü­leti Szövetség szövetkezetpoli­tikai munkatársa. Kovács Ju­lianna, a dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola csúcsvezetőségének gazdasági felelőse. Szabó Ferenc, a dom­bóvári Gőgös Ignác Gimnázi­um alapszervezeti titkára. Ra- f-:—* ,’rzsé,'pt. a dunaföldvári ÁFÉSZ KlSZ-nlapszervezeté- nek titkára, Pál Agnes, a bonyhádi ÁFÉSZ KlSZ-alap- szervezetének titkára, Jaksa József, a paksi járási KISZ- bizottság titkára, Pruzsina Ist­ván, a mözsi mg. tsz. alap- szervezetének titkára, Lóránt Klára, a faddi községi KTSZ- szervezet titkára. Verbászi Já­nos, a Tm. Állami Énítő- ipari Vállalat központi KTSZ- alanszervezetének titkára, Ambrus Lukács, a teveli köz­ségi tanács elnöke, Tóth Jó­zsef. a dombóvári kesztyűgyár csúcsvvzet őségének szervező- titkára, Sebünk József, az aparVianti á'ta'ános iskola raj- vezető nevelője, Boda István, a dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium pedagógus KISZ- alanszervezetének titkára, Soós C«aba. a Bonyhádi Cipő­gyár KlSZ-alaoszcrvezetenek tagja, Zsók Fábián, a Tolna megyei Tejipari Vállalat KISZ-alapszervezetének titká­ra, VinczcUér Lászlóné, a si- montornyai BSZV KlSZ-alap- szervezetének titkára, Sztau- kovics Sándor, az alsónánai KISZ-alapszervezet titkára és Szabó Sándor, a Dalmandi ÁG sütvényi üzemegysége KISZ- alapszervezetének titkára. A KISZ KB dicsérő oklevelét kapta Sajgó Ferencné, a dom­bóvári KISZ városi bizottság gazdasági ügyintézője, Gáspár Imréné, a KISZ MB könyve­lője és Weigand Antalné, a KISZ MB adminisztrátora. A megyei pártbizottság nevében Szűcs György, a párt- és tö­megszervezeti osztály vezetője gratulált a kitüntetteknek. A forradalmi ifjúsági na­pok keretében tegnap délután nagygyűlést tartottak a Bony­hádi Cipőgyárban, a község ifjúkommunistáinak részvéte­lével. Varjas János, a KISZ MB első titkára átadja a kitün­tetést Jánosi Györgynek, a szekszárdi Garay János Gimná­zium KIS/,-titkárának ’ * Magyar szakszervezet! küldöttség utazott a Szovjetunióba Gáspár Sándornak, as MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárá­nak vezetésével szombaton magyar szakszervezeti küldött­ség utazott Moszkvába a szov­jet szakszervezetek március 20-án kezdődő XV. kongresz- szusára. A delegáció tagjai: Baranyai Tiborné, a Textil­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára, Vas János, a SZOT szervezési és káder­osztályának vezetője és Závo- ri László, a Csepel Vas- és Fémművek Tröszt szakszer­vezeti bizottságának titkára. Hétfőn kezdődik a szovjet szakszervezetek XV. kongresz- szusa, amelyen csaknem száz­millió szervezett dolgozó kép­viseletében vitatják majd meg a küldöttek a megelőző kong­resszus, vagyis 1968. óta elért eredményeket, vívmányokat, problémákat. Szoros és eleven, közvetlen kapcsolat alakult ki szakszer­vezeteink között a két ország munkásosztálya közötti ba­rátság, testvériség és gyümöl­csöző együttműködés elmélyí­tésére. Egyre mélyül és mind hatékonyabb ez a kontaktus. A hivatalos, vezető szintű kap­csolatokon túl állandóan szé­lesednek a magyar és a szov­jet üzemek, a testvérmegyék közötti közvetlen baráti, mun- kajellegű kapcsolatok. Már huzamosabb ideje évente kö­rülbelül 15 magyar szakszer­ezeti küldöttség jár a Szov- :etunióban, s ugyanennyi vi- zonozza a látogatást. ASZÓT is a különböző szakmai szak- szervezetek képviselői, szer­vezett dolgozóink ezrei ismer­kednek a szovjet dolgozók éle­tével, munkájával, a szovjet szakszervezetek tapasztalatai­val, s mi is szívesen adjuk ■tt tapasztalatainkat a szovjet dolgozóknak. (MTI) ç,ToIna megye a gastroenterológia második Mekkája lehetne" Tegnap véget értek a szekszárdi orvosnapok Szombaton reggel dr. Póka László professzor elnökletével folytatták munkájukat a szek­szárdi orvosnapok tudományos tanácskozásának résztvevői. Az ülés első felében dr. Fóti Mihály tanár, Friedrich László­val a Korányi kórházban cím­mel emlékezett a gastroente- rológia magyar úttörőjére, majd ezután következő referá­tumában a csonkolt gyomor spray vizsgálatának tapaszta­latait ismertette. Dr. Klimkó Dezső nyugalmazott sebész­professzor a sikertelen gyomor­műtétek korrekciójáról tartott előadást. A tanácskozás szüne­téig további négy előadó refe­rátumát hallgathatta nagy ér­deklődéssel az ülés szakmai közönsége. A tanácskozás második ré­szében dr. Kun Miklós profesz. szor, az Orvostovábbképző In­tézet II. sz. sebészeti tanszéké­nek vezetője látta el az ülés- elnöki tisztet. így neki jutott az a feladat is, hogy az ebben a részben helyet foglaló tizen­egy referátum elhangzása után röviden értékelje a szekszárdi orvosnapok sikerét. A hivatalos zárszót követően Innunk munkatársának dr. Kun Miklós professzor a következő­ket mondotta: — Amint azt Fóti tanár úr mai előadásában megemlítette, Párád, a gastroenterológia ma­gyar Mekkája. Én, kiegészíte­ném ezt a valóban helytálló meghatározást azzal, hogy Tol­na megye, illetve Szeikszárd a gastrometerológia második ha­zad Mekkája lehetne és erre a lehetőségre ez a magas színvo­nalú és szervezettségével elis­merésre méltó tanácskozás hív­ta föl a figyelmet. Egyúttal arra ;s rámutatva, hogyan le­het magasabb szintű gastroente- ’ rológiai ellátást biztosítani. A tanácskozás három napjának előadásai várakozáson felüli­en értékes adatokat szolgáltat* tak. mintegy azt bizonyítva, hogy hazánkban megvannak a gastroenterológia fejlődésének szükséges feltételei. Azaz, a személyi feltételek messzeme­nően adottak, kitűnően kép­zett gastroenterológusaink van­nak. Többek között jtt Szek- szárdon is, ami kitűnően szer­vezett megyei kórházéiról is­mert. Ahhoz, hogy megyeszék­helyük megpályázhassa a má­sodik Mekka szerepének be­töltését, csupán á tárgyi felté­telek hiányoznak. De. mint azt a jászberényi kórház példája bizonyítja, a tárgyi fettételek biztosítása érdekében érdemes lenne itt is, akárcsak ott, az üzemekhez, vállalatokhoz for­dulni segítségért. Az ország­ban — Budapestet is beleért­ve — sehol nem sikerült úgy megvalósítani a gastroenteroló- giai szűrővizsgálatokat, mint Jászberényben. Nagyon örülök, hogy részt vettem a szekszárdi orvosnapo­kon. s nagyon remélem, hogy a résztvevők további munkás­ságuk során hasznosítani tud­ják az itt szerzett tudományos tapasztalatokat — mondotta végül dr. Kun Miklós profesz- szor. „Félidő’' a szegedi olajmező beruházásainál Az eltelt éveket és az elő­irányzott összeg felhasználását tekintve a „második félidő” rajtja kezdődött el a szegedi szénhidrogén-medence kiter­melésére irányuló beruházá­soknál. Mint ismeretes, a gaz­dasági biz. 1967-ben hagyta jó­vá a szegedi kőolaj- és gázipari létesítmények 3,2 milliárd fo­rintos beruházási javaslatát, amelyet később — elsősorban amiatt, hogy a gázkészletek háromszorosan felülmúlták a korábban becsült mennyiséget — hozzávetőlegesen a kétszs-. resére emeltek. A nagyszabá­sú munkát 1976-ban fejezik be, s attól kezdve az olajmező évente egymillió tonna kőola­jat — a hazai termelés 50 százalékát — s évi kétmilliárd köbméter földgázt — az orszá. gos termelés 40 százalékát — adja majd.- Az eddig befektetett háröm- mtuiárd forintot meghaladó összegből máris az ország leg­nagyobb szénhidrogén-mezője alakult ki: a főként Algyő környéki 100 négyzetkilométer­nyi területen, több mint 400 kutat fúrtak, illetve adtak át a termelővállalatnak. A kö­vetkező években hozzávetőle­gesen még ugyanennyit képez­nek ki. A jelenlegi legnagyobb fel­adat az olaj és a földgáz ki­termelése, részbeni feldolgo­zása, tisztítása, valamint to­vábbítása. Ennek megoldása a ■Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat dolgozóira vár. A kőolajtermelésben és -továb­bításban már elérték az egy­millió tonnás évi termelésnek megfelelő ütemet, elkészültek a megfelelő berendezések, ki­alakult az olajat összegyűjtő tankállomások rendszere. Ezek tisztítják, víztelenítik * az ola­jat, B az automatizált közpon­ti gyűjtőállomáson át az Al­győ—Százhalombatta között megépült távvezetékbe bocsát­ják. A nagy feladatok közé tar­tozik a földgázprogram meg­valósítása, vagyis az olajjal együtt feltörő úgynevezett kí­sérőgázok, majd a tisztán gáz­termelésre kiképzett kutak termésének begyűjtése, részbe­ni feldolgozása, illetve táv­vezetékrendszeren történő to­vábbítása. Nemrég adták át rendeltetésének a francia gyártmányú berendezéssel el­látott kisérőgáz-üzemet, majd a Szánkról áttelepített ideig­lenes gázüzemet, amelyek együttesen már kétmillió köb­méter földgázt juttatnak az országos csőhálózatba. Épül és júliusban megkezdi működését az úgynevezett szabadgáz-üzem is, amelyhez három tankállo- mist építenek, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom